Ung, 1892. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1892-08-14 / 33. szám

XXX. ÉVFOLYAM Ungvár, 1892. vasárnap, auguszus 14. 33. SZÁM SZERKESZTŐSÉG: Megyeház-tér 13. szám, I. emelet. A szerkesztőhöz intézendő minden közle­mény, mely a lap szellemi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk kitől jön. Kéziratok nem adatnak vissza. A lap megjelen minden Vasárnap. KIADÓHIVATAL : Székely és Illés könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre 4 frt. Negyedévre 1 frt. Félévre — 2 > Egyes szám 10 kr. HIRDETÉSEK előfizetések valamint a lap anyagi részét illetők a kiadóhivatalba (Székely és Illés könyvnyomdájába) küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. ÜNG YÁRMEGYE ÉS AZ „UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE. Drohobeczky Gyula búcsúja. Ungvár város társadalmától ma vesz búcsút az a férfiú, a kit több mint egy évtizeden át magáé­nak vallott, akit, mint édes anya gyermekét, szere tettel ölelt kebelére; ma veszítette el Drohobeczky Gyulát. A távozó férfiú, ki nagy hivatás betöltésére válik ki körünkből, mélyen belevéste rokonszenves egyéniségét sziveinkbe azok alatt a szépszámú évek alatt, melyeken társadalmi kötelességeit közöttünk teljesítette. Szelíd, nyájas, jóságos arca, értelmi erejét eláruló homloka, élénk tekintetű szemei, me­lyekben oly sokszor láttuk kigyuladni a lelkesedés tüzét, el nem mosódhatik azok emlékezetében, akik őt ismerték, vele közelebbi ismeretségben vagy ba­rátságban voltak. És ezek sokan voltak, mert Dro­hobeczky Gyula társaságot és barátságot szerető ember vala közöttünk, tele gyöngédséggel, figyelem­mel és szeretettel, kihez bizalommal közeledhetett minden tisztességes ember, a ki a bizalmat bizalom­mal, a barátságot barátsággal viszonozta Körösi püspökké történt kinevezése által csak külsőleg változott a viszony közte és Ungvár kö­zönsége között, a kölcsönös ragaszkodás bensősége, az érzelmek melegsége még érintetlen maradt. Ennek a szeretet és tiszteletteljes benső vi­szonynak ad ma kifejezést a búcsú, a válás ünne­pélyes pillanata, melyet Ungvár város közönsége mind a két félre nézve emlékezetessé akar tenni. Ma este tiszteli meg őt fáklvás zenével, a megáradt érzelmek szokásos aktusával, a város kö­zönsége ; a dalárda, mélyet az ő egyéniségének va­rázsa ismét összehozott, a búcsú-ünnep tényezői kö­zött van. A fáklyás zene programmjába ennek mű­ködése is bele van illesztve. Előbb a szabad ég alatt, később a püspök magánlakásán a tőle tanult dallal vészén búcsút a szépmultu testület egykori karnagyától. Meg vagyunk róla győződve, hogy a tiszteletnek és ragaszkodásnak ez az aktusa impo­záns lesz, méltó kifejezője a püspök és a közönség között levő benső viszonynak. Derenóka. — Az «Ung» eredeti tárcája. — — Levél a szerkesztőhöz — I. Szerkesztő úr! Azt mondom, és még egyszer 7 azt mondom, (vagy (alán még egyszer sem mondtam ?) hogy kevés a nyavalya, sok a fürdő ; kevés a köszvény, sok a jódos viz. íme itt is egy, nem köszvény, de fürdő : Derenóka! Ungvármegye délkeleti sarkában Nagy-Szlatina községtől északra, vagy ha valakinek job­ban tetszik Kis-Szlatinától délre fekszik. Vidéke vad­regényes, hegyek által körülvéve: levegője üde, tiszta, pormentes. Vize (állítólag) jód és brom tartalmú, mely, miként érintém, köszvényes bajokat, különösen pedig hipokondriát (a türdők közös vonása) gyógyít. Magamon tapasztaltam. Nem a hipokondria, de a köszvényes baj gyógyulását. Szegény embernek nincs pénze a hipo- kondriára. Nemcsak képzeletben, de — fájdalom — tényleg is, jobb karom kezdte felmondani a szolgálatot. Derenóka helyrehozta. A tollat sem tudtam már vele forgatni, szeretném látni, ki mérné m a velem össze a kardot? Úgy ám ! De ez mind semmi I Egy vén zsidó asszonyt lepedőben szedtek le a szekérről. Három nap múlva összeütötte a bokáját; járta a — Grosswardeint. Némelyek ugyan elég vakmerők azt állítani, hogy Smiskónak (a fürdő bérlőnek) valami rokona rakatta magát egészségesen a lepedőbe, hanem ez merő rága­lom. Bizonyítja az irás, hogy a vén asszony összegém- beredett inai Derenóka gyógyvizétől egyenesedtek ki A vén a zsidó (a vén zsidó asszony életepárja) „ távozása alkalmával ugyanis ezt irta hálából a fürdő­szoba ajtajára : Bármily erősek is voltak azonban az érzelmek­nek ama szálai, melyekkel Drohobeczky Gyula egyé­nisége Ungvár város közönségéhez volt kötve, ezek mától fogva nap-nap után veszíteni fognak erejük bői; sőt ha nem ápoltatnak, teljesen meg is sza­kadhatnak. Ha ő kiválik körünkből, egyénisége, működése a múlté lesz, mely felett az Emlékezet virraszt. Ám ez a virrasztó nem dicsekszik a legjobb memóriá­val ; ha nem táplálják, ha a cselekvés izgató sze­reivel nem ébresztgetik, köunyen felejt, sőt el is alszik. Az emlékezet (mely Drohobeczky Gyula alak­jának közöttünk való megőrzését a mai napon ma­gára vállalta) ébrentartása mindakét búcsúzó féltől függ. Ha Drohobeczky Gyula ugyanazt a lelkes te­vékenységet, fogja kifejteni uj környezetében (ami ről mi meg vagyunk győződve), melylyel itt a job­bak oecsülósét és tiszteletét kiérdemelte, gyakran fogunk róla hallani szépet, nemeset és nagyot s midőn ezekben nálunk kinevelt tehetségeinek érvé­nyesülését látjuk, büszkeséggel gondolunk reá, a „mi emberünk “re. Viszont, ha ő is hallja, hogy mi természeti kincsekben, az élet javaiban szegény vármegyénk­ben, ennek rögeiben szeretjük első sorban a hazát; ha olvassa, hogy e vármegye és város közügyeinek szolgálatában gyorsított léptekkel haladunk azon cél felé, melyhez vele együtt igyekeztünk: reánk fog gondolni; megelevenedik lelkében Uug vármegye és Ungvár város képe, előtűnnek azon az épületek, majd a kicsiny emberek körvonalai, melyek viszont a szubjektív érzelmeknek adnak életet s a „mi em­berünk“ azt mondja az ő lelkében : az a fold ne­velt engem ! Ha az Emlékezetet ébren akarjuk tartani, — gyakran kell magunkról kölcsönösen hallatni ; s a közügyek terén kifejtendő munkálkodásban kel! ki­tűnnünk, hogy hallhassunk egymásról. Drohobeczky Gyula távozásával a kölcsönös érintkezés által táp­lált érzelmek elsorvadnak ; elhal az Emlékezet, ha >D á bűdet zieh, mit záner Frau Móricz Auslender«-. Alatta egy csomó dettó, dettó és sok, sok aláírás ; bizonyítékául annak, hogy Derenóban >mit záner Frau* lürdőznek és fürdenek az emberek és — mind meg­gyógyulnak. Ezekről a dettókrúl jut eszembe egy másik dettó; egy jó dettó ! Mert a dettó is kétféle: jó és rossz. Ha például valaki az ember tyúkszemére hág, és ha egy­más valaki még egyszer ráhág, ez rossz dettó ; ha azon­ban az embernek a nagybátyja 50 frt zsebpénzt ad, a nagynénje dettó. ez már jó dettó. Az a dettó, melyet fel akarok eleveníteni, a kettő közül a harmadik : egy jó adoma. Blau Pinkász 500 pengőt kapott a feleségével, hát boltot nyitott. Rendelt is egy csomó portékát egy fő­városi nagy kereskedőnél. A számla előre jött, a mely­ben az egyes áruk súlyának rovata az ismétlések el- kerüllsége végett d e 11 ó k k a 1 volt kitöltve. A derék házaspár sohasem hallotta ezt a szót. Azt hitték, valami soha nem látott árunak a neve. Felutazott hát Pinkász Pestre tudtára adni a nagykereskedőnek, hogy ő dettót nem rendelt, neki annyi dettó nem kell, ő azokat ki nem váltja. Mikor visszaérkezett, kérdi tőle a felesége, a Hájé : — No Pinkász, mit mondtak Pesten? — Azt, hogy én nagy szamár vagyok, te meg dettó ! Nem táplálok én gonosz indulatot szivemben az ellen, a ki >mit záner Frau«- fürdik, s ezt akár teljes szöveggel, akár csak egy d e 11 ó v a 1 is megörökíti; de már arról nem tehetek, hogy a felirat olvasásakor a fentebbi adoma eszembe jut. a közcélok szolgálatában mindakét részen kifejtett cselekvés nem táplálja. Ami minké1- illet, mi (szerény körülményeink­hez mérten) rajta leszünk, hogy el ne felejtessük magunkat; a körösi püspök, aki eddig szárnya sze­gett madár volt, csak ezután fog érvényesülni. Szi­lárd hitünk, hogy nem fogjuk őt elfeledni soha! Vezesse őt Istennek áldó keze, kisérje a mi szeretetünk s tiszteletünk uj otthonába! Gazdasági egyesületünk. Az ungmegyei gazdasági egyesület több mint tiz év óta áll fenn. Nagy erővel alakult meg annak idején s nemcsak belevonta érdekképviseletébe mindazt, ami a helyi mezőgazdasági érdekek előmozdítására hivatva van, hanem a helyi társadalom által óhajtott telté­teleknek kezdetben a rendelkezésére adott eszközök ere­jéig meg is felelt. Élénk emlékezetünkben van még az egylet tevékenysége, amit a megalakulását követő évek­ben kifejtett. Tagjainak száma mindinkább szaporodott, közgyűlései, a vidéken tartott vándorgyűlései, minta­gazdaságok megtekintésére rendezett kirándulásai, nem­csak látogatottak voltak, hanem a tagoknak minden egyes összejövetele haszonnal járt, mert minden alka­lommal felmerült egy-egy életrevaló és egészséges eszme, mely különösen a helyi gazdasági érdekek előmozdítá­sára jótékony befolyást gyakorolni volt hivatva. A gazdák az egyesület közvetítése s a szakminis- terium adománya folytán hamisítatlan minőségű vető­magot kaptak kísérleti termelésre ingyen s a marha- és juhállomány nemesítésére tenyészállatokat a lehető leg­mérsékeltebb áron. Mindkettő eredményében jótékony befolyást gyakorolt a mezőgazdaságra s hogy nem egy községben szép szarvasmarha-állomány van, az a kitűnő fajú tenyészállatok megszerzésére vihető vissza, amit a községek részére a gazdasági egyesület közvetített. Vagy ki ne emlékeznék vissza az Ungvári 1883. évben rendezett gazdasági és borászati kiállításra, mely­nek sikere valóban meglepte még az idegen megyékből ide jött látogatókat is. A gyönyörű szarvasmarha- és lóállomány, a kitűnő borok, iparcikkek, gazdasági termények, mind nagyban Lakószoba mindössze csak 6 van, Derenókán, holott néha 20 is kevésnek bizonyul, különösen mikor Munkács vidékének zsidó közönsége iderándul. A fürdő szobák száma: 5, ellátva 11 fakáddal. Az ellátás igen változatos, a mennyiben minden ember azt eszik, a mi neki tetszik, ha van ; kiki magát élelmezi. Főzet ugyan S m i s k ó is, de az ő menüje nem valami nagyon változatos: ebédre kakas-leves, vacso­rára tyuk-leves. A tyuk nagy szerepet játszik Derenón. Reggel még a > parkot <• gondozza, délben már a tálban párolog. Bizony nehéz helyzet is Derenón tyúknak lenni; de még a kakas állapot sem valami nagy gyönyörűség. Italról maga a természet bőven gondoskodott. A fürdő közelében sziklából fakadó két forrás bőven szolgáltatja a felséges vizet, melynél tisztábbat, üdítőbbet sohasem ittam. Ilyen észrevétlen állapotban nem a jódot, brómot, de a haragos istennyilát is meginnám. Azonban ha valaki bort vagy sört óhajt inni, Smiskónál ez is kapható. A sörről meg kell jegyeznünk, hogy ezt csak úgy lehet meginni, ha a kidugaszolás után a palackot rögtön a szájához viszi az ember, mert különben nem vár a ki­töltésre, hanem önmagától kiszökik a palackból. Pod- heringi pezsgősör! A múltkor explodált 18 üveggel. Smiskó akkor az egyszer nem smiált (nevetett). Zene van kétféle : madárfütty és kakaskukorikolás, (még eddig nem zóna szerint s nem is rendeletre, csak passióból). Társasjátékok s több efféle szórakozást nyújtó össze­jövetelek e fürdőcskében oly ritkák, mint a madarak közt: a fekete gólya. Kivételt képez a kuglizó, mely a maga nemében ritkítja párját. Golyói közül az egyik olyan, mint egy koponyacsont fele, a másik 5 szögletü. Sikerült már vele vándlival elsőt ütni. Van egy báb : Lapunk mai számához fél iv melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom