Ung, 1889. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1889-07-14 / 28. szám

XXVII. ÉVFOLYAM. llngvär 1880. vasárnap, julilis 14. 28. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal Pollaceek Miksa könyvnyomdája UNG Előfizetési feltételek: Egész évre . , 4 frt — Félévre ..............................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — | Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába (Jngvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr. VEGYESTARTALMU HETILAP. LJngvármegye és az „ungme^yei gazdasági eg-ylef,“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály­lépfene elleni beoltást a hatóság megengedheti; I i beoltásnak azonban a hatósági állatorvos fel- 1 gyelete alatt kell történnie, és a beoltást csak 1 s okleveles állatorvos végezheti. Oly uradalmak- 1 ián, hol kellő szakképzetséggel bíró gazdatisztek annak alkalmazva, a lépfene elleni oltásra szintén j hatóság engedélye kérendő ki és az oltás a ha- j ósági állatorvosnak is bejelentendő, de az oltás z állatorvos közbenjötte nélkül is eszközölhető. b. ) A lépfene ellen beoltott állatok, a lépfene ;yanújában álló állatokkal egyenlő ellenőrzés ,lá esvén, a beoltott állatokra nézve is a hivat- :ozott végrehajtási rendeletnek 165 és következő > ai irányadók ; vagy is ezek is 14 napig elkülö- litve tartandók és azon istállók, a hol elvannak lelyezve, fertőtlenitendők. c. ) az állatorvosok és gazdatisztek az általuk végzett oltások eredményéről, az ide csatolt minta zerint kimutatást készíteni, és azt minden év régével a törvényhatóság utján hozzám felterjesz- eni tartoznak. Minthogy a lépfene elleni oltások sredményéről, az évek során át nagyszámú álla- okon végzett oltások alapján lehet csak majd jiztos ítéletet alkotni, az oltást végző állatorvo- ;októl és illetőleg gazdatisztektől elvárom, hogy izén statistikai kimutatást, a legnagyobb pontos« ;ággal fogják egybeállitani. Azon célból, hogy a iépfene elleni oltásoknál lehetőleg egyöntetű és izabatos eljárás biztositrassék, a budapesti m. kir. tllatorvosi tanintézet által elkészíttettem az oltás echnikájának leírását, melyet az oltást végzők használatára ide mellékelve megküldök. Felhívom a törvényhatóságot, hogy a jelen eiratomnak közzététele és annak pontos foganato­sítása iránt intézkedjék. Budapest, i88q. évi május hó 20-án. Gr. SZAPÁRY sk. 3593- sz­j Ungvármegye alispánjától. A főszolgabiráknak, és Ungvár város polgár- mesterének. Közhirré tétel végett kiadatik, s az „Ung“ hetilap utján is közzététetik. Ungvárt, 1889. évi julius 4-én. KENDE PÉTER, _________ alispán. 30317. sz. Földmivelés ipar- és kereskedelem­ül. 889. ügyi m. kir. minister. Körrendelet­Valamennyi közigazgatási bizottságnak (Az akácz-paizstetű) Lécanium (tárgyában) Arról érte­sültem, hogy a pajzstetvek (Léconium) egyik faja több helyen rendkívüli mértékben elszaporodván, az akácültetvényeket pusztulással fenyegeti. Ez a ro­vara megtámadott fák fiatalabb ágainak kérgén átlag mint egy 3 millimeter átmérővel biró, félgömb alakú fényes barna paizsok alakjában jelenik meg. E paizsok belseje a rovar fiatalabb korában szür­kés s nyálkaszerü anyaggal, később fehérszinü porral (petékkel) van tele, melyből sárgás szinü s a paizs alól hamar elmászó parányi rovarok fej­lődnek ki. Felhívom a közigazgatási bizottságot, tegyen jelentést mielőbb az iránt, hogy a hatósága alatt lévő területen, mely helyeken lépett fel a paizstetü, még pedig hol szórványosan, hol töme­gesen, azaz csak egyes fákon, vagy egész erdőterü­leteken, avagy az ágakon még csak egyenkint megjelenve mutatkozik-e ? Jelentse