Ung, 1897. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1897-07-18 / 29. szám

írt, — 25-én Ubrezsen, hol csekély mennyiségű széna, és 28-ikán ismét Sztrajnyáriban, a mikor két lakóház 520 Irt, — 1-én Bezó'ben, hol egy lakóház és istálló 700 írt és ingóságok 310 írt, — 4-ikén Rákón, hol egy lakóház egy háziállattal 115 Irt, — 25-ikén Nagy-Turi- czán, hol egy gazdasági épület és 2 drb. háziállat 260 Irt értékben leli a lángok martaléka. Az összes elégett vagyon csak 6892 frt erejéig volt biztosítva s igy a tényleges kár 14,093 frt. — A bizottság az alispán jelentését tudomásul vette s a Gebe Viktor halálával megüresedett tagsági helynek betöltése iránti intézkedés végett az alispánt megjelelő eljárásra felhívta.

Az árvaszéki elnök jelentésének telolvasasa és tudomásul vétele után lelolvastalott és tudomásul vétetett a t. főorvos havi jelentése, mely szerint az általános egészségi állapot junius hóban eléggé'kedvező volt, kivéve Ungvár városát, hol hat halálesettel több fordult elő, mint május hóban. Veszett eb által való megma- ratás három fordult elő junius hóban*, és pedig: Zahar, Orosz-Komorőcz és Turja-Polena községekben. Villám- csapás folytán öt egyén halt el. Születési eset a vármegye területén május hóban 562, — haláleset 254 fordult elő s igy a születések száma 308 al haladja túl a halálozásokat. Orvos-rendőri bonczvizsgálat s hullaszemle 11 eselben foganatosíttatott, és pedig: Kis-Berez- nán, Pinkóczon és Szürtbén vizbelult, — A.-Némethiben kútba lull, —Ungvári öngyilkos, — Kapóson, Csicaerben villámsűjtolt egyének hulláin, végül Szürthében vízből kifogott talált hullán.

A kir. tanfelügyelő s az államépitészeli hivatal főnöke által tett s közérdekű ügyet magukban nem foglaló jelentések felolvasása után felolvastalolt a kir. pénziigyigazgató havi jelentése, mely szerint, junius hóban befolyt egyenes adókban 13,869 Irt 90 kr. (a múlt. év hason-idöszakánál 3925 frt 20 krral kedvezőbb); hadmentességi díjban 98 frt 25 kr. (— 73 írttal); bélyeg- és jogilletékben 2654 írt 32 kr. (-- 12 frt 19 krral); fogyasztási és italadóban 34,364 frt 74 kr. (— 1208 Irt 84 krral); dohány-jövedékben 22,943 Irt 76 kr. (+ 3089 frt 32 kr.) Jelenti egyúttal a pénz- ügyigazgató, hogy a közadók kezelésének ellenőrzése a szobránczi járásban, a földadó-nyilvántartás ellenőrzése pedig a nagy-bereznai járásban folyamatba leleteit.

Felolvastatott a miniszterelnök rendelnie, mely a közigazgatási bizottság 1896. évre szóló jelentésére nézve a kereskedelemügyi minister azon kijelentését hozza, hogy minden körjegyzőség székhelyén nem létesíthet posta-hivatalokat, s hogy a szerednyei távirda- állomús felállítása, s illetve ennek az ungvári és munkácsi távírdákkal való összekötése iránt a tárgyalásokat megindította.

Olvastatott a kereskedelemügyi minister rendelete, melyet a kazán-vizsgálatok egyszerűsítése érdekében bocsátott ki, s mely szerint a közigazgatási bizottságnak a kazán-vizsgálati jegyzőkönyvek felülbírálására és a használati engedélyek íiiszolgáltatása körül végzett eddigi teendői jövőre elesnek.

Kevésbé közérdekű miniszteri rendeletek felolvasása és elintézése után nagy vitát keltett Benedek Imre ungvári lakosnak volt városi ellenőrnek az Ungvár városi 1893-ik évi gyámpénztári mérleg egybeállítása alkalmából felmerült nehézmények tárgyában hozott tanácsi határozat elleni fellebbezése. A bizottság végre is úgy határozott, hogy a tanácsi határozatot feloldotta, s utasította a tanácsot, hogy az ügyet az elmarasztaltak kihallgatásával bővebben vizsgálja meg és annak eredményéhez képest intézkedjék.

A Záhony község által kérelmezett vasúti átjáró létesítése tárgyában megtartandó helyszíni szemléhez az alispán elnöklete alatt Kende Zsigmond és Thuránszky Tivadar biz. tagok küldettek ki.

Az ungvármegyei erdők 1896. évi állapotáról az ungvári kir. erdőtelűgyelőség által szerkesztett jelentés szerint az ungvármegyei erdők 1896. évben 7OO70 k. holddal apadtak. Ezen nagy mérvű apadás főkép onnan ered, hogy a szürthei és kis-kaposi határban fekvő úrbéres közbirtokossági nem feltétlen talajú erdők kiirtása megengedtetett.

mely a kopaszságot oly nagy mértékben terjeszti. A gyakori és erős nyírás által a haj rendkívüli növésre kény- szerittetik; a haj-hagymák kimerülnek, idő előtt elhalnak, elvesztik zsírtartalmuk jó részét, törékenyekké lesznek a hajszálak s beáll kora-kopaszodás.

Lehet, hogy irt már valaki ilyest a kopaszodás okáról, én azonban nem olvastam. Nem is valami tudós theoria alapján állítom, hogy a kopaszság oka a rövid haj-viselet, hanem pusztán megfigyeléseim alapján.

Nemde feltűnő, hogy hosszú hajat viseiő nők és parasztok között fél annyi kopasz sincs, mint az értelmiség férfiai között? Ez a jelenség legalább is valószínűvé teszi azt az állítást, hogy a kopaszság fő terjesztője az olló és kemény haj-kefe.

Nem erősködöm mellette, lehet, hogy a hajhagymák kimerülésére vonatkozó állítás téves; akkor is valószínű az a véleményem, hogy a nők és parasztok hosz- szu hajuknak köszönik hajas voltukat.

A rövidre nyírott embernek a feje nagyon érzékeny az idő változásai iránt. Az ilyen fejet örökösen fedni, örökösen melegben kell tartani. A nyírott ember feje nincs, nem lehet kitéve a szabad levegő erősítő hatásának. így csak természetes, hogy az elkényesztetett, el- erőtlenedett fejbőr nem sokáig bírja táplálni természetes takaróját. A nyiratlan hajú ember nem fázik, fedetlen fővel képes elviselni az időjárás viszontagságait, nincs mindig kalap vagy sapka a fején, haj tüszői megerősödnek s hosszú ideig szilárd tartói a hajszálaknak.

íme a kopaszság ellen az orvosság. A kopaszt ugyan nem teszi dús sörényűvé, hanem az ifjú nemzedéket megóvhatja a kopaszságtól. Próbát lehetne vele tenni. Én próbát teszek; 40 év múlva majd beszámolok az eredményről az »Ung* olvasóinak. Addig egy kis türelmet kérek! , T.

hmber János.

Útadó-ügyek elintézése után ismét a t. főorvos jelentésére került a sor, arra a melylyel több iskolahelyiséget kifogásol, s melyre vonatkozólag kéri a kir. tanfelügyelő intézkedései. A kifogásolt iskolák ezek : a lcosztrinai gkath. felekezeti, melynek egyetlen tantermébe 94 rendes tanuló jár, a kosztrina-rosztoloszi gkath. felekezeti, mely közönséges falusi viskóban van elhelyezve, a hol a tulajdonos maga is lakik, — a sztavnai gk. felekezeti, melynek tantermébe 80 rendes és 25 ismétlő iskolás jár, — a lyutai leiső-végi gkath. felekezeti, melyben 106 rendes és 41 ismétlő-iskolás van összezsúfolva. — és a verchovina-bisztrai gk. felekezeti, mely 35 tanulóra elégséges, mégis 100 rendes és 40 ismétlő-iskolás jár oda. A bizottság a főorvos ezen előterjesztését a kir. tanfelügyelőnek a megfelelő eljárás végeit kiadni rendelte.

Bornemissza Zoltán, fatenyésztési felügyelőnek a községi faiskolákra vonatkozó előterjesztését, melyben intézkedést kér arra nézve, hogy a községi faiskolák törvényszerű kezelése biztosiLtassék, s a jelenleg egyes községekben törvényellenesen kezelt faiskolák jövedelmére nézve az elöljáróság megszámoltassék : a közigazgatási bizottság a mezőgazdasági és mezőrendőrségről szóló törvény értelmében foganatosítandó intézkedések megtétele végett az alispánnak adta ki.

Az óvó- és tankötelesek összeírására vonatkozólag elrendelte a bizottság, hogy az a legnagyobb szigorúsággal vitessék keresztül, s olt, hol az óvó- és tankötelesek emelkedése nem felel meg a lakosság emelkedési Hiányának, ennek oka kiderítendő, s kimerítő jelentés tendő.

Tanítói fizetések kiegészítésére, valamint ado- leirásokra irányuló kérvények s egyéb apró ügyekkel ért véget a közig. biz. ülés.

Iskoláink közeg'észség'üg'ye.

Az »Ungmegyei Általános Néptanító-Egyesület* ez évi junius hó 26-án a szobránczi lürdőben tartott köz gyűlésén Marosi Pál antalóczi áll. tanító »Purgatórium* czím alatt terjedelmes ezikket olvasott fel a népiskola közegészség-ügyéről. Felolvasásában a többek közt rámutatott azon sajnos körülményre, mely szerint a tankötelezettség törvénye maholnap teljes szigorral keresztül lesz hajtva, az iskola-helyiségek azonban vagy egyáltalán nem, vagy csak nagynehezen bontakoznak ki középkot i ócskaságukból. Legtöbb iskola egészségtelen helyen, ezéi- szeriitlenül épült szűk odú. Berendezése, bútorzata s egyéb felszerelvényei távolról sem leidnek meg a köz egészség követelményeinek. Hozzájárul mindezekhez ; z iskola udvarának ezéis'.érülIon berendezése, a tanító gazdasági épületeinek egészségei lenes elhelyezkedése s az iskola közvetlen környékéről való teljes megteledkezés Ily viszonyok közölt az iskola valóságos börtöne lesz a gyermekeknek, hol még az Istenadta levegőt sem élvezhetik teljes tisztaságában. Pár hét kell csak hozzá s az ily iskolába került gyermek piros-pozsgásu arcza elint - ványodik, színtelenné lesz s előbbi vidám kedélye lehangolt, mint akár a (egyház zárkájába került bűnös raboké'.

Mindezen kóros állapotok okát abban látja gyökereződni a felolvasó, hogy a szülők nem élnek természetadta azon jogaikkal, hogy gyermekeik tartózkodási helyét szemügyre vennék; alaposan megvizsgálnák az iskolát, mielőtt a tankötelezettség törvényének megfelelni igyekeznének. Az iskola közegészségügye iránt nincs telköltve a szülők érdeklődése s annak sincsenek teljes tudatában, hogy az iskola-fentartóságtól jogosan követelhetik, miszerint előbb az iskola-helyiséget hozza közegészségi tekintetekből kifogástalan állapotba s csak úgy kényszerít heti a gyermekeket az iskolába való járásra.

Majd az ez idő szerinti legsürgősebb tennivalókról emlékezvén meg, határozati javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, melyet aktuális voltánál fogva egész terjedek inében itt közlünk :

Az »Ungmegyei Általános Néptanító-Egyesület* konstatálja, hogy úgy az 1868. évi XXXVIII t.-cz., mint a később hozott népiskolai törvények s az ezek végreha - tását ezélzó kormány- és egyház hatósági rendeletek inig egyfelől a tankötelezettséget teljes szigorral keresztül hajtják, másfelől az iskola-helyiség közegészségi és czél- szerüségi követelményeire vagy egyáltalán nem, vagy pedig igen csekély gondol (ordítanak. Ebből kifolyólag az iskola nevelés-oktulasi czéljának meglelelöleg elkerüihe tétlenül szükségesnek tartja, hogy:

1. Minden nyilvánossági joggal felruházott iskola helyisége közegészség és czélszerüség szempontjából a kir. tanfelügyelő, megyei főorvos és egy tanítóból álló bizottság által mielőbb szakszerűen megvizsgáltassák. E vizsgálajt eredményéhez képest:

2. A meg nem felelő iskolatermek nyomban zárassanak be, mig a megfelelők esetleges hiányai záros határidő alatt pótoltassanak. Hogy pedig az iskola bezáratása által a tanítás teljesen meg ne akadjon, egyelőre bérheiyiségben legyen gondoskodva megfelelő tanhelyiségről, vagy pedig a téli tanítás helyett a tavaszi, nyári és őszi behozva, midőn a nyitott ablakok mellett, vagy a szabadban folyhat a lanitas.

3. Föl legyen írva minden tanterem ajtajára, hogy télben, tavaszszal és öszszel egyszerre hány gyermek foglalhat helyet a tanteremben. A hol pedig a gyermekek létszáma meghaladná e mértéket, olt a csoportonkénti tanítás nyerne alkalmazást.

4. Uj iskolai épületet csak az államépitészeli hivatal által törvény szerint felülvizsgált és elfogadott terv szerint lehessen építeni s mind addig rendeltetésének át nem engedhető, mig az a nevelés-tauitás és az iskolai egészségügy kívánalmainak megfelelőleg berendezve és felszerelve nincsen. Ugyancsak lelszerelendők az oly tantermek is, melyek egyáltalán nincsenek, vagy csak hiányosan vannak felsorolva.

5. A rendtartási naplók és egyéb iskolai iratminták, tanév elején minden iskolának hivatalból küldessenek meg, hogy az iskolai adminisztráczióba egyöntetűség lépjen a mostani kuszállság helyébe.

6. Legyen minden iskola költségvetési előirányzatába megfelelő s a helyi körülmények figyelembevételével megállapított összeg felvéve, miből a tanterem tisztán és rendben tartható.

7. Az iskola udvara és közvetlen környéke olykép rendeztessék be, hogy ott olyasmi helyet ne foglalhasson, mi a gyermek szépérzékét rontaná, vagy pedig az iskola levegőjét megfertőztetné.

8. A tanitó-képzők mielőbb reformáltassanak. Azokban csak egyetemi képesítéssel biro tanerők legyenek alkalmazhatók, középiskola-tanári fizetéssel és nyugdij- igénynyel, hogy a képzőkből kikerült tanítói nemzedék előképzettsége és szakavatottsága tekintetéből mi kifogás se legyen emelhető.

9. Adjanak a tanítónak tisztességes megélhetést biztositó készpénzfizetést s annak idején megfelelő nyugdijat, hogy testtel lélekkel egyedül az iskolának élhessen. Ne fukarkodjanak a tanítóval szemben, mert annyi bizonyos, hogy a mit a tanítón krajezáronkint megtakarítanak: forintokban fizetik majd vissza a társadalmi bajok orvoslásánál.

10. Soha se szűnjék meg a tanító a szülők s lő- kép a nemeskeblü értelmiség és fanügybarátok figyelmét és jóindulatát élesztgetni s föntartani a népnevelés ügye iránt; mert annyi igaz, hogy a hol egyes emberek ereje számbi se jöhet, azt az eszme népszerűsítése által a szent ügynek megnyert ezrek kevéssel is csodákat művelhetnek.

Adja az Ég, hogy az uj ezredév 'leiderengő első hajnalsugára, egyúttal első reménysugara legyen a magyar népoktatásügy igazi fellendülésének peremén. Hozzon az uj ezredév a magyar tanügyre s ezzel kedves magyar hazánkra vig esztendőket, hisz az »annyi bal- szerencse közt* leélt első ezredév alatt eléggé — »Megbünhödte már e nép A múltat s jövendőt.« *

Tűzvészek.

Röviden hirt adtunk már lapunk legutóbb megjelent számában arról a szomorú esetről, mely e hó 10-én pusztított tűzvész alakjában hozta rettegésbe a varos lakosságát s juttatott többeket koldusbotra.

Azóta a szomorú rovat ismét gyarapodott úgy a városunkban, mint a vármegyében, nevezetesen Sztraj- nyán községben pusztított tüzvészszel.

Szerdán, e hó 14-én volt ismét tűzvész városunkban, mely d. e. 9 órakor keletkezett a minaji-utezán levő csűrök között, amikor Krón Péter gazdaember csűrje fogott első sorban lángot, eddig ismeretlen okból, mely csakhamar átcsapott a szomszédos Valyucskáné, ózv. Keszler Mihalyné és Özv. Rády Jánoshé ingatlanaira is, melyek a bennük levő uj élettel együtt porta égték.

Képzelhető, mily rémületet keltett e tűz s hogy az egész várost alig egy-két perez alatt talpra állította. A rémületet, a kétségbeesést csak fokozta az, hogy az erős szél 15—20 czentiméter nagyságú égő zsindelydarabokat hordott a kaposi-, könyök- es bozos-utezai házakra, — melyek több helyütt a tetőzeteket meg is gyújtottak. Szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy a megtámadott házak tetején mindenütt 2—3 ember volt, a kik azután a nagyobb veszedelemnek elejét vették.

A szerdai tűz több mint 10,000 frtnyi kárt okozott, melyből alig volt valami biztosítva.

Az e hó 10-iki tűzvész pedig, miként az eddig történt bevallásokból kitűnik, több mint 100,000 'frtnyi vagyont pusztított el, melynek körül-belől fele fog a biztosítás által megtérülni.

Az eddig megállapított károk a következők :

1. A Pogány-féle ház teljesen elpusztult. Az ott lakott Paulincsák Pál bodnár minden ingósága elégett, mely biztosítva volt 1200 írtig. Ezenkívül elpusztult nem biztosított fa- és vasanyag 150 frt értékben. Özv. Berkovics Jakabné 1000 frtra bizt. ingósága teljesen, valamint Schwarz Hermann 202 frtra biztosított ingósága 300 frtnyi értékben.

2. Özv. Rosenberg Józsefné háza, a hol a tűz keletkezett, teljesen le- és beégett. A ház 2900 frtra volt biztosítva, a kár 4000 frt. Az elpusztult ingóságok biztosítva voltak 2000 frtig. Az itt lakott Klein Dávid pék kára 2000 frt, b. v. 800 frtig. Grosz Emánuel kára 1200 frt, b. V. 800 frtig. Klein Jakab kára, melyből biztosítva nem volt semmi, 350 frt.

3. Heimann Bernát háza, az utczai sort kivéve, szintén tönkre ment. Biztosítva volt 4250 frtig, kár 8000 frt. Ingóságai biztosítva voltak 2500 frtig, itt 1500 frtnyi kárt szenvedett. Az e Házban lakott Berger Hermann kefekötőnek kára 1700 frt, mely 1200 frtig volt biztosítva.

4. Özv. Juszkovics Ábrahámné épületei mind leégtek, ingóságai mind elpusztultak. Biztosítva 5700 frtra volt, a tényleges kár 10,000 frt. E házban lakott Krausz Menachem ezukrász kára 2000 frt, b. v. 700 frtig; Friedmann Sia Hers kára 1300 frt, biztosítva volt 800 frtig; Beermann Emil kára 650 frt, b. v. 800 frtig; Gubmann Jakab kára 250 frt, biztosítva nem volt; Grünstein Adolf kára 717 frt, b. v. 650 frtig; Klein Márk kára 690 frt, b. v. 500 frtig.

5. Gottlieb Ábrahám háza teljesen elpusztult. A kár a biztosítás folytán részben megtérül. Az e házban lakott Spire Ignácz kára 1400 frt, b. v. 1200 frtig ; Mittelmann Béla kára 1500 frt, b. v. 1500 frtig; Ber- gida Mór szabó kára 800 frt, b. volt 6^0 frtig; özv. Reismann Gergelyné kára 800 frt, b. volt 400 frtig ; Klein Óernát gabona-raktáros kára 2800 frt, b. volt 1500 frtig; Grünstein Dávid kára 600 frt, biztosítva volt 724 frtig.

6. Meisels Ignácz és érdek-társai háza, a 3 utczai szoba és az azok alatt levő bolt kivételével teljesen le- és beégett. A ház 6000 frtig, az ingóságok 900 frtig voltak biztosítva. Tényleges kár 8000 frt. Az e házban lakott Friedländer Jakab kára 800 frt, b. v. 500 frtig; Rosenberg Márk rézöntő 900 frtnyi kirt szenvedett, biztosítva nem volt; Klein Hermann czi-