Ung, 1890. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1890-08-24 / 34. szám

mellet, az építmények falai vert főidből vagy vályogból is épülhetnek, azonban az épület körül legalább egy méter széles padka, megfelelő lejtővel készítendő.

2. Oly területeken, ahol az árvíz nagyobb magasságot ér el, vagy ^valamely körülménynél fogva, a területek feltöltése nem eszközölhető, az építkezés, az építtetők különböző anyagi viszonyainak figyelembevételével megállapított alábbi módozatok bármelyike szerint, történhetik :

a) A lakóházak összes falai a legmagasabb viz felett 50 cmterre mészhabarcsba rakott szilárd kő vagy tégla anyagból készíttessenek és a padlózat is ily magasságra lektettessék.

b) A lakóházaknak legalább azon falai, a melyek a menyezet és tetőzet hordására szolgálnak szintén 50 cmterre a magas viz felett kőből, vagy tégblából mészhabarcsba rakva állíttassanak elő.

c) A laképületek szilárd anyagból előállított pilléreken, az árvíz színe felett 50 cm. magasságig épitessenek, és a padozat is ily magasságban helyeztessék el. Ezen pillérek az épület főfalai mentén 2—2’/'s méter távolságban legalább másféltégla vastagságra, és két tégla-hosszra, kőből, vagy égetett téglából vízálló vagy kövér mészhabarcsba falazandók, alapjuk pedig a természetes kemény, hordképes talajra helyezendő.

Az épületet hordó ezen alépitményü pillérek egymás között bolt ivezettel, vagy erős fagerendákkal foglalandók össze, és az igy készült szilárd alépítményre a laképület felső falai, bár mily építési anyagból is építhetők, szükséges azonban hogy ott, ahol a pillérek összeköttetésére boltivek alkalmaztatnak, ezekre, valamint a pillérek felső síkja és a víznek ellent nem álló anyagból készült felső falazat közt, egy elszigetelő deszka borítás helyeztessék.

Miután az ily pilléres alépítmény létesítés esetén az épület padozata és a természetes talaj között magasabb, vagy alacsonyabb ür marad, ez utóbbi ha 11/4 méternél alacsonyabb, földdel kitöltendő, ha azonban a padozat alatti ür ezen méretet túlhaladja, az üresen is hagyható, és közbenső menyezet alkalmazása mellett, kamarának vagy pincének használható, s ez utóbbi esetben a pillérek közötti közök vályog- vagy patics, vagy fecskefészek falakkal kitölthetők.

Az építmény ezen helyiségei, közegészségi szempontból lakásul vagy istálóul nem használhatók.

d) A laképület padozata — tekintet nélkül a volt árvíz magasságára, legalább 50 cmterre a környező talaj felett helyeztessék ; — azon főfalak mentén azonban, a melyek a menyezet és tetőzet viselésére szolgálnak, az alapból egész a tető kötő-gerendái alá 2—2l/a méter távolságban, vagy pillérek építtessenek égetett téglából mészhabarcsba vagy pedig elég erős s kemény tölgy, vagy ákác fából készült oszlopok alkalmaztassanak, és ezek egymás között kereszt kötésekkel összetoglaltassanak. Mindkét esetben elengedhetlen, hogy az épület, fedele oly magasra helyeztessék, hogy eresze a víz színe felett legalább 80 cmterrel magasabban feküdjék. A pillérek vagy faoszlopok közötti közök bármily anyaggal kitölthetők.

3) Istállók és egyéb gazdasági célokra szolgáló épületek, a helyi viszonyokhoz képest, bármily anyagból felépíthetők, azonban tisztán faépületeknél. vagy ott, a hol a tető faoszlopokon áll, ezen oszlopok egymással foglaló, vagy keresztfákkal kellőleg össze kapcsoltassák.

VI A szabályozási alapról.

64. §. A községekben a belterület rendezéséhez szükséglendö kiadások fedezésére, szabályozási alap alakítandó, mely e célra tett alapítványokból, magán adakozásokból, a községi képviselő testület által előirányzott összegekből, a kisajátítási pénzek bői, és az ezen szabályrendelet ellen vétőkre kiszabott pénzbüntetésekből létesittetik.

VII. Büntető határozatok,

65. §. Az ezen szabályokba ütköző cselekmény vagy mulasztás, kihágásnak tekintetik, és amennyiben nem az 1879. évi XL. t.-c. 117., 119., 124., 125. és 141. §-ai alapján biráltatik el, 2 fttól—50 ftig terjedhető, és a szabályozási alap javára fizetendő pénzbüntetéssel sújtandó.

A pénzbüntetés behajthatatlansága esetén az 1879. évi XL. t.-c. 22. §-a értelmében kiszabandó elzárás fog alkalmaztatni.

66. §. Az 1879. évi XL. t.-c. 117., 119., 124., 125. és 141. §§-ai alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyt összegek az, 1887. évi VIII. t.-c. 2 § ában jelzett célokra lesznek fordítandók.

67. §. Ezen szabályrendelet ellen elkövetett kihágások felett első fokúlag a járási főszolgabíró, másodfokban a vármegye alispánja, s harmad- fokúlag a m. kir. belügyminister bíráskodik.

68. §. Ezen szabályrendelet hatálya, Ungvár rendezett tanácsú város területére nem terjed ki.

69 §. Ezen szabályrendelet folytán, az eddig fennálló vármegyei és községi hasontárgyú szabály rendeletek, hatályon kivül helyeztetnek.

Kelt Ungvármegye törvényhatósági bizottsága által Ungvárt, 1889. évi december hó 14-én folytatólag tartott rendes közgyűlésből.

Kiadta s jegyzetté

TADÓDY JENŐ,

főjegyző.

26,587. szám. M. kir. belügyminiszter.

v|io '—------Ezen szabályrendeletet az 1879. XL. t.-c. 5 §-a alapján azzal erősítem meg, hogy a 35. § ban „lehetőleg“ szó helyébe „okvetlen“ szó lesz teendő és értendő.

Budapesten, 1890. évi április hó 27-én.

a miniszter helyett: LUKÁCS GYÖRGY, s. k. államtitkár.

3327. sz. Ungvármegye alispánjától,

k. i.

Valamennyi főszolgabírónak.

Jogerőre emelkedett ezen szabályrendeletünket,

— mely a vármegyei szabályrendeletek gyűjteményének legközelebb megjelenendő 1-ső füzetében a községeknek külön sorban is kiadva lesz, — tudomás és alkalmazásba vétel végett a főszolgabiró úrnak ezennel kiadom.

Ezen rendel itemmel életbe léptetett építkezési szabályrendeletünket az „Unglí hivatalos hetilap utján — azzal hozom — Ungvár város kivételével

— a vármegye lakosságának tudomására, hogy ahhoz jogerőre emelkedése folytán, a követkéz mények terhe alatt, alkalmaszkodni tartozik.

Ungvart, 1890. évi. junius hó 7-én.

KENDE PÉTER,

_________ alispán.

Különfélék.

* Királyunk ő felsége születése napja örömünnep volt az egész országban. Minden nevezetesebb város isteni tisztelettel ülte meg e napot, s ahol nagyobbszámu katonaság van elhelyezve, a díszszemle és tábori mise sem maradt el. Városunk és vidéke minden évben kegyelettel szokta megülni e napot, megmutatván ezzel, hogy szeretett ural kodónk személye iránt mindenkor hódolattal, a legőszintébb szeretettel s a legbensőbb odaadással viseltetett és viseltetik. S nem kell-e szeretnünk a leglovagiasabb királyok egyikét, kinél az özvegy és árva mindig párif>gásra, a szegény gyámoli- tásra talált, s kiben törvényeink hű őrét, alkotmányos jogaink védbástyáját tanultak évek hosszú sorln át tisztelni ? Az ünnep előestéjén városunk ablakai fényesen ki voltak világítva, a köz- és magánépületekre kitűzött lobogók hirdették az örömet, mozsárlövés és ünnepélyes harangzúgás jelezték az est nagy jelentőségét. A holdvilágos este kedvezett a sétáló közönségnek, s ezer meg ezer ember hullámzott, hallgatva a helybeli ezred zenekara által rendezett „térzenét“. Másnap, 18-án a katonai laktanya udvarán a katonai tisztikar és legénység a nt. Blazsek Géza segédlelkész ur által bemutatott tábori misét hallgatta meg, mely alatt királyunk ő felsége tiszteletére a katonaság disz- lövést rendezett. A tábori misén ott láttuk gr. Török József főispánt, Kende Péter alispánt, s városunk több notabilitását. A katonai tisztikar délben a „Pannónia“ szállóban diszebédet adott hol az ünnepélyes Dlköszöntőkben nem volt hiány. Kilenc órakor a katonai tisztikar a tábornok veze tése alatt, a megyei, városi tisztviselők s az összes állami hivatalnokok teljes díszben gr. Török József főispán vezetése alatt a róm. kath. templomba vonultak, hol a „Te Deum“ előrebocsátása után a szent misét ft. Zoltsák János ur mutatta be fényes segédlet mellett.

* Városunk tőle kitelhető fénynyel ünnepelte meg első nagy királyunk, szt. István napját is Az ünnep nagy jelentőségét hirdették a kivilágított ablaksorok, az épületekre kitűzött lobogók, s az ünnepélyes harangzúgás, mely városunkat betölté. Ünnepélyes díszben vonultak 9 órakor a róm. kath. templomba a honvéd tisztikar teljes számban, a 66. gyalogezred képviselői, s a megyei, városi tiszviselők, s az összes állami hivatalnokok, hol nt. Fölkel Béla segédlelkész ur remek s emelkedett hangulatú ünnepi beszédében a hazaszeretetről szólott, kifejtvén abban, hogy mi az ig-azi haza- szeretet, s mint nyilvánult ez első apostoli királyunkban, szt. Istvánban. Ezen mindenkit megható magas, röptű szónoklat hatása alatt mutatta be ft. Zoltsák János szentszéki ülnök ur fényes segédlet mellett

a szent misét, melyet a hívek ájtatosan végig hallgattak.

* Jótékonyság Derék főpapunk, Bugyis András prépost föesperes. legújabban nagylelkű bőkezűsége s nemes tette által önmaga állított magának ércnél maradandóbb emléket. Ércnél maradandóbb lesz ez emlék, mert a szerednyei nép mindig áldva fogja említeni főpapunk nevét, ki költséget nem kiméivé, leányiskolát és óvodát épittet Szerednye számára, s letelepíti ott az önfeláldozó apácákat, kik bizonyára nem fognak kimélni sem munkát, sem fáradságot, hogy a hazának derék fiakat neveljenek. Az iskola fenállásáról is nagylelkűen gondoskodott főpapunk, midőn azt 20,000 frt. tőkével és azonkívül nagy ingatlannal látta el. E nemes tett önmagát dicséri.

* Városunk fögymnasiuma mindig derék fiakat nevelt e hazának. Legújabban különösen örvendetes jelenség az, hogy ifjaink nagy kedvvel keresik fel a papi pályát, mely már azért is előnyben van a többi felett, mivel a legbiztosabb. Alig van város, mely annyi egyházi férfiút nevelt volna, mint épen városunk. Nem említve a munkácsi gör. kath. egyházmegyét, melynek legnagyobb részt Ungvár neveli az ifjakat, csak szét kell néznünk, és tapasztalni fogjuk, hogy állításunk nagyoD is helyes. Avagy az egri főegyházmegyének a szathmári, kassai, szepesi, eperjesi egyh. megyéknek, s a különböző szerzetesi rendek közül, csak a premontreieket s piaristákat említve, kérdjük, mely város nevel annyi ifjút, mint Ungvár? Mely város lát egyszerre 12, kebelében nevelt róm. kát. papnövendéket? A gör. katholikusokat jelenleg nem említve, kérdjük, mely városban tartanak évente három primiciát, mint ez városunkban történik? Az Isten segítse a nagyra törő ifjúságot.

* Bekényi Belizár járásbiró nyugdijaztatván, e héten adta át az ungvári kir jbiróság vezetését ideiglenesen Petri József albirónak, miután a beregszászi kir. tszék elnöke a további működéstől felmentette. Ez alkalomból az ügyvédi kar, Dr. Iváncsy László vezetése alatt tisztelgett a nyugalomba lépett és közszeretet s tiszteletnek örvendett járásbirónál, mely alkalomból a küldöttség szónoka melegen emlékezett meg a távozó biró, jó barát s nagy emberbarát hivatalos működéséről, mely idő alatt ügyvédek és bírák közt a jó egyetértés zavartalan volt. Kívánja, hogy a hivataltól távol, a nyugalomban is emlékezzék meg az ügyvédi karról, melylyel együtt élt és dolgozott. Bekényi Beli zár a búcsúbeszédre meghatottan válaszolt és kijelentette, hogy e ked vés megemlékezés jobban esik lelkének; mint há rom hatalomnak minden kitüntetése. Eddig az" ügyvédek kértek tőle, most ő kér az ügyvédektől valamit, azt kéri, hogy tartsák meg őt továbbra is szeretetökben és emlékűkben. A küldöttség tagjaival ezután szívélyesen szorított kezet s neje is a háttérben melegen köszönte a küldöttség szives megemlékezését. Este a Pannóniában a búcsúzó biró tiszteletére az ügyvédi kar ismét testületileg jelent meg és jó kedvvel töltötte az estét Bekényi Belizár társaságában.

* Primicia. Megható ünnepély folyt le ma a a róm. kath. templomban. Nt. Leitereg Károly kassai egyh. ujmisés mutatta be első szent miséjét az Ur oltáránál. Az ünnepi szónok nt. Tahy Ábrahám segédlelkész ur volt, ki emelkedett beszédében megható n ecsetefte mindama küzdelmeket, a melyek egy egy papra várakoznak. Ezután az áldozatot mutatta be az ujmisés, mely ünnepélyes eselekvénynél a manuduktori tisztet ft. Zoltsák János ur tölté be, s a papnövendékek sedédkeztek. Mise után áldást osztott az ujmisés.

* Kinevezés. Nt. Havasi József szatmári egyhm. fiatal áldozár, kinek első ténykedéséről lapunkban is megemlékeztünk, e napokban vette tibai segéd- lelkészszé kineveztetését.

* Eljegyzés. Dr. Karos Adolf kaposi körorvos eljegyezte Glück Jakab helybeli polgár kedves leányát, Luizát.

* Bodroghy Lajos főgymnasiumi tanár tegnap hagyta el városunkat, hogy uj állomás helyére, Kecskemétre még e hó végével kellő időben megérkezhessél!.

* Névmagyarosítás. Steinberger Miksa ungvári illetőségű budapesti lakos nevét a belügyminiszter engedélylyel Sarkadira változtatta.

* Országos vásárunk folyó évi szeptemberhó 1-2 án fog megtartatni.

* Ungvárváros vadászterületét nyivános árverés utján Bánócy Béla főispáni titkár vette ki haszonbérbe hat évre.

* FeketénÓ eltávozása. Fájdalmasan esik, de kötelességünk Ungvár város és vidéke közönségének tudomására hozni, hogy Feketéné Otte Hedvig nyilvános joggal felruházott, s jeles tanerőkből álló intézetének ajtaja a jövő tanévre bezáródik a növendékek előtt. Az intézet közkedveltségben álló, finom műveltségű tulajdonosnöje Feketéné Otte Hedvig, kinek a nevelés é? tanügy terén szerzett érdemeit nem is tudjuk a tér szűke miatt kellőképen méltányolni,elhagyja városunkat,hol évek hosszusorán működött, hol a hazának már annyi derék s lelkes honleányt nevelt, sholnövendékeiugy ragaszkodtakhoz- zá, mint szerető édes anyjukhoz. Elhagy bennünket s távozik Rima-Szombatba, hol ugyanazon feladat várakozik reá — oktatni s nevelni a serdülő leánykákat mint rendes tanitónő s vezetni a rima-