Ung, 1896. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1896-03-08 / 10. szám
A milleniumi kiállítás. Rövid két hónap választ el bennünket a milleniumi kiállítás megnyitásától. Nagyot dobban a szív e gondolatra, örömtelt büszkeséggel tekintünk a megnyitás elé, mert a kiállítás fényéről, gyakorlati értékéről még eddig csak jót és szépet hallottunk. És erős a reményünk, hogy a kiállítás sikerében nem fogunk csalódni. Hisszük, hogy méltó lesz az a magyar nemzethez, mely jó és balsorsban töltött ezredéves fennállásának örömét országos kiállítás rendezésével is kifejezésre juttatja És amenyiben a kiállítás anyagi sikerének előmozdításához nekünk is némi szerepet juttatott a kiállítás igazgatósága, — szívesen teszünk eleget e kötelezettségünknek, midőn a mai nappal a kiállítás bezárásáig állandó rovatot nyitunk a milleniumi kiállítás ismertetése ügyében a kiállítás sajtó-osztálya által hozzánk beküldött közleményeknek. Menetdijkedvezmények a kiállítás megtekintése czéljából teendő utazásokra. A magyar királyi államvasutakon, nemkülönben a hazai vasutak minden nagyobb állomásán a Vili ik vonalszakasztól fölfelé szelvény- és menettérti jegyeket fognak kiadni. E jegyekhez mérséklés gyanánt kiállítási beléptijegyeket adnak díjmentesen és pedig a Vili—XII. vonalszakaszu II. o. menettérti jegyhez 2 drb belépő jegyet > » > > III. o. » 1 » » » > XII—XIV. » II. o. » 3 » » > » » » III. o. » 2 » » » A jegyek érvényességi tartama 14 nap lesz. E jegyek csak személyvonatokra érvényesek. Testületek, tanintézetek a II. osztályban III. osztályú, a III. osztályban ll-od osztályú téljegygye) utazhatnak. Iparosok, ipari segédmunkások a kiállítás igazgatósága által kiszolgá'tatandő jegyfüzetekkel 30jemberből alakult csoportokban mintegy 25—30% ke dvezményben részesülnek az összes magyar vasutakon. Földinivesek és munkások ugyancsak a kiállítási igazgatóság által kibocsátandó jegytüzetekkel 50°/o-kal mérsékelt 111-ad osztályú jegyekkel Lehelik meg az utat Budapestre és vissza. Olcsó lakások a kiállításon. A kiállítási igazgatóság kötelező ígéretét bírja a budapesti szállodások nagy részének, hogy szobáik árát a kiállítás tartama alatt, legfeljebb 33%-kal fogják fölemelni. A kiállítási igazgatóság e szállodák czimét közzé fogja tenni. A budapesti szállodák száma a kiállítás tartama alatt 30 lesz, az ezekben rendelkezésre álló szobák száma körülbelül 2450. Budapest fő-, és székváros hatósága a kiállítást látogató idegenek kényelmére Rózsa-tér 7. sz a. hatósági lakásirodát rendezett be, mely a m. kir. államvasutak keleti és nyugati pályaudvarain fiókirodákat fog nyitni. E lakásiroda nyilvántartja a tő- és székvárosban, illetve annak környékén rendelkezésre álló lakásokat és megrendeléseket levél utján is elfogad. Ugyancsak a fő- és székváros hatóságának gondoskodásából iskola-épületekben tömeglakásokat rendeznek be. Egy teremben 10—20 ember lakhatik. Mindenkinek egy teljesen fölszerelt, függönynyeí ellátott vaságy, szék, polez, ruhatogas. mosdó- és ivókészlet áll rendelkezésére. Egy ágynak egy napra való használatáért 32 kr., ruha-, lábbeli tisztításért 5 kr., podgyász őrizetéért 5 kr. jár. Egyes iskolatermekben 2—3 személy számára elkülönített és elzárható fülkéket is rendeznek be, a mely fülkékben a tömeglakásoknál felsoroltakon kívül asztal, tükör és gyertyatartó is lesz. E fülkékért személyenként és naponkint 50 kr. fizetendő. Végül gondoskodás történik más, deszkafalakkal elkülönített szobák berendezéséről is. A kellő kényelemmel berendezett szobákért 70 kr., a tisztogatásért 10 kr., a gyertyáért 10 kr. lesz fizetendő. Ünnepségek a kiállítás falujában. A már magában véve is érdekes kiállítási falut főképpen azok az ünnepségek fogják vonzóvá és falusi népünkre jellemzővé lenni, amiket olt hónapröl-nónapra, az igazgatóság költségére fognak rendezni. Ez ünnepségek programmját már meg is állapították s egyszersmind a szükséges előkészületeket is meglelték, hogy a változatos és minden leírásnál tanulságosabb programul teljes legyen. Így mindjárt májusban, a megnyitás hónapjában látható lesz a kiállítási faluban az örménységi lakodalom, a sváb buesu és a szerb lakodalom, az illető vidék népének részvételével. Júniusban a tregovai és bossáni román lakodalmat és az egri búcsút mutatják be, az előbbiben 25—30, az utóbbiban 50—60 részvevővel. Júliusban az ünnepségek legérdekesebb pontját, a kalotaszegi lakodalmat rendezik, mely a mulatók festői ruhájával és változatos jeleneteivel nemcsak a külföldi vendégeknek, de nekünk is érdekes látványt fog nyújtani. Ugyan ebben a hónapban lesz a szász lakodalom, inig augusztusban a krassó-szörénymegyei román és a brassómegyei csángó lakodalmat fogják bemutatni. A falusi lakodalmak sorát szeptemberben zárja be a kiállítás igazgatósága, a mikor a borsodme- gyei matyó és beregmegyei ruthén lakodalom fog lezajlani. A kiállítás berekesztése előtt októberben a zemp- lénmegyei hegyaljai szüreti ünnepség kedves képében gyönyörködhetik még a közönség s legjobb alkalma lesz megismerkedni a szüreti szokásokkal, a hegyaljai spe- cziális szüretelő eszközökkel, érdekesebb szőlőtőkékkel és szőlőfajtákkal. Mindezeket az ünnepségeket a maguk eredeti mivoltukban, összes jellemző sajátságukkal, az illető vidékről való polgárokkal és polgárnőkkel lógja rendezni az igazgatóság, szórakozást és hasznos néprajzi ismeretet nyújtva a kiállítás közönségének, mely a kiállítás falujában találja meg a legalkalmasabb helyet, hogy a kiállítás egyébb pazar látnivalóinak szemlélésében kimerült kedélyét itt, az egyszerű nép mutatásai közepeit felfrissítse. Csicseri Csicsery Antal. 1822—1896. A vármegye » egyik, legtörzsökösebb családjának tagja dőlt ki a folyó hó 3-ikán Csicsery Antalban. Közszeretet környezte mig élt, közszeretet kisérte sírjába. A régi igaz magyar társadalomnak, mely a nagy idők nagy eszméit átérezni tudta, mely az első ezredév küzdelmeit oly szépen zárla le, hogy a magyar nemzet a világ becsülésének tárgyává lett, egyik tőrőlmetszett alakja volt a megboldogult. Az 1848/9-iki szabadságharezot utóbb mint huszárszázados küzdötte végig és a vitézségi érmet is elnyerte. A szabadságharcz lezajlása után Csicserben, a csicseri Csicseryek és a csicseri Oroszok ez ősi fészkében, birtokára vonulva gazdálkodással foglalkozott. Az alkotmányos élet beálltával vármegyei szolgálatot vállalt és mint a kaposi járás szolgabirája bebizonyította, hogy a zord tekintetű katona a béke és a munka fegyverii is tudja kezelni. Járásának igazi atyja volt mindaddig, mig 1872-ben a vármegye bizalma a főszámvevői állásba nem helezte, melyet, testi erejének hanyatlását érezve, az 1889-ik év végével hagyott el, hogy jól megérdemelt nyugalomba vonuljon. Rokonszenves egyénisége a vármegyei és a társadalmi tevékenység minden lüKtetésével együtt érzett, minden erőkifejtésnek részese volt. A kik a csicseri ősi kúrián az ő s fenkölt szellemű felesége Posta Gi. zellának igaz magyaros vendégszeretetüket élvezték, sohasem feledik azt el. Ha a volt vitéz honvéd s daliás huszár századosnak lelke a nagy s dicső emlékek lángja mellett kissé felmelegedett s az öreg ür nekünk ifjabb nemzedéknek a nagy idők egy-egy epi- sodját mondta el, melyekben az ő hűséges Kakas lova j is többnyire szerepet játszót, mindig kegyelettel hall - gáti ük. A Kakas gazdája alatt végig szolgálta az egész szabadságharezot, gazdája pedig, kit két nap előtt hántoltunk el, végig szolgálta azt az időt, midőn még nem volt elég a hazát szeretni s azért harczolni, hanem az évek hosszú során át munkában kellett görnyedni, hogy bevezethettük hazánkat a polgárosodás révébe. A boldogult e téren is megállotta helyét s emléke soká fog élni közöttünk. TOLLHEGYGYEL. Böjti krónika. Krónikát Írni szokás mostanában És ha rímbe pattog', kapva-kapnak rajta Beköszöntök én hát rimes krónikában Ne várják, nem lesz ám iinum óda-fajta. A kurta farsangon átalestünk régen Kevés lány ment férjhez, sok maradt pártában Pedig mulatság volt untig-elég kérem Hja ! de okosabb a férfi mostanában ! És a böjt lehűtve a pezsgő vért, — nyomban Csendesült a lárma, s hogy az elv beteljen Ungvár városának lelkesült lakóit Circus Enders hívta : szórakozni menjen. Alig szedték széjjel azt a nagy faházat Újra vendégünk jött: dalos muszka-gárda S még ez el sem ment, már kora reggel szépen Veres-kakas ült fel egy piaczi házra. És a sok nép, amit összevert a lárma Hogy a tüzet nézze, ki meg hogy segítsen Nagyokat sóhajtott: Hol a tűzoltóság? Szóda fröcscsel oltnak, nézzed Uramisten. No de elmúlt az is, uj szórakozást vár Ungvár városának lelkesülő népe Gondolatolvasó, ékes panoráma Jó volna ha jönne akármilyenféle. Kávéház megnyílik, kávéház bezárul Itt átveszik, ott meg újra meg. megnyitják S ki mondja : nem boldog milleuium éve A világjavát mind a fejünkre hozzák. Emil. A férfi, a ki már ekkor állott, rá nézett az asz- szonyra s az asszony szemeiben nem látta, nem találta azt a kilejezést, azt a szent lángot, mely boldogsága, gyönyöre volt Kialudt. Mint a hogy idelent kialszik a 1 világosság, mikor a föld saját árnyékába kerül. Mindenütt csupa sötétség. Nem látott egyebet, mint két üres, szomorú szemgolyót. Az asszony feje rácsuklolt az asztalra ; teljesen meg. volt törve. Most már megluthatta a vesszőt. •i* Bökönyiné ott állott gyermekének kór ágyánál s esdekelve kérte a bocsánatát : — Gyermekem, drága gyermekem, bocsáss meg ! Bocsáss meg anyádnak ! — Anyám ! . . Nem, nem tudok megbocsátani ! Megátkoztalak, mert elraboltad hitemet, boldogságomat, földönfutóvá tettél, te az én anyám 1 Oh, menj ne lássalak ! Menj, menj ! kiáltott föl a lázas leány s súlyos deleriumba esett, ■ . . .Néhány nap múlva Sárrétet azon szomorú hir járta be, hogy a szép Arady Ilona megőrült. Bökönyi Károly, mikor e tragikus hirt meghallotta, görcsösen fölsirt s egy napra rá, kis fiával együtt eltűnt. Neje, a következő levelet találta íróasztalán : „Nem élhetek véled. Tedd a múltat jóvá s ápold szegény gyermekedet. Fiamat magammal viszem s más, becsületesebb embernek fogom nevelni, mint mi vagyunk, te és én. Károly.“ Az életből az életnek. Egy ember a gyöngébb nemből, a ki azonban erősebb, mint a legtöbbje azoknak, kik (pusztán azért mert az úgynevezett erősebb nemhez soroltatnak az ember természetrajzának kaptafa szerint szorgalmatoskodó * művelői által») »a természet urai»-nak képzelik magukat, | könyvet irt és adott kié czim alatt : „Igaz történetek.»*)- Sajnálom, hogy az érdekes és értékes könyvnek ismertetését gáncsolással kell kezdenem ; gáncsolnom ! kell a czimét, melyet nem találok jól választottnak. A 14 ivre terjedő kötet 18 közleményt foglal magában és ebből egy nevezhető »történet«-nek, az utolsó, mely egy kedves és a formai szempontoknak is megfelelő kerek- ded elbeszélés. — A többi azonban nem történet; hogy mik is hát lulajdonképen, biz én nem tudnám megmondani. Annak a műfajnak, melyet a könyv első 17 közleménye képvisel, én nem tudok nevet adni. Ha mértékes versformában volnának megirva s kevesebb életbölcseséget és több »lanulság»-ot tartalmaznának, előszedném a letűnt kor irodalmának szótárát s azt mondanám: > tanköltemények ;» ha egy-egy költemény-tárgygyal prózában fejeznének ki egy-egy érzést, egy-egy gondolatot, hangulatot, vagy képet, igy nevezném őket a nagy muszka-után: költemények prózában ; ha mindvégig azzal a komolysággal s azzal a tömörséggel tárgyalnák a felvetett kérdéseket, mint helyen- kint teszik, azt mondanám: esai-k; ha kenetesek és unalmat keltők volnának : predikáczióknak nevezném azokat; ha egy-egy képpel, egy-két erőteljes vonással örökítenének meg egy-egy kis mulattató, szórakoztató történetkét, gondolnám, hogy : rajzok. De hát a Geőcze Sarolta könyvének 17 első közleménye egyik sem ezek közül. Talán mindegyikből van azokban valami, de teljesen egyik sem. Egy kiváló tehetségű, nagy műveltségű magyar hölgy, a ki a filozófus szemlélődésével s a nő egészséges kedélyével figyeli meg az életet, a társadalmat, teszi e könyvben tanulmánya tárgyává a felszínre került, vagy *) Igaz történetek, rajzok, képek. Irta Geőcze Sarolta. Budapest. 1896. Singer és Wolfner kiadása. általa felszínre hozott kérdéseket. Szükségét érzi annak, hogy beszéljen. És kiáll a társadalom eléj hogy elmondja, a mit akar ; mintha tanítványai elé állana. Nem keresi a formákat; érzi, hogy van mit mondania, tudja hogy vannak emberek, a kik megértik a jó szót, ha azt az erős meggyőződés, tisztult érzés diktálja. Az ő nemes és tiszta elméje, az élet örömei és bajai iránt oly fogékony szive nem »történetek»-be n, nem mesékben, hanem a saját szavaival mondja el, a mit az élet különböző viszonyaira vonatkozólag megfigyelt és átérzett. Nem bízza képzeletének a/akjaira mondani valóit, hanem elmondja a maga nyelvén, mely nyelv a filozófus és a költő egybeolvadt nyelve . Ezek a tartalmas tárczaközlemények (bár koránt sem »tárczák») egytől-egyik annyira magukon viselik az egyéniség bélyegét, hogy ha én rendezem azokat sajtó alá, igy nevezem a kötetet: Geőcze Sarolta könyve ; vagy ha én volnék Geőcze Sarolta s magam bocsáta- nám közre mondanivalóimat, ilyen czimen adnám ki : Az életből az életnek; de semmieselre sem a dnám czimül azt, hogy »Igaz történetek;» nem választanám azt a czimét, melyet annyira diszkreditáltak az igazság nélkül szűkölködő »igaz történetek.« Imé a gáncs. Most, a öirálók számára készített reczipe szerint a »sebek behegesztése,» a dicséret következnék. Én azonban, sajnálom, ezzel sem szolgálhatok. Nem azért, mintha nem volna rá nagy hajlandóságom, hanem hát pusztán azért, mert ezt a könyvet felesleges dicsérni; ezt a könyvet olvasni kell; tanulni kell belőle és gyönyörködni kell benne. Geőcze Sarolta könyve többnyire a boldogsággal, ennek tényezőivel foglalkozik ; nagy szeretettel időz egy társadalmi osztálynál; a képek, melyek az elme által leszűrt, többé-kevésbbé abszolút becsű igazságok megvilágítására valók, jobbára ebből a kihaló télben levő osztályból vannak véve ; ez az osztály a középnemesi
