Ung, 1893. július-december (31. évfolyam, 27-53. szám)

1893-07-16 / 29. szám

Melléklet az UNG 29. számához. keltő mély dörgése. E serény munka eddig kész ered­ménye a 63 szobára ízlésesen berendezett Deák-szálló, mely büszkén tekint le a régi alacsony nyári lakokra ; a terjedelmes vízvezeték, mely nem csak az ásvány, de az édes vizet is rendeltetési helyére juttatja és az elek­tromos világítás, melynek kigyulladását nap-nap mellett várjuk. Befejezéshez közel van a gépház, a bűzös tó betemetése, melynek helyét részint park, részint mun­kások házai fogják takarni. Épülő félben van : a terje­delmes meleg fürdő-ház, a hideg vizgyógy- helyiség és eleinte kerlészlaknak tervezett, de a vendégek nagy száma miatt szállóvá átalakítandó uj épület ; a nagy­csatorna, hogy a völgyben fekvő fürdő természetes pos- ványos tereit víztelenítse. E nagyszabású átalakítások, habár a hangya szor­galommal nyüzsgő munkások keze alatt szemmel látha­tólag nőnek, ierinészetöknél fogva hosszabb időt igé­nyelnek s igy e kitűnő gyógyvizű, és balzsamos, enyhe levegőjű fürdőre, habár régi jó hírénél fogva jelenté­keny jelene is van, még nagyobb jövő vár, különösen akkor, ha az igazgatóság nagyobb haszon tekintetén kí­vül nem csak a belső berendezésre fektet súlyt; ha­nem a kies fekvésű fürdő külső, igen érdekes tájait is járható utak által megnyitja a fürdő vendégek számára, mért az üdülésnek bármily kitűnő vizen kívül még egy elmaradhatlan kelléke van és ez : minél nagyobb moz­gás a szabad szép természetben. Egyébként a vendégek száma ezer körül jár, és az évad elérte tetőpontját. A mit pedig mi, specziálls helyi visszonvainkat tekintve, előnynyel átvehetnénk, ez az óra fürdő- rendszer behozatala. Városunk közönségének jelen­tékeny része használja a savanyúvizi fürdőt és általános a panasz a hosszú várakozás miatt; egy kis rend és a dolgon segítve van. Kis pontosság nem árt sem a tür- dősnek sem a közönségnek. Az óra fürdőrendszer abban áll: a jegyeket árusító, egy rovatos táblát vezet és tölt be naponkint, melyben a fürdő-szobák számának meg­felelő rovat van a nap minden órájára. Naponkint csak annyi jegyet ád ki, a mennyi az órák é« fürdő-szobák számából kitelik és az elfoglalt fürdő-szobák rovatát pl. egy vonással betölti és a jegyre a szoba es az óraszá­mot feljegyzi Például: a vendég eljön 9 órakor délelőtt és kér jegyet; a jegyárusító a tábla puszta megtekinté­séből azonnal láthatja, f'ürödhetik-e 9—10, vagy sem ; ha nem, ajánl neki oly órát, melyben a szoba üres, mely óráig a vendég dolgát végezheti. És ha úgy a fürdő, mint a fürdő-vendég betartja az időt, a mint hogy be is kell tartania, a fürdés si­mán megy, nincsenek panaszok, sem rangsértést, sem időpazarlást illetőleg és nem kell várnia a vendégnek órák hosszáig, hogy végtére fürdés nélkül térjen haza, mert az idő — pénz. Káldy Gyula hangversenye. t Történeti hangverseny volt a czime annak a zene­előadásnak, mit í. hó 6-án Káldy Gyula a budapesti magyar zeneiskola igazgatója tartott. Történeti hangver­seny, a mennyiben rég szerzett s részben elfeledett em ­lékeit újította meg a magyar zenének. Káldy Gyula, mint igaz magyar és zenész, nem hagyhatta elveszni a magyar nemzetnek azon a kincsét, mi zenéjében, különö- nösen a múlt zenéjében rejlik ; összeszedte a Rákóczy- Bercsényi-kor s a még