Ung, 1889. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1889-07-14 / 28. szám
Jellemző azonban, hogy a közigazgatás szervezésénél keresztül vitt eddigi kísérletek az önkormányzat kinyomata mellett a lehetőségig igyekeztek a vármegyéket mint önkormányzati orgánumokat tentartani. A vármegye azonban a gyakorlatban gyarló és törékeny vázzá lön. Egyik próba a másikát érte, s eddigi intézkedéseink nem igazolják, hogy a közigazgatás szervezése körül határozott és öntudatos célt tűztünk volna ki. Az eredmény azután az lett, hogy a vármegyéket is fentartani óhajtva, de azokat az állami Organismus közegeivé tenni akarva, ezáltal a tulajdonképeni önkormányzatot béköba szorítottuk. Erős érzékünk van ugyan az önkormányzat iránt, de nem a községi, hanem a vármegyei önkormányzat iránt vagyunk kiváló előszeretettel. A francia államot, aztán községet, végre megyét, a magyar először megyét, aztán államot, s csak legutoljára alakit községet. Mindezek szerint, ha a községi önkormányzat kiterjesztése és biztosítása helyett ismét a vármegyei önkormányzat feu- tartásának csalóka képét fogjuk követni az adminis- tratiónak tervbe vett szervezése körül, a helyett, hogy a községi önkormányzat teljes kiterjesztését és biztosítását vinnők keresztül, úgy a tervezett reformot ismét csak sikertelen kísérletnek tekintenék, a mint hogy ez a gyakorlatban is olyannak bizonyulna. A megyei autonómia helyett tehát annál inkább helyén van az önkormányzat a községekben, s a mi községi törvényünk csakugyan számos hibái és hiányai dacára, a részletekben igen helyesen fogta fel a község természetét és hivatását. A közóhaj tehát nem más, minthogy legyen egy erős és valóban felelős kormány, a községekben tágkörü autonómia s e kettő között administrativ közeg a szolgabiró, s a külön nemű közigazgatási ágak egy központi hivatal alá egyesít- tessenek, melynek élén áll a megyei közigazgatás főnöke. Ezen általánosságban előterjesztettek után szenteljünk több időt a részleteknek. Erről és sok másról következő cikkeinkben fogunk elmélkedni. M. J. Városi építkezések. A régibb időben is sokat foglalkozott a városi képviselő testület azzal, hogy az itteni hadkiegészitő cs. kir. katonai ezred alkalmas elhelyezéséről gondoskodjék; de akkor a pénzviszonyok nem engedték a nagyobb vállalatba való ugrást, mert féltettük a város jövőjét. Az idők változtak, a kormány intézkedések a pénz kölcsönzést megkönnyítették és városunk, más városok példájára, belement 1883-ban az első százezer forint kölcsön felvételébe, hogy azon a közös katonaság és honvédség részére laktanyákat építtessen a beszállásolási törvény kedvezménye mellett. Polgáraink az első százezer forint megszava zásánál remegő szívvel szavaztak, sokan eltávoztak, mert nem bírták izgatottságukat legyőzni. A második 50.000 frtos kölcsönnél már volt ok, a miért a képviselők szavazhattak, hogy t. i. a laktanyákra előirányzott pénz elfogyott. A harmadik 61.000 ftos kölcsön felvételénél már az okot se nagyon keresték, hanem azt mondták : a ki á-t mond, kénytelen b-t is mondani. Végül a negyedik 105 ezer frtos kölcsönnél már ismét hivatkozni kellett arra, hogy a laktanyáknál még hiányzó részek befejezendők, ha nem akarjuk veszélyezteni az eddigi építkezés eredményét, vagyis a jövedelmet ; továbbá hogy halaszthatatlan más befektetéseket is kell tenni még stb. így szavaztatott meg az újabb negyedik kölcsön, mely az előbbi 211.000 frtot is magába foglalva, miután ezt vissza fogja fizetni, 317.000 ft kerek összegben lett a törvényhatósági bizottság által is jóváhagyva és e napokban a pesti magyar