Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-01 / 31. szám

* Nagy-bereznai ember találmánya. Feldmann Majer nagy-bereznai vendéglős oly sörhütő- készüléket talált fel és szabadalmaztatott, melynek ki­tűnő hasznát fogják venni a vendéglősök. A készülék fő előnye az, hogy egy egész napi használatnál csak két kiló jeget emészt el s a sörös hordót nem kell jéggel körülrakni. A találmány kizárólagos elárusitását egy s.-a.-ujhelyi ezég fogja eszközölni. * Az ungvári kir. bábaképző-intézet- ben az ez évi őszi tanfolyam kezdődik : szeptember 1-én, végződik január végén; a jövő évi téli tanfolyam kezdődik: február 1-én, végződik junius végén. Tud­nivalók: Az előadási nyelv magyar; (felvétetnek azon­ban ruthén nyelvű tanítványok is.) 2. Egy tanfolyamra 30 tanítványnál több nem vétetik fel. 3. A felvétel a jelentkezés sorrendje szerint eszközöltetik. Jelentkezni lehet egy hónappal a tanfolyamok megkezdése előtt. — Több jelentkezőnél feltétlen előny nyujtatik azon nőknek, kik eddig is mint falusi bábák működtek, s a jövőben is ott szándékoznak maradni, s a kik e czélbpl az illető község elöljárósága által hivatalosan lesznek kijelölve. 4. A felvételhez szükséges okmányok: a) keresztlevél, b) erkölcsi bizonylat. Általában közép­korú egészséges; városok és nagyobb községek ré­szére pedig csak írni olvasni tudó egyének vétetnek fel. 5. Kisebb községekbe törekvő s azok által anya­gilag is támogatott növendékek általában tandíjmen­tesek. Ezenkívül az illetékes közigazgatási hatóság előterjesztésére az intézet a községek tulajdonául egy felszerelt bába-táskát (cca 20 frt értékű) nyújt. A bába-növendék, tápdijához azonkívül fejenkint 20—30 írttal is járul. 6. Városok és nagyobb községekre tö­rekvő növendékek az intézet részéről anyagi segélyben nem részesülnek. Ezek szükségletei egy tanfolyam alatt a következők: a) beiratási, tan- és vizsgadij 20 frt, b) élelmezési költség 5 hóra cca 50 frt, c) 1 felszerelt bába-táska 20 frt, d) oklevélre bélyeg 1 frt, összesen 91 frt. 7. Előleges beiratkozáshoz az 5-ik pont alatt jelöltek okmányaikat, a 6-ik pontban jelöltek e mellett ellenben 5 frt beiratkozási dijat is tartoznak beküldeni. 8. Levelezések az alábbi czimen végzendők. Ungvár, 1897j. julius hó 28. Az ungvári bábaképző-intézet igazgatósága. * Halálos kalapács ütés. Béres János és Pokol István záhonyi lakosok a sztavnai hídépí­tésnél egy gerenda kivesésével foglalkoztak ; Pokol a vésőt tartotta, Béres pedig egy 5 kilós súlyú kalapács­csal ütötte a véső nyelét. Munka közben a kalapács leesett nyeléről s Pokol Istvánnak hasát ütötte meg, — mely után rosszul lett s haza vitette magát a hol e hó 26-án a sérülés után mintegy 36 óra múlva meghalt. A hulla orvostörvényszékileg felbonczoltat- ván kitűnt, hogy az ütés bélrepedést okozott. * Katonai lóvásárok. Az ez évi őszi ka­tonai lóvásárok tervezete már megjelent s e szerint Ungvárt folyó évi szeptember hó 18-án fog az meg tartatni. * Házassági statisztika. Az ungvári anya­könyvvezetői hivatalnál 1897. évi julius hó 24—31-ig a következő házasságok köttettek Mergánics János rk. napszámos és Kuchta Julcsa gk. napszámos, Matya- sovszky Péter Pál r. kath. kisbirtokos és Gaztó Er­zsébet ungvári lakosok. — Kihirdetés alatt állnak : Kiinget Ágoston r. kath. asztalos és Tinkó Anna r. kath. ungvári lakosok. * Piirdőink. Értesülésünk szerint a szob- ránczi és uzsoki fürdőink látogatottsága mindin­kább nagyobb arányokat ölt. Mindkét fürdő telve van vendégekkel. Mi az általánosan elismert gyógy­hatású és kedvező időjáráson kiyüj bizonyára azon gondos figyelemnek s kitűnő ellátásnak is tulajdonít­ható miben a vendégek részesülnek. * Uj áru-dijszabás. Az ungvölgyi helyi ér­dekű vasúton folyó évi augusztus hó l-ével uj áru- dijszabást léptett életbe, melyak az illetékek korona­értékben vannak kifejezve. Ézen dij-szabás kapható az ungvölgyi helyi é. vasút üzletvezetőségénél Ungvárt Nagy-utcza 46. sz. Ára a függelékkel együtt 80 fillér. • * Állategészségügyi kimutatá. Vár­megyénkben a ragadós betegségek következőképen állanak : Lépíene : Hosszumezőn 8 udv. Orosz-Ko- marócz 4 udv. Ördarma 1 udv. Ördög-Poruba 1 udv. Puska-Helmecz 4 udv. Ungvár 1 udv. összesen 6 község 18 udvar. Veszettség : Ungvár 1 udv. ösz- szesen 1 község 1 udvar. Ragadós száj- és kö­römfájás : Nagy-Turicza 15 udv. összesen 1 község 15 udvar. Sertésvész : AlsóNémeti, A.-Ribnyicze, Bacsava, Bező, Csicseo, Darócz, Dobóruszka. F.-Do- m#nya, F.-Ribinyicze, Gerény, Hanajna, Hluboka, Hortyó, Hosszumező, Huszák, Jenke, Jósza, Kele- lecseny, Ketergény, Kis-Berezia, Kis-Kapos, Kis-Sze- retva, Kraska, Lakárt, Lehócz, Lucska, Mátyócz, N.- Berezna, N.-Zalacska, Neviczke, O.-Komarócz, Pályin, Petrócz, P.-Helmecz Rebrény, Siros, Remete, S.-Re- viscse, Sislócz, Szenna, Szobráncz, Szűrte, Tasolya, Ubrezs, Ungvár, Vinnabanka, Zahar, Závadka, ösz- szesen 47 község. * Országos vásárok. Vármegyénkben folyó hóban a következő helyeken lesznek vásárok : Sze- rednyén, augusztus 3-án és 31-én ; Csapon István király nap előtti 18-án, Nagy-Bereznán és Nagy-Ka- poson 23-án ; Szobránczon István király napi 25-én. * Vizirás a váltó űrlapokon. A pénzügy- miniszter legújabb rendeletében közli a pénzügyi ható­ságokkal, hogy a külömböző osztályú úgy forintos, mint krajezáros bélyegzett kincstári váltó-űrlapok ez évi augusztus 1-től kezdve „kincstári jövedék“ fel­iratú, folytatólagos, vizjegygyel gyártott papíron kerül­nek forgalomba. * Á táviratfeladás megkönnyitése. Hogy oly postahivataloknál is lehessen táviratokat feladni, a hol táviróhivatal nincs, a zárt levelezőlapokhoz ha- 1 sonló alakú, zárható „táviratlapok“ vannak forgalom- I •ban. Ily táviratlapok kaphatók minden posta- és tá- a viróhivatalnál darabonkint 31 krajezárért s felhasznál­hatók a magyar korona területén bárhol, Európa bár­mely államába szóló táviratok feladásánál. Azokra nézve, a kik távíróval nem biró helyeken laknak, a táviiatozást e távirat-lapok használata megkönnyítő, meit bármely postahivatal elfogadja, s a legelső posta- inditással küldi el a legközelebbi táviróhivatalához ex- press-levelek módjára és díjmentesen * Elhaltak névsora. Ungvár városában 1897. julius 25—31-ig a következő halálesetek történtek: Róth Majer izr. 80 éves czipész, Tomcsics Stefánia r. kath. 12 éves gyermek, Hleba Ferenczg. kath. 24 éves hon­véd katona. — Ezen 3 halálozási esettel szemben a születések száma 9. j A selyem el van égve! — ezt szokták a hölgyek mondani, ha az illető ruhadarabok igen sok- , szór már a 2-ik, 3-ik viselet után a hajtásokban , elhasadnak, vagy, mint a vatta, szétmálnak; ezen j jelenség nem a „véletlen“ által okozott elégés, hanem , a selyem, hogy az vastagabbnak s mégis olcsónak . tűnjék fel, tudatosan leszen ezinn- és phosphor- say val páczolva, melyek a nyersselyem érszalait mint­egy szétrágják. Az ilynemű festési eljárást „megter- . kelésnek“ nevezik ; mentői jobban óhajtják a selymet megnehezíteni, annal