Ung, 1893. július-december (31. évfolyam, 27-53. szám)
1893-07-16 / 29. szám
deztietok, ha azok az ország közegészségi ügyeivel egyidejűleg szabályoztalak. Nem szabad az orvosoknak saját személyi ügyeik érdekét a kérdésben rejlő dologi motívumoknak elébe tenni. Nem szabad a közegészségügy gyei kapcsolatban orvosi kérdéseket teremteni, a tárgyalásokat a tapasztalatok alap ján oly mederben kell tartani, hogy nyilvánvalóvá váljék, hogy a közegészségügy mint az államélet legfontosabb tényezője, egy oly közgazdasági kérdés, melynek elbírálásánál szerepet kell juttatni a politikusoknak, a közigazgatási és tanügyi férfiaknak, épp úgy mint az orvosoknak. Hogy ezen felfogás érvényesülhessen, szükséges hogy a reorgani- satió egy szerves egész munkában egyszerre és nem szétszaggatva hajtassák végre. Az országos közegészségügyi tanácsnak e feladatra irányult első ténykedése aggodalmat kelt; mert helytelen utón halad, veszélyezteti a czélt. E tekintetben a Novák dr. immár széles körben ismeretes müvére s e müve alapján készült s nyomtatásban is megjelent felterjesztésére — melyet a szollősi értekezlet is elfogadott — utalunk, mely minden részében visszatükrözi a szükséges helyes felfogást. A felterjesztésben foglalt különvélemény alap- elveihez hozzá járulva, azon meggyőződésünknek adunk kifejezést, hogy az egészségügyi szolgálatnak úgy dologi, mint személyi része méltányosabban s gyakorlatibb módon nem oldható meg, mint hogy a javaslatban ki van fejtve. Szemben az országos közegészségügyi tanács halogató, folyton tanul mányozgató és óvatosságban túlhajtott törekvéseivel, azt hisszük, hogy az országos közegészségügy hiányait a gyakorlati élet embereinek tovább tanulmányozniok felesleges, azokat tisztán látják, csakis gyakorlati sorrendbe állitandók össze. E sorrendet Novák dr. gyakorlott érzékkel állapította meg. — bár jónál jobb is alkotható, e mű igen jónak látszik arra, hogy a reformálásra irányuló törekvésben tárgyalás alapjául elfogadtassák. Hogy pedig a letelt alapelveknek érvény sze reztessék, a magunk részéről is szükségesnek tartjuk, hogy a folyó év őszén a nagy-szőllősi értekezlet által indítványozott országos közegészségügyi kongresszus megtartassák, melyen a tárgyalás alapjául szolgáló Novák-féle javaslat fejezetenkint tár- gyaltassék, részleteiben kidolgoztassák, esetleg kibővítessék. A kongresszus előkészítésének s vezetésének munkája természetesen a magyar orvosi kar vállaira nehezednék Tárgyai a Novák dr. műve nyomán a következők lennének : A közegészségügy az állam- élet első tényezője, a levegő, ivóviz és lakás, a csatornázás, a középiskolák tanrendjének hygienicus reorganisatiója, az elemi és ipari iskolák reorgani- satiója, a lelenczek, kiskorú szegény árvák, elaggott szegények,' szeretetházak, lelencz telep, a szegények ápolása otthon és a kórházakban, csecsemő- halálozás, bábaügy, gyermekágyi láz, járványos fertőző bajok, giimőkór, bujasenyv, trachoma, elmebetegségek, országos közegészségügyi és szegényalap, egészségügyi közigazgatás, központi egész ségiigyi szolgálat, közegészségügyi műszaki osztály, gyógyszerészet. A kongresszus kimondaná, hogy minden év augusztus havának 2-ik felében mindaddig kongresszus lesz tartandó, mig a kifejtett kivánalmaknak elég nincs téve ; e czélból úgy a vidéki, mint a központi végrehajtó bizottság, — melyek már az idén szereztetnének — tisztjüket megtartanának. A jövő évi kongresszus idejénék, tárgysorozatának, helyének stb. megállapítása a központi végrehajtó bizottság feladata lenne. A köz igazgatási bizottság ülése. A közigazgatási bizottság julius havi ülését T ö- rök József gróf tőispán elnöklete alatt 11-én tartotta. A szakelőadók havi jelentései a következő főbb mozzanatokat foglalják magukban: Az alispán 8 tűzesetnek junius hóban történt előfordulását jelenti be. A tűzvész által okozott 3006 frt értéket képviselő kárból 2460 frtnyi érték volt biztosítva. Az árvaszék junius hóban 13398 frt értéket vett be és kiadott 15981 frtnyit, kezelése alatt maradt 287,988 frtot tevő érték. A tiszti főorvos az általános egészségi állapotot kedvezőnek jelzi. Nagyobb szájúban fellépett bántalmak- ként észlellettek junius havában váltólázak és a légzőszervek hurutos bántalmai. Helyi járványként uralgott igen csekély és csak néhány esetre korlátolt mérvben a roncsoló toroklob Lyulán. Junius hó vége leié fellépett a vörheny Uj-Sztuzsiczán 11 esettel, s ezek közül 3 halálozással, szórványosan nehány esettel liukócz községben. Kedvező eredménynyel vizsgáltatott meg az uzsoki ásványviz-fürdő, melynek tulajdonosa Tihanyi Sámuel dr. a fürdőnek gyógyfürdői jellege és élvezése iránt folyamodván a belügyminisztériumhoz, az megadatni véleményeztetett, minthogy a fürdő a gyógyfürdőkre nézve előirt kellékek és követelményeknek megfelel. A kir. tani'élügyelő junius havában 16 iskolát, 2 óvodát és. 1 menedékházat látogatott meg. Részt vett az ungvári gör. kath. kir. tanitóképezdében megejtett osztály-, valamint a tanképesitő vizsgálatokon. A tan- képesitő vizsgálatra jelentkeztek 40-en, oklevelet nyert 34, ismétlésre lett utasítva 6. A kir. áll. építészeti hivatal főnöke bejelenti, hogy a gyakori esőzések és felhőszakadások következtében sokat szenvedett az ungvár uzsoki állami közút; a berezna-ulicsi útvonalon jelentékeny utszakadás támadt ; a perecseny-turjavölgyi útvonalon Szemere alatt hegycsuszamlás támadt; a pálócz-szeretvai útszakaszon az útvonal egy része megrongáltatok és két műtárgy megsérült. A rongálások helyreállítása iránt a kellő intézkedések megtétettek. A kir. pénzügy igazgató jelentése szerint junius hó végéig adóban befolyt 92439 frt, maradt tartozás 327121 frt; hadmentességi díjban befolyt 958 frt, maradt hátralék 25924 frt; bélyeg- és jogilletékben befolyt 8644 frt; fogyasztási s italadóban 40590 frt és dohányeladási jövedékben 26001 Irt. A közgazdasági előadó az év második negyedére vonatkozólag terjesztett elő jelentést, melyben a vármegye mezőgazdaságának ez időszerinti állapotát ismerteti, kiterjeszkedve az azt előidéző időjárásra, valamint röviden az állattenyésztés helyzetére, melylyel kapcsolatban kiemeli, hogy a juhtenyésztés úgy mint máshol, nálunk is megszűnik a folytonos takarmányhiány és a gyapjú elértéktelenedése folytán jövedelmező állattenyésztési ág lenni ; eddig még töldjavitás miatt volt szükséges juhot tartani, most már a műtrágyák sokfélesége és azok könnyű beszerezhetése a juhot teljesen nélkülözhetővé fogja tenni. A szakelőadók jefentéseinek tudomásulvétele után tárgyalás alá veti ügyek 4közül felemlítjük a következőket : A vármegye közvetlen szomszédságában Beregvár- megyében jelentkező kolera behurczolása ellen a tiszti főorvos javaslatához képest óvintézkedések tétettek. Ilyenek : a két vármegyét összekötő közlekedési útvonalba eső községek határzár alá vétele, a kis-gejőczi réven az átkelés betiltása ; elrendelése annak, hogy a Beregme- gyéből érkező utasok egészségi állapota a legközelebbi orvosi állomásokon megvizsgáltassák, hogy a községek a szükséges berendezésekről és óvszerek készletben tartásáról haladéktalanul gondoskodjanak, hogy a közhelyeken s általában mindenütt a köztisztaság követelményeit érvényesítsék. A mennyiben az elrendelt határzár szigorú fenntartására a csendőrség közreműködése elegendő nem lenne, felliatalmaztatott az alispán katonai karhatalom igénybevételére is és utasittatott, hogy gőz fertőtlenítő készülékek, betegszállító kocsik, hordágyak és szétszedhető barakkok beszerzésére szükséges pénzösszeg kiutalványozása iránt a belügyminiszferhez fel- terjesztést intézzen. Több felszólalásra szolgáltatott alkalmat az alispánnak odairányuló előterjesztése, hogy a mennyiben a pénzügyigazgatóság illetékességi okból tagadólag válaszolt abbeli megkeresésére, hogy Ungvár városnál hátralékban lévő 7762 frt vármegyei betegápolási adó be nem szolgáltatása miatt a felelősség kimondása iránt előterfesztést tegyen a közigazgatási bizottságnak, miután a vármegyei betegápolási pótadó közadó jellegű ; a köz- igazgatási biz. utasítsa a pénzügyigazgatóságot a felelősség iránti előterjesztés megtételére. A közig, bizottság többsége abban a nézetben lévén, hogy vármegyei járulékoknak be nem szállítása miatt szükség esetén a felelőségnek kimondása és alkalmazása pénzügyigazgatósági előterjezstés nélkül is a közigazgatási bizottságnak, de az alispánnak is törvényes jogkörébe tartozik, az alispán utasittatott, hogy Ungvár város polgármesterét a betegápolási vármegyei járulék be nem szállítása miatt saját hatáskörében szükség esetén fegyelmi eljárás alkalmazása mellett vonja feleletre. Elfogadta a bizottság a közgazdasági előadónak azt az indítványát, hogy a földmivelésügyi kormányhoz intéztessék felterjesztés az iránt, hogy a műtrágyagyárak és azok raktárai helyeztessenek állami felügyelet alá, és hogy cs'k az állami vegyvizsgáló intézetekben megvizsgált műtrágyák és ezek is csak az állami intézet állal olomzárolva jöhessenek forgalomba. Ezen indítvány helyesléssel fogadott inegokolásául szolgált az a körülmény, hogy a műtrágyák használata a vármegye gazdaközönségénél mindinkább nagyobb mérvben kezd elterjedni, a műtrágyák valódi értékét nagyon nehéz megbírálni, az csak vegyintézefi műhelyben lehetséges és a gazdálkodó ember az, kit a szédelgők leginkább megtudnak közelíteni. Fürdői levél. Bártfa. jul. 12. (n) Bárlfa-fürdő régi látogatói hasztalan keresik az egykor oly idyllikus és habár mindig népes, de azért csöndes fürdőhelyet. A gyógyulást kereső vendégek lassú, nyugalmas lépteit serény munkások zaja váltotta fel s a fürdő jelenleg inkább egy gyártelep, mint nyugodt üdülő hely színezetét mutatja. A fürdő bérlője, zimonyi Schwarcz, ugyanis gőzerővel igyekszik a kikötött tőkét befektetni, hogy kamataihoz minél rövidebb idő alatt hozzá juthasson. Innen a lázas tevékenység; a mélabús déli harangszóval egy időben megzörren a munkaszünetet jelző érczlap éles csörömpölése ; a vendéglők kéményeinek kékes füstjét elnyomja a gépek barna füst- fellege; a térzene dallamos zöngéivel versenyre kel a gépház sivitó füttye és a munkássereg csatazajának el- maradhatlan ágyú bömböléseként megszólal időnként a kőbánya robbantó aknájának többszörös visszhangot S az, merre jár, lova lába, Búsul az erdő utána, Árnyékot borit reája — Elbujdosó katonára. Az az árnyék elfedezzen ! Az az ösvény elvezessen, Szived mindent elfelejtsen, Hogy ne fájjon, emlékezzen. Nem egy kuruez dalban az érzések nem ily alanyiak, nem csupán saját baja marczangolja a szegény bujdosói, hanem a haza reménytelen sorsa is. Nevezetesen a Rákóczi ajkára adott énekekben s helyzet dalokban tör ki, lángol föl a hazának nagy szerelme Halomszámra áll előttem, legyen azonban mutatóba egy virágszál : Bölcsőm, vigasztalóm, Dajkám s ápolóm : Szép Magyarországom !... Jaj szörnyű fájdalom, — Meg kell tőled válnom. Vizeid folyását. Erdőid nyílását, Mezőid kalászát, Lovam lába nyomát. Te áldott földeden Már többé nem látom. Nincs is már én nekem Semmi reménységem. Megszakad a szivem. Azt igen jól érzem, Érted rabországom. Fúj már az őszi szél, Sárgul a falevél, Rád borul a nagy tél, Mikor semmi sem él, Én árva országom ! Francziák oltalmát, Az lengyelek hadát, Sorsod javulását És Ixxszuállását Sötét felhőid közt Mind hiába várom.-Vizeid folyását, Erdőid folyását, Mezőid kalászát. Lovam Iába nyomát Te áldott földeden Én sohasem látom. Nem megható előhangja ez a Rákóczi-nótának, annak a siralmas jaj kiáltásnak, a mely a szívnek húrjait nem rezegteti meg, hanem átnyillalja, s emberi segély hijján a hatalmas Isten trónjához szegezi. Midőn töl-tölharsan, szorongás fogja el valónkat s aggódva kérdezzük magunktól, vájjon nem teljesedik-e be Wesselényi Fáinak mondása: >Vérben fogantatott a haza, véráldozatok árán gyarapszik, vérben izmosuk, vérben merül el.< Valamint a tóba a patakok, úgy fut össze az epe- dés, a bánat, a sóvárgás, özvegyek panasza, árvák zokogása, béna harezosok kéregető szava s a leigázott nemzet feljajdulása e sorokba : Jaj, Rákóczi, Bercsényi, Vitéz magyarok yezéri, Bezerédi! Hová lettek magyar népnek filő tüköri, Nemzetünknek hírszerzői, Fényes csillagi, Ócskái ? ! . . . Az ellenség mindenfelől Őket emészti, Űzi, kergeti, Búval epeszti, — Közénk sem ereszti. Nem éri föl semmi e darabos, szakadozott nóta megrendítő hatását; annyira-mennyire megközelíti a 16. század viharban éneklő csalogányának, Balassa Bálintnak búcsúzó dala Fel is elevenül s a tárogató hangja melleit az Ung völgyén kibujdosó kuruezok felváltva éneklik : Őszi harmat után, Nagy hegyeknek ormán Fujdogál a hideg szél, Fujdogál a hideg szél; Zöld erdő harmatát, Piros csizmám nyomát Hóval lepi bé a tél, Hóval lepi bé a tél. Csillag jár, mely felül Szél zúg, fölyhő repül, Arra vészem utamat, Arra vészem utamat. Ha minden elmarad, Isten el nem marad : Reá bíztam magamat, Reá bíztam magamat Azután vége mindennek! A rézdobok elnémulnak, s nem veri már többé Rákóczi dobosa: Rajta, rajta, hanem Isten tudja, hogy lesz, mint . . . Hosszú kardok nem csattognak, sasos forgók nem villognak, kócsag tollas, prémes csákókat por lepi, moly eszi. Nem csap le már senki sem a tokos németre, mint. a héja madár a fölvhőből, hogy az elejét vágja, a közepét bontsa. Nem bődülnek meg már Rákóczi ágyúi, nem hány szikrát lovának patkója, bástyákon nem lobog zászlója. A nemzet sokat felejt, s csak a daliás időkből föl-fölzokogó dal óvja meg, hogy ne feledjen el mindent! Lőrinez.