továbbá azt is, történt-e eddig valami intézkedés az erdőbirtokosok részéről a paizstetü pusztítására és ha igen, miből állott az s mi volt az eredménye. Részemről intézkedtem az iránt, hogy ezen ártalmas rovar életmódja közegeim által megvizsgáltassák, s abból kifolyólag az irtásra alkalmas módok megállapittassanak. Ami a rovar irtását illeti, addig is, mig a megfigyelések alap ján további tájékozás lenne adható, célszerűnek vélem a fa megtámadott ágainak vagy szükség­szerint a törzs felső részének levágatását és a rovarok elhullatásának, valamint erdőégéseknek megakadályozására szolgáló figyelemmel való elé­getését. Utasítom annálfogva a közigazgatási bi­zottságot, hogy ezen körülményre a birtokosok figyelmét haladéktalanul felhívja s a részéről á aetalán szükségesnek ismerendő törvényszerű in­tézkedéseket is tegyenek, s ily esetben ide jelen­tést tegyen. Budapesten, 1889. év junius hó 14-én. Gróf SZAPÁRY s. k. 102. sz. e> k Az erdészeti bizottság elnökétől. A főszolgabiráknak 30 nap alatti je­lentéstétel végett kiadatik s az ,Ung“ heti lap utján is közöltetik. Ungvárt 1889. junius 25-én. KENDE PÉTER, ______alispán. A közigazgatás reformjáról. 1. El van határozva, hogy a vármegyék reformál­tatni fognak. Helyesebben, a közigazgatás is államo- sittatik; s ha a jelek igazat mondanak, e reform törekvések valósítása küszöbön áll. A közigazgatás államosítása egyike lesz pedig azon átalakulásoknak, melyek mélyre hatók, gyöke­resek, az eddigi közigazgatási rendszert minden izé­ben átváltoztatlak. Legalább ezt kell feltóteleznük. Mivel ha e reform csak odáig terjedne, hogy a közigazgatási tiszviselók választása vagy kinevezése jönne pusztán kérdés alá, ez nem jelentene egyebet ingadozásnál, s oly egyensúlytalanságot honosítana meg társadalmi életünkben, melynek káros lükteté­sét szomorúan tapasztalnék. Az állami életben, minden oly reform törekvés mely csak parányi fontossággal bir is, diseussiót, vitát kell, hogy provokáljon. Annyival inkább szük­séges a vármegyék jogállásának reform kérdésénél kinek-kinek elmondani nézeteit. Főkópen midőn a tervezett javaslatok alakot nem öltöttek még. Az uj alkotmányos aera óta nem volt fontosabb kérdés mint a vármegyei intézmény újonnan szóba hozott átalakítása. S bizony ezen kérdésnél a nézetek igen elágazók lesznek. Ez igen természetes dolog. Mindig sokan van­nak, kik a múlt iránt, már akár pietásból, akár gyakorlati meggyőződésből, sympathiát éreznek, s kö­telességüknek tartják küzdeni a meglevő bizonyos jé mellett, s fel nem áldozni az igért jobbért. Van­nak azután még többen, a kik az állami instituczió- kat az előhaladó kor követelményeinek megfelelően átalakítani kívánják, természetesen figyelemre mél­tatva nemzeti fejlődésünket és alkotmányunkat. Ámde a kegyelet az uj nemzedékben sem halt még ki alakjából, már amúgy is kivetkőztetett régi megyei intézmény iránt, mely a nemzetnek nagy szolgálatot tett. Valósággal alkotmányunk védbástyái voltak azok. A régi vármegye nem volt közeg a hasalom és a község között, minőt most már a jó állami adminisztratió érdekében szükségesnek tartanak. De vala azon alakzat, melyben alkotmányunk alapesz­méjéhez híven, a népfelsóg uralma nyilvánult, azon forma, minőt igazi értelemben vett önkor­mányzat mellett csak kívánni lehet. A közigazgatási administratió a régi alapon tehát tovább tenn nem maradhatott. De hisz már az 1848-ik év reformjai, midőn a népképviseleti rendszer elfoglalta a vármegyeinek helyét, ledöntötte a régi vármegyei rendszert. Később pedig az 1870: 42;" 1874: 3, 9; 1878: 6, 7, 12," 20, 33; 1886: 21, valamint egy pár előbbi, úgy későbbi törvénycikkek véglegesen megdöntötték a vármegyé­ket, s azok minden tekintetben administrativ köze­gekké lőnek, s politikai befolyásukat teljesen elvesz­tették. LAPUNK MAI SZÁMÁHOZ FELÍV MELLÉKLET VAN CSATOLVA. Hivatalos közlemények 3*5*9­VIII. sz. Magyar királyi belügyminister. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. (Budapest főváros kivételével.) A közkórhá­zakban három hónapon túl ápolt hosszadalmas betegeknek illetőségi községük által szándékolt haza szállittatása alkalmával már több Ízben meg­történt, hogy az illetőségi község a kötelékébe tartozó egyén hazaszállittatásának eszközöltetése körül késedelmesen járt el és megbízottja az illető közkórházi igazgatóságnál való jelentkezés alkal­mával azon értesítést vette, hogy a hazaszállítandó beteg, vagy bajának súlyosbodása, avagy egyéb közbejött körülmények miatt haza nem szállítható. Minthogy az ilyen eljárásból felesleges és elkerü­lendő költségek keletkeznek, ilyenek elhárítása s általában a hazaszállittatást eszközölni köteles községek anyagi érdekeinek megóvása tekinteté­ből a következőket rendelem. Minden község, a mely valamely közkórház igazgatósága által az iránt kerestetett meg, hogy az illetőségi kötelékébe tartozó egyént községi, vagy házi ápolásba való elhelyeztetés végett haza szállíttasson, feltéve azt, hogy az illető haza szál­lítandó egyénnek illetősége be van igazolva, haladéktalanul intézkedjék az iránt, hogy a haza szállítást kért közkórházi igazgatósig tüzetesen értesittessék a felől, hogy a község megbízottja mi­kor fog a hazaszállítás eszközlése végett, a köz kórház igazgatóságánál jelentkezni. A most jelzett eljárásból kifolyólag pedig, a közkórháznak igaz­gatóságai kötelesek lesznek azon esetre, ha a haza­szállítandó egyén állapota időközben annyira meg­változott volna, hogy haza szállithatása egészsé­gének veszélyeztetése nélkül nem volna eszközöl­hető, vagy egyéb a hazaszállittatást gátló körül­mények merülnének fel, az illető községet sürgő­sen értesíteni. Ezekről a törvényhatósága területén létező közkórházak igazgatóságainak kellő utasítása végett értesítvén, egyúttal felhívom, hogy az ezen rendeletemben foglaltak szigorú betartása iránt Saját ügykörében kellőleg intézkedjék. Budapesten, 1889. évi junius hó 15-én. 4573. sz. BAROSS s. k. k. i. Ungvármegye alispánjától. A főszolgabiráknak és Ungvár város polgármesterének. A községi elöljárókkal leendő közié: végett kiadatik és az „Ung“ helyilaj utján is közé tétetik. Ungvárt, 1889. junius 24. KENDE PÉTER, _______ alispán. 4988. sz. 1T , ——7- Ungvármegye alispánjató A íőszolgabirák és Ungvár város polgármesterének 1 A bereznai járás területén a szarvasmarhái között terjedőben levő száj- és körömfájás folytál a N.-Bereznán tartatni szokott heti marhavásárol betiltattak. Erről címet közhirré tétel végett értesítem Ezen rendelet az „Ung“ helyilap utján i közététetik. Ungvárt, 1889. julius hó 11-én. KENDE PÉTER, -------------- alispán. 64,359 Földmivelés ipar- és kereskedelem­V. 888. sz. ügyi m, kir. minister. Valamennyi törvényhatóságnak. Minhogy a Pusteur-féle lépfene elleni oltásol iránt a gazdaközönség körében az érdeklődés napról napra fokozódik, szükségesnek találtam, ezen kér dést szabályozni, és ilymódon az 1888. évi VII t c. végrehajtása tárgyában, hivatali elődöm álta m. évi octóber hó 15-én 40,000/V. 86. sz. a. kibo csátott rendeletnek, a lépfenére vonatkozó szaka szait kiegészíteni. Ennek folytán tehát arról érte sitern a törvényhatóságot, hogy : a.) az állat birtokos határozott kívánságára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom