Ung, 1892. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1892-02-28 / 9. szám
logközlekedési utat a savanyuviz mellett a széna- térre, áthidalván az Ung-csatornát. A szénatér fel- töltésével és csatornázásával egyúttal felszáritotta itt azon dögleletes posványt, mely a közegészségre oly kártékony hatással volt mindig. A háztulajdonosok nemes és önfeláldozó elhatározása folytán a rád- váDci, megyeháztéri utcák aszfaltjárdával láttattak el, sőt a belváros zig-zugos utcáin aszfalt-átjárók készíttettek, mi egész megváltoztatta a város utcáinak képét. Hozzá véve még, hogy sikerült az Ung folyótól felfelé a bozosi utcát keresztbe szelve egy főbetoncsatornát lerakatni és kihúzni egész a könyökutca minaji oldaláig s ezzel a kaposi és minaji utcáknak vizlevezetését megoldani, azon reményben vagyunk, hogy ez ama városrész közegészségi és köz- tisztasági viszonyaira jelentékeny hatással lesz. Az igy keresztül vitt utcaburkolási munka 9875 hoszmé- tert, az aszfalt-járda 3813 h.-métert, a csatornázás pedig 996 h.-métert tesz ki. Ezután foglalkozik a jelentés az ungvári közkórházzal, állategészségügygyel, szegényügy állásával, közgazdaságunk kérdésével, hol közli, hogy az ungvári kincstári uradalomnak művelés alatt állott legjobb szántóföldéit a város a közönségnek megszerezte. Szól továbbá az iparügyekről, a katonai ügyeknél pedig részletes leírást ad a laktanyák állapotáról. A tanügyi résznél megtudjuk, hogy nálunk a tanügy, ha szerény berendezések mellett is, de nagy fejlődési állapotban van és remélhető, hogy célszerű helyiségekben még nagyobb lendületet vesz s ebből városunk szellemi fejlődését fogja mindenki levonni. Társadalmi életünk szellemi mozgalmaiból kiemelendőnek találja, hogy az irodalom termékeinek sokszorosítására négy nyomda áll a közönség rendelkezésére ; ezekben megjelenik négy társadalmi heti lap magyar nyelven és egy orosz nyelven. A magyar lapok ezek: „Ung“, „Ungvári Közlöny“, „Kelet“, „Felvidéki Sion“ ; orosz nyelven jelenik meg a „Listok“. Az egyesületi életet állandó forrongásban levőnek jelzi a jelentés. A létező és félig szunnyadó egyletek a következők : 1. Dalárda. 2. Közművelődési egylet (haldokló félben). 3. Önkéntes tűzoltó- egylet. 4. Polgári lövész-egylet. 5. Orvosok és gyógyszerészek egylete. 6. Vereskereszt-egylet ungvári fiókja. 7. Ungmegyei nőegylet. 8. Izraelita orthodox nőegylet. 9. Izraelita haladó nőegylet. 10. Társaskör. 11. Kereskedői kör. 12. Polgári olvasókör (feloszlás alatt). 13. Temetkezési egylet. 14. Katholikus legényegylet. 15. Izraelita szent-egylet. 16. Gyermekbarát-egyesület. 17. Korcsolyázó egylet (a 66-ik cs. és kir. gyalogezred tisztikara által berendezve és fentartva). Ezekben ösmertettük a város dolgait. Kívánjuk, hogy a tisztikar Fincicky polgármesterrel továbbra is az eddigi tevékenységet fejtse ki s a város szellemileg és anyagilag boldoguljon, hogy a városok sorában elfoglalja az őt méltón megillető helyet. A vármegye közgyűlése. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága, ez évi első rendes közgyűlése e hó 26-án tartatott meg. A gyűlés látogatott volt, még a vidékről is számosán jöttek el. A közgyűlésen az elnöklő Török József gróf főispán megnyitó beszédjében megemlékezett az újonnan megnyitott országgyűlésről, s ezzel kapcsolatban a nemrég megtartott o. gy. képviselő választásokról; mint igen örvendetes körülményt emliti, hogy Ungvármegyé- ben mig egyrészt a pártok s a választók teljes szabadsággal gyakorolták választási jogukat, másrészt a választás s a pártok küzdelme utófájdalmakat nem hagyott, úgy hogy a megyében a békés egyetértés továbbra is fennáll. Az alispán jelentése szerint a múlt ülés óta 6 tüzeset fordult