Ung, 1892. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)
1892-07-17 / 29. szám
családi körből ? Ezáltal az általános erkölcstelensége nek kapui nyittatnának meg, és hogy ez valóban nem chimaera, mutatja sok nagy város, a melyekben a családi kötelékek gyakran nagyon lazák. Magok a nőemancipaeiónak leghevesebb elő- harcosai megengedik, hogy nők nagy művészi tehetségük és jelentékeny sikereik dacára nemsokára hajlandók a házasság boldogságáért függetlenségükről lemondani. Ezen készség: minden a családi élet boldogságáért feláldozni, éppen ez ama tényező, a mely a nőt' a férfitól lényegileg megkülönbözteti. Mert a valódi tetterős férfi feláldozza, ha kell, a legtöbb esetben inkább családjának boldogságát, mint hivatásbeli tevékenységét. Ha asszony mint anya és gazdasszony kötelességeit híven és szeretettel teljesiti, úgy többet végez azon munka felénél, a melyet az élet a nő és férfiú vállaira rakott. Ha lapozgatunk a történelemben azt fogjuk tapasztalni, hogy az ó- és újabb kor minden nagy férfia, minden kiváló szelleme kiváló anyával birt. Ne szakítsuk ki tehát a nőket hivatásuk köréből, mert ezáltal többet ártunk a nemzetnek, az emberiségnek és magoknak az egyeseknek, mint a mennyit használni akarunk. Valamely országnak jóléte egészséges családi életen alapszik. Minden történelmi népnek enyészete a családi kötelékek meglazulásán kezdődött. Dr. Fekésházy. Tanitó nagygyűlés. Az ungvármegyei általános tanitó-egyesület évi közgyűlését folyó hó J 3-án a vármegyeháza nagytermében tartotta, melyen a vármegye tanítósága és számos tanügy- barát jelent meg. A tanitó-egyesület életében nagy eseményt képezett gyűlés lefolyásáról a következő rövid tudósítást adjuk : Tíz órakor pontban jelentette Torma János egyesületi alelnök, hogy Drohobeczky Gyula körösi püspök, egyesületünk elnöke a vármegyeházába érkezett s Tabódy Jenő vármegyei főjegyző ur lakásán van, indítványozza, hogy Kardos Ignác vezetése alatt egy három tagú küldöttség hívja meg őt a gyűlés termébe. Ez megtörténvén, a püspök-elnök a tan dóság szűnni nem akaró éljenzése közt foglalta el az elnöki széket. Ekkor felemelkedett Torma János alelnök és az egyesületi tagok nevében megható beszédben üdvözölte az elnököt azon fényes kitüntetése alkalmából, mely öl körösi megyés püspökké történt kinevezése folytán érte. A lelkesültség a beszédet többször megszakító éljenzésben nyert kifejezést. Drohobeczky Gyula elnök meghatóban köszönte ,meg a »kartársak* meleg üdvözletét és magas színvonalon álló több elvi jelentőségű gondolatot tartalmazó beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Margarethen Izráel »Miképen hathat a tanitó a nép jobblétének előmozdítására» cimü értekezését olvasta fel. Bár eltért itt-ott a tulajdonképeni tárgytól, felolvasása mindamellett is sikeresnek találtatott, különösen azon része, hol a takarékosságot, mint a jólét főtényezőjét emelte ki. Negyedik tárgy a választmány által ajánlott tiszteletbeli tagok választása volt. Ez alkalommal a közgyűlés Csáky Albin gróf vallás- és közoktatásügyi minisztert, továbbá Firczák Gyula munkácsi és Drohobeczky Gyula körösi püspököket választotta az egyesület tiszteletbeli Berényi, midőn először megpillantá Juliettet. E nőnek közelében feledve lön esküje, kötelessége — minden. Pezsgőzés közben érlelődött meg benne a gondolat, hogy nem szereti Ellát, és mig Juliettet szabadnak tudja, nem tágít mellőle : kér, könyörög és feleségévé teszi minden áron. ügy látszik, Juliette szívesen fogadja a hóbortos fiú udvarlását, sőt már határozott választ is Ígért neki. Ma tizenegy órára ígérte ezt. És dacára, hogy már fél tizenegyre jár, Juliette még mindég nem határozott. Előtűnik gyermekkora — minden —-----------s dacosan dobbant lábával a smyrna szőnyegekkel bevont padlóra : — Eh, elrabolta tőlem a legkedvesebbemet ! Fehér selyem pongyolájában úgy néz ki, mint egy boszuálló angyal; s amint felugrik kerevetéről, hogy Íróasztalához menjen e két szót leírni: »Jöjjön — várom», szeme egy képen akad meg, mely pompás állványon áll, egyszerű szegényes asszony arcképe, jóságos szemekkel, — öntudatlanul mondja: de hisz boszut álni nem tanított sem a nőtan, sem pedig te, — te jó, te szent, áldott édesanyám! Serceg a toll kicsiny kezében, amint Írja szaporán a betűket, s épen összehajtani készül a levelet, mikor bejelentik orosz udvarlóját. — Maga legyen az első, aki olvassa, — mosolyog a szép énekesnő, s átnyujtá a levelet, melyben írva volt: »Utazzék csak szépen haza, ahogy illik menyasszonyához s feledjen el, ki a gróf jegyese vagyok.* A gróf örömárban úszik. Honnét e hirtelen változás a szép Juliete részéről, mi oka boldogító elhatározásának ? — Egyszerűen az — feleli vőlegénye erős karjaiból kibontakozva a művésznő — mivel a szegény embernek mindig jobb szive van, mint a gazdagoknak. Azután meg folytatja naiv mosolylyal, mert én igen jól megtanultam annak idején a »Nőtant» most pedig ismerni a te nemes jó szivedet. * tagjaivá, miről a minisztert az elnök nyomban táviratilag értesítette. Ennek megtörténte után a gyűlést egy fél órára felfüggesztette, mely idő alatt a jelenlévő tanítók mindannyian Drohobeczky Gyula elnök vezetése alatt Firczák Gyula püspök urnái legkegyelmesebb kineveztetése és az egyesület által történt tiszteletbeli tagnak megválasztatása alkalmából tisztelegtek. Ilyen hatalmas deputációt alig látott valaha ez a püspöki palota. Az elfogadó terem kicsordult, a tisztelgők fele az ebédlőbe szorult. Úgy az üdvözlő szónoklat, mely sokaknak könnyüt csalt szemébe, mint az üdvözlött köszönő beszédje tanúbizonyságot tett a mellett, hogy a két egyházfőben a magyar hazafias és vallásos népnevelés oszlopait s a tanítóság meleg- keblü barátait van szerencsénk tisztelhetni. Miután visszatértünk s elhelyezkedtünk a gyűlés termében, a gyűlés folytatásához fogtunk. A következő tárgy »Leopold Klein* cimü felolvasás volt. Irta és felolvasta: Ember János. A cim elolvasása után valami tréfás, humoros dolgot vártunk, de csalódtunk, mert a tárgy igen is komoly, sőt megindító volt. Leopold Klein egy kis 6 éves zsidó fiú, ki koldulással tengette életét, és ha egy emberbarát nem veszi oltalmába, örökre elvész s a társadalom egy haszontalan taggal szaporodik. E felolvasás hatása alatt elhatározta a közgyűlés, hogy egy ungvármegyei szeretetház létesítése érdekében mozgalmat indít. A szeretetházi bizottság Tabódy Jenő elnöklete alatt nyomban meg is alakult s megindult a gyűjtés, melyet Drohobeczky Gyula 50 írttal kezdett meg. Jelentékenyebb összeggel járultak az alap megvetéséhez: Pribék József 10 írttal, Tabódy Jenő, Durcsák Dezső, Gulácsi Ignác, s egy emberbarát 5—5 írttal; a jelenlevő tanítók nagy része 1 —2 frttal. Egy negyedórái gyűjtés eredménye 110 frt 40 kr. Következett a 7-ik tárgy : »A magyar beszéd gyakorlati tanításáról*. Irta és felolvasta Budai István. Bár e tárgygyal közgyűléseink sokat foglalkoztak, azért mindig akadnak elhagyott és fölszedésre érdemes, ha nem is kalászok, legalább szemek. Felolvasó is régebben gyűjti ezeket a szemeket, hogy belőlük kalász legyen, sőt kévét köthessen. Felolvasása tetszéssel fogadtatott. Most a tiszti jelentések következtek, melyek tudomásul vétettek. Megalakult a tanítói segélyegyesület tisztikara, élén Kardos Ignác. Utolsó tárgya a gyűlésnek a részleges tisztujitás volt. Drohobecky Gyula egyesületi elnök körösi püspökké kineveztetvén, az elnökségről lemondott, s egyúttal búcsút vett az egyesületi tagoktól. Utódául Tabódy Jenő vármegyei főjegyzőt, egyesületünk tiszteletbeli tagját ajánlotta, kit a közgyűlés egyhangúlag meg is választott. T-ibódy Jenő megválasztott elnök hathatós szavakban megköszönve a bizalmat, Ígéri, hogy kettőzött erővel a tanítók érdekeinek és ügyeinek előmozdításán fog munkálkodni. Gyűlés után közebédre gyűlt a Pannóniába a tanítók egyrésze. A közebéden — rövid időre — Drohobeczky püspök is megjelent. Felköszöntőket mondtak : T a b ó d y Jenő (Csákyra, Drohobeczkyre, az egyesületre s elnök társa Torma Jánosra.) Drohobeczky Gyula Tabódy Jenőt, az egyesület uj elnökét köszöntötfe fel, Ember János is őt éltette. Tatnaska János a volt elnökért üritett poharat. Hogy ezen közgyűlés mily fényes pontja a tanítók egyesületi életének, arról mindenki, ki jelen volt, teljesen meg van győződve, melyhez csak azon óhajunkat fűzhetjük, hogy még sokszor legyen alkalmunk ilyen közgyűlésben részt venni. Egy jelen volt. * Az „ung-beregmegyei róm. kath. néptanító egyesület“ a t. hó 7-én az ungvári rk. elemi iskolában tartotta meg évi rendes nagygyűlését, melyre annak néptanító tagjai iskoláik igazgatóival, lelki vezéreivel együtt csaknem teljes számban jelentek meg. A néptanítók ily összejövetele már magában véve is lélekemelő és biztató, mert megtestesítve látjuk abban ama tönséges eszmél, mely az összetartozandóság nagy elvén alapszik. És bizonyos, hogy a jó czél elérése végeit csak az igy egyesült erők összhangzatos munkálkodására várható az Isten áldása. A gyűlést »Veni Sancte* előzte meg. Fénypontját képezte a gyűlésnek It. Benkő József esperes ur megnyitója. Lelkesítő, hazafias szavakkal nyitá meg szeretve tisztelt elnökünk a közgyűlést, amidőn mintegy ezredéves dicső múltúnkat idézte lelki szemeink elé, hogy abból munkánk nagy jelentőségére tanulságot vonhassunk. Különben ez és a gyűlés lefolyása hivaialos közlönyünkben az »Iskolában* teljesen közölve lesz, honnan az érdeklődők könnyen tudomást szerezhetnek arról. Itt csak Szabó Józsefnek a magyar nyelv tanításáról tartott, felolvasását és Levandovszki István tisztelt kartársunknak az irva-olvasásból tartott mintatanitását említem meg, melynek tartalmas voltáról s a gyakorlottságból folyó szabatos előadásról ki-ki meggyőződött. Továbbá nagyon is említésre méltó Bornemisza Zoltán urnák abban nyilatkozó nemes áldozatkészsége, a hogy egyesületünk tagjait több példány 1 frt 20 kr. értékű saját szerzeményű művel megajándékozni szíveskedett. Fogadja ez utón is köszönetünket. Befejeztetvén a gyűlés, vendégeinkkel, a beregme- gyei kartársakkal a »Korona* vendéglőben ebédeltünk, amikor is nem hiányoztak a felköszöntések A »Szó- zat»-nak zenekiséret melletti érzéses eldalolása után szerencsénk volt Kende Mihály orsz. képviselő urat is körünkben tisztelhetni, kinek nemes szavait nagy érdeklődéssel hallgattuk. Miután pedig a »Szózat* ismételve és a »Hymnusz« is elénekeltetett, az asztaltársaság eloszlott. Tanitó. Püspök-szentelés Ungvári. Drohobeczky Gyula körösi püspök felszentelése e hó 11-én az ungvári székesegyházban nagy ünnepélyességgel ment végbe. A fölszentelő püspök Firczák Gyula munkácsi püspök volt, a segédkező püspökök pedig Pá- vél Mihály nagyváradi, és Vályi János dr. eperjesi püspökök voltak. A munkácsi egyházmegye történetében páratlanul álló eset, hogy Ungvárt egyszerre négy gk. püspök legyen együtt, — és ez most megtörtént, — mely körülmény és az, hogy Drohobeczky püspök e városnak neveltje és általánosan kedvelt embere, okozta azt, hogy minden rangú és rendű ember látni akarta e szép aktust, s e miatt oly nagy számban s tömegben gyűlt össze, hogy a hívőket a különben tágas székesegyház kebelébe befogadni nem volt képes. A ritka ünnepély lefolyásáról a következő leírást adjuk : A püspöki lakból a fölszentelő, a két segédkező és a fölszentelendő püspök teljes segédlet vezetése kíséretében, harangzúgás és mozsárlövések között 8 % órakor a székesegyház elé vonultak, melynek küszöbén a káptalan tagjai és a papság kereszttel, szenteltvízzel és füstölővel fogadta A horvát nyelven kiadott királyi kinevezési okmányt Badovinácz György körösi kanonok és káptalani vicarius olvasta fel ; a pápai megerősítő bullát pedig Sóss György körösi kanonok. Az okmányok felolvasása után Drohobeczky püspök felolvasta a hitvallást orosz egyházi nyelven, mely után a fölszentelő püspök áldását vette, melyet a fölszentelendő kéz- és arczcsókkal viszonzott. Ezek után az összes ténykedők az oltár elé járultak s kezdetét vette a tulajdonképeni püspökszentelési actus. A fölszentelendőt a segédkező püspökök maguk közzé véve, az oltár körül vezették, kezeiket vállaikra téve, a fölszentelő elé vitték, akinek kezét és vállát háromszor megcsókolta, mely után a fölszentelendő az oltár előtt letérdelt, kezét keresztbe téve leborult, melynek végeztével a fölszentelő püspök kezeit rátéve, feje felett elmondta a szentelési igéket, az evangéliumot kinyitva fejére helyezte és áldást mondott reá ; ezek után, midőn még ujjait is olajjal megkente, a szentelési ac- tusnak vége lett. A fölszentelt püspök a fölszentelendőnek jobbjára állva, a misét az oltár körül álló többi concelsbráló kanonokok és papokkal együtt folytatta éh bevégezte. A misét a tanítóképző-intézet ifjúságából Wladimir János gyakorló-tanitó által erre az alkalomra betanított énekkar lelket emelő módon, alapos készültséggel énekelte. A fölszentelt püspököt fölszentelése alkalmából üdvözölték : a munkács-e.-m. káptalan a kebelbeli papsággal, élén Boskovics Ignác kanonokkal; Badovifiácz György és Sóss György kanonokok a körösi káptalan nevében; Ung vármegye és Ungvár város hatósága, a melyek nevében Kende Péter cs és kir. kamarás, Ung vármegye alispánja adott kifejezést a két testületet átható örömérzetnek, egyszersmind fájdalmát fejezte ki a felett, hogy e várost és megyét elhagyva, körünkből távozik ; Hajdu-Dorog városa és gk. hitközségének küldöttsége élén Nagy Miklós h.-dorogi ügyvéddel, örömét és szerencsekivánatait fejezte ki a felszenteltnek s hosz- szas boldog életet kívánt annak, kit a dorogiak egykor oly hőn óhajtottak papjoknak. Testületileg tisztelegtek még iskola-paptársai, kiket nagy örömmel és szeretettel ölelt keblére, s mindegyiknek boldogságot és megelégedést kívánt s emlékűkbe ajánlotta magát. Az egyes tisztelgők bosszú sorából leginkább azokat említjük meg, akik nem kiméivé fáradságot és anyagi áldozatot, messze vidékről eljöttek, hogy örömüket és tiszteletüket fejezhessék ki az ujonan fölszentelt püspök iránt. Ilyen volt: Popovics Jenő kúriai biró, Antalóczy Antal varannói kir. járásbirö, Barna Mihály jászberényi főgimnáziumi igazgató, Roskovics Ignác festőművész Budapestről, Terestényi Dániel n.-szőllősi albiró, Gvozs- gyák Gábor kulai (Rácsmegye) földbirtokos, Koflanovics Miklós n.-szőllősi ügyvéd, Simsa Cornél szathmári főgimnáziumi tanár, Dzubay miniszteri tisztviselő, Petrik eperjesi közjegyző. Megható volt azon jelenet, midőn a nagy számban összejött rokonság: anya, fivér, nővér, sógorok járultak az ujonan fölszentelt püspök elé és az örömtől elragadva, sirva borultak annak kebelére, ki a család iránt annyi szeretettel és nemes önfeláldozással viseltetett mindenkor. A tisztelgések és látogatások befejeztével d. u. 2 órakor diszebéd volt a püspöki lakban, hol Firczák Gyula volt a házi gazda; a papnöveldében, hová Drohobeczky Gyula hivott vendégeket és a felszentelt püspök magánlakásánál, hol az anya gondossága látta el a vendégeket. A püspöki lakban mintegy 50 teritékü ebéd volt, melyben a három vendégpüspökön kívül jelen voltak az egyházi, katonai és világi hatóságok főnökei, és egyes kiválóbb egyéniségek. Az első felköszöntőt Firczák püspök mondotta a pápára, a királyra, a hercegprímásra, végén a felszentelt püspökre, melyet igy fejezett be : »Évek múltak és az illető fiatal egyén áldozárrá lett, mint ilyen az egyházmegye több pontján alkalmazást talált és ő minden körülmények közt beigazolta azt, hogy ő egy egész ember, mert minden hivatalt teljes odaadással töltött be. Még keveset élt, hanem sokat tett és az ő tényeit ő felsége, kinek éles szeme észreveszi és ki tudja az érdemekei méltányolni, ime most mindnyájunk örömére azzal tüntette ki, hogy őt a körösi görög katholikus egyházmegye püspökévé kinevezte.
