Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1897-08-08 / 32. szám
XXXV. ÉVFOLYAM Ungvár. 1897. augusztus 8 32. SZÁM SZERKESZTŐSÉG : Megyeház-tér I. szám, 1. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény. mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitől jön. * Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt Félévre — 2 > Egyes szám 10 kr HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székelyé* Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. ÜNG VÁRMEGYE ÉS AZ ÜNGMEGYEI GAZDÁSÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A szegény orosz tulajdona. %o/iJcs Gábor uj-sztuzsiczai tanító a felvidéki viszonyokat alaposabban ismerők előtt újdonság számban éppen nem menő liirt közölt az „Ung“ múlt számában, midőn értesítette a közönséget, bogy a rengeteg vadjai 17 darab szarvasmarha szétmarczangolása által 1500 írtra kárt okoztak a község lakosainak. Egy nagyvárosi ember, a ki az állatok pusztulásának izgató látványáért is szívesen megadná azt a potom 1500 irtot, ezt az összeget bizonyára nem tartaná nagy kárnak, hanem a ki tudja, mije egy szegény felvidéki orosz parasztnak egy darab marha, a ki tudja, hogy a legtöbbször ha ugyan nem örökség — egy féléi.4 nélkülözéseinek és fáradalmainak gyümölcse : az bizonyára mélyen fájlalja a szegény emberek nagymérvű károsodását s gondolkozóba esik a Ihlett, vájjon nem lebetne-e módját találni annak, hogy a k.rval'ottak már ez úttal is kárpótlást kapjanak ? A szegény felvidéki nép nyomoráról beszólni annyit tenne, mint vizet hordani a Dunába, A figyelem az úgynevezett „ruthén kérdés“ iránt immár oly széles körre kiterjedő, hogy az annak nyomán megindult mozgalom semmiesetre sem fog nyomtalanul elenyészni. Nem csupán azért reméljük ezt, mert ennek a népnek a helyzetén javítani - politikai szükség, hanem azért is, mert olyan férfiak állanak a mozgalom éléu, a kik a fél utón megállani nem szoktak. Mi tehát a sikerben nem kételkedünk ; de attól tartunk, hogy az előmunkálatok, a tervezgetések hosszan-tartók lesznek s a segítség a népnek nagyon sok fiára későn érkezik ; attól tartunk, hogy a szegény orosz — saját szavajárása szerint, kénytelen lesz elsóhajtani : „mit ér nekem most mír a zab, mikor nincs lovam ?•* Mit fog érni neki a segítség akkor, a mikor nem lesz még csak névleges tulajdona sem, melyet megmenteni lehessen ? Pedig, ha sokáig húzódik a segítség ügye, az a szomorú állapot igen-igen sok emberre nézve be tog állani. Az adó, a mindenféle adósság nyomja, sok fajta nadály szívja, a vad eleszi előle a burgonyát, a tengerit és zabot, szétmarczangolja jószágát s ha' véletlenül fegyver akad a kezébe s még véletlenebb „szerencsével“ elejt egy duvadat, sirva nézhet sikerére vissza : a büntetések és zaklatások alig érnek véget ; örök időkre elveszik a kedvét a hasonló virtuskodástól. Az ilyen sznnoru helyzetben élő népnek gyors segítség kell ; mert különben nem lesz képes talpra állani. Módot kell rá találni, hogy a mi csekély tulajdona van, az a kezén maradjon. Ez a fődolog, mely az egész szerencsétlen sorsú nóptöredék érdekében való. De van itt, a jelen sorok elején említett, esetre visszatérve, egyéb teendő is : kárpótolni kellene a szegény kárvallottakat. A vadászterület, melynek vadjai a kárt tet- 1 ék, a kir. kincstáré, a használati jog a bérlőé. Hogy sok legyen a vad, mind a kettőnek érdeke. A kincstárnak érdeke, mert különben értéktelen dolog rá nézve a bérlet. Ez a kettős érdek összeütközik egy harmadik érdekkel : a nép érdekével. És midőn sem a kincstár, sem Széchenyi Béla gróf nem kívánhatja s bizonyára nem is kívánja a nép kárát, hisszük, hogy legalább részben kárpótolni fogják a népet. Az állam, miként a kormány egyik igen érdemes tagja közelebb nyilvánosan hirdette, nem lelketlen s nem érzéketlen gép. Ezen esetből kifolyólag is lesz alkalma a kitűnő államférfiuuak bebizonyítania szavainak igazságát. Hogy Széchenyi Béla gróf a köznép sorsát szivén viselő úri ember, arról sok szépet beszélnek azok, a kiknek szerencséjük van őt közelebbről ismerni. Nem kételkedünk tehát benne, hogy ő hozzá sem folyamodnak hiába kárvallottak. Városi közgyűlés — Aug. <i. — Városi közgyűlés folyó hó 6-án Lüley Sándor dr. polgármester elnöklete alatt. A közgyűlés első sorban is névszerinti szavazással és egyhangúlag elhatározta, hogy az ungvölgyi-vasut törzsrészvényéiből vásárolt 15,000 frtnyí törzsrészvény financzirozásara a pesti kereskedelmi banktól 15,00 > frt névértékű kölcsönt vesz, mely a kövezetvam jövedelméből 5 százalékkal lesz törlesztve, s egyúttal megbízta a polgármestert a kölcsön felvételére, s a törzs- részvények átvételére. Tudomássul vette továbbá a számvevőnek je lentéset az 1896. évi gyámpént- túri mérlegre vonatkozólag, mely szerint a gyámpénztár 1896. évi összes bevétele 117,036 frt 56 kr. kiadása. 61,544 frt 16 kr. volt s igy maradvány az év végén 55,492 frt 42 kr. A gyampénztári tartalék alap bevétele pedig 3169 frt 72 kr. kiadása. 1455 frt 21 kr. volt, s igy marad még 1714 frt 51 kr. A honvédlaktanya ereszcsatornájának építése Moskovics A. helybeli bádogos-czégre, a kaposi-ut- czán szükségessé vált áteresz építése Preiszl Mihályra, a Fetencz-József laktanya századraktárának külerő- szak elleni biztosításához szükségessé vált munkálatok elkésziése Tonmjkó Istvánra, mig a rendőrségi laktanya hiányainak megszüntetése a Grünfeld és Braun czégre bízatott. Az ungvári iparos szövetkezet kérelme, hogy az építendő szövetkezeti ház és árucsarnok czéljára a Fekete Sas-épületéből adassák át 760 négyszögméternyi hely, vagy e czélra az Uj-térből engedtessék át ugyanannyi terület, — került ezután sorra. Molnár Mór dr. első sorban is örömét fejezi ki a fölött, hogy az ungvári iparosság szomorú helyzetének javítása ügyében mozgalom indult meg, s hajlandó is e mozgalom eredményessé levéséhez hozzájárulni, illetve a szövetkezet kérelmét pártolni. Amennyiben azonban a város kevés köztérrel rendelkezik, e czélra ő a volt és leégett pénzügyőri laktanyát tartja megszerzendőnek. Novák Endre dr., az eszme megteremtője és lelkes harczosa szólt ezután az Uj-térnek átengedése érdekében, s több mint félóráig tartó szónoki formájában is szép és végig lekötő beszédben igyekezett megnyerni a képviselő-testületet arra, hogy az iparos-szövetkezet épületének helyéül az erre legalkalmasabb hely, az LJj-tér engedtessék át. Beszéde mindvégig tanúsága volt annak, hogy valódi lelkesedéssel van az ügy megvalósítása iránt. Novak dr. szavainak volt is hatása, s ha az Uj-tér átadása nem is fog esetleg keresztül menni, annyi bizonyos, hogy a pénzügyőri laktanya telkének megvételét, s az ungvári iparos-szövetkezet czéljaira való átengedését a képviselő-testület egyhangúlag fogja elhatározni. A képviselő-testület a telek iránt teendő lépésekre Lüley Sándor dr. polgármestert meg is bízta. A közgyűlés befejezte előtt Fincioky Mihály intézett kérdést a polgármesterhez aziránt, váljon valóságon alapszik-e azon hir, hogy a tanács egy második nyilvános ház felállítás it engedélyezte, s ennek helyéül a Füzes-sor utolso házát jelölte ki. A polgármester a tett kérdésre azonnal válaszolt, kijelentvén, hogy a tanács ez ügyben nem engedélyezett, s a szóban levő helyre nem is fog engedélyezni. A Vezúv aljában. — Az >Ung« eredeti tárczája. — Irta : Huszár Vilmos dr. Nápoly, 1897. julius 27. Mikor egy előttem ismeretlen külföldi városba megérkezem, első dolgom, hogy gyalog bebarangolom. Nem tartozom azok közé, a kik megelégszenek azzal, hogy mindenütt csak a könyvekből, vagy hallomásból ismert nevezetességeket nézik meg, aztán szépen összepakolnak és mennek tovább. így nem lehet megismerni egy idegen várost, embereit és életét. Pedig ez mind nagyon érdekes. Mert a Medici Venus szép, akár Flórenczben akár a világ bárminő elrejtett zugában van is. A legragyogóbb, a legnagyszerűbb műkincseknek is alig van némi közük ahoz a városhoz, a melynek múzeumaiban vannak, mert többnyire csak véletlenül kerülnek oda. Igaz, Nápolyban, nohai gén gazdag műremekekben is, mindenekelőtt a természet csodái ragadják bámulatra i az utazót. A Vezúv, a Partenopji öböl, Capri szigete.; Hány költő és iró énekelte már meg varázsos bájaito-' kai, hány festő örökítette már meg ecsetjével fenséges j tájaitokat. Valóban, Nápoly fekvésére, vidékére, természeti szépségeire nézve ritkítja párját: csak a törökök Sztambulja vetekedhetik velők. Ámde nézzük most magát a várost. Nápoly vulkánikus, hegyes vidéken épült s úgy szólván két részből áll: az uj és a régi városból. A régi Nápoly mindinkább enyészik, hogy átengedje helyét az uj épületeknek, pompás házaknak, palotáknak, melyek hihetetlen gyorsasággal foglalják el a régi romla- dozó, rut külsejű ketreczszerü házak helyét. A tulajdonképpeni nápolyi nép tészke e régi utcákban van. Itt tengeti nyomorult életét is itt tűnik tel minden kellemetlen tulajdonságaival együtt. A nagy kikötő városok: Barcelona, Genova alsó népségét is antipatikusnak találtam, de oly kevéssé kedvező benyomást egy sem tett rám, mint a nápolyi a maga szűk odúiban. Rut, szennyesés amellett még rossz- lelkű emberek ezek, akik bármit müveinek is, mindig készek hirtelen metamortózissal koldusokká vedleni, hogy főleg az idegeneknek elkeserítsék az életét. E lazzaro- nik, házalók s kocsisok a nagy, uj és óriás forgalmú utczákban is egyre intézik támadásaikat a gyaloglók ellen akiknek amúgy is megnehezíti a sétát a hegybe vájt utcák keskenysége és rendkívüli élénk sürgés-lorgása. Méltó kiegészítője e nép jellemző vonásainak a nyelv is, amelyet beszélnek. A nápolyi dialektus egyike legrutabb és legdisszonánsabb zagyvalékoknak, melyeket valaha hallottam. Nem érti azt sem az olasz, sem a spanyol, sem bárminő román nemzet íia, amely körülmény szintén megnehezíti az érintkezést evvel a tekele lelkű és tekete kezű népséggel. Kossuth Lajos Tivadar, aki már évek óla él itt s aki az összes európai nyelveket bámulatra méltó korrektséggel beszéli, mondta nekem, hogy minden igyekezete meilett a nápolyiak dialektusaival ő tem tudott megbirkózni. No de hagyuk el a kellemetlen utczákat és népü két s menjünk szebb lajak télé. Nem lehet gyönyörűbb séta helyet elképzelni mint azt, amely a tenger partján, a parllnnopei ut mentén terül el. Különösen este, mikor az ég csillagos, és kéksége elhalványodni látszik a habok leírhatatlan azúrja mellett ... A látványt kiegészíti a külómböző árboczosok raja, amelyek nagy csöndesen himbálóznak a kikötőben, vagy büszkén libbennek tova a festői szépségű habok barázdáin. És az ég és a tenger alkotta harmóniába belé vegyül a Vezúv, amint méltóságosan pipázgat. Nyugodtsága nem is sejtetné, mily gyilkos tűz rejlik méhében! Nem is gondolná senki, hogy ez a most oly békésnek látszó hegyóriás tüzüzjnével egykor virágzó városokat temetett izzó láva és láng-sirba ! A tenger partjáról nézve, népességre nézve Rómával vetekedő és rendkívül zajos város, a magaslatokon ezer meg ezer apró íénynyel kivilágítva tűnik tel a messzeségben. A természet e szent zugaiból tekintve, elfeledjük szennyét, nyomorát, szóval azt, ami benne az emberek müve, s csak az Alkotó kezének csodás müvei ihletik lelkünket. . . A tenger közepéből mint tündérsziget emelkedik ki Capri, távolabb van Posilippo, majd Sorrento Fasso születéshelye, és sok más szebbnél szebb fekvésű helység; köröskörül kéklő helyek, s előttünk a leggyönyörűbb a legpoetikusabb tenger: a földközi tenger. . . Ugyancsak a tenger mentén van az a szép, szobrokkal, szökőkutakkal ékes városi kert is, amelyben Nápoly egyike legnevezetesebb látni valója foglal helyet. A hires aquarium ez, amelyben egy darab tenger van koncentrálva, a maga élő csodáival! A földközitenger halait, rákjait, csigáit, teknős békáit, korálljait és más virág-állatait tenyésztik itt. Mily bámulatraméltók különösen a nagy, tarka-barka kagylókban lakó csigák, a százkaru polipok, e vizi szörnyek, a széles furcsa alakú halak és főleg azok a lények, amelyeknek osztályozásánál a tudomány habozik: nem tudván, az állatok vagy a növények világában sorozza-e őket. Itt élni, szaporodni és hallni látni őket. . . Ugyancsak a parthenopei-ut a nápolyiak kocsizó korzója is, a hol az elegáns világ fogatai estefelé mind megjelennek. Nevezetes Nápolyban az, hogy itt is — tán a spanyol uralom hatása alatt — igen szaporán vannak a főnemesek. Minden ötödik-hatodik ember, akivel találkozol, márki, gról, herczeg. E bőséges voltuk magyarázza meg talán azt is, hogy az a sajátom
