Ung, 1893. július-december (31. évfolyam, 27-53. szám)
1893-10-22 / 43. szám
XXXI. ÉVFOLYAM. Ung-vár, 1893. vasárnap, október 22. 43. SZÁM. SZERKESZTŐSÉG: Megyeház-tér I. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény. mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap meyjelen minden vasárnap KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 » Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részéilletők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldenáők. VEGYES TARTALMÚ HETILAP.- Nyilttér soronként 20 kr. ÜNG VÁRMEGYE ÉS AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. H A mi vármegyénk. ii. Miként eiőbbi csikkünkben érintők, Ung vármegye úgy területére, mint népességére nézve, eléggé előkelő helyet foglal el az ország törvényhatóságainak több mint egy negyedét tevő kisebb vármegyék között Ezen állításunk illusztrálására növekvő sorrendben közöljük a kis vármegyék névsorát, területük terjedelmét és népességük számát. Esztergom . . . 1069 02 km2. 78,378 lakossal Turócz . . . . 1123H7 » 49,979 > Ugocsa .... 1209-68 * 75,461 Brassó .... 1498-01 > 86,777 Győr ................... 1527.50 > 115,787 Csanád .... 171T94 > 130,575 Kis-Küküllő . . . 1717-38 > 101,045 > Árva ................... 2017-60 > 84,820 Mosony .... 2020-68 > 85,050 > Liptó ................... 2253-45 » 76,850 Fogaras .... 243442 > 88,217 Zólyom .... 2629 35 > 1)2,413 > Hont ................... 2633-27 » 123,023 Bars ................... 2708-56 * 152,910 Komárom . . . 282561 > 159,504 > Udvarhely . . . 293947 > 110,032 Ung ..... 3229-68 > 135,247 A mint ezen összehasonlítás mutatja, a mi vármegyénk területéhez mérten népességre nézve is fölötte áll társainak; a kisebb területek közül csupán Bars és Komárom vármegyékben nagyobb a lakosság száma ; de viszont a mi vármegyénk három területre nézve jelentékenyen nagyobb törvényhatóságnál nagyobb népességű. E vármegyék a következők: Háromszék . . 3943-10 km2. 130,008 lakossal. Csik .... 4872-75 » 114,110 Besztercze-Naszód 4168 38 * 104,737 > A közölt adatok figyelemreméltók s megérdem- a fáradtságot, hogy tanulságaival kissé foglalkozzunk. Most ugyan nincs szőnyegen, valószínű azonban, hogy az állami közigazgatás a „kikerekités“ kérdését ismét felszínre fogja hozni. Mi ugyan nem vagyunk barátai a történelmi jogok mellőzésének, az ország- területe czirkalmazgatásának, az a nézetünk. hogy ha az alkotmányosság minta államában, Angolországban békességben lehetnek a kis grólsá- gok tizszerte nagyobb társaik mellett, mi is megélhetünk a mi kevésbbé aránytalan kis vármegyénkkel ; de hogy ha be is következnék az egy időben erősen emlegetett s a kisebb vármegyéket feldaraboló újabb „rendezés“, nem tartunk attól, hogy Ungot a feloszlatás sorsa érje. Miként előző czikkünkben érintettük, a közigazgatás érdeke nem követeli a kisebb törvényhatóságok megszüntetését; sőt inkább a nagy területeknek kisebbekre osztását tenné kívánatossá. — A „rendezés* tehát előreláthatólag nem lesz nagyarányú. Számot fog vetni a történelmi fejlődéssel, a múlt hagyományaival s legfeljebb 4 —5 legkisebb törvényhatóság önállóságát fogja megszüntetni. A mi vármegyénk tehát, melyet természetes határai, székvárosának központi fekvése is önálló törvényhatóságnak jelölnek ki, a biztonlét nyugalmát élvezheti mindaddig, mig csak valamely államférfidnak az az ötlete nem támad, hogy ujjáteremtse Magyarország — térképét; mely esetben azonban a nagy terület sem elegendő biztosítók. Hogy mint törvényhatóság erősödünk, annak a ténynek örvendetes bizonysága a pónzügyigazgató- ság, mely a jövő óv folyamán vármegyénkben rend- szeresittetik ; jele ez annak, hogy kormányférfiaink a megérdemlőit figyelemben részesítik a vármegyét. A kormány figyelmét ébren kell tartanunk egy más dolog iránt is. Az ungvári törvényszék megszüntetése nem gyógyuló sebe Ung vármegyének. A vármegye területe, fekvése, népessége szünet nélkül intenek bennünket arra, hogy a seb begyógyi- tása érdekében munkálkodjunk. Más törvényhatóságokkal egyenlő arányban viseljük a közterheket, méltányos dolog tehát, hogy a közintézmények jutalmában is egyenlően részesüljünk. A mi szegénységünk, melynek oka nem az emberekben, de a talaj mos- tohaságában van, nem ok arra, hogy mellőzés legyen osztályrészünk. Sőt ellenkezőhíg. Talajunk mostoha volta miatt több jogunk van a közvagyonhoz, mint sok más törvényhatóságnak. És ha azt akarjuk, hogy e jogunk figyelembe vétessék, nem szabad szünetet tartanunk annak hangoztatásában, nem csupán a törvényszék kérdésében, de minden más dologban is. — A törvényszékek elhelyezése mutatja, hogy mi a közvagyonban részesülés tekintetében nagy hátrányban vagyunk a hasonló vagy kisebb törvény- hatóságok mellett. A területre és népességre kisebb vármegyék közül Brassó, Győr, Kis-Kiiküllő, Liptó, Zólyom, Hont és Udvarhely vármegyéknek, a területre kisebb, de népességre nagyobb Bars és Ko máromnak, a területre nagyobb, de népességre kisebb Háromszék, Csik és Besztercze-Naszód vármegyék mindegyikének van törvényszéke Csak példának okikért, hozzuk fel ezeket, nem azért, mintha a törvényszék érdekében vezetendő mozgalom megindítására a jelent alkalmasnak tartanók. A közvagyonban a szükség mérvéhez képest részesedés szempontját alkalomszerűnek tartjuk hangsúlyozni akkor, a midőn a kereskedelmi miniszternek az ungvári agyagipariskola államosítása tárgyában kelt leiratát olvassuk. E leiratban ugyanis az mondatik a többek között, hogy : „elvi elhatározásom, hogy szakiskolát csak ott állítok fel, a hol a város közönsége megfelelő épületről gondoskodik.* Ezen elv szerint az anyagi és erkölcsi boldogulás eszközének, a közvagyonnak biztosítására éppen azon tényezőknek van legtöbb kilátásuk, a melyek legkevósbbó vannak rászorulva: a gazdagabb községek és vármegyéknek. S ha a gazdagabb vidékek ezen a czimen is elvonják az életerőt a szegényebbektől, a haladás a mostaninál is aránytalanabb lesz. A gazdag hely zsírjába fulladhat, a szegény talajt elöli a nyomorúság ; a mi csak természetes akkor, a midőn arra van utalva, hogy közadójának mások. a kevésbé rászorultak lássák hasznát. Levél a Szerkesztőhöz. Igen tisztelt Barátom ! A szerkesztésedben megjelenő .»Ung* í. évi 38-ik számában, az ungi ref. egyházmegye legutóbbi — Mok- csában megtartott — közgyűléséről szóió közleménynek személyemre vonatkozó része megtévesztő, s azt kell hinnem, hogy irántam rossz akaratú information alapul, mert: mondtam egy pohárköszöntőt fiatal papjainkra és káplánjainkra melyben a ref. egyháznak az ulóbbi idők eseményei folytán nagyon megváltozott közhelyzetére emlékeztetve, utaltam arra, hogy éppen ők, a fiatalok vannak arra hivatva, hogy a cura pastoralis kötelmeinek lelkiismeretes és fáradhatlan teljesítésével tegyék lehetővé azt, hogy az őseink által véres küzdelmek között alapított egyház, magyar nemzeti létünk második évezredében is tennállhasson, — ehhez kívántam nekik hosszú életet és kitartást. Ez lényege annak, a mit ott mondtam. — Kérlek légy szives jelen levelemnek lapod közelebbi számában helyt adni. — Egyébiránt kérlek fogadd őszinte nagyrabecsülésem nyilvánítását, melylyel maradok, Budapesten, 1893. október 18-án, tisztelő barátod : Berntít Dezső. A Polgári Kör. Mához egy hétre tartja alakuló gyűlését az Ungvári Polgári Kör. Mi kezdettől fogva támogattuk a Kör létesítésére irányuló törekvést; a mozgalom fázisairól időnkint értesítettük olvasóinkat s most midőn a siker biztosítékát látjuk az eddig beiratkozott tagoknak úgy számában, mint minőségében, ismét szót emelünk, hogy az alakulás alkalmából nézeteink kifejezésével némi szolgálatot tegyünk a jó irányú társadalmi szervezkedésnek. Az eddig beiratkozott tagok névsorát alább egész terjedelmében közöljük. A ki fáradságot vészén magának arra, hogy e névsort végig olvassa, abból azt a meggyőződést merítheti, hogy a szervezkedés ezúttal más —: tegyük hozzá —, biztosabb alapon történik, mint a múltban történt. Ma az alakulandó kör a társadalom minden rétegére támaszkodik ; igazi polgári kört óhajtanak a mozgalom vezetői szervezni, a melyben ne csak a mesterembereknek egy csoportja, hanem a társadalom minden eleme helyet, majdan otthont találjon. A névsorban jelentékeny azon férfiak száma, a kiket a szó köznapi értelmében vett polgárság iránt érzett rokonszenv, a czélt támogató törekvés vezetett a rendes tagok közé. E kiváló férfiak, kiknek erejét és idejét más irányú hivatalos és társadalmi ténykedések nagyon is igénybe veszik, valószínűleg — különösen kezdetben —: csak az anyagi segítséggel támogatják a kört czéljainak megvalósításában. E körülmény azonban el ne kedvetlenítse a tagok zömét s a vezetőket. Ha látják majd társadalmi életünk e kitűnőségei, hogy anyagi támogatásuk nem vész kárba, ha tapasztalják, hogy a kör szilárd léptekkel közeledik a kitűzött ezé- lok felé, erkölcsi támogatásukat sem fogják megtagadni. Sőt, reméljük, már a kezdetben is lesznek többen, kik a kör virágzásra emelésének a szellemi támogatás által is tényezői lesznek. Ez a támogatás a czél érdekében szükséges is. Az egyszerű polgárember sokkal bensőbben fog: ragaszkodni uj társadalmi otthonához, ha tapasztalja, hogy a helyi társadalom kitünőbb elemei npm húzódoznak a polgárságtól s nem tartják elveszettnek a köztük töltött időt. i Az előbbi körök szomorú sorsa intő példa reá, hogy a kör csak akkor fog virágozni, ha a vezetés gyeplője alkalmas erős kezekben lesz; ha a tisztikar és választmány olyan férfiakból alakittatik meg, kiknek eddigi tevékenysége kész biztosíték reá, hogy férfias elhatározással és komoly kitartással teljesítik kötelességüket. Kitartás a siker titka. E mondatot válasasZa' a tisztikar jeligéjének, cselekedjék a szerint s az eredmény el nem maradhat, A mi polgárságunk ugyan szegényebb sok más más város polgárságánál; de értelmiség s megbízhatóság tekintetében nem áll hátrább másoknál. Belátja s akarja is a jót és ha akaratát az észszerű és áldozatkész vezetés meglankadni nem engedi, jelentékeny dolgok produkálására lesz majd képes a társadalmi téren is. Ezért tulajdonítunk kiváló fontosságot az alakulásnak, a vezetésre hivatott erők kiválasztásának. Hogy az alakulandó tisztikar és válasz- mányban a polgári elemnek megfelelő módon kell képviselve lennie, ez magától értetik. Hiba lenne azonban csupán rájuk támaszkodni a vezetésben. Az erőket onnan kell venni, a hol vannak ; a tisztikar a körnek legyen mintegy kivonata, egyesítve magában mindazon elemeket, a melyekből a kör szervezkedett. Ezeket előrebocsátva, az eddig jelentkezett tagoknak a névsorát, buzdításul a még be nem iratkozott polgárok részére, ime itt közöljük : Antalóczy Péter, Árky Fülöp (párt.) Apjáry István. Babják György (párt.), Bakos István, Bazsik Pál, Benedek Imre, Berta István, Bergl Ármin, Berzeviczy István, Beszterczei Gyula, Bodnár Pál, Boros József, Brasesajkó Sándor, Brenner József, Butkóczy János, Büchler Ferencz, Basa Sándor, Buday Zs. Lázár, Breznay Pál. Cséka Károly, Cziczey László. Dalejcsik András, Demján Mihály, Demkó János, Dier Lajos, Dolobács Pál, Demján András. Ember János, Emry István, Eőry Elek, Eperjesy Mátyás, Erdős László, Engländer Mór. Fábián János, Fedics István, Fehér Ákos, Fiala Károly, Fidy Béla, Fincicky Mihály, Flach Jakab, Fodor Károly, Freund Sándor, Fuchs János, Fundanics Károly, Fülöpp Lipót, Füzesséry Bertalan, Ferderber Vilmos dr. Fiala Ferencz. Lapunk mai számához egy féliv melléklet van csatolva.
