Ung, 1896. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1896-07-26 / 30. szám
XXXIV. ÉVFOLYAM. Ungvár, 1896. julius 26 30. SZÁM. 8ZEBKESZTÓSÉU: Vieg\eház-ter I. szám, I. emelet. y szerkesztőhöz intézendő minden közle .nény. mely a lap szellemi részét illeti, l evelek csak bérmentesen fogadtatnak Semmit sem közlünk, ha nem tudjak kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden vasárnap. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. KIADÓHIVATAL : Székely és Illés konyvnyomJá a. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEZ: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — > Egyes Szám 10 kit 11 Itt HETESEK előfizetések valamint a lap anyagi részé illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. UNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. Erkölcsi elvadulás. Az az országos feltűnést keltett orgyilkosság, melynek vármegyénk egyik köztiszteletben, szeretetheti és becsülésben állott férfin esett áldozatául, csak egyik hangosabban szóló jelensége annak a nagyfokú erkölcsi elvadulásnak, mely az újkori társadalom testébe, mint kiirthatatlannak látszó ráklen e beleette magát. A városok népe fúr lánggal, rafinériával jár túl egymás eszén, hogy az élet kellemesebbé tételére szükséges javakból mennél többet kaparitson magának. Az emberek, mint kígyók siklatlak el egymás mellett és „nyájas mosolylyal“ takarják el harapási szándékukat. Azonban mindegyik tudja, mit akar a másik ; jól tudja mindenki, hogy ha ő közelébe nem csúszik az áldozatnak, az csúszik hozzá s fogja ót torkon ragadni. Azon vau tehát egyik is, a másik is, hogy az időt. és alkalmat kileshesse, a mikor a legkevesebb koczká/attal s a siker legtöbb kilátásával támadhat. Hogy a szelídített állatoknak ebben a könyörtelen küzdelmében rendesen a bízó, a jóhiszemű huzza a rövidebbet, a ki aztán megcsalódva, vagy maga is pókká aljasul, mely biztos zugolyból áldozatra les, vagy vadállattá lesz és minden szemérem nélkül enged szabad folyást romboló ösztöneinek. De a falu „romlatlan népe“ is hátat fordít a szelíd erkölcsöknek. Egymás vetésében szándékosan kárt tenni, a barázdát elszántani, egymás barom- fiát elfogni és megenni, az eladott tejet meghamisítani, a mikor nem szól „írás“, eltagadni, egy-egy eszem-iszomért akár a lelki üdvösségét is áruba bocsátani s ha ilyen s ezekhez hasonló virtusok miatt holmi összekülönbözések fejlődnek ki, könyörtelenül egymás élete ellen törni, mind oly jelenségek, melyek azt bizonyítják, hogy a rothadás terjed széliében, hosszában. Nem tartozunk azok közé az erkölcsi prédikátorok közé, a kik csak a „régi jó idők“ siratásá- ban s a jelen gyalázásábán találják örömüket ; hiszen tudjuk, hogy a régi jó időknek is meg voltak a maguk erkölcsi fogyatkozásai, azt a tapasztalati tényt azonban el nem hallgathatjuk, bogy a külső haladással, melyet a természettudományok nagyarányú fellendülésének köszönünk, távolról sincs kellő arányban erkölcsi tökéletesedésünk. A műveltség terjedésével az iskolákkal arányosan népesednek börtöneink. Mai iskolai nevelésünknek hátrányos oldala, hogy felnyitja a tömegek szemét. A kik eddig nem tudták, ma már kezdik látni, hogy mennyi sok jó dolog van a természet és czi- vilizáczió terített asztalán, melyekhez nekiek soha sem lehet hozzáférniük. Csuda-e, ha feltámad lelkűkben az irigység és gyűlölet érzete, és akarat erejük csak a rombolásban nyilvánul ? A nevelés hatása azonban az élet anyagi javainak birtokosaira sincs mindig kedvező hatással. Az anyagelvi felfogás szerint, mely ma tudományban, irodalomban, társadalomban egyaránt dominál, az anyag az egyedüli jó. Ebből mentői többet rakásra halmozni s minden áron fenntartani és gyarapítani, ez az a törekvés, mely — akár titkon, akár nyíltan működik — sok esetben a cselekedetek egyetlen rugója Gyakran inág a jó cselekedetek is elvesztik erkölcsi értéküket; azok is egy- egy rejtett anyagi ezél többé kevésbbó ügyes reklámjai. Ha általánosabb javulást akarunk, szakítanunk kell az anyag imádással ; ez az első teendő. Rá kell vezetnünk, meg kell tanítanunk