Ung, 1892. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1892-02-21 / 8. szám
XXX. ÉVFOLYAM. l ilával’, 1803. vasárnap. február 21. 8. 8ZAM. Megjelen MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kézirat >k vissza nem adatnak. KIADÓHIVATAL: Székely és Illés könyvnyomdája. ÜNGVÁRMEGYE V”EGY ESTA RTA LM U HETILAP. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEI: Egész évre — — — 4 frt. Félévre — — — — 2 » Negyedévre — — — I » Egyes szám ára 10 kr. HIRDETÉSEK ' szintúgy mint előfizetések az «Ung» kiadóhivatalába Ungvár, Székely és Illés könyvnyomdájába küldendők.- Nyilttér soronként 20 kr. — ES AZ .UNGMEGYEl GAZDASÁGI EGYLET1 HIVATALOS KÖZLÖNYE Felelős szerkesztő: TABÓDY JENŐ. tv-—> Hivatalos közlemények. alisp sz- Ungvármegye alispánjától. Ungvármegye törvényhatósági bizottsága a folyó évi február hó 26-ik napján d. e 10 órakor kezdve fogja ez évi első rendes közgye lését megtartani. A közgyűlésen tárgyaltatni fognak : 1. Az alispánnak jelentése a törvényhatóság és a közigazgatás állapotáról. 2. Miniszteri leiratok s rendeletek az ungvári hábaképző-intézet, a gymnasiumi építkezés, a t.- remetei gyógyszertár engedélyezése tárgyában és inás ügyekben. 3. A lóavató-bizottság alakítása. 4. Községi számadások és költségvetési előirányzatok. 5. Községi szabályrendeletek a husvágási dijak megállapítása tárgyában. 6. Különböző jelentések, községi ügyek, kérvények, átiratok és más előfordulható ügyek. Ezen közgyűlésre a törvényhatósági bizottság tagjait tisztelettel meghívom. Kelt Ungvári, az 1892-ik évi február hó 15-ik napján. KENDE PÉTER, alispán. Meghívás. Ungvár város képviselőtestülete folyó évi február hó 23-án délelőtti 9 órakor rendes közgyűlést fog tartani, melyre vau szerencsém a t. képviselő urakat meghívni. Tárgyak : 1. Polgármesteri jelentés felolvasása az 1891. évi működésről. 2. A virilis és választott képviselői névjegyzékben szükségessé vált kiigazítások elrendelése. 3. Az Ungvárról Hanusfalván át Eperjes—Bártfára tervezett helyi érdekű vasút segélyezése tárgyában a nm. kereskedelemügyi minisztériumtól leérkezett rendelet kihirdetése. 4. A tőgymnasium építési ügyében hozott törvény- hatósági határozat kihirdetése; a telekvételhez való hozzájárulás arányának végleges megállapítása és a vételi szerződések megkötésére való felhatalmazás megadása. 5. A kisdedóvásról szóló 1891 -ik évi XV. t.-c. életbe léptetése alkalmából a vármegyei közig, bizottságnak a város területén újabb 3 óvoda felállítása tárgyában hozott határozata folytán szükségessé vált intézkedések tárgyalása. 6. A 61,000 frtos laktanyai kölcsön elszámolása tárgyában leérkezett törvényhatósági jóváhagyó határozat kihirdetése 7. Az 1892. évi városi költségvetést jóváhagyó törvényhatósági határozat kihirdetése. 8. Az 1889 és 1890-ik évi városi közpénztári zárszámadásokat jóváhagyó törvényhatósági határozat kihirdetése. 9. A Kadubec-dülőbeli 6 vékás szántóföld megvétele tárgyában hozott törvényhatósági bizottsági határozat kihirdetése. 10 A tűzoltói szabályrendelet tárgyalása. 11. A helypénz bérbeadására vonatkozó bérszerződés felolvasása. 12 A városháza és a lehér hajó felépítése tárgyában a gazdasági és pénzügyi bizottság véleményes jelentése. 13. Az ungvári közkórház 1889-ik évi számadásának megvizsgálásáról szóló számvevőszéki jelentés. 14. A kincstári dióslázi és feketepatak dülőbeli földek vételéről szóló polgármesteri jelentés s ezzel kapcsolatban Reismann Mór erre vonatkozó panaszos be- : adványának tárgyalása. 15. Az uj házszámozás tárgyában tett polgármesteri bejelentés tárgyalása. 16. Egyéb folyó ügyek és netaláni indítványok tárgyalása. Ungvárt, 1892. február hó 17. FINC1CKY MIHÁLY, polgármester. Az ungmegyei gazdasági egyesület hivatalos közleménye. Az ungmegyei gazdasági egyesület tulajdonát képező s a jenkei ut mellett íekvő 10 magyar hold területű földbirtok e hó 25-én, d. e. 10 órakor a gazdasági egyesület titkári hivatalában (Nagy-utca, Spitzer-ház) ; megtartandó nyilvános árverésen a f. 1892. évre a leg- | többet Ígérőnek bérbe fog adatni. Ungvár, 1992. február 17. THURÁNSZKY TIVADAR, gazd. egyl. alelnök. Vármegyei tanszermúzeum. A ki vármegyei népnevelésünk jelen állapotát la közelebbi múltéval összehasonlítja, hacsak Ítéletében az elfogultság meg nem tvveszti, el kell ismernie a szemmel látható haladást. Kir. tanfelügyelőnk ügybuzgalmának s fáradhatatlan tevékenységének figyelemreméltó eredményei, hogy az iskolák anyagi ügyei rendbe jöttek; uj iskolaházat emeltettek, a régiek javíttattak; az állami iskolák szaporodtak; a tanítók rendesebben kapják fizetésüket, több kedvvel, nagyobb lelki nyugalommal élhetnek hivatásuknak. Ám az elismerés fentebbi őszinte kifejezése nem tarthat vissza bennünket annak kijelentésétől, hogy a külső haladással nincs arányban az iskolák belső életének javulása. De nem is lehet Az iskola értelmi és erkölcsi színvonalának emelése a tanító munkája; e téren a tanfelügyelő teendője az ellenőrzés, buzdítás, lelkesítés, a miben nincs hiány. A többi a tanító dolga. A tanítót pedig csereberél- getni nem lehet A tanítóság tetemes részének nyomorúságos megélhetési viszonyai között tűrni kell a napszám munkát végző, elnyomorodott embereket is; a kik gépiesen tanitgatják az írás-olvasás és egyszeregy kínos kézi-mesterségét. Tűrni kell, de tétlenül tűrni nem szabad A népnevelés igaz barátjainak minden alkalmat meg kell ragadniok, hogy az elemi tanítót nehéz helyzetében támogassák, lelkében a hivatásszeretet tü- zét kialudni ne engedjék, hogy lelkesedéssel végezze nemzetünk jövőjére oly nagyfontosságu munkáját; oltsa tanítványai leikébe a tökéletesedés, az ismeretszerzés vágyát. Az iskola belső élete emelésének kötelessége azonban első sorban magára a tanítóságra, a tanítóság egyesületi életére háramlik. Jóleső örömmel konstatáljuk, hogy vármegyei tanítóságunk e kötelességét teljesítette akkor, a midőn múlt évi közgyűlésében mozgalmat indított egy vármegyei tanszermúzeum szervezése érdekében. A törekvés bármily jelentéktelennek lássák első pillanatra, alapjában mélyreható változásokat van hivatva előidézni vármegyei népoktatási intézeteink belső életében. „Tanszermúzeum szó alatt nem régi bronz pénzeket, meg más lim-lomokat értünk, hanem olyan elemi iskolai tanszergyüjteményt, melynek minden egyes darabja a végből készült, hogy a tanítást a szemléltetés által vonzóvá, érdekessé és képzővé tegye. Minden intelligens szüle ismeri a szemléltetés nagy jelentőségét a gyermek nevelésben; méltányolni tudja tehát a megyei tanítóságnak a tanszermúzeum létesítését czólzó törekvését. A szemléltető oktatás jelentősége azonban sokkal nagyobb az iskolában, mint a családban. Itt a gyermek egyéniségéhez alkalmazkodhatik a tanító, úgy a hogy szemléltetés nélkül is lekötheti a figyelmet az iskolában, hol egy sereg gyermek van egy tanítóra bízva, csak folytonos szemléltetéssel, érdekes és változatos tanítással lehet a gyermeksereget a figyelem ébrentartása által fegyelmezni, vagy durva dressurával. Vármegyénk tanítósága életet akar az elemi iskolába vinni. Az érdeklődést ébrentartó folytonos szemléltetéssel akarja az iskolát a gyermekkel megkedvelteim. E törekvés méltánylása bírta rá lapunk felelős szerkesztőjét, hogy a tanitóegylet tanszer- múzeumi bizottságának elnökségét elfogadja. A bizottsági elnök felhívását lapunk legközelebbi számában találja az olvasó. Méltassa azt szives figyelmére s a mennyire körülményei engedik, legyen segítségére tanítóságunknak ezen életre való eszme megvalósításában. A folyó óv junius havában tartandó tanítói közgyűlés egy kis tanszerkiállitással lesz összekötve, melyből a vármegyei tanszermúzeum fogja magát idővel kinőni. A népnevelós barátai s a tanítók mutassák meg, mit lesz képes ügyszeretetük a rövid pár hónap alatt összehozni. Nem áltatjuk magunkat hiú reményekkel, annyit azonban bátrak vagyunk remélni, hogy társadalmunk jobbjai s ügybuzgó tanítóink áldozatkészségével összegyűjt a bizottság annyi tanszert, amennyi egy mintaszerűen berendezett falusi iskola felszerelésére elégséges. Tanítóink felbuzdulnak majd a példán s igyekezni fognak maguk is, hogy saját iskolájuk mintaszerű berendezése érdekében tegyék meg a tőlük telhetőt. Lehet, hogy pár évig nyomát is alig vesszük észre a tanszergyüjtemóny hatásának; de az évek lankadatlan buzgalmának meg lesz a kivánt sikere. Csak egy-kót tanítót buzdítson óvenkint a jó példa követésére a tanszergyüjtemóny, pár évtized alatt iskoláink szellemi s erkölcsi arculata megváltozik, megifjodik. Bizzunk hát a sikerben ; ha nem jelentkezik is azonnal. A mélyreható változások minden téren jelentékeny idő eredményei. Válasz annak, akit illet A' Az iüng«- ez évi 7. számában R. S. betűk aláírással egy közlemény jelent meg >Ami legalább is fölösleges «■ cim alatt. Ezen közleményt elolvasva, tűnődtem azon : hogy lehetséges-e az, hogy ezt magyar ember irta volna. Lehetetlennek tartottam azt és azért újból elolvastam és ekkor ezen mondatot olvastam: >mint jó magyar ember, nem akarom*, kénytelen voltam magammal elhitetni, hogy azt hát bizony magyar ember irta Elég szomorú dolog, ha igy van. Kezdetben azon gondolkoztam, érdemes-e arra felelni ? De minél tovább és mélyebben hatoltam a dologba, — annál inkább figyelmeztetett lelkiismeretem, hogy ezt szó nélkül elhallgatni annyi volna, mint igazat adni az álhazafinak és ezzel bűnt követtem volna el hazafias meggyőződésem ellen. Ezeket előre bocsátva, áttérek a dolog lényegére. A cfkkiró közleményének igaz cimet választott, mert csakugyan fölösleges dolgot végez és ok nélküli * Mennyiben a hivatolt közleménynek tért adtunk, a polémia tárgyát képező cikk Írója viszonválaszának, helyes elvi álláspontja s a dolog természeténél fogva helyt kellett nyújtanunk. Természetesen az e tárgyban Írott közlemények, mint polemikus jellegűek, lapunk irányával azonosaknak nem tekinthetők. JLapunk *uai számához negyedív melléklet van csatolva.
