Ung, 1889. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1889-08-04 / 31. szám

XXVII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1889. vasárnap, augusztus 4. 31. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Pollaceek Miksa könyvnyomdája Előfizetési feltételek: Egész évre . , 4 frt — Félévre ....................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollaesek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr VEGTESTARTALMU HETILAP. üngvármegye és az „nngfmefíyei gazdasági eg-ylet“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. másodlatai előzetes engedélyezésem alapján 1 fit. dij lefizetése mellett állítandó ki, mely összeg az illető tanintézet valamely jótékonycélu egylete javára fordítandó. Felhívom a kir tanfelügyelőséget, hogy a közvetlen felügyelete alatt álló állami és községi népoktatási tanintézetek elöljáróit szoros mihez­tartásra ily értelemben utasítsa. Kelt Szepes-Mindszent, 1839. julius 23-án. Gr. CSÁKY, s. k. történt visszahozását igazolja; ezen igazolás nélküli ily marha levelekkel forgalomba kerülő lovak az 1888. Vili t. ez. 155. § a alapján, mint hamis bizo- nyitványnyal ellátott állatok letartóztatandók és elkobzandók. Kelt Budapesten, 1889. évi junius hó 7-én. Gr. SZAPÁRY, s. k. _sz‘_ Ungvármegye alispánjától. k. i. 889. --------------—---------—------­^ m’ k'r' pénzügyministertől. Körrendelet az ország valamennyi törvényhatóságához. A pénzügyi közigazgatás szervezetének vál­toztatásáról szóló és f. évi augusztus hó 1-ső napján életbe lépő 1889. XXVIII. t. c. 1. §-a ér­telmében az illeték kiszabási hivatalok működése f. évi julius hó 31-ikén megszűnik és teendőik a kir. adóhivatalokra ruházatnak át, a törvénynek 19. § a szerint pedig az 1881. XXXIV. t. c. 4. §-a odamódosittatik, hogy az idézett szakaszban rész­letezett bejelentések kivétel nélkül a kir. adó* hivatalnál nyújtandók be. A törvénynek ezen rendelése folytán a bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok 217. §-ában a bíróságokra és hivatalokra rótt ama kötelezettség, mely szerint a bélyeg és illeték rövidítésekről felvett hivatalos leletet az illető kiszabási hivatalnak tagoznak további szabályszerű eljárás végett megküldeni, odamódosul, hogy f. évi augusztus hó 1-től kezdve, a hivatalos leletek kivétel nélkül a kir. adóhiva­talhoz lesznek küldendők, és pedig az 1881. 34. t. c. 1. §-nak f. pontjában foglalt rendelkezésekhez gépest, ahhoz a kir. adóhivatalhoz, melynek terü­letében az illeték fizetésére kötelezett fél rendes lakhelyét tartja. Felhívom a címet, hogy a kifej­tettekhez képest, úgy a leletek felvételével meg­bízott közegeit, mint a cim illetékessége alá tartozó hivatalokat és hatóságokat haladéktalanul meg­felelően utasítsa. Budapest, 1889. julius 19. VEKERLE, s. k. Ungvármegye alispánjától. Tek. főszolgabírói s polgármesteri hivatalnak ! Ahhoztartás, illetve a leletek felvé­telével megbízott közegek kellő uta­sítása végett kiadatik s az „Ung“ helyilap utján is közététik. Ungvár, 1889. julius hó 24-én KENDE PÉTER, alispán. 27858. sz. Földmivelés ipar- és kereskedelem­V. V. ügyi m. kir. minister. Valamennyi törvényhatóságnak! A magyar területről Romániába kivitt lovak marhaleveleire, az ezekkel történhető visszaélések meggátlása céljából, a m. kir. pénzügyminister urnák f. évi május hó 17-én 29129, sz. alatt kelt rendelete értelmében a Románia felé fekvő m. kir. vámