Ung, 1890. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1890-07-13 / 28. szám
XXVIII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1890. vasárnap, jnlius 13. 28. 8ZAM. Megjelen MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. KIADÓHIVATAL: Pollao8ek Miksa könyvnyomdája. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK: Egész évre — — — 4 frt. Félévre — — — — 2 » Negyedévre — — — 1 » Egyes szám ára 10 kr. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések az «Ung» kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. — Nyilttér soronként 20 kr. •UNGVÁRMEGYE ÉS AZ „UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYLET“ HIVATALOS KÖZLÖNYE ■4 Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. Hivatalos közlemények. 240. sz. Ungvármegye főispánjától. ein. — Ungvármegye törvényhatósági bizottsága által 1890. évi julius hó 19-én Ungvárt. tartandó r e n d k i v ü 1 i közgyűlés TÁRGYSOROZATA: 1. Ungvár város képviselő testületéből a folyó évben kilépő választott képviselőtestületi tagok helyeinek betöltésére irányuló választási eljárás vezetésére az 1886. XXII. t.-cz. 47. §-a értelmében elnök kiküldés. 2. Alispáni jelentés Ungvár rendezett tanácsú városnál a f. évben megejtendő tisztujitás vezetésére az 1886. XXII. t.-cz. 72. §-a értelmében elnöki helyettes kijelölése iránt. 3672 szám. k. i. A főszolgabirák s Ungvár város polgármesterének. Vonatkozással 1888 évi július hó 7-én 3610. sz. alatt kelt rendeletemre — azonnali megfelelő erélyes intézkedés, felelőség terhe alatti szoros ahhoztartás s az elrendeltek mikénti foganatosításáról 8 nap alatt teendő tüzetes jelentés végett kiadatik s az «Ung» hetilap utján is közé tétetik. Ungvárit 1890. junius 26-án. KENDE PÉTER, alispán. 49(2013.) sz. kösr Szabályrendelet hetivásárokon, nem helyben lakó iparosok által, iparkószitményeknek árulása tárgyában. 1. §. Nagy-Berezna hetivásáraira az összes idegen iparosok bocsátandók, kivéve a cipészeket, szabókat, tímárokat, szesz, vegyes, bőr és rőfös» kereskedőket. 2. §. Szobráncon, Nagy-Kapós, Szerednye és Csap községek hetivásárain a cipészek, szabók és rőföskereskedők kivételével, az összes idegen iparosok árulásra jogositandók. 3. §. Az 1887. évi XVIII. t. c. a felvidéki házalók vásárlátogatási jogát elismervén, ezen jogok ezen szabályrendelet által nem érintetnek. Kelt Ungvármegye törvényhatósági bizottsága által Ungvárt, 1890. évi május hó 20. napján tartott rendes közgyűlésből. Jegyzetté és kiadta: TABÓDY JENŐ, s. k. főjegyző. 84,997. sz. VI. kér. m. Jóváhagyom. Budapesten, 1890. évi junius hó 23-án. BAROSS, s. k.- Ungvármegye alispánjától. Az „Ung“ cimü vármegyei hivatalos közlöny ntján közhírré tenni rendelem. Ungvárt, 1890. évi junius hó 27-én. KENDE PÉTER, alispán. 3. A nagymélt. m. kir. Belügyminisztérium leirata, melylyel arról értesíti a vármegye közönségét, hogy Ö császári és apostoli királyi felsége legfelsőbb elhatározásával a vármegye közönsége által Mária-Valéria Főhercegnő ö Fenségének Salvator Ferenc főherceg ur ö Fenségével leendő egybekelése alkalmából nyilvánított szerencse kivánatokért legmagasabb köszönetét kifejezni méltóz- tatott. 4. A nagyméltóságu m. kir. belügyminisztérium leirata a vármegyei tűzrendészeti szabályrendelet jóváhagyása tárgyában. 5. Alispáni jelentés az ungvár-uzsoki útvonalon történő útáthelyezés folytán szükségessé vált terület kisajátítás költségeinek fedezése tárgyában. 6. Ungvár város közkórházi számadásai 1881—88. évekről. 7. Ungvár város kövezetvám számadásai 1878—83. évekről. 8. A szerednyei körjegyzőséghez tartozó községek íolyó évi költségvetési előirányzatai. 9. A csapi és ribnyiczei körjegyzőségekhez tartozó községek és Zahar község 1888. évi számadásai. 10. Szerednye község képviselő testületének határozata Bugyis András prépost, főesperes és ungvári plébános által Szerednyén alapított leányiskola és kisdedóvó felépítéséhez hozzájárulás és ezen intézet tűzifa szükségletének fedezése tárgyában. 11. A közig, bizottság határozata a kis-szeretvai iskolai alapvagyonhoz tartozó legelő-terület eladása tárgyában. 12. A bereznai járás főszolgabírójának jelentése, a törvényhatósági bizottság által megállapított marhahajtó utak jegyzékéből a sztavna-lubnyai útnak törlése iránt. 13. Fejérvármegye átirata a központosított árvapénztárak kölcsöneire vonatkozó beadványoknak a kir. bíróságok által soron kívül elintézése tárgyában. 14. Felebbezés nyugdij-választmányi határozat ellen. Ungvárt, 1890. évi julius 10-én. GR. TÖRÖK JÓZSEF, főispán. 42341. sz. M. kir. belügyminiszter. VT/IT Körrendelet. A melegebb évszak közeledtével szükségesnek látom a hatóságok éber figyelmét felhívni mindarra, ami az általános köz- tisztaság körül felmerülhető mulasztások folytán a közegészségre ártalmassá válhatnék, valamint arra a mi a közegészség megóvására elkerülhetlen szükséges. Bár a törvényhatóságok ügybuzgal- máról felteszem, hogy a már több Ízben, legutóbb a múlt óv julius hó-26 án 50361 sz. a. kiadott körrendeletben foglaltak kellőleg fognak foganatosíttatni, mind a mellett jónak látom a törvényhatóságot újból is felhívni arra, hogy az 1888 évben 44675 sz. a. kiadott itteni rendeletben foglaltakat pontosan és lelkiismeretesen végrehajtassa s azoknak ellenőrzését a legszigorúbban eszközöltesse. Különös figyelem fordítandó a levegő és talaj tisztaságának megóvására s a fertőző anyagok eltávolítására valamint fertőzteleni- tésére. Nagy fontosságú tényezőt képez továbbá az egészség fen- tartására annyira nélkülözhetlen ivóvíz tisztaságának megóvása, & közkutak kitisztítása, az élelmi szerekre, élvezeti cikkekre és italokra közegészségi szempontból való felügyelet, a gyümölcs érés és az élelmi szerek gyorsabb rothadása következtében a piaci rendőrség fokozatosabb szigorral való kezelése, továbbá a vágó hidak és azok környékének, valamint a vendéglők, korcsmák és azok udvarainak folytonosan való tisztántartása, mindennemű szerves anyagokat tartalmazó hulladékok, szenny eltávolítása és a hulladékok által befertőztetett helyeknek naponként való fertőztelenitése. Ennélfogva ezigruan utasítom á törvényhatóságot arra, hogy a mennyiben eddig nem történt volna meg, a most jelzett irányban a legerélyessebben intézkedjék. Elvárom, hogy a fentiek folytán szükséges intézkedéseket a legszélesebb körben és a legnagyobb erélylyel fogja foganatosíttatni és mindazt megszünteti, ami a közegészségre a legcsekélyebb ártalmat is előidézhetné; valamint, hogy erélyesen fog intézkedni az iránt is, hogy rendelkezéseinek pontosan és lelkiismeretesen való végrehajtása folyton ellenőrizhessék. Végül felhívom a törvényhatóságot, hogy az e részben tett intézkedésekről — sürgetést nem várva be — tüzetes jelentést terjesszen be. Budapest, 1890. évi junius hó 19-én. Grf. SZAPÁRY s. k. 16583. sz, Földmivelésügyi m. kir. Miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. A ragadós állati betegségek felmerülése esetén követendő s az 1888: VII. t. c. végrehajtására kiadott rendelet 98—100 §-aiban szabályzott fertőtlenitési eljárásnak egész terjedelmében s minden részletében való alkalmazása, a fertőtlenitési kiválóan fontos cél elérésére az enyhébb lefolyású ragadós állati betegségeknél az eddig tett tapasztalatok alapján nem mutatkozván okvetlenül szükségesnek az érdekelt közönségnek* minél kisebb mérvben való megterheltetése céljából ezennel megengedem, hogy a ragadós száj- és körömfájás, a juhhimlő a rüh és az ivarszerveken keletkező hólyagos kiütés esetén előirt szabályszerű fertőtlenítés következő módon foganatosíttathassák. Az istállókból mindenekelőtt a trágya kihordandó, és lehetőleg a ragály iránt nem fogékony állatokkal a szántóföldekre szállítva, itt lehetőleg azonnal alászántandó vagy elégetendő. A trágya lehetőleg az élénkebb forgalmú és az országutak elkerülésével szállítandó a mezőre és a járványlepte község határából semmiképpen ki nem vihető. Ezután az egész istállót alaposan ki kell seperni és a falakat is .Ifitisztogatni. Kőből vagy hasonló anyagokból álló talaj a háznál levő fahamuval készített, lehetőleg concentrált, vagy ha ezt a körül- imények megengedik, 1 rész hamuzsirból. vagy szódából és 15—20 rósz forróvizből előállított forró lúggal minden részében lemosandó. Ha a talaj jó letaposott, tömött anyagból áll, akkor az mintegy 5 emtrnyi mélységig kiemelendő, a kiemelt, főid mint a trágya kezelendő és újjal pótolandó. A hidlás kiemelendő, az alatta esetleg meggyűlt trágyaló eltávolitandó, és pedig a legcélszerűbben oly módon, hogy a trágyalébe földhomok vagy tőzek szóra- tik és azután ezzel együtt kiemeltetik, s mint a trágya kezeltetik ; magok a gerendák pedig forró lúggal minden részükben megmosan- dók. A falak valamint a jászlak és egyéb berendezési tárgyak szintén forró lúggal lemosandók és az előbbiek ezt követőleg frissen előállított mészszel bemeszelendők. E közben gondoskodni kell arról, hogy az istálló bőven szellőztessék és állatok a kitisztított istállóba, ha csak azt a viszonyok s főleg az időjárás megengedik, lehetőleg csak több napi szellőztetés után állitandók be újra. Erélyesebb fertőtlenítő szerek, minő a sublamát (1.2000), a karbolsav (5°/0), a vasgálic (2—5°/0), a chlormész (1—10—20), a tulajdonosok beleegyezésével szintén 'alkalmazható, de ezek alkalmazásba hivatalból nem kötelező. Hasonlóképpen célszerű, de nem kötelező a megtörtént tisztogatás után az istállókat chlorgazzal (barnakőböl és sósavból vagy chlormészből és vatamely savból előállítva), vagy pedig meggyújtott kénből fejlesztett kénessavgőzökkel kifüstölni. Erről a törvényhatóságot tudomásvétel, illető közegeinek megfelelő utasítása és közzététel végett értesítem. Uudapesten, 1890. junius 9-én. BETHLEN, s. k. 3530. sz. Ungvármegye alispánjától. k. i. A főszolgabirák s Ungvár varos polgármesterének. Ahhoz tartás végett, illetve közhírré tétel végett kiadatik, s az <Ung> helyi lap utján is közzététetik. Ungvárt. 18SH). junius hó 16-án. KENDE PETER, alispán Phylloxeraügyi értekezlet. Az ungmegyei gazd. egyesület junius hó 26-án a phylloxera elleni védekezés ügyében értekezletet tartott. Ungmegye szőlőbirtokosai felismervén ezen ügy kiváló fontosságát igen nagy számmal, mintegy 120-an, jelentek meg. A földmivelési minisztérium Guzman Dénes borászati vándortanárt küldte ki a szükséges felvilágosítások megadására. Thuránszky Tivadar értekezleti elnök megnyitván a gyűlést, örömének ad kifejezést, hogy a szőlőbirtokosok ily nagy számmal jelentek meg. Igen fontosnak tartja ezen ügyet, mivel megyénkben igen nagy szőlőterületek vannak, melyek a birtokosoknak igen szép jövedelmet hoznak. Eddig a phylloxera még e megye területét megkímélte, azonban a szomszéd Bereg- és Zemplénmegye szőlői már nagy részt el vannak pusztítva, sőt amint legújabban értesült,, már Vinnán is hivatalosan consta- tálva lett a phylloxera jelenléte. Éppen ezért nem ringathatjuk magunkat már többé azon — most már hiú — reményben, hogy megyénk szőlői a phylloxera vésztől megkímélve lesznek, s ha talán még a megye nagy szőlőterületei Ungvár és Szerednye vidéke megtámadva nincsenek is, minden esetre, már most kell védekezési módokról és eszközökről gondoskodni, nehogy a bizton bekövetkező veszély készületlenül találjon. A földmivelési minisz- teriupi is figyelmébe ajánlotta a gazd. egyesületnek a védekezés iránti intézkedések mielőbbi megkezdését, midőn felhívta az egyesületet szövetkezet alakítására. Az egyesület ezen felhívás folytán hívta össze ezen értekezletet. A felvilágosítások céljából a minisztérium Guzman Dénes borászati vándortanárt küldte ki, kit is bemutat s kéri részére az értekezlet figyelmét. Felkéri a vándortanárt, miszerint adja elő, hogy hányféle védekezési mód van, s an- nakvógrehajtásárakülön szövetkezet lenne-e alakítandó. Guzman Dénes első sorban előadja, hogy nálunk a védekezés csupán a szénkónegezós vagy amerikai szőlőültetóse lehet, tehát az alakulandó szövetkezetnek feladata lenne vagy szónkéueg raktárt felállítani, s gondoskodni arról, hogy a szőlőtulajdonosok azt kellő mennyiségben mindig kaphassanak, vagy amerikai szőlőiskolát fentartani, s a vesszőket és ótvá- nyokat a közönség részére olcsó áron elárusítani. Szakközeget tartani nem szükséges, mivel azt a minisztérium bármikor rendelkezésére bocsátja a szövetkezetnek. Első teendő mindenesetre az lenne, hogy a gazd. egyesület a megye hatóságával egyetértőig minden szőlőtermelő községben amerikai telepet állítana fel, amely telepen aztán az ungmegyei talajhoz leginkább alkalmatos faj megállapítható, s egyátalán az amerikai fajok ellenállása is bebizonyítható lenne. Hampel János azon nézetben van, hogy szövetkezet alakításának csak azon esetben van helye, ha a phylloxera már elterjedt, nem hiszi, hogy a phylloxera minden vidéken el fog terjedni, de az ellenkezőt sem állítja. Idő előttinek tartja az intézkedések megtételét. Legfőbb feladatnak tartja megakadályozni, hogy a megyébe phylloxerás helyről a szőlövessző behozatalt és a munkások szállítását megakadályozni. Elnök kérdi a vándortanártól, hogy a mi sovány talajunkon sikeres lehet-e a szónkénegezés, avagy a kövér talajt kívánó amerikai szőlőültetése, s hogy ez esetben fenntartható lesz-e az eddigi bár csekély termés fenntartása. Guzmann Dénes vándortanár mielőtt áttérne a tulajdonkópeni kérdésre, a csekély termés okául a primitiv művelést tartja. 10 hl. termés mellett, a mely tudomása szerint körülbelül megfelel az itteni átlagos termésnek, a szőlőt fenntartani alig érdemes.