elő, az egészségi viszonyok, leszámítva az influenzát s a felvidéken előállott vörhenyt, kedvezők. Adó fejében 42234 frt bélyeg és illeték fejében pedig 11337 frt folyt be. A közgyűlésnek legnagyobb érdeket keltő tárgya volt a gimnásium építésének újabban felvetett ügye. A közoktatási miniszter a már felajánlott s megvásárolt telken felül, mely a vármegyét 16600 írtig terheli, újabban 24—26 ezer frtnyi támogatást kér, az építésnél szükségesnek mutatkozó betonolás költségeinek részbeni fedezéséül. Kende Péter alispán, rámutatva arra, hogy a vármegye a megkívánható áldozatot már meghozta, és újabb kiadásokat viselni nem képes, a kért újabb összeget megfelelő alap hiánya miatt megadhatónak nem tartja. A közgyűlés elfogadta az alispán javaslatát s ily értelemben felír a miniszterhez. Ezzel kapcsolatban gróf Török József főispán utalva azon áldozatokra, — a miket az országnak vármegyéi a haza oltárára hoztak, — midőn a nemzeti szellem és a magyar nyelv terjesztésének elősegítését anyagi hozzájárulással támogatták, — ezért javaslatba hozza: Ung vármegyének is meg kell hozni a hazafias áldozatot,hogy a gymnasium telkének megvételére felajánlott Oa°/0 pótadónak a kölcsön törlesztése után fenmaradó részét a magyar nyelv és közművelődés terjesztésének céljaira engedélyezze a közgyűlés. A főispán lelkes indítványa engyhangulag elfogadtatott és az alispán a legközelebbi közgyűlésig részletes javaslat- tételre utasittatott. Alóavató bizottság ekként alakíttatott meg: az ungvári 1. bizottság elnöke Felföldy Ödön, becslök Mokcsay Sándor, Berzevicy István, Bernát Zoltán, állatorvos Ko vács Gyula; a Il-ik bizottság elnöke Thuránszky Tivadar, becslők Szathmáry Soma, Kende Zsigmond, Ibrányi László, állatorvos Mermelstein Lipót. A szobránci bizottságnál elnök Fekete Vince, becslők Stadler Mihály, Machnyik Andor és Vidder Jenő, állatorvos Bornemissza Zoltán. Ezeken felül több község számadásai és költségelőirányzata, községi ügyek, átiratok és kérvények tárgyaltattak s intéztettek el. A többiek között felolvastatott Zemplén vármegye törvényhatósága által kiküldött végrehajtó bizottság elnökének, Majláth József grófnak átirata, amelylyel Molnár István főispánsági 10-ik évének betöltése alkalmából március 7-én rendezendő ünnepségre a vármegyét meghívja A meghívás s a jubileumi ünnepély rendezése^lörvendetes tudomásul vétetett. S A városi képviseletből. Ungvár város képviselete e hó 23-án Fincicky Mihály polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott. A gyűlésen a képviselők nagy számmal vettek részt, s némely tárgy körül élénk vita fejlődött ki. A közgyűlést a polgármester megnyitva, előterjesztette az 1891. évről szóló s lapunk más helyén méltatott terjedelmes jelentését, amely, miután kinyomatván, szétosztatott, nem olvastatott fel, mert annak tartalmával a képviselők előbb megismerkedtek. Markos György örömmel vette tudomásul a polgármesteri jelentést, mely a város összes ügyeit felöleli. A jelentésért a polgármesternek a képviselet nevében elismerést és köszönetét jelentett ki, mi jegyzőkönyvbe iktattatik. A képviseleti tagok sorában a következő változás áll be: Tasnády Dezső eltávozott, helyére Hevesy Mihály póttag lép. Lipcsey József, Guttmann Ignác és Lendvay Ignác (ki a választott tagságot tartja meg) helyére a virilisek sorába Kaminszky Géza, Kesz- tenbaum Jónás és özv. dr. Herz Mórné póttagok lépnek. A szobrán c-h a n u s f a 1 v a i tervezett vasút támogatására a város törzsrészvényeket irt alá, mit a közmunka-alapból kívánt fedezni. Ezen határozatot azonban a miniszter nem hagyta jóvá, mivel a közmunkajövedelem kizárólag rendeltetési céljára fordítandó. Miután a város más fedezeti alappal ezúttal nem rendelkezik, az ügy ezidő szerint a napirendről levétetett. A gimnázium építése ügyében a polgármester bejelentette, hogy a telkeket a vármegye alispánjával együtt megvásárolta, s ezek vételára 25,200 irtot tesz s hogy ennek egyharmada a várost terheli, mely a pesti kereskedelmi banktól 50 évi 5 V2 °/0-os törlesztésre felveendő kölcsönnel fedezendő. Jóváhagyólag elfogadtatott. A közig, bizottság felhívta a várost, hogy a 281 óvóköteles gyermek részére ez évben három óvodát állítson. Ez élénk vitára szolgáltatott okot, melyben R e i s m a n n Bertalan behatóan foglalkozott az ügygyei s a törvényre való hivatkozással kimutatta, hogy a város minden meghallgatása nélkül nem lehetett a köz- igazg. bízol tságnak ily szigorú határozatot hozni. Mert az áldozatok terén nem mehetünk a végletekig. A képviselet által helyeselt ezen felszólalás és Nehrebeczky György észrevétele után Mocsáry Géza indítványa fogadtatott el s az ügy tanulmányozás és jelentés tétel végett az iskolaszékhez áttétetett. A város 61 ezer frtos Eölcsönének számadásai és az 1890. évi zárszámadások a törvényhatóság által jóváhagyattak s az kihirdettetett. Élénk vita fejlődött ki a t ü z o 11 ó-e g y 1 e t szervezésének szabályrendeleténél. A tervezet szerint minden 25 éves városi lakos 6 évig tűzoltói szolgálatot végez s aki megváltja magát, a hadmentességi dij arányához megfelelő dijat köteles űzetni. A kötelező szolgálat ellen erősen tüzeltek, valamint a díjfizetés ellen is. De miután ki lett mutatva, hogy e nélkül az egylet fennállása veszélyeztetve van, a képviselők belenyugodtak és a tervezetet elfogadták. Végre a helypénz szerződése némi módosításokkal szintén jóváhagyatott. A napirendre tűzött többi tárgyak felett közelebb összehívandó képviselet fog határozni. Kérelem Ungvármegye néptanítói és tanügybarátaihoz. Az ungvármegyei általános néptanitó-egyesület folyó évi julius hó 2-án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy a jövő 1892. év nyarán tartandó közgyűlését a vármegyei tanszermúzeum alapjául szolgáló tanszerkiállitással köti össze. Számot vetve az idő rövidségével s az anyagi eszközök hiányával, már akkor tisztában voltam azzal, hogy az egyesület annyi tanszert össze nem hozhat, a mennyi a tanszerkiállitás nevét megérdemelné. — Hogy mégis elvállaltam a tanszermúzeum létesítésére alakult bizottság elnökségét, azon meggyőződésből tettem, hogy az iskola belső életének fejlesztését a tanszer- gyűjtemény valóban áldásos hatással mozdíthatja elő, s mert hittem, hogy tanítóink igyekezete, érdeklődő közönségünk áldozatkészségének segélyével és a nagy- méltóságu minisztériumtól is remélhető támogatással képesek lesszünk legalább egy olyan kis tangyüjteményt összeállítani, a melyben egy-egy osztatlan és osztott iskola czél és okszerű felszerelése bemutatható lenne és a mely habár szerény kis gyűjtemény pár év megfeszített igyekezete mellett a vármegyei állandó tanszer- muzemot fogja képezni. A nagyméltóságu vallás és közokt. m. kir. minisztériumhoz intézett kérvényem sorsa felett nincs okom az aggodalomra. Erős hitem, hogy a helyes irányú törekvés habár szerény, de biztos támogatásra lel arról a magas helyről a honnan az iskola belső életének emelésére irányuló eszmék táplálkoznak. Szilárd meggyőződésem, hogy a vármegye ügybuzgó néptanítóihoz és a népnevelés barátaihoz intézett ezen kérelmem is nyitott fülekre talál. Ebben a meggyőződésben kérem tanítóinkat és tanügybarátainkat, hogy az alább részletesen felsorolt taneszközöket, szemléltető tárgyakat, a mennyiben akár saját munkájuk, akár szerzés utján hozzá juthatnak a folyó év tavaszán beküldeni — s ez által az iskolák belső életének tejleszétésére irányuló nemes törekvést előmozdítani szíveskedjenek. A gyűjtés tárgyát képezhetik: a) Az erdei fákból 05 m. hosszú, egyenesen, simán lefürészelt ép kérgü törzs; 0 6 m. hosszú, 01 m. vastag ép kérgü ág; 0-5 m. méretű galy, ép kéreg és rügyekkel ; a fa levele, barkája, vagy más nemű eltartható virága, tobozzá, gyümölcse ; leírása a feldolgozásnak, esetleg a feldolgozásra vonatkozó kisebb tárgyak és származási hely megnevezése, b) Cserjék, mint a fák. Kisebb növények zuzmók, élősdiek, taplók typicus darabjai lehetőleg itatóspapír között lenyomtatva. c) Földnemekből minden az illető gyűjtők községe határában levő különbözőnek látszó földnemből l liternyi tartalom. Különböző leletek : agyagtárgyak, jegecek mintái, alagcsővek. d) Kőzetnemekből szintén minden különbözőnek látszó anyag szerint egy-egy jókora, de egy köbdecimé- ternyi térfogatot meg nem haladó darab. e) Szövött és hímzett munkákból a vidék parasztnépies viseletére vonatkozó 1—1 jellemző darab. f) Az egyes testfákból készített ipari tárgyakból egy-egy kisebb jellemző darab : fakanalak, fatálak s játékszerek kis alakban, a tanító, esetleg ügyesebb tanítványa által készített gazdasági eszközök: minta szekér, járom, eke, borona, lapát, villa, gereblye stb ; konyha-, szerek: köpülő ; fakanalak, fatálak stb. g) Ágakból készített ipari tárgyakból : seprűk abroncsok, kisebb lóczák, székek, sás és vesszőkosarak stb. effélék. h) Vegyes gyűjtemény a körülményekhez képest legalkalmasabbnak mutatkozó módon. A fentebbi gyűjtemények kiegészítőül kínálkoznak a következő tárgyak: 1. a számtantanitáshoz : kalmár és tizedesmérleg : eszközök a törtek szemléltetéséhez ; pénznemek utánzatai, krajcárok, 4 krosok, 10, 20 és 25 krosok ; egyszerűbb mértani alakok kemény papírból. 2. a földrajztanításhoz : a község agyagból készítendő képe ; fényképek és térképek; 3. a hazai történet tanításához: történeti képek és térképek, történelmünk kimagaslóbb alakjainak arcz- képei. 4. az alkotmánytan tanításához : a nemzeti lobogó, az ország címere, a korona s a többi koronázási jelvények jó képei; a vármegye színe, címere, pecsétje. 5. a természetrajz tanításához : denevér, tüskésdisznó, vakond, menyétke, görény, mezei nyúl, ürge, hörcsög, farkas, róka, mókus, vadmacska, őz ; veréb, fecske, gólya, varjú, pacsirta, fürj, harkály, kakuk, rigó, ökörszem, czinke, fülemüle, bagoly, sas, stiglinc, csíz, kenderike, sármány, gimpli, gégics, haris, gém, vöcsök, vadlud, szárcsa, bibicz, bölömbika, seregély, holló, szarka, szajkó, sólyom, vadgalamb, császármadár kitömve ; halak és hüllők borszeszben ; bogarak, lepkék; préselt növények ; magvak; kereskedelmi fűszer és gyógynövények. " 6. a természettan tanításához : különféle hangszerek, függő őv, csavar csiga, Heronlapda ; fúró; szélpuska, hangvilla, doromb, mágnesrud, gyantarud; ipari ásványok; tölgygubacs, gummi, enyv, szurok, tömjén, viasz, csontszén; savak. 7. a gazdasági ismeretek - köréből: az okszerű méhtenyésztés eszközei ; gyümölcsfa oltási minták ; 8. a rajzoláshoz : kivágott uj papírminták; 9. testgyakorláshoz : az elemi tornázás eszközei ; hinták, lapdák, karikák. 10. a kézimunka tanításhoz különféle minták. Minden gyűjtemény-darab egymástól elkülönített, bepakolt csomagban helyezendő el, oda tétetvén az egyes csomagba az egyed neve, lelhelye, esetleges ipari használata, vagy az értékesítés egyéb módjára vonatkozó leírás stb, a nem tudott név egyszerűen elmarad. A gyüjteménydarabok, vagy a bizottság alulírott elnökéhez, vagy Kardos Ignácz tanszertárnokhoz, Ung- várra küldendők Ungvárt, 1892. február 15. Tabódy Jenő. a vármegyei tanszermúzeum létesítésére alakult bizottság elnöke. Folytatás a mellékleten.