azt is megelőző századból fen- maradt dalokat, hangszerelte s most bejárja azokkal az országot, lelkesedést keltve mindenütt, s elismerést ön­magának. Ungvár városának teljesen megtelt színköre sem sokszor hallott még, vagy talán sohasem ilyen tomboló lelkesedést; tapsolt a hazafiság, tapsolt a zeneértés. A hangszerelés, átírás, a zongora részek, a tárogató nem mindennapi művészetről beszéltek. Sajátságos hangszer a tárogató, már magában a neve is a múlt emléke, kí­váncsiságot, érdeklődést kelt az is, hát még a hangja, az az édes, bús, lelkesítő hang, a mit csak Jókai tudott kellően leírni. Meg is ujráztatta a közönség, még a hang­verseny végén is, minek hogy Maier ur engedett, nem csekély szívesség volt tőle. Az ungvári közönség kiváló érdeklőkése részben annak köszönhető, hogy Káldy Gyula a >Kurucz dalok« czimü müvével itt is előre tért hódított. Még élénk em­lékezetünkben van az a társas este, melyen sikerült elő­adásban hallottuk a remek Bercsényi nótát. ' Gyönyörrel is mélyedtiink bele a 17-ik és 18-ik század magyar jellegű eredeti zeneköllészetének reme­keibe, melyek meggyőztek bennünket a felől, hogy igen is van magyar zene, melyre büszkék lehetünk, A mi az előadókat illeti, ismét Káldy az első. ki az egész hangversenyen át fáradhatatlanul és művészie­sen kisérte mind az énekeseket, mind a tárogatót, mű­vészetével enyhítve a zongora rosszaságát. Kuliífay Iza­bella szépen játszotta a Rákóczy-indulót, méltó társa volt Káldynak a Bercsényi nótában és a bujdosók éne­kében. Maier Adolf, a tárogatót fúvó művész, nemcsak hangszerével, de művészetével is magára vonla a kö­zönség figyelmét és megnyerte tetszését. Veress Sándort, ki az opera ház tagja, alig lehet kellőképen megdicsérni, hatalmas szép hangja, lágy pianói, hol drámai, hol ko­mikus előadása, méltán ragadták a közönséget a »hogy volU-ra és tapsra. Az előre kiadott műsorban nevezett György Zsófia s Csiszár Irén helyett, kik kimerültség miatt kénytelenek voltak visszatérni Budapestre, Barthóky Matild és Tar- nay Leona, Kálday tanítványai énekeltek, szépen, ked­vesen, különösen szépek voltak a Barthóky kisasszony pianói. ' Áttérve a műsor részleteire : A Veres Sándor által kitünően előadott »Tábori dal« kiválóan lekötötte a figyelmet; visszaképzeltük ma-1 gunkat abba a korba, a mikor az keletkezett. A »magyar gályarabok éneke« egyike a legszebb j legérzésteljesebb énekeknek az egész műsorban. A meg­hatottságig élvezetes volt Bartóky Matild előadásában is, elképzelhetővé tette, mily könnyeket facsaró hatása lenne orgonával kisért énekkar által előadva. Az 1695-ben keletkezeti »bujdosó éneke« s »buj­dosó legény dala« mély benyomást gyakoroltak a kö­zönségre. Veres Sándor mesterileg adta elő. A Rákóczy Sámuelről nevezett balladában kife­jezve és megőrizve találjuk Rákóczy Sámuel szenvedé­seit a török rabságban. Igen magas művészi szinvona- nalra emelte ennek előadását Káldynak minden vers­szakot más változattal kisért zongorajátéka. A Rákóczy Ferencz korából fenmaradt eredeti ku- rucz dallal oly nagy tetszést aratott Veres Sándor, hogy meg is kellett ismételnie. A kedves dallamu »Kurucz tanyát« és a kurucz- világ legmeghatóbb, legszebb zenei termékét Rákóczy Ferencz dalát a szép előadás teljesen érvényre juttatta. Kiválóan érdekes volt a Rákóczy nóta tárogatón Ennek