kereskedelmi banknál felvéve. E 317.000 írtból a képviselő testület határozata szerint ez év folyamán mint legszükségesebb építkezésre igénybe fog vétetni, a közös hadsereg ezredének teljes befogadására megkívántaié utolsó laktanyai épületnél 9737 frl, a kantin épületnél 8723 írt, a régi honvéd laktanya átalakításánál 3978 írt, az óvodánál 2553 frt. Végül a Ferenc József laktanya csatornázása és árnyékszék átalakításánál 8200 frt. A felsorolt építkezések folyamatba tétettek és a kantin épület már ma holnap tető alá kerül ; a laktanyai épület alapfala most rakatik le, a honvéd ócska épület átjavitása nem sokára készen is lesz; az óvoda épületen is serényen dolgoznak. Ez utóbbinál most csak a tantermek építtetnek ki a majorutcától ; a lakóház csak a jövő tavaszszal fog építtetni. A laktanyai udvar csatornázása és az árnyék- székek célszerű átalakítása a legnagyobb gondot adta a városnak. Midőn a múlt év nyarán az ötös bizottság e kérdést a katonasággal egyetér- tőleg tanulmányozta, megoldásul azt véleményezte, hogy első sorban készíttessék egy terv, mely a laktanyai udvar lejtmérezése alapján a csatorna kivihetőségét állapítsa meg. E terv elkészítésére Szabó Lajos vasúti mérnök felkéretvén, ő a tervet el is készítette s véleménye kíséretében az ötös bizottságnak -beadta. E bizottság működését bevégezvén, a tervrajz és vélemény a városi tanácshoz tétetett át, mely azt felülbirálat végett kiadta Cibur Vilmos kir. mérnöknek. Elkészülvén a felülbirálat, mely a tervet alapjában elfogadhatónak találta ugyan, de a kivitelben sok mellék körülmény figyelembe vételét ajánlotta, minek folytán a terv keresztülvitelét a tanács nem merte ajánlani a képviselő testületnek, annál is inkább minthogy a tervrajzokhoz részletes költségvetés mellékelve nem lévén, pályázatot sem hirdethetett a munkálatra. A városi tanács, respective a polgármester határozatlansága uj eszmét adott Fincicky Mihály városi tiszti ügyésznek, ki a tervrajzokat és véleményeket magához véve, elrándult Budapestre és ott Wohlfarth Henriket, a közmunkatanács főmérnökét, felkérte, hogy bírálná felül a két szakvéleményt s általában adna egy határozott tanácsot, miként oldhatná meg Ungvár városa a tervbe vett csatornázás kérdését. Nevezett főmérnök készséggel vállalkozott a megbízásra és egy egészen uj kiviteli tervet és rajzot készített a csatornázásról, egyúttal az ár- I nyékszékek célszerű átalakítására vonatkozólag a már több laktanyában alkalmazott uj constructióju árnyékszék szerkezetet hoz javaslatba. A megküldött rajzok, a műszaki leírás teljesen meggyőzhet mindenkit, hogy Wohlfarth Henrik főmérnök ur Ungvárvárosának érdekében egy valóban elismerést érdemlő munkálatot készített és tekintettel arra, hogy a javaslatba hozott beton csatorna kivitel tekintetében jobb és olcsóbb, mint az ezelőtt ajánlott kőcsatorna, s hogy az árnyékszék átalakítással együtt csak 7800 ftba fog kerülni, még a város kiadásait is kímélni igyekezett; sőt hogy a munka kivitel tekintetében megbízható és állandó jó legyen, egy budapesti jónevű cement í technikus vállalkozó ajánlatát is beküldte egyidejűleg azon kijelentéssel, hogy e vállalkozó mun- kájáért jót áll, sőt a költségvetési árból 5°/0*°t vele ; már le is üttetett. Ily ajánlat és biztosítás mell tt a polgármester az ajánlatot elfogadta és a munka mielőbbi megkezdésére Wünsch Róbert budapesti cement- technikust felhívta. Kötelességünk ily jóindulatú eljárást, minőt ; Wohlfarth Henrik főmérnök ur Ungvár városa irányában tanúsított, hálásan kiemelni és a városi képviselőtestület figyelmébe ajánlani akkor, a midőn ez ügy a közgyűlés elé kerül, mert a tiszti ügyészhez irt levelében azt írja, hogy munkájáért Ungvár városától semmit sem kíván, és teljes örömére szolgált, hogy Ungvárvárosának, hova ifjúkori emlékek kötik, e csekélységgel szolgálhatott. Nagy megkönnyebbülésére lesz ez a városnak, mert tudni fogja, hogy a mü, melybe pénzét elhelyezte, megfelel a várakozásnak és a célszerűségnek. _________ Cseléd ügy. A foglalkozást közvetítő és a cselédszerző üzletek gyakorlásáról szóló városi szabályrendeletből kivonat: 4. §. A szedhető dijak a következőkben állapíttatnak meg. a. 6 forinton aluli havi fizetéssel ellátott cselédtől és szo!gálat adójától 50—50 kr. b. , 6 forinton felüli havifizetést nyerő cselédtől és szolgálat adójától 1—1 frt. c. , Hasonló dijak lesznek szedendők a munkás és munkaadótól is a közvetítő által. d. , Ezen dijak azonban csak azon esetre érvényesek, ha az elszegődés legalább félévre történik, azon alul azonban fentebbi dijak a havi fizetések fentebbi arányához képest csak 20 kr, illetve 40 krt fognak tehetni. * * * E szabályrendeleti kivonatot azért közöljük, mert utóbbi időben számtalan panasz merült fel a cselédszerzők részéről történt zsarolás miatt. Vegyék tehát az érdekeltek e szabályrendeletet figyelembe és ne engedjék magukat félrevezet - tetni. Különfélék. * Felség adomány. A csapi ref. egyház községnek iskolaépítésre ő Felsége a király 100 frtot adomány zott. * Kivonat az „Ungvári Dalárda“ 25 évi jubileumának rendezésére kiküldött bizottság 1889. évi július hó i-én tartott gyűlésének jegyzőkönyvéből II. A részletezett programm keresztülvitelére a következő szakbizottságok szerveztettek : 1. Mű szaki bizottság. Megállapítja a díszhangverseny programmját s a közreműködők meghívásáról intézkedik, s a programm k -resztülvitelében közreműködik. Elnök : Fircák Gyula, esetleg Drohobecky Gyula. Tagjai : Antosch Antal, Véber Károly, Novák Endre, Miskolcy László, (egyúttal jegyzője) dr. Grünn .Sándor. 2. Intéző bizottság. Elnök: Tabódy Jenő, tagjai: Lehocky Béla. Lasztókay I Béla, Szomráky István, Mocsáry Géza, Lám Sándor, Eőry Elek (egyúttal jegyző) Kemény Bertalan, Guttmann Izidor, Antalócy Péter, Rózsay Rezső, Mihalkovics József, Reismann Bertalan, Radnai Károly, Fehér Ákos, Kása Kálmán. Intézkedik az országos dalárdákhoz intézendő felhívás ügyében s a műszaki bizottsággal egyetértve az előadási hely megválasztása s berendezésében. 3. Elszállásolási bizottság. Elnök : Farkas Ferenc; tagjai: Kusnyiry Gyula, Hadrava Antal, Weinberger Zsigmond, Linner Ferenc, Katona Sámuel, Zsirko József, Erdős László, Ember János, Szedlár János, Olejnyik Emánuel, Pásztor István, Peltsárszky Béla, ifj. Fésűs József, Laurisin Miklós (egyúttal jegyző), Jäger Bertalan, Jäger Károly, Tüchler Károly, Kozma Károly. E bizottság a beérkezett bejelentések nyomán beosztja a dalár- tagok elszállásolását. Összeirja a szállás illetőleg vendéglátásra vállalkozó háziurak névjegyzékét, ki s hány tagot fogad el ? s a fogadtatás után a vendégeket kalauzolja vagy kalauzalásukról gondoskodik, úgy szintén a podgy ászok átvételéről s helyreszállitásáról. 4. Kfizebéd rendező bizottság. Megállapítja a közebéd helyét, annak ára iránt tisztába jő, ebédjegyeket nyomat s azok kézbesítését kezeli, részvényeseket gyűjt s a jegyekért járó dijat a pénztárosnak étadja, ki az elárusított jegyekről számol. Elnök: Dr. íváncsy László, tagjai : Royko Béla, Mislinszky József, Bene Lajos, Fincicky Mihály, Gorzó János, Árky Fülöp, Dr. Spitzer Sándor, Antalócy Péter (egyúttal jegyzője), Kun Ferenc, Vladimir János, Krompaszky Ignác, Laudon Sándor (pénztáros.) 5. Elfogadó bizottság. Kende Péter alispán elnöklete alatt: Lehocky Béla, Gebe Viktor, Zoltsák János, Markos György, Fekete Vince, Nehrebecky György, Val kószky Mihály, Makkay Dániel, Hódoly László, Orosz Mihály, Barna "Mihály, Kliegl Róbert, Cibur Vilmos, Lasztóky Béia, Tabódy Jenő, Dur- csák Dezső, Buday Miklós, Kelen Gusztáv, Szepessy Gusztáv, dr. Bene Sándor, Weinberger Alben, Kornstein József, Bekényi Belízár, Dőry József, Patay Gyula, Köröskényi Elek, Guttmann Izidor, Lőrincy Jenő, Mocsáry Géza, Telendy Antal, Tihanyi Domonkos, Felföldy Ödön. Gondoskodik a vendégek ünnepélyes fogadtatásáról, ó. Kirándulást tervező bizottság. Szepessy Gusztáv elnök, Cornides György, Dőry József, Dénes Géza, Payer Sándor, Durcsák Dezső, Mocsáry Béla, Farkas Ferenc, Kelen Gisztáv, Hackel Bertalan, Rózsay Rezső, dr. Levy József, dr, Novák Endre. * Gyászhir. Márt ha Károly városi adó- végrehajtó becsüs 64 éves korában e hó 12-én szívszélhüdésben, — özv. Csicsery Péterné e hó 13-án hosszas szenvedés után elhunyt. * Tűzvész. E hó 11-én délutáni 6 órakor a bozosi utcában tűz ütött ki, mely két udvarbeli rozzant házat és istállót hamvasztott el, de végzetessé válhatott volna, ha egy kis szél járult volna hozzá. Szerencsére oly csendes volt az idő, hogy a roppant szárazság dacára is, a tüzet azonnal localizálni lehetett és nem engedték át a szomszéd telekre. A tűzoltóság ezúttal rette alkalmazásba a 600 méteres tömlőt, mely a mümalom reservoir- jából viznyomás mellett kapta a vizet a tűzszin- helyére. A leégetteknek beégett a szobájuk is s vagy három lakónak odaégett a takarékpénztári betétkönyveskéje is. A tűzoltóparancsnokság igen kéri a tisztelt közönséget két dologra : az egyik az, hogy a mikor a tűz kiüt, a kocsiközlekedési utcán ne járkáljon, mert a rohammal menő vonatok könnyen szerencsétlenséget okozhatnak, a másik pedig, hogy a tűzhöz ne csődüljön, mert a tűzoltók működését a folytonos járás-keléssel rendkívül nehezítik, nem lévén képes a legénység a parancsnokok kürtjeit megérteni a zajtól. Figyelmeztetésül a tűzoltói vonatokon nagy jelzőcsengők lesznek alkalmazva, ezeknek hallatára igyekezzék a közönség leggyorsabban a járdára menni, mert a vágtató vonatok a szűk és merész fordulatok, az óriási nagy teher, hosszú felszereléssel meg nem állíthatók, továbbá a meredek megyeházdombjáról oly erős a lökés, hogy a fogatok legjobb akarat mellett fel nem tarthatók. Továbbá arra is kéretik a közönség, hogy a tömlőkre reá ne hajtson vagy reá ne lépjen, mert az illetők teljes kártétellel fognak tartozni. Meg kell még emlékezni a mümalom vízvezetékéről. mely ezúttal is oly rendkívül jónak bizonyult, szállitván 420 méterre percenkint egy akó vizet. A város közönsége valóban nagy hálával tartozhat Seidler Lipót mümalmi bérlő urnák, hogy a vízvezetéket tűzveszély esetén átengedi és köszönetét érdemel Kasenszky főmolnár és osztály- parancsnok a ki a vízvezetéket mindég jó karban készenlétben tartja. * A divat áldozata. Krasznán egy jómódú polgár leánya a mostani divat szerint nagyon befűzte magát és ily kényszerhelyzetben sétált a rekkenő melegben. Estefelé hazatért, és hirtelen rosszul lett, szólani nem tudott, csak derekához kapkodott, majd orrán s száján patakzani kezdett a vér. A leány már halott volt, midőn az orvos megérkezett, ki azt jelezte, hogy a halált a tulszoros mellfüző okozta, mely a vérkeringést megakadályozta. Legyen e szomorú eset intő példa városunk hölgyközön• ségének is, mely szintén annyira bálványozza a testet eredeti alakjából kivetköztető divatot, hogy ilyen esettől méltán tarthatunk.
