Ung, 1889. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1889-08-25 / 34. szám
XXVII. ÉVFOLYAM Megjelen: minden vasárnap i »zerkaäztöhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi rée/ét illeti Levelek eeak bér- moutesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Pollaosek Miksa könyvnyomdája. 34 SZÁM. Előfizetés) feltételek: Egész évr^ . 4 frt — J Félévre ....................2 „ — I Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung j kiadóhivatalába Ungvár, Pollaesek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr. Unírvármegye és az „unißfxnetryei <fazda»ági egylet“ hivatalost közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. Hivatalos közlemények, 2596 1889 Hirdetmény. Ungvár város rendezett tanácsa ezennel köztudomásra hozza, hogy a város 1890-ik évre szóló költségelőirányzatát elkészítvén, azt az 1886. évi XXII. t.-c. 125. §-ában foglalt rendelkezéshez képest a városháza tanácstermében 15 napra közszemlére kitette, melyet szabadságában áll minden adózó városi polgárnak megtekinteni s arra észrevételeit megtenni. Kelt, Ungvárt 1889. évi augusztus hó 13-án tartott városi tanácsülésből. EŐRY ELEK FINCICKY MIHÁLY v. főjígyzö. h. polgármestar. 40113. sz. „ ,. .................-----g-—— JVL kir. belügyminiszter Körrendelet. R Géniben 1863. évi október havában tartott nemzetközi értekezlet alapján az osztrák magyar monarchia részéről 1866. évi julius hó 21-én elfogadott nemzetközi szerződésben foglalt alapelvek szerint megalakult „Magar szent korona országai vörös-kereszt egylete“ jelvényeinek, címerének (pecsét) megkülönböztető jeleinek, s egyenruházatának védelmére s ezek jogtalan használatának meggátlására, úgy béke valamint háború esetén, az 1879. évi XL. t. c. alapján, rendelem mint következik : . _!•§• A ki a magyar szent korona országai vörös-kereszt egyletének jelvényét, a genfi vörös keresztet, mely öt egyenlő kereszt alakban összeillesztett vörös kockából fehér alapon áll, s jogosulatlanok vagy illetékes helyről nyert engedély nélkül viseli, vagy gyári, vagy iparcikkein, áruin, üzleti helyiségein, cimtábláin, címlapjain (etignette) üzleti nyomtatványain, zászlón s. a. t. használja ; a ki ugyanezen vörös-kereszt egyesület nevét vagy egyéb jelvényeit s megkülönböztető jeleit, u. m. címerét, a karkötőt fehér alapon a genfi vörös kereszttel nemzeti szinü szegélylyel vagy anélkül, az arany ezüst vagy fehér rózsákat, a fehér zo mincozott nagy vagy kis csillagot, az egyletnek érclemezre alkalmazott címerét, a tojásdad alakú bőrlemezt fehér színben közepén a genfi vörös- kereszttel, végre az egylet szolgálatában működő minden néven nevezendő személyzet egyenruhá- zatát — miként mindezek Ö császári és apostoli királyi felségének i887. évi julius hó 2-án Schőn- brunban kelt legfelsőbb elhatározásával részletesen megállapitvák, — jogosulatlanul, vagy a vöröskeresztegylet központi választmányának engedélye nélkül viseli, vagy bármi módon használja vagy alkalmazza, kihágást követ el, s a jelvények, címlapok s nyomtatványok elkobzása mellett öt írttól — ötven frtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlauság esetében 5 napig terjedő elzárással büntetendők. A cimtáblák, a mennyiben a hatóságilag kiszabott idő alatt át nem alakíttatnak, hatóságilag eltávolitandók. 2- §• Ugyanezen büntetéssel bűntettetnek azok is, kik a vörös kereszt egyesület nevének vagy jelvényeinek felhasználásával bármi néven nevezendő, habár jótékony célú vigalmai vagy előadást jogosulatlanul rendeznek. 3. §. Ha az 1. Szakaszban körülírt kihágás háború esetében vagy a hadszinhelyen követtetik el, az súlyosbító körülménynek tekintendő, s a mennyiben haditörvények szerinti elbánás tárgyát nem képezi és az eset körülményei szerint a bűntettekről és vétségekről szóló magyar büntető törvény (1888. évi V. t. c.) vagy a kihágásokról szóló 1879. XL. t. c. nem alkalmazhatók, egyszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, vagy 10 napig terjedhető elzárással, vagy végre a büutetés mindkét nemével büntetendők. 4. §. Hasonló védelemben részesülnek oly idegen államok vörös-kereszt egyletei, melyek a genfi nemzetközi conventio alapján alakultak meg, ha ezen államok a jelvények, megkülönböztető jelek, egyenruházat s. a. t. tekintetében Magyar- ország irányában teljes viszonosságot (reciprocitást) alkalmaznak. 5. §. Azok, kik a jelen rendeletben említeti címerek, jelvények, megkülönböztető jeleket cégeikben, címlapjaikban, cimtábláikon, üzleti nyomtatványaikon, árucikkeikben engedély nélkül, de jóhiszemüleg eddigelé használták, illetve viselték, s azt jövőben is tenni óhajtják, kötelesek a jelen rendelet kihirdetésének napjától Számított egy hó alatt a magyar szent korona országai vörös kereszt egylete központ iválasztmányának engedélyéért folyamodni. A jelen rendelet kihirdetésétől számított, két hó elteltével a jelvények stb. csak akkoy használhatók, ha az engedély megadatott s azon feltételek szoros megtartásával, melyeket az engedélyokmány megállapít. A magyar szent korona országai vörös-kereszt egylete az engedély megadást, az egylet magasztos céljaira fordítandó mérsékelt díjfizetéshez kötheti. 9. §. A vöröskereszt fentebb elősorolt jelvényeinek, címerének s. a. t. jogosulatlan használatának büntetését azon hatóságok, s azon eljárás szerint eszközük, melyeket az 1880. évi t. ez. alapján a bel és igazságügyi miniszterek által 1880. évi augustus hó 17-én 38547. sz. alatt kiadott rendelet megállapít. At ezen hatóságok által a jelen rendelet alapján kiszabott pénzbüntetések a magyar szt. korona országai vöröskereszt egylete javára esnek, s annak átszolgáltatandók. 7. §, Jelen rendelet a „Budapesti közlöny“ ben történt kihirdetés napjával lép hatályba. Felhívom a törvényhatóságot, hogy jelen rendeletem közhírré tételéről és végrehajtásáról haladéktalanul gondoskodjék. Budapesten, 1889. évi julius hó 1-én. Gr. TELEKY s. k. 4938. sz. k. i. 889. Ungvármegye alispánjától. A főszolgabirák és Ungvár város polgármesterének. Ahoztartás és közhírré tétel végett kiadatik s az „Ung“ helyi lap utján is közé tétetik. Ungvárit, 1889. évi julius hó 9-én. KENDE PÉTER, alispán. A városi költségvetés. Évek óta figyelemmel kísérjük városunk fejlődését s e fejlődés leginkább gazdasági ügyeinek rendezésén látszik meg1, mert évről-évre tisztább látképet nyújt költségvetése a helyzetről. Volt idő, mikor a költségvetést pem tartotta az elöljáróság alkalmatosnak oly időben beterjeszteni és köztudomásra hozni, a mikor annak törvényes idejét a törvény megszabja, hanem húzta-vonta hónapokon át, úgy, hogy belementünk az évbe is a nélkül, hogy elfogadott költségvetés lett volna. Hogy aztán minden indemniti nélkül nem lehet jól és helyesen kormányozni, azt az elöljáróság figyelmen kivül hagyta. Hála az égnek, e rendetlen időjárás elmúlt s ma már törvényes időben állapíthatjuk meg háztartásunk bevételeit és kiadásait. Még egy hátránya volt a régi időben a költségvetéseknek, az t. i. hogy említés nélkül hagyott sok olyan kiadást, melynek bekövetkeztéről az elöljáróság tudomással birt és e kihagyásokkal c'sak a költségvetés kedvezőbb helyzetének feltüntetése céloztatok, hogy a pótadó kevesebb százalékban állapíttassák meg. Ebből a rendszerből eredtek azon ferdesógek, hogy akkor, a midőn 40—50%-nak kellett volna a pótadóuak lenni, alig volt 22—28°/n- Ennek aztán egyszer meg kellett magát boszul- nia és kiütötte 1886-ban a 42°/0-ot. Hy százalék hullámzás jövőre nem igen jöhet elő, miután a költségvetés szerkesztésénél nem veszi a tanács többé számításba a cselekvő követeléseket egyrészről a bevételeknél, a kifizetetlen utalványokat és függő tartozásokat másrészről a k i- adásoknál. Ma már a tényleges bevétel állit- tatik szembe a valódi kiadásokkal, már t. i. a menynyire azokat előirányozni lehet. A cselekvő követelések és tartozások a vagyon mérleghez tartozván, csak a fedezetlen összeg erőijéig lehet a költségvetésben helyt adni a tartozásokra nézve. Ezeket előrebocsátva, az 1890-iki költségvetés, ámbár a múlt évi módszer mellett halad, mely hátrányára nem szolgálhat azért, elég hű képét adja városunk gazdasági és pénzügyi állapotának. A bevételek s általában a költségvetés két csoportra oszlik. Külön áll a városnak saját admi- nisztrátiója és külön a pesti hazai első takarékpénztár, illetve most már a pesti magyar kereskedelmi bank 317,000 frt kölcsöntőkéjének törlesztésére fedezetül szolgáló jövedelmek kimutatása. Tudjuk, hogy a hitelező pénzintézet jövedelmeink közül első sorban a laktanyai jövedelmeket kötötte le és ha ezek nem volnának elegendők, másod sorban jönnek a helypónz és a „Fehér hajó“ épület összes jövedelme s csak ha mindezek nem adnák ki, vagy nem adhatnák ki a megkívántaié törlesztési összeget, kell gondoskodni pótadó utján a hiányzó összegről. A tanács által szétosztott költségvetés szerint a laktanyai építkezésekre felvett 317,000 frt kölcsönnek évi törlesztési kamatait szorosan véve maga a tiszta laktanyai bérjövedelem most már nem fedezi, és a város mai két jövedelméből is hozzá kell tenni, hogy fedezve legyen ; de ha számba vesszük a 317,000 írtból más városi közcélra és beruházásokra fordított összegeket, a melyeknek törlesztését a közpónztár tartoznék fedezni, akkor az egyensúly még mindig kedvező a vagyon mérlegnél. E tekintetben a költségelőirányzat egy közvetítő módot hoz javaslatba, t. i. a pénztár fizető képességének biztosításául tartalékalap képzésre az adókulcs szerint 5%-ot vesz fel, a mi a jövő évre 2681 írt 90 krt tesz ki. E tartalékalap, ha a képviselő testület felfogja annak jelentőségét, a városi pénztárt minden eshetőség ellen biztosíthatja legalább a meglepetések első pillanataiban s nem lesz szükséges a tanácsnak, ha valami pénzáldozat szorítja, rendkívüli kölcsönökhez folyamodnia. örvendetesen látjuk a jövedelmek fokozatos szaporodását is, ámbár a kiadások is erősen szaporodnak, de ezt meggátolni alig is lehetne. Hiszen látjuk a közigazgatási törvények minő újabb és újabb terheket rónak a községekre, ezen terhekkel kapcsolatosan emelkedik az adminisztratió költsége is. A részletekre jövő számunkban térünk rá. Kossuth Lajos Ungvár város díszpolgára. Órökkké emlékzetes és fényes közgyűlése volt Ungvár város képviseletének tegnap délelőtt, KossuthLajost a democratikus eszmék fen- költ képviselőjét, ki a hazaszeretet lángját több, mint egy félszázad óta éleszti a hazafiak szivében, általános lelkesedéssel, egyhangúi tg; a város díszpolgárává megválasztotta. Ungvár városa ezen tette által belépett ama városok hosszú sorába, a melyek az utóbbi két év alatt, átérezve Kossuth Lajos személyének jetentőségét, s hazafias érzülettel eltelve azon nagy eszmék iránt, a melyeknek érvényesülése Kossuth Lajos személyéhez és működéséhez fűződnek, öt hasonlóképen városuk díszpolgárává megválasztották. Elismeréssel vagyunk Lapunk inai számához fél ív melléklet van csatolva. Uuirvár IH8H. vasárnap, augusztus 25.