több czinn-fűrdőn megyen az keresztül, hogy az ezen mérget tökéletesen magába r szívja. Az igy festett selyem — a legnemesebb szö- ’■ vés ! — a halál csiráját tehát még mielőtt az a szövő­székre kerülne, már is magában rejti. Az ilyen szálak- i ból készült, úgynevezett selyemszöveteknek, rövid használat után természetszerűen szakadozniok kell, mint a gyujtó-kanócznak, a szerint, a mint azok többé, avagy kevésbbé terheltettek meg. — A drága öltözék (készí­tési díjjal együtt) tökéletesen értéktelen. Az én valódi selymeimből szívesen küldök postafordultával portó- és vámmentesen mintákat. HENNEBERG G. (cs. és k. udvari szállító) selyem- gyárai Zürichben. Műtrágya. Föld- és szőlőbirtokosaink figyel­mébe ajánljuk, hogy a brassói kénsav- és műtrágya- gyár-részvénytársulat képviseletét Holländer Adolf és Fia ezég vállalta el, mely a gazdaközönségnek min denféle felvilágosítással szívesen szolgai. A műtrágya alkalmazásáról lapunk már előzőleg közölt Szakszerű ismertetéseket és most csak azt tesszük, hogy az ország­szerte ismert zalathnai kénkovand-ipar-részvénytársulat brassói gyártmányaira — hol mindenféle műtrágya bár­mily nagy, vagy kis mennyiségben kapható a nevezett megbízott ezég utján az eredeti gyári áron — gazda­közönségünk figyelmét felhívjuk. Irodalmi értesítő. Érdekes zene-füzetet kaptunk Klökner Ede budapesti zenemű-kiadó közvetítésével Lepéndről Göre Gábor biró ur szükebb hazájából. „Lepéndi Nóták“ a czime, az Ivanfy Greszinger Iván népszerű dalszerzőnk- nek Gárdonyi Géza és mások vig verseire csinált 4 ly czimü: „Billeggyünk és ballaggyunk.“ „Édes ked­ves feleségem.“ „Mikor még a bajuszom csak csipet vót.“ „Köllök-e vagy sem, nem kérdőm.“ Pompás bo­rozó és mulató nótának. A sok édeskés sentimentális nóta termeles közt szinte üditőleg jól esik, ha a paj­zán vig ked a magyar náphumor megnyilatkozásával találkozunk s Ivánfy Iván kitünően eltalálta, hangot a melyen Gőre Gábort a magyar paraszt typusát kell dalban megszólaltatni. Kapható a kiadónál Budapest VI. Csengery-utcza 62. sz. Hivatalos közlemények. Másolat. Földmivelésügyi magyar, kir. miniszter 379000. VII/1. Pendelet a nyomásos gazdálkodásban és osztatlan közös legelőben érdekelt birtokosságok ügyvi­tele és költségvetése tárgyában. Valamennyi vármegye- törvényhatóságának. A mezőgazdaságról és inezőrendör- ségről szóló 1894. XII. t. ez. végrehajtása tárgyában 1894. évi 48000 sz. a. kiadott rendelet 2. §-a 5. pontja értelmében, azon kérdésben hogy : a) miként osztassa­nak be a nyomásokba a határ egyes részei, b) mely időpontól kezdve lehet a közös dűlőben levő rétre, Par­ióra és ugarra marhát és mennyit kihajtani, — c) hány pásztor fogadtassák föl : d) az apa állatokat a birtokosság szerezze-e be, vagy azoknak megszerzését a községre bizza, e) mi legyen az ügyvitellel megbízottak javadalmazásra s végül tj a nyomásos gazdálkodás foly­tán az érdekeltek által fedezendő költségek előirányzata tekintetében, — a községi elöljáróság, illetve a birto­kossági tanács javaslatára az érdekelt birtokosok köz­gyűlése határoz. Tekintettel arra, hogy azon községek­ben, ahol a nyomásos gazdálkodásban érdekelt birto- kosságoknak az idézett törvény 11 §-ában említett szer­vezete nine, meg : a birtokossági közgyűlések tartása sok esetben sikerrel nem eszközölhető s hogy az idé­zett (örvény 10. §-a értelmében az ily községekben a nyomásos gazdálkodás, közös legeltetés, és apaállattar- lás ügyeit a községi elöljáróság, a községi képviselő tes­tület elleniőrzése mellett intézi s hogy ezen teendők költségei a községi kültségvetéssel együtt állapilandók meg, az 1894. évi 48000. sz. a. kiadott rendelet 1. §-a £. pontjának raszben való módosítással a belügyi és igazságügyi miniszter urakkal egyetértöleg kirendelem. I. A fönt idézett rendelet 2. §-a 5 pontjában a, b, c, d, 1 e és f alatt említettek fölött minden esetben csak ott határoz a birtokosok közgyűlése, a hol az érdekeltek- ■ nek a szóban levő törvény és rendelet ll.§-ában elő- I irt szervezete van. A idézett rendelet 2 §-a 5 pontjá- « ban a) alatt említett kérdésben a birtokosok közgyűlése ' határoz, akár van a birtokosoknak szervezete, akár nincs. Az idézett rendelet 2. §-a 5. pontjában b) alatt ' említett kérdésben az 1894. XII. t. ez. 10. §-a érteimé- • ben a községi elöljáróság intézkedik. Azon községekben, ’ a melyekben a birtokosság szervezkedése nincs, az idé < • zett rendelet 2. §-a 5. pontjában c, e, f alatt emlijettek,- — vagyis a nyomásos gazdálkodás folytán az érdekel- i tek által fedezendő költségek előirányzata fölött,"az 1894. i XII. t. ez. 10. §-a értelmében, nem a birtokosok köz- , gyűlése, hanem a községi elöljáróság javaslatára, a köz­- ségi képviselőtestület határoz. Minthogy ott, a hol bir­- tokosság szervezkedve nincs, az apaállatokat feltétlenül a község szerzi be, az 1894. évi 48000. sz. a. kelt rén­. delel 2. §-a 5. pontjában d) alatt toglalt kérdés tekin- í tétében, a nem szervezett birtokossági gyűléseken ha- . tározathozatalnak helye nincs. II. Az 1894. évi 58000.- szám alatt kiadott rondelet 2. §-a 5. pontja negyedik i kikezdése értelmében az apaállatok beszerzése és tar­tása folytán felmerült költségek, az anyaállatok lét­száma, a többi költségek birtok arány szerint osztan­i dók löl. — Ezen rendelkezést akként módosítom, hogy ■ azon községekben, ahol ez szokásban volt, vagy bármi > okból czélszerübbnek látszik, az apaállatok beszerzése 1 és tartása folytán fölmerült költségek az összes többi 1 közös gazdálkodási költségekkel együttesen, ugyanazon ■ költségvetés kiadási rovatába állíthatók, egy kulcs sze­• rint is kivethetők s a kivetés alapjául a földadó is ve-, ■ hető. — Amennyiben a községi képviselő testület a ■ XII. t. ez. 10. §-a alapján az apaállatok után is azt 1 állapitná meg, az ezen dijakból származó bevétel a ; költségvetés bevételi rovatábban állítandó s kivetés tár- 1 gyát csak a fedezetlenül maradt költségek képezik. — ■ III. Az 1894. XII. t. ez. 6 §-a értelmében osztatlan kö­■ zös tulajdont képező legelőknél az érdekelt birtokosok ■ közgyűlése állapítja meg a legelő rendtartást, a legel- I tetés, az állattenyészlés s az apaállat tartás módozatait. [ A 7. §. szerint pedig, ugyancsak az érdekelt birtokosok közgyűlése állapítja meg, hogy: a) mennyi és minő ál- ; latok van jogosítva minden egyes birtokos, vagy köz- ' ségbeli lakos a legelőre bocsátani, b) mily kötelezettség ■ terheli azt, a ki nem saját állatait bocsátja a közös legelőre, hanem jogának gyakorlását másnak engedi át. • Az 1894. évi 48Ö00. sz. a. kiadott rendeletnek ide vo­natkozó 7. §-át a következőleg egészítem ki. Az, idézett rendelet 6. §-a 6. ki kezdése értelmében szervezett legelő birtokosságok közgyűlési határozataikat, saját közegeik , által hajtatják végre s költség előirányzatukat közgyű­lésiig maguk állapítják meg a törvény 10. §-ában em­lített módon. A mely községekben a közős legelőben érdekelt birtokosoknak szabályszerű szervezetük nincs, ott az 1894. XII. t.-cz. 10. §-a értelmében a birtokos­sági gyűlési határozatok végrehajtása, a közös legeltetés, apaállat tartás ügyeinek a határozatok értelmében való intézése s a legeltetés idejének megállapítására a köz­ségi elöljáróság, az érdekeltségi költség előirányzat meg­állapítása pedig a községi képviselőtestület hatáskörébe tartozik. A mely községekben a nyomásos gazdálkodás­ban vagy a közös legelőben ér lekelt birtokosoknak sza­bályszerű szervezetük nincs és a törvény 6. és 7. §-ában előírtak tekintetében való határozat hozatal véget bir­tokarány szerinti legalább egy tized részük a szabály­szerűen meghirdetett gyűlésre össze nem jön, vagy ha a határozatokat ismételt felhívásra meghozni vonatkoz­nak, a törvényes remjelet 2. (j. és 7- §-ában emlifelt kérdéses rendezéséről, a míg a hirtol^osság yagy pepj szervezkedik, vagy nem határoz, a községi képvjsejq testület gondoskodik, A képviselőtestület határozatai az 1894. XII. t.-cz. 9. §-a szerint lelebbezhetők. V. Minthogy a nyomásos gazdálkodási és közös legelöbelj érdekeltségek közgyűléseinek határozat-képessége tekin­tetében az 1894. XII. t.-cz. kifejezetten nem intézkedik, az ily, szabályszérüen nem szervezett érdekeltségi köz­gyűlések határozatképességéhez, az 1894. XII. t.-cz. 4. §-a értelmét véve irányadóul, az érdekeltek birtokarány szerinti legalább egy tized részének jelenléte szükséges. Ezen rendeletem sürgősen kihirdetendő s kihirdetése után azonnal hatályba lép. Kelt Budapesten, 1897. évi junius hó 29-én. Darányi s. k. * 7078. TJngvármegye alispánjától. 3 : * SZtyíjf-r - - ‘ “ ' 1 w'_ " ’ • ■’ r ­1897. k- í­A járási főszolgabíróknak és Ungvár város polgármesterének. A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló tör­vény Végrehajtása tárgyában a nagy méltósága földmj- velésügyi m. kir. miniszter ur által f. évi junius 29-én 37900 sz. a. kiadott körrendelet megfelelő intézkedés végett másolatban kiadom. Ungvárt, 1897. évi julius hó 8-án. Kende Péter s. k., alispán. Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 17,590 szám. Körrendelet Valamenyi vármegye és önnálló tör­vényhatósági joggal felruházott város közönségének. (Bu­dapest székes fővárost és Fiúmét kivéve.) A közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t.-ezikk és annak végre­hajtása tárgyában kiadott rendeletek és utasítások egy­némely határozmányainak alkalmazása és értelmezése tárgyában hivatali elődöm által 1894. évi január hó 3-án 88247—893. sz. a. Sopron vármegye közönségéhez inté­zett s tájékoztató utmutatá ul a közönségnek is megkül­dött rendelet 3. b) pontjában az van kimondva, hogy az .»állami egyenes adóban évközben előfordult apadá­sok, illetve leírások a félkér hnére csak azon esetben vehet ík figyelembe, ha kitűnik, hogy az illető egyén csakis tévesen előirt állami egyenes adó alapján rovatott meg százalék szerinti útadóval, s hogy a tévesen előirt állami egyenes adó leírása folytán az útadónak minimá­lis tétele lett volna reá alkalmazható, a vagy ha az állami egyenes adónak leírása következtében az illető egyén megszűnik útadó kötetes lenni,t E rendelkezésnek szövegezése arra enged következ­tetni. 1) hogy az állami egyenes adóban történt válto­zások az útadónál csakis az illető kötelezett kérelmére vehetők figyelembe; 2) hogy a kérelem ez esetben is csak akkor teljesíthető, ha az illető fél az által a mini-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom