Ung, 1898. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)
1898-02-13 / 7. szám
végleges elhelyezésére vonatkozó kimutatást elkészítette s a miniszterhez juttatta. E szerint 36 iskola és óvoda-ház újból építése, esetleg javítása s kibővítése vált szükségessé, 400,000 Irt költségelőirányzattal. És mert a miniszter ezen építkezéseket kölcsön utján óhajtja eszközölni, érintkezésbe lépett Blau miskolezi épitészszel, aki 500,000 Irt kölcsönt bocsájt 50 évi törlesztés mellett rendelkezésre, úgy, hogy a már meglevő iskola és óvoda-házak (elépítése után fennmaradó ösz- szegből a még államosítandó és az iskola nélküli községekben fejállitandó állami iskola és óvoda-házak lógnak felépittetni. Megemlékezve a kir. tanfelügyelő a január hóban teljesített iskolalátogatásokról, kiemeli, hogy az idegen ajkú községek teljesen magyar tannyelvű iskolai közül különösen a szerednyei rk. fiú- és leány-, valamint az íglinczi gk. iskolákban találta u magyar nyelvet teljesen rendszeres szabatossággal tanítva. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint január hóban befolyt állami adóban 15,830 frt 55 kr. (a múlt év hason időszakánál 1035 frt 20 krral kedvezőtlenebb); hadmentességi díjban 335 írt 52 kr. (+ 207 Irt 02 krral); bélyeg- és jogilletékekben 3976 Irt 07 kr. (— 1827 Irt 79 krral); fogyasztási és italadóban 31,492 frt 55 kr. (— 520 írt 06 krral); dohányjövedékben 23,081 frt 89 kr. (+ 2348 frt 79 krral). A kazánvizsgálati költségek ügyében kiadott kereskedelemügyi miniszteri körrendeletét lapunkban közzétenni rendelte a bizottság. Későn történt beadása folytán elutasította a közig, bizottság Vaj an község felebbezését, melyben az alis- páni határozattal szemben azt kérték, hogy az ez évi összes közmunkájuk a Vajánl északról védő töltés kiépítésére legyen fordítható. A csapi anyakönyvvezetői kerületbe helyettes anyakönyvvezetővé leendő kinevezés iránt Zajzon Sándor körjegyzői Írnokot, — a jószaiba Formágyi Imre körjegyzői írnokot és a szobráncziba Feisz Imre segédjegyzőt hozza- javaslatba a közig, bizottság. Fábry Géza sztavnai körjegyző az iránti kérelmére, hogy a körjegyzőségben egy segédjegyzői s egyszersmind h. anyakönyvvezelöi állás szerveztessék, — a közigazgatási bizottság pártoló véleménynyel lelterjesztést intéz a belügyminiszterhez. Az alispán előterjesztésére s az árokii körjegyzőnek kérvényére elhatározta a bizottság, hogy a kassai in. kir. posta- és távirda-igazgatóságot megkeresi, hogy Árok községben postahivatalnak felállítása iránt a szükséges lépéseket tegye meg. Elutasította a közig, bizottság az ároki körjegyzőnek azon kérvényét, hogy a körjegyzőségében segéd- jegyzői állás rendszeresít tessék. Fischmann Sámuel és Friedmann Farkas vállalkozók 484 frt 40 krnyi kölbérét, mely általuk azért lett volna fizetendő, mert az általuk vállalatba vett kavics- szállitást az 1887. ér szeptember haváig nem teljesítették, 50 írtra szállította le a bizottság. Tudomásul vétetett és az ungvári orth. izr. hitközséggel közölni határoztatott a vallás- és közoktatásügyi miniszternek azon határozata, melylyel jóváhagyja Unt- vármegye közigazgatási bizottságának azon határozatát, hogy Friedmann Lipót ungvári orth. izr. tanító állomásán meghagyandó. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek a tanítói korpótlékok ügyében leérkezett körrendeleté alapján a közig, bizottság az illető egyházi tőhatóságokat és iskola-tentartó községeket értesíteni határozta arról, hogy a korpótlékokat a tanítók részére biztosítsák, vagy ha arra képesek nem volnának, államsegélyt kérő, kellően felszerelt s a közoktatásügyi minisztériumhoz czimzett folyamodványaikat ez évi junius hó végéig a közig, bizottsághoz nyújtsák be, annál inkább, mert később azok figyelembe nem fognak vétetni. Bemutattatott Ungvár város polgármesterének előterjesztése, hogy a bizottság tüggessze föl azon határozatát, melylyel elrendelte, hogy Ungvár város lakosaira 5°/0-os népiskolai pótadó vetendő ki. A közigazgatási bizottság az előterjesztésnek helyt nem adott, mert a polgármester által bemutatott kimutatás szerint Ungvár városa általános tanügyi czélokra (ordít az egyenes állami adó 5%-ánál többet, holott az ide vonatkozó törvény szerint kizárólag népiskolai czélokra. fordítandó az. Sztavna község postahivatalának távirda-állomás- sal leendő kibővítése iránt felterjesztés intézéséi határozta a bizottság. Ugyahcsak pártoló felterjesztést intéz, hogy Hor- lyón rendszeres postahivatal, Neviczkén egy postaleadóhivatal rendszeresittessék. Több magátiérdekü ügy letárgyalásával ért véget a közig, bizottság ülése. Egy-két szó a tanítói seg-élyegyesületről Az iUngmegyei ált. néptanító-egyesület* kebelében nehány évvel ezelőtt igen üdvös eszme : az önsegélyezés eszméje foglalkoztatta az elméket s miután ezen eszmének megvalósulásától a vármegyei tanítóságnak tagjai sorscsapások idejében sok jót remélhettek, az egyesületnek nehány lelkes tagja addig-addig fáradozott ezen eszme népszerűsítésében, mig ez — sok vajúdás után — testet öltött. A segélyegyesület tehát végre megalakult; megalkotta alapszabályait, a melyek felsőbb jóváhagyást is nyertek ; megválasztotta tisztikarát és igazgató-tanácsát; működését azonban ezen egyesület — daczára annak, hogy már 109 frt 61 krnyi alaptőkéje is van — nem kezdte meg. Nem kezdte meg pedig egyrészt azon oknál fogva, mert a tisztikar és igazgató-tanács egyrésze a vármegyéből eltávozott, — főleg azonban azért, mert az egyesület működésének megkezdése az alapszabályok 10. §-a szerint a tagok számától föltételeztetik; 40 tagja pedig az egyesületnek még eddig nem volt. Hogy az *Ungmegyei ált. néptanító-egyesület* ösz- szes tagjainak alkalmuk legyen ezen, — reájuk nézve üdvös és áldásos egyesület szervezetével megismerkedni, alább a segélyegyesületnek a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályaiból ismertetjük annak czélját s a tagok jogait. A midőn azokra a megyei tanítóságnak figyelmét ezennel felhívjuk, teszszük azt azon reményben, hogy a vármegye lanitói karának tagjai ezek után, saját jól telfogott érdekükben, — sietni fognak ezen nemes ezélu és hasznos irányú egyesületbe tömegesen belépni. A belépésre vonatkozó Írásbeli nyilatkozatok Takács László tanitó-egvesületi tőjegyzőhöz intézendők. * 2. §. Az egyesület ezé Íja: a) Tanítóknak, tanítónőknek és kisdedóvóknak olcsó kamatra és részletes visszafizetésre pénzt adni kölcsön és pedig a) kineveztetésük, vagy megválasztatásuk után első szükségleteik fedezésére; b) bármikor betegség, halál, véletlen sorscsapások, különös családi körülmények által okozott rendkívüli kiadások pótlására. b) Szorultságban levő munkaképtelen tanítók és azok özvegyei, vagy árváinak segélyezése; a segélyösz- szegek minimuma 5 frt, maximuma 50 frt. E czélra az 5. §. c), e), t), g) pontjai alatt megnevezett jövedelmek fordíthatók. • c) Tagjainak egy, e ezélra alakítandó külön alapból lisztességes eltemettetéséről való gondoskodás. 