előadása is igazolta, hogy Káldy mily bámulatos művészettel tud kisérni, discréten és finoman minden hangot érvényesítve úgy, hogy tisztán ki lehetett venni a kíséretben a dobpergést is. A Rákóczy induló nem felelt meg teljesen a hozzá­kötött várakozásnak és ebben nagy része van a leját­szott nem hangversenybe való hangszernek, Kuliffay Izabella játéka ez okból csak sejtette az, hogy mily kép­zett művésznőt volt alkalmunk hallani. Az előadó szép kéztartása és megtartása a zongoránál mintául szol­gálhat. A Rákóczy nótát mint azt még e század végén is Erdélyben játszották, oly mesterileg adta elő Káldy, hogy bámultuk hol veszi abból a szegény agyonjátszott hang­szerből azokat a hangokat, mintha csak megifjodott volna a zongora kezének érintése alatt. Bercsényi nótája egyik legszebb gyöngye a gyűjte­ményeknek. Nekünk ungváriaknak különösen érdekes, mert valószínűleg gyakran felzendült az az ungvári vár­ban, hogy a várurnak honfibútól borús perceit fel­derítse A műsor többi számjai is tetszést keltve és az ér­zelem húrjait megrezzegtetve adattak elő, különösebben tetszettek a »Bujdosók éneke« Czinka Panna nótája, Rákóczy és Bercsényi emlékezete. A gunydalokat a kö­zönség többször ismételtette. Az egész társaság, az egész hangverseny kedves em­léket hagyott maga után, s a jul. 8-iki est hosszú időre kiemelkedő pont marad Ungvár zenei életében, mely hogy nem jelentéktelen, bizonyítja azt a nagy közönség, mely a történeti hangversenyt végig élvezte. Végül annyiból tanulságos is e hangverseny a vi­déki hangversenyek rendezésére vonatkozólag, hogy alig 1 ’V órai idő alatt ismétlésekkel legalább is 25 pontból álló műsort játszottak le Káldyék. Ennek titka abban rejlett, hogy az egyes darabok közt alig 1—2 percznyi, az egyes szakaszok közt legfeljebb 3—4 percznyi szü­net volt; a kellemes hatások gyors egymásutánja meg- lepőleg hatott, a közönség el nem fáradt és vidám han­gulatban, lelkesedéssel hagyta el a hangversenyt. Jön a kolera ! — Egyéni nézet. — Ha a tulajdonképeni uborkaidény, vagyis a tényleges forró nyári idény eló'bb köszöntött volna be, bizonyosra vehető, hogy a kolera is előbb rémitgette volna az embereket a — hírla­pok hasábjain. Mert a kolera-birek feltűnése szoros összefüggésben van azzal, hogy a napilapoknak van-e. mennyi és mily fokú feltűnést keltő politikai vpgy más érdekfeszitő és izgalmat okozó »teljesen eredeti« közleni valójuk. Eddig például közölhettek a napilapok megtörtént és kép­zelt interwiewokat a függetlenségi párt el- és el nem szakadt tag­jaitól, melyek közlése, birálgatása és czáfolgatása két-három na­pig mint eseményszámba menő közlemény állíttatott az olvasó elé; továbbá majd minden napra jutott egy-egy törvényhatósági közgyűlés, melyen a kormány egyházpolitikája is tárgyaltatván, a hozott határozatok szintén »vezérczikket« érdemlő fontosságúak voltak ; tartattak a különböző politikai pártok részéről országos és helyi értekezletek, melyek lefolyása valamint az ott mondott beszédekből a jövő kormányalakulásra vont kombinácziók nyilvá­nosságra hozása szintén alkalmas anyagul szolgált a közönség unalmának elűzésére; itt voltak a Vásonkeőy-váltók a csodaszép vádlottnővel, s a világ két »legudvariasabb« fiskálisával; Wekerle is hol Bécsbe. hol Budapestre, de valamerre utazott, s az ő uta­zásának czéljáról nyert »titkos«, »illetékes«, »legilletékesebb«, »közvetlen« és »ellesett« informácziók nyilvánosságra hozása bi­zony ingerlő sauce-t képezett a hírlapirodalomnak az utóbbi na­pokig dúsan terített asztalán. Szóval, eddig volt a hírlapoknak miről és mit közölni. A nagy forróság azonban egyszerre véget vetett az »érde­kes« eseményeknek. A világ forgását vezénylő férfiak ép úgy. min a világ for­gása szerint járók siettek és sietnek a hűs halni tengeri fürdőkbe, sokan falusi jószágaikon (de legtöbben másén) pihenik fáradal­maikat ; szünetel a magas politika, a párt-klubbok helyiségei üre­sen állanak, a törvénykezési szünet is beállott, elmúltak a sok panaszra okot adó adókivetések, sőt még az adóvégrehajtások is fel fognak függesztette. a fővárosi színházak kapui zárva. — - sehol semmi, mi a közönségnek mindjobban fokozódó ujdonsági ingerét kielégítené, és a mi a fő: a lapok kelendőségét biztosítaná. Jer elő tehát te, a hirlapirók és kiadók gondját megszün­tető stereotyp-mondás. mely izgalomba tudod hozni még a leg hidegvérübb embert is. s hirdesd országnak-világnak, hogy: Jön a kolera! Ma még csak apró betűs hírként közöltetik. de holnap' holnap már azon fog bámulni az olvasni tudó közönség, miként konstatálják a napilapok egyhangúlag a kolera terjedését, s mi­ként vezérczikkeznek — mintha csak egy toll Írná — a védeke­zés szükségességéről. S a közönség, az a jó közönség, mely mindent elhisz, mit az újságok közölnek, elhiszi azt is. hogy: Jön a kolera! Legyen hát úgy. hogy jön. Én nem -félek tőle, daczára an­nak, hogy állítólag már a szomszéd vármegyékben teszi látogatását. Nem félek pedig azért, mert megtaláltam a módot arra. miként lehet ártalmatlanná tenni bacillusaival egyetemben. Tudott dolog, hogy a kolera bacillusai hizonyos fokú me­legség által megöletnek ; ezért ajánlják az ivóvíznek használat előtti felforralását. Ez azonban, daczára hogy költséggel jár és sok időt vesz igénybe, mégis csak mesterséges gyilkolása a bacillusoknak, ami­nél — a tapasztalat bizonyítja — többet kell, hogy érjen a ter­mészetes melegség. S a természetes melegség előidézhető, ha betekintünk egy tüzes szempárba, mely 1 á n g r a lobbantja szivünket, mi­nek következményeként annak melege eltölti egész valónkat. Az igy áthevitett benső megöli az esetleges bacil- lurokat, s nem kell félni, ha: Jön a kolera! A ki azonban a természetes melegség sikeres hatását két­ségbevonja. nem képes már felmelegedni, vagy bármi okból elke­rülhetetlennek hiszi a kolera látogatását, annak nagyon ajánla­tos. hogy jöjjön egy nem esős szombati napon Ungvárra. s járja végig azt a néhány utczát, hol a szára z-s e p r é s által fel­kavart porfelhők bacillusai tolakodnak az ember légző-szerveibe, s bizonyosra veheti, hogy e séta után beálló tüdővész megfogja óvni a kolera káros hatásától. (—r.) Különfélék. * Arnold Sándor, a beregszászi kir. törvény­szék elnöke, a bereznai járásbíróság megvizsgálása végett Nagy-Bereznán időz. Ez alkalomból egyúttal egy nagyobb társaság kirándulást tervez — ha az eső el nem mossa — az ungi havasokra, melyben a törvényszéki elnök és neje is részt fognak venni. A kirándulást Rónay Antal főerdőtanácsos rendezi. * Katonai hírek. Üxkiill-Gyllenband Sán­dor grót. altábornagy e hó 9-én városunkba érkezett, s öt napi itt időzése alatt részt vett az ezred gya­korlatain. A gyakorlatok végeztével legnagyobb meg­elégedését fejezte ki a legénység kitűnő kiképeztetése, valamint a tapasztalt rend és tisztaság telelt. Csütörtö­kön utazott el városunkból. — Latterer Adolf vezér­őrnagy, dandárparancsnok, csütörtökön, e hó 13-án Munkácsra utazott, hol részt vett Pallicin 1848-ban el­halt orosz tábornok holttestének tegnap, e hó 15-én történt exhumálásán, mint a közös hadsereg képviselője. — A katonai zenekar az exhumáláshoz szintén kiren­deltetett, s a péntek délutáni vonattal utazott Munkácsra. * Felségsegély. Forin György, kráskai gk. kántortanitó 15 frtnyi felségsegélyben részesült. * A kormány egyházpolitikája ellen vármegyénk területén is gyüjtetnek az aláírások. Mint hírlik, eddig 1200-an Írták alá a képviselőház s a fő­rendiházhoz intézendő kérvényt. * Phylloxera-irtást log végrehajtani és ezen eljárásban egyszersmind gyakorlati útmutatást adni e hó 18-án az ungvári szőlőkben Guzmann Dénes kikül­dött borászati felügyelő, ki 17-én érkezik Ungvárra. * Az uj vármegyei hidak. Panaszokat ve­szünk a közönség köréből, hogy a nem régen épített egyjáratu keskeny hidak, a beállott aratás időszakában sok kellemetlenség és gazdasági hátrány okozói. Neve­zetesen a szürtei vasut-állomásról egy arató vagy cséplő gépnek a Szürtétől Pálócz-felé vezető útvonalon való szállítása teljesen lehetetlenné vált, mert ily gépek a keskeny, mindössze 2’20 mm. széles korláttal ellát ott hidakon keresztül nem férnek ; ily gépekkel járat­lan mezei utakon, árkon-bokron keresztül bujkálva kell több órai utat tenni meg, mig azok csak a szomszéd községig is eljutnak. Habár mi az általános közúti for­galom és a gazdasági fejlődés hátrányára szolgáló ily megtakarításoknak barátai nem lehetünk, a különben is nehéz visszonyok között folyton kellemetlenségekkel küzdő gazda közönségünket azzal igyekezünk megnyug­tatni, hogy a mi nekik hátrány az azt előidéző megta­karítás értéke a vármegye javára esik. * Az Ungvári Közlöny, miként folyó évi 27. számában olvassuk, szerkesztőt cserélt. Schürger Ferencz, ki a lapot háromnegyed éven át elismerésre méltó ügybuzgalommal, lelkiismeretes gonddal és siker­rel szerkesztette, e tisztétől megvált. — A szerkesztés gondjait egyelőre a kiadó, Lévai Mór, viseli * Az ungvármegyei szeretetház alapja javára újabban Andrejkovics Endre küldött 1 frtot. — Óberle János, bizottsági pénztáros. * Hírek a betegsegélyző-pénztár kö­réből. Igazgatósági ülés tartatott e hó 9-én, melyen a folyó ügyek elintézésén kívül elhatározta az igazgató­ság, hogy úgy az ungvári műmalom, valamint a bútor­gyár és az ungvári gőzmalom és Reissmann-féle fatelep pénztárai ügye felől felvilágosítást kér Ungvár város polgármesterétől, hogy az igy nyert információk alapján ez ügyekben a kerületi pénztár érdekébeni további lé­péseket megtehesse. — A pénztár fennállása óta e hó 14-éig kifizettetett táppénz fejében 154 Irtot, temetke­zési illetékként 74 Irtot, gyógyszerekért csak két számla) 200 frt 13 krt. — A hátralékok behajtása és a bejelentéseket elmulasztók megbüntetése végett az iparhatóság megkerestetett s az előbbi már foganatba is vétetett * Állami ménlóselejtezés fog tartatni a turjaremetci állami méntelepen a folyó hó 23-ik napján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom