Ung, 1896. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1896-07-26 / 30. szám
„ kosok anyagi és erkölcsi helyzetére, a község gazdasági és kulturális állapotára. Én ez alábbi soraimmal mutatom be községünk állapotát, milyen volt a szövetkezet alakítása előtt és milyen ma, a szövetkezet működésének kilenczedik évében. Minő volt községünk lakosságának helyzete a szövetkezet alapítása előtt ? Községünk lakossága nagyobb részben földmive- lőkből, kissebb részben kisiparosokból és néhány kereskedőből áll. Utóbbiak csaknem mindannyian boltot is tartanak rövidáruk elárusítása végett és az eladó gabonatermést is ők szokták összevásárolni, részint nagyobb kereskedők megbízása folytán, részint azon őzéiből, hogy azt tavaszkor a megszorult földmivelőknek magas áron hitelben ismét eladják, az uj termés idejéig való varással. A pénz szűkében lévő földmivelő, mivel magán másként segíteni képes nem volt, megvette a gabonát azon az áron, melyet az eladó meghatározott, mert az uzsora-szabadság mellett és nyilvános pénzintézet hiányában csakis attól a kereskedődől lehetett neki kölcsönt kérni, kitől a gabonát megvenni akarta, megvenni vagy beszerezni pedig okvetlen kellett, vagy vetőmagnak tavaszszal vagy kenyérnek a csalad fentar- tására. Ez pedig kiszámitoita magának, hogy a gabonába fektetett tőkéje után is és a kölcsön adandó pénze után is egyenlően 20 vagy 30 százalék folylyon be pénztárába s igy a megszorult földmivelőnek vagy az egyik vagy a másik módot elkeltett togadni. Ez már magában véve is elegendő volt arra, hogy közönséges termés is, mindjárt az aratás befejeztével, mert a fizetés idejét rendesen augusztus hónap valamelyik napjára szokta a kölcsöntadó megállapítani, tudva azt, hogy akkor a gabona kereskedés még nem szokott megindulni, az uj termést adósaitól tetszése szerint megállapított áron visszavásárolhatja, minek gyakori következménye az lett, hogy az általa tavaszkor eladott ugyanazon faj gabona egy mérője árán az adóstól két mérőt, sőt néha többet is vehetett és mikor a gazda fáradságos munkája után nyert jövedelmét ily hamar tönkre menni látta, tudta, hogy ez igy ment már évek óta és nem tudta, hogy meddig fog ez igy menni. Hallottam nem egynek szájából kifakadásokat. .»Nincs Isten! —- mondták —mert ha volna, nem engedné meg, hogy mi minden iparkodásunk mellett ennyire nyomorogjunk. * Voltak ugyan olyanok is, a kik az uzsorkodóknak sem pénzökre, sem gabonájukra nem szorullak, de ezek sem voltak mindnyájan abban a helyzetben, hogy szorult embertársaikon segíthettek volna, ezek útjában estek az irigységnek, a hátuk mögött történt gyaláztajásnak és rágalmazásnak úgy annyira, hogy ember és ember, rokon és rokon közt az atyafiui és felebaráti szeretet felbomlása látszott kezdődni. De ez még csak a közönséges évek küzdelme volt. Jöttek még ennél nyomasztóbbak is, midőn a pénzhiány még irtóztatóbb állapotot okozott. Jött fagy, jöttek száraz és jöttek árvizes évek is. a melyek a föld- mivelők összes reményeit megsemmisítették. A nyomorúságos évek hü képét és az olcsó kölcsön hiánya okozta szenvedéseket a földmivelők és kisiparos osztályokra nézve mind leírni nem akarom, csak egynéhány megtörtént dolgot jegyzek fel mutatóul. Ifj. Nehrebeczky György mint kezdetben a be- reznai járásban működött szolgabiró tette magát felvidékünkön kedveltté. Mind a két jelölt mellett a választási tevékenység már teljes erővel megindult. Nehrebeczky Programm beszédjét már folyó hó 27-én holnap tartja Nagy-Bereznán. Jelöltül emlegetik még Sztáray Gábor grófot is, ki a bereznai kerületben, mint ott több éven at működött szolgabiró, nagy népszerűségre tett szert. Arról értesültünk azonban, hogy ez idő szerint Sztáray Gábor gróf nem kívánja magát jelöltül tekinteni. Iskolatársak találkozója Az ungvári kir. kath. főgymnaziumban az 1884/5 és 1885/6. tanévekben érettségi vizsgálatot t -tt iskolatársak e hó 21-én városunkban találkozóra jöttek össze. Nem valamennyien, hanem csak a következők jelentek meg ez alkalomból : Bércük István kereslted, miniszteri számvizsgáló Budapestről, Melles Gyula áldozópap, tanítóképző tanár helyből, Papp Antal áldoz >pap, püspöki irodatiszt helyből, Fekete Jenő állatorvos helyből, id. Dudinszky István áldozópap, tanítóképző tanár helyből, Weinberger Soma földbirtokos Gyulaháza Sza- bolcsvármegyéből, Bródy Sándor helyből, Dr. Kiss Sándor ügyvéd Budapestről, Dr. Klein Zsigmond orvos, bábaképző tanársegéd helyből, Gulácsy Géza egri fő- káptalani gazdatiszt Sziha'omról, Stétán Tivadar lelkész Ung-Kemenc/.éről, Dr. Rozin Sándor ezredorvos Lem- bergből, Dr. Róth Hermann orvos helyből, Dr. Vajda Ármin orvos Bécsből, Sztripszky P. Mihály erdész Kraszna — Horkáról, Ivántsy Aladár végzett gazdász helyből, ifj. Nehrebeczky György ungvári járási szolgabiró helyből. Nevezettek f. hó 21-én előzetes megbeszélés czél- jávól a >Pannóniában «• együtt esteliztek. Másnap 22-én a megjelentek Hódoly László ungvári kir. kath. fögymn. igazgatónál tisztelegtek. A tisztelgők nevében id. Dudinszky István üdvözölte az igazgatót s vele együtt a tanári testületet, mely iránt meleg szavakban kifejezte a volt tanítványok háláját. A találkozók a »Pannóniában* este összejövetelt rendeztek, melyen kivülök mintegy 40 meghívott vendég vett részt. Az asztalfőn Hódoly László fögymn. igazgató volt, mellette Wilcsek János, dr. Fibiger Sándor, Siro- kai Albert, Medreczky István gymn. tanárok, családjaik és más előkelők foglaltak helyet. A társaság igen kellemesen töltötte az estét, a zene felvillanyozta a kedélyeket, a szebbnél szebb to- asztok pedig hatástkeltők voltak. Elsőnek szólott Melles Gyula, ki jól átgondolt beszédjében nagy melegséggé emlékezett Szieber Ede kir. tanácsos, kassai tankerületi főigazgatóról ; utána Dudinszky István mélyen átérzett szávakban az ungvári fögymn. igazgatóját s vele együtt a tanári testületet üdvözölte. Az elhangzott szónoklatokra Hódoly László igazgató válaszolva, a találkozókat éltette szívből jött szavakban. Papp agyagipariskolai igazgató a jelen volt hölgyeket köszöntötte tel. Melles Gyula a két osztálynak távollevő volt tanárait és a két volt osztály löt Medvigy János és Schürger Ferenc? tanárokat éltette. Dr. Kiss Sándor a távolmaradt iskola- társakról emlékezett meg, ki. Dudinszky István Ungvár városért és Medreczky István tanárért, mint a ki a gymnasiumban a zeneművészetet az ifjúság körében is- tápolja. Eszmegazdag beszédeket hallattak még : Wilcsek János és Sirokai Albert tanárok, kik a találkozókért ürítették poharukat. A találkozóra megjelentek ez alkalomból Szieber Ede kassai tanker, főigazgatót az alábbi táviratban üdvözölték : Tíz, illetve tizenegy éves találkozásuk alkalmából szivök mélyéből üdvözlik Nagyságodat, volt tanítványai: a 85-ös és 86-os érettek. A főigazgató a találkozóknak a főgimnázium igaz- I gatósághoz czimzett táviratban ezt válaszolta ; Az ünneplő nvolczvanötös és nyoczvanhatos éretteknek szíveskedjék szives megemlékezetökért változatlan atyai barátjuknak hálás köszönetét kifejezni. Szieber főigazgató. KÜLÖNFÉLÉK. * Városi közgyűlés. Ungvár város képvi- selő-testülete augusztus hó 3-án, d. e. 9 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést fog tartani, a város által az államkincstártól vett füzesi és lugosi földek, egyesek részére történt eladasa feletti és a pénzügyi kincstár által a nagy Ung folyón építendő uj vashid feljárójához szükségelt terület átengedés, valamint e terület kiburkolásának elvállalása feletti tárgyában. * Választások. Ungvár város képviselő-testületének választott tagjai közül a felerész, vagyis 33 tag e hó 25-én megszűnt a képviselőtestület tagja lenni. E helyek újbóli betöltése czéljából a törvény által előirt uj választások az alispánnak ide vonatkozó rendelete folytán e hó ill an pénteken, fognak megtartatni, Orosz Mihály elnöklete alatt, és pedig ezúttal is kerületenkint a következőképen: 1. A savanyuvizi, vágyás első kerület, melyhez tartozik a Bercsényi, a dombalja-utczának a Bercsényi-utcza sarkától a Dru- geth-térig terjedő része, hajnal-, honvéd utcza, Dru- geth-ter, Drugeth-utcza, kis-dajbácz, a Széchenyi-tér északi oldala, a városháztéren, valamint az uradalmi raktáron, a zugó telepi utczán és az úgynevezett „Spisák“-telepitvényen a törvény alapján összeirt 367 választó lakosság választ 9 rendes tagot, és pedig a 7 első helyen választottakat hat évre, az utolsó vagyis a hét után következő két helyen választottakat három évre, és három póttagot ugyancsak 3 évre. 2. A belvárosi vagyis a Il-ik kerület, melyhez tartozik a dombalja-utczának ,a városházától a Bercsényi-utczáig terjedő része, nagy-dajbócz, kálvária, csendhely, megye háztér, szobránczi, sörház, kis- és nagy-hid, káptalan váralatti utczákon, a Széchenyi-tér keleti oldalán, a Teleky-. Kazinczy-utczákon és az ujtéren a törvény' alapján összeirt 588 választó lakosság választ 10 rendes tagot és pedig a nyolez első helyen választottakat hat évre, az utolsó vagyis a 8 után következő két hélyen választott 3 évre és 3 póttagot ugyancsak 3 évre. 3. A hidontuli vagyis III. kerület, melyhez tartozik az egész hidontuli városrészben, valamint a város hatarában levő tanyai lakóházakban található s a törvény alapján összeirt 798 választó lakosság, választ 14 rendes tagot, és pedig a 13 első helyen választottakat hat évre, az utolsó vagyis a tizenhárom utáni egy helyre választottat 3 évre, és 4 póttagot ugyancsak három évre. Póttagoknak azok fognak tekintetni, kik a már választott rendes képviselők után legtöbb szavazatot nyernek, a póttagodra tehát nem fog külön szavazás történni, hanem minden választónak csak annyi képviselőre keilend szavazólapot beadni, ameny- nyi az illető kerületre esik. A választás a savanyuvizi, vagyis első kerületben a hasonnevű fogadóban, a belvárosi, vagyis a második kerületben a városházánál, a hidontuli, vagyis a harmadik kerületben a „Fekete sas“ vendéglő helyiségében fog megtartatni. A választás mindhárom kerületben reggeli y órakor kezdődik és d. u. 4 órakor végződik. E határidőn túl szavazat elfogadtatni nem fog. A választások iránt, különösen a savanyuvizi és hidontuli kerületben igen nagy az érdeklődés, s mint értesülünk, e két kerület - ben több pártra szakadva fognak a választók küzdeni jelöltjeik érdekében. * Egyházi hírek. A premontrei rend által fenntartott kis-kaposi plébánián működött Polónyi Endrét a szatmári püspök mezőcsengeri plébánossá nevezte ki, — a kis-kaposi római katholikusok lelki szükségletét pedig Tóth Lőrincz dr. eddig a premontreiek rozsnyói főgymnásiumának igazgatója fogja ellátni. * Uj anyakönyvi kerület. A belügyminiszter Ung és Zemplénvármegyékből álló uj anya- könyvvi kerületet szervezett, melynek felügyelőjévé Ferenczy Elek drt, a beregszászi kerület felügyelőjét nevezte ki. Az uj kerület székhelye S.-A.-Ujhely. * Az ungvári uj főgymnasiumi épület felavatása. A vallás és közoátatásügyi miniszter ez évi ápril hó 19-én kelt rendeletével az juj' gymnasiumi épület, mint a millenniumi alkotások egyikének felavatását, még az ezredéves országos kiállítás tartama alatt megtörténeiriőnek rendelte el. A felavatás ügyében a gymnasium értesítője szerint a következők történtek: »A tanártestület által a felavalási ünnepély módozatainak tervezése és megbeszélése végett kiküldött bizottság még a múlt (94—95.) tanévben több ülést tartott, az építkezés lassúsága miatt az ünnepély elhalasztását volt kénytelen javaslatba hozni. A tervezett ünnepélyt még az iskolai év (95—96 ) folyamán sem lehetett megtartani, mert egyes műtárgyak kiegészítést igényelnek. Ilyenek a kőpart-épités, az asphalt járó lerakása, az alagsor függő kérdésének eldöntése, több iparmunkálat befejezése, melyek miatt a végleges el- és berendezés lehetetlen. A közoktatási kormány az igazgatóság ismételt kérelmére f. évi junius 20-án Baumgarten Sándor miniszt. építészt küldte le a kérdéses tárgyak felvételére ; alapos a reményünk tehát, hogy a hiányok a szünidő alatt pótolva lesznek s igy a felavatási ünnepélyt — a közoktatási kormány rendelkzése folytán is, még a millenniumi kiállítás tartama alatt — a jövő tanév elején meg fogják tarthatni. A tanártestület e végre f. évi május 15-én tartott ülésében, kebeléből ujabu 10 tagú bizottságot küldőit ki, melynek feladata Képviselőválasztás Nagy-Bereznán. Sztáray István gróf halála folytán a nagy-bei eznai választókerületben szükségessé vált országgyűlési képviselőválasztásra vonatkozó intézkedéseknek a törvény rendelkezései értelmében megtételére Berzeviczy Albert az országgyűlés képviselőházáuak alelnöke a központi választmányt felhiván e végből a központi választmány Tabódy Jenő főjegyző elnöklete alatt a folyó hó 25-én ülést tartott. Ezen ülésben egyhangúlag hozott határozatok szerint a központi választmány a Nagy-Bereznán tartandó választás határnapjául augusztus ho 5-ik napját tűzte ki. Kiküldötte választási elnökül : Bacsinszky Ödönt. Szavazatszedő küldöttségi elnökül : Covnides Györgyöt, helyettes elnökül : Adamkovies Jenőt és Rohlitz Nándort. Jegyzőkül : Fehér Ákost és Torma Jánost, helyettes jegyzőkul pedig : Ruttner Gyulát és Petreczky Jánost. Képviselőjelöltek : Hegedűs Béla székesfővárosi ügyvéd és ifj. Nehrebeczky György ungvári járási szolgabiró. Hegedűs mint a munkácsi püspökség jogügyeinek igazgatója nálunk is előnyösen ismert rokonszenves modorú egyéniség Mint jogügyigazgató kiváló érdemeket szerzett magának azzal, hogy szakavatott pénzügyi műveleteivel a püspökség eddigi jövedelmeit megkétszerezte. Bizonyíték erre, hogy a püspökség tulajdonát képező és eddig semmi jövedelmet nem hozó tapolezai fürdőt tekintélyessé s jövedelmezővé tette és hogy Miskojczon a rozoga püspöki épület helyett, a püspökség minden megterhelése nélkül, nagyszabású fényes palotát emelt, mely tizennégyezer frtot jövedelmez. Az 1865. évben határukon egynegyed telek földbirtok ara volt 1200 forint, az 1866. évben történt fagyos esztendő után, ugyanazon mennyiségű és minőségű földbirtokot meg lehetett venni 400 vagy legdrágábban 500 forintért. Láttam midőn egy apa hagyott maga után három nagykorú gyermeket, a vagyonhoz képest kevés adóssággal, de minthogy a hitelező az adósságot a szétágazó maradékra csakis igen sokkal magasabb kamat mellett volt hajlandó meghagyni és bármerre mentek is uj kölcsönt kérni, mindenütt csak nagy és megfizethetetlen kamat ellenében jutottak volna pénzhez, elhatározták, bár fájdalommal, hogy az örökséget eladják és az árán fognak osztozni, az adósságot pedig kifizetik a vagyon árából. Úgyis lett. Eladták nagy olcsón egyező akarattal oly összegért, hogy az egész árt.három évi tiszta jövedelem kifizette. Hallottam egy földmivelőt panaszkodni egy kereskedőnél, a kitől kölcsönt kért, hogy a kölcsönt azért kéri, mert épen most, midőn a tavaszi szántás-vetés ideje eljött, megbetegedett az egyik igásökre, egygyel pedig nem szánthat, másikat kellene hozzá venni, de pénze nincs, kéri, hogy adjon néki száz forintot kölcsön. Hosszas alkudozás után csakugyan meg lett ajánlva a kért száz forint, de húsz perczent kamatra, mit a megszorult ember el is fogadott és még csak azután láttam a legelszomoritóbb helyzetet, a midőn a kért száztorintról már előre kiállított kötvényért nem kapott többet 80 forintnál, mert a 20 forint kamatot előre levonták. Más apróbb kölcsönöknél, melyek csak hónapokra voltak felvéve, megesett, hogy egy" év alatt többre ment a kamat a tőkénél Már most kérdem, lehetett-e ilyen nagy kamat mellett a megszorult embertársunknak a kölcsönvett pénzzel magán segíteni. Epen nem. Csaknem egyenlőnek lehetett tekinteni az eladósodott földbirtokost és kisiparost, a teljesen tönkre jutottakkal, mert a nagy kamat és ennek következtében beállót pénzhiány folytán, a bármily oknál fogva, magán kölcsönnel segíteni nem tudván, napról-napra nagyobb lelt a szegénység és nyomor. Az anyagi jólét csökkenésével csökkent az erkölcsösség, a vallásosság és az emberbaráti szeretet és veszélyeztetve volt néha-néha a vagyonbiztonság is. Ez némileg a képe azon anyagi és erkölcsi állapotoknak, melyek a szövetkezet létesítése előtt községünkben tapasztalható volt. (Folyt, köv.)