3. §. Az egye ület minden nyerészkedést kizáró emberbaráti czélból alakulván, tagjai osztalékban nem részesülnek. 4. §. Az- egyesület tagjai: a) rendes, b) alapiló, c) pártoló, d) tiszteletbeli tagok, a) Rendes tagok az olyan tanitóképezdei, polgári iskolai és elemi tanítók, tanítónők, óvók és óvónők, a kik évenkint 1 frt tagsági dijat fizetnek az egyesület pénztárába, b) Alapitó tagok, a kik legalább 20 frtnyi tőkét biztosítanak az egyesületnek. Az alapitó tagok által biztosítandó tőke tartalék- alap képzésére és gyarapítására fordittatik. c) Pártoló tagok, a kik legalább két trt évi járulék fizetésére kötelezik magukat, d) Tiszteletbeli tagok, kiket az egyesület iránt zerzett kitűnő érdemeik és ügyszeretetükért a közgyűlés e czimmel lelruház. 9. §. A 2. szakasz 3. pontja értelmében külön temetkezési alap létesitletvén, e czélra az egyesület minden tagja köteles valamely rendes tagjának elhalálozásakor esetenkint 50 krt az egyesület pénztárába befizetni. 10. §. Az egyesület működése megkezdésének feltétele, hogy legalább 40 rendes tagja legyen. 11. §. A temetkezési alapból az egyesület elhunyt tagjainak özvegyei, árvái, vagy más örökösei a volt tagtárs elhalálozásakor, azonnal 20 triót kapnak a temetési költségeknek részben való fedezésére. 15. §. A tagok örököseinek a temetkezési kötelességek f idézésére bizto-ilott 20 Irt sem hitelezők, sem mások által le nem foglalható. A tagok jogai és kötelességei 16. §. Az egyesület minden rendű tagja a közgyűléseken résztvehet, hol minden egyes tag szavazó joggal, választó és választható képességgel bir. Indítványt tehet, ezt azonban az igazgató-tanácsnak a közgyűlés előtt 2 héttel írásban beadni tartozik. 17. §. A rendes tagok az egyesület jótékonyságát az alapszabályok értelmében igénybe vehetik. 18. §. A rendes tagok belépése Írásbeli nyilatkozat alapján s rendesen az év elején történik s mindaddig kötelező, mig az illető kilépése szándékát és pedig a tagsági év letelte előtt egy hónappal szintén Írásban az igazgató-tanácsnál be nem jelenti. 19. §. A ki az egyesülettől kölcsönt nyert, tagsági kötelezettsége a kölcsön teljes letörlesztéseig tart s jogutódát terheli. 20. §. A tagsági dij az év első negyedében előre fizetendő. * A ki tagdiját egy év alatt nem fizeti le, az egyesülettől kölcsönre, vagy segélyre mindaddig nem számíthat, mig a kötelezettségnek eleget nem tesz. 21. §. Az egyesület tagjai ellen való mindennemű peres ügyben az általa szabadon választandó bíróság előtt és a sommás utón log eljárni. Tánczmulatság1 Csapon. A csapi hölgyek által a helybeli gyermekmenház (óvoda) javára e hó 6-án rendezett tánczmulatság várakozáson felül sikerült. Hiába, be kell ismernünk, hogy a mit egyszer a hölgyek igazán akarnak, annak sikerülni is kell; ezt pedig akarták. Először is megalakult a rendezőség, 6 ozsonnával egybekötött gyűlésen megbeszélték a teendőket, elhatározták, ki mily ételeket vigyen a tánozmulatságra, egy bizottság aláírási Ívvel bejárta a többi nőket s beírták, ki mit ajánl; felügyeltek, hogy a legjobb étkek mind előkerüljenek. A meghívókat leányokkal czimeztették, a férfiak segítségét lehetőleg mellőzték. Az iskola-terem helyeit az alkalmasabb Klein-vendéglő termét díszítették fel táneztermül. Így mindent jól elkészítve, várták a nagy nap elérkezését. És ime nemcsak a helybeliek jelentek meg most az egyszer mindnyájan, hanem távolról is igen nagyszámú vendég érkezett, úgy, hogy a Klein-vendéglő minden helyisége telve lett. Sok szép leány volt, de a tánczolni szerető ifjakban sem volt hiány, úgy, hogy minden leány megtalálta párját, ki hü volt hozzá egész — reggelig. Emlékül elég ennyi is! Az első négyesre 24 par állhatott tel, a leányok- lés Újaknak engedetetett által a hely. Az iÍjak jól mutatása általános jó kedvet idézett elő az idősebbekben is. Elérkezett a szünóra ideje, az előre leikért úrnők elöhordták az általok készített pompás étkeket, a pecsenyék, tészták, torták, betőltek igen sok nemei képviselve voltak ; találhatott mindenki ízlésének megleielőt, a szép leányok és úrnők valóságos ostrom alá vették a közönséget kinálgatásaikkai. Ezután következett a tombolajáték, sok csinos kézimunka és tréfás tárgy is volt a kisorsolandó adománytárgyak között, melyek élénk derültséget okoztak. Ennek bevégzése után következeit ismét a táncz, melynek 5 óra után kellett végződnie, mert a vidékieknek a reggeli vonalokkal távozniok kellett. Mindenki megelégedéssel távozott a szép mulatságról. E hó 9-én Bacskayné úrnő, mint elnök meghivli a tánczmulatságot rendező hölgyeket, a bevételek és kiadások összeszámolása és a tiszta jövedelemről intézkedés végett. Megjelentek: Kozma Mártonná alelnök, Józsa D - zsőné és Juhász Kálmánná pénzkezelők, Ráülik Józsetné ellenőr, Gönczy Istvánné titkár, továbbá Garai Ignáczné, Ricsányi Jánosné, Zajzon Sándorné úrnők és Schvetz Amália kisasszony óvónő és többen. A számadás megvizsgáltatván, az eredmény a következő lett: A kiadások leszámítása után a tiszta jövedelem 129 Irt 16 kr. Ebből tombolajegy ára 25 trt 18 kr., jegyek megváltása és telülíizetés 36 frt. Ebbe adakoztak: Klein Nándor 5 frt, özv. dr. Özvegyi Ferenczné 2 frt, Farkas János 2 frt, Aneisz Menyhértné 1 frt, Amis*. Dávidné 1 Irt, Goldberger Márlonné 1 frt, Sermer Samuim I trt, Juhász Kálmán 50 kr., Jócsa Dezső 50 kr., Hetey N. 2 trt, Szántó Gyula 50 kr, özv. Bérezik Ár- pádné 50 kr., Pap Zsigmondné 50 kr., Hampel Ist ván 50 kr., Munkás Dezső 50 kr., Mihakk János 1 frt, Vios: Vinczéné 1 frt, Mezei Mór 1 trt, Garai Ignácz 1 Irt, Bacskay Sámuel 1 Irt, Zajzon Károly 1 frt, dr. Ernyn Lipót 1 trt, Potis Mihály 50 kr, Fodor Gyula 1 trl, Kalas 1 frt, Zeisler Lajos 2 frt, Hruska tiszttartó 2 trl, Friedman Farkas 2 Irt, Szűcs István 1 frt, Laczi Ferenc/ 1 trt. Összesen 36 trt. Kiknek a rendező hölgyek a jó- tékonyczél pártolásáért köszönetüket fejezik ki. A 129 frt 16 kr. tiszta jövedelemről következőleg határoztak: Schvetz Amália óvónő kisasszonynak, ki Csapon minden segély nélkül maga kezdeményezte az annyira szükséges óvoda (elállítását, önfeláldozó működése elismeréséül az óvoda-helyiség bérének dijába 60 Irtot adományozott; a fenmaradt 69 Irt 16 krt pedig dr. Buday Sándor róm. kath. lelkésznek, mint az óvoda gondnokának rendelte által adatni, hogy azt a helybeli hitelszövetkezetnél betéve, majd a rendező hölgyek áltai meghatározandó czélra legyen fordítható. A sikerült tánczmulatság és szép eredményért a rendező hölgyek az elismerést megérdemlik. Bacskay Sámuel. GAZDASÁGI TUDNIVALÓK. Értesítés. Kovács és Steiner gőz burgonyazuzó-gyártulajdo- nosok az ungmegyei gazdasági egyesületnek tudomására hozták, hogy márcziusi szállitásr barminő fajta burgonyát, bárminő minőségben megvételre keresnek. Midőn ezt az érdekelt gazdaközönségnek tudomására hozom, felhívom egyszersmind, hogy bővebb informáczió végett közvetlen a gyárhoz, Budapest, Vili., Szigonv-utcza 25. szám fordulni szíveskedjenek. Ungvár, 1898. február hó 10. Thuránszky Tivadar, gazd egvl. elnök. A gyümölcsfák trágyázásáról. Eléggé ismeretes, hogy kultúrnövényektől csak az esetben várhatjuk a lehető legmagasabb terményeket, ha azokat a szükséges ápoláson kívül a nekik megfelelő táplálékban is részesítjük. Ezen állítás nemcsak a szántóföldeken tenyészett növényekre, hanem gyümölcsfákra is vonatkozik. Gyümölcsfáink is csak az esetben adják az annyira kívánt terméshozamot, ha a szükséges ápolási munkálatokon kívül időről-időre erőteljesen megtrágyázzuk azokat. A leszedett gyümölcsökben foglalt elhasznált tápanyagokat a tának okvetlenül vissza kell adnunk, azon - kívül gyümölcsfáink az évente szükségelt visszavágások alkalmával is tápanyag-veszteséget szenvednek, feladatunk tehát a fának ezen anyagokat trágyázás által visz- szapótolnunk. Ha ezt tenni elmulasztjuk, rendesen megtörténik az, hogy az illető fának a gyümölcsei a jövő évben apróbbak s kevésbé zamatosak is. Gyengén táplált gyümölcsfák a legkülönfélébb betegségeknek vannak alávetve s az időjárás hirtelen változása által jobban szenvednek, mint a rendesen tápláltak. Minél erőteljesebben táplálunk egy fát, annál jobban működnek annak egyes szervei s csak ez esetben adhat jó minőségű gyümölcsökből nagy terméshozamot. A növények elemzéséből megtanuljuk azt, hogy növényeik nemcsak egyes tápanyagokból élnek, hanem tökéletes kifejlődésükből sokféle tápanyagokra van szükségük. Csupán csak kálival táplált növény: ép oly kevéssé fejlődik, mint a csak nitrogénnal és fosztorsavval táplált. Ellenkezőleg az összes szükséges tápanyagok összegével táplálkoznak. Épp ez okból óvakodjunk egyoldalú trágyázástól. Szükséges ezenlíivül, hogy minden tápanyagot bizonyos arányban adjunk. Nitrogén-trágyázás csak az esetben lesz hasznot hozó, ha káli és fosztorsav bizonyos arányban van jelen. Ép úgy a tosztorsavtrá- gyázás is teljesen hatástalan, ha a talajból a káli és a nitrogén hiányzik. Miután a nitrogén, foszforsav és káli a három legfontosabb tápanyag, a trágyalébe, melyet gyakran használnak fel trágyázásra, a kálit könnyen adhatjuk fahamu alakjában, csakhogy ezt a felhasználás előtt 8—10 nappal kell hozzáadnunk. Czélszerü naponta ezen folyadékot jól összekeverni s mire felszínén buborékok képződnek, használatra alkalmas. Alkalmazása tetszés szerinti évszakokban történhet, a belőle trágyázásra felhasználandó mennyiség az illető fa nagyságától tügg; inkább többet adjunk, mint kevesebbet. Legtízélszerübb évente háromszor trágyázni és pedig a következő évszakokban : a legelső trágyázás őszszel történjék, mielőtt a ta teljes nyugalmi szakát eléri. Minél nagyobb volt a termés, annál többet kell trágyáznunk. Az őszi trágyázás azért fontos, miután a fa még a fagy beállta előtt megerősödik s igy jobban képes az időjárás okozta behatásoknak ellent állani. Második trágyázást előny nyel alkalmazhatunk februá" és márczius hónapokban, a szerint, a mint azt az i• l<>- járás megengedi. Ekkor mar közel vagyunk azon időhöz,