a tömegeket arra, hogy az anyag nem az egyedüli jó, vannak magasabb erkölcsi javak, melyeknek biztosítására ugyan felhasynálhatjuk az tanyagot, mint eszközt, de ezélul i.em szabad kitűznünk. Az üres biztatga- tás, hogy csak „előre fiaim*, nem ér semmit; ma csak a példának van hatála. Az erkölcsi javak biztosítására irányzott törekvésekben az értelmiségnek kell jó példát adni; mlrt mit sem ér az emse figyelmeztetése fiaihoz, bogii ne feküdjenek a sárba, ha ő az első, aki bele fekszik Nem elég azt mondani, hogy térjetek vissza az elhagyott oltárokhoz, meg kell mutatni az oda vezető utat. Példával kell megmutatni, hogy mennyivel nagyobb erő kell a lemondáshoz, mint bizonyos, nagyon is efemer értékű javaknak minden áron való biztosításához, A meddig azonban az értelmiség jó példát nem ád, a meddig az Amerikában dollár.iák, nálunk forintnak nevezett istent le nem taszítjuk bitorolt trónjáról, az erkölcsi sülyedés nem fog mogállapodni ; a külső haladás arányában fog nőni az erkölcsi nyomor, melynek, miként a példa mutatja, gyakran a nemesek, a jók is áldozatául esnek. Hogy a bűnösöket utoléri végzetük, hogy a börtönök mogtel- lenek, ez a tény csak a bosszú vágyát elégítheti ki, de nem vigasztalja meg sem a pótolhatatlan veszteséget szenvedetteket, sem az emberiség jobblétének előmozdításán f'áradozókat. Vármegyei rendkívüli közgyűlés. A folyó hó 23-án Ungvarmegye törvényhatósági bizottsága Török József gróf főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyü.és — melynek megtartását Ungvár város képviselőtestületének kiegészítése czéljából tartandó választásokhoz elnök kiküldése tette szükségessé — kevés érdeklődés mellett folyt le. Sok bizottsági tagot a folyamatban levő aratási munkák, vagy más elfoglaltság tartott vissza ; többen üdülő helyeken vannak, miért a bizottsági tagok kis- számban jelentek meg. A szorosan vett varmegyei és városi ügyeken kívül volt nehány általánosabb érdekű tárgy is. Ilyenek vollak József királyi herczeg családjut érintő örvendetes eseménynek az elnöki székből tudomásra hozatala ; továbbá Sztáray István grótnak általános részvetet s megdöbbenést okozó halálával kapcsolatos indítvány ; továbbá Zólyomvármegye átirata, melyben az anyakönyvvezetés egyszerűsítése iránt a belügymimszternez intézett íeliratanak támogatását kéri. A közgyűlés, a tett tapasztalatok által is támogatott érveit a közölt learatnak magáévá tette és pártoló telirat intézését határozta. Nem kevésbbé országos érdekű a napról-napra mindinkább súlyosbodó gazdasági viszonyok közölt a íöldadók leszállítására irányaié óhaj is, melynek megvalósítását tűzte ki czéiui Aranyos-Torda vármegye a pinzügyminiszterhez intézett s támogatás végett átküldőit teUratával, melyet hasonló irányú telirattal szintén pártolandónak mondott ki a közgyűlés. Komárom sz. kir. varos pedig a régi dicsőség egyik hősének — Klapkának — kivan szobrot állítani s kéri a varmegye hozzájárulását mit azzal adod meg, hogy a var.uegyeszerte szinte gyűjtési rendelt. A gyűlés leiolyasa különben a következő volt : Miután a toispau a közgyűlést megnyitotta, indítványára a közgyűlés a legszeretettebb magyar királyi tőherczeg csaladjai érintő azon körülmény alkalmából, hogy Dorottya herczegnő Fűlöp oneausi herczeggel eljegyezteteti, az öró oben való részvétét jegyzőkönyvbe foglalni mondotta ki. Ugyancsak tudomásul vette a Nagy-Bereznától az ország határáig építendő h. é. vasút előmunkálataira adott engedélynek engedélynek még egy évre a kereske- d'Iemügyi miniszter által történt meghosszabbítását. Felolvastatott a közutakba torkoló földutak kavicsréteggel ellátása tárgyában a kereskedelmi miniszternek leirata, melyben szabályrendelet alkotására hívja fel a vármegye közönségét. A közgyűlés, hogy az alkotandó szabályrendelet kellő alapokra legyen fektethető az állandó választmány javaslata szerint utasította a főszol- gabirákat, hogy az utmesterek utján pontos adatok szereztessenek be a kavicsolt utakba torkoló községi töld- utakról. A néhai Hadik Barkóczy Ilona grófné által a pálóczi szeretetház érdekében tett hagyomány helyettesítéséül az örökhagyó gróíné örökösei részéről telajánlott 3000 írtos alapítvány ügyében kiküldőit bizottság által beterjesztett alapitó oklevél szövegezését egész terjedelmében elfogadta a közgyűlés. Az oklevél rendelkezései szerint az elhunyt grótné végintézkedésének meg- lelelőleg az alapítvány kamatjövedelme elhagyott vagy gondozásra szoruló gyermekek és eiaggot munkaképtelen szegények segélyezésére lesz fordítandó. A Szenna-Illat la társulat az alispán utján a törvényhatósági bizottsághoz az iránt intéz, it kérelmet, bogy a Latorcza, Laborez és a Bodrog kiöntései által károsított vármegyei községek megmentése érdekében Írjon fel a vármegye a íöldmivelésügyi miniszterhez. Ezen feliratban kérje, hogy a miniszter saját tárcsájának terhére nyitandó újabb hitelművelet segélyével nyújtson lehetőséget úgy a Bodrog átmetszések teljes k építésére, valamint az égetően sürgőssé vált Lator- szabályozás keresztülvitelére, és végül, hogy az ezen munkálatokkal kapcsolatban foganatosítandó alsó Ung és Latorcza folyók teljes szabályozásának befejezése előtt ezen vízrajzi telepen újabb munkálatok ne engedélyeztessenek. A törvényhatósági bizottság a jelzett irányú intézkedések megtétele végett a íöldmivelésügyi miniszterhez felirat intézését elhatározta. Ungvár város által a bor- sör- és szeszital kimérési, valamint a fogyasztási adók házi kezeléséről alkotott szabályzat annak felülvizsgálására kiküldött bizottság által javasolt csekély módosítással jóváhagyatott Ungvár város képviselő-testületének kiegészítése czéljából tartandó választás vezetésére elnökül Orosz Mihályt küldte ki a bizottság. A községi faiskolák létesítéséről és az utak befá- sitásáról szóló vármegyei szabályrendelet módosítása tárgyában Bornemisza Zoltán állami latenyésztési felügyelő által beterjesztett javaslatot megvizsgálás és vé- véteményezés végett a mezőgazdasági bizottságnak határozta kiadni a közgyűlés. A vármegyei tisztviselői és körjegyzői nyugdíj, a házi pénz.ári tartalék, a közpouti szegény- és a vármegyei építkezési alap 1895. évi számadási zárlatai jóváhagyási záradékkal ellátva a belügyminiszterhez terjesztetnek fel. Ungvár város közigazgatásának a mull évi költségvetés alapján történő vezetése és a honvéd kantin bérlete tárgyában hozott képviselő-testületi határozatok ellen beadott telebbezések, mint indokolatlanok, mellőz- tettek. A tanácsot azonban a 1. évi költségvetés haladéktalan bemutatására s a késedelem igazolására utasítani rendelte a bizottság. A millenniumi egészségügyi és orvosügyi kongresszusra a szervező bizoltság meghívása folytán a következő bizottsági tagok küldetlek ki: dr. Bene Sándor, dr. Mijó Kálmán, dr. Novak Endre, dr. Österreicher Jakab, Hehelein Károly, dr. Ivántsy László, Hódoly László, Nehrebeczkv György, dr. Weinberger Mór, Tabódy Jenő, Lám Sándor, Gulácsy Árpád. Özv. Bajzát Károlyné, Klein Mórné, Ponta Já- né és hun Józsefné szülésznői oklevelei kihirdettettek. Az átiratok sorsáról már tennebb megelékeztünk. Tabódy Jenő főjegyző pedig szembe állítva az örvendetes eseménynyel Sztáray István grótnak megrendítő módon történt gyászos ualálat, indítványára a közgyűlés a varmegye közönségének tajdalmas megdöbbenését és mély részvétét rendelte jegyzőkönyvbe log- lalni és a gyászoló családdal közölni. Ezekuiau az alispánnak az a jelentését vette tudomásul u törvényhatósági bizottság, hogy a belügyminiszter 4 járási dijaoai aliasnak a t. évi julius i-töl történő rendszeeresilését 32J Irt javadatmazassal tarczaja- nak terhére eugedélyeztes hogy a kellő intézkedéseié.I már az alispán meg is tette. Lapunk mai száma 1 és ln ivre terjed. A szövetkezetek hatása a községbeli lakosok anyagi és erkölcsi helyzetére, a község gazd és kulturális állapotára.*) — Pályanyertes mű. — Dömsöd, 189B. márczius. A »Szövetkezés<■ szerkesztősége pályázatot hirdetett oly közleményre, a mely röviden és könnyen érthető irályban kifejti a szövetkezetek hatását a községbeli la*) A »Szövetkezés« julius 4-iki számából vesszük át e czikket, ajánlva azt olvas ink figyelmébe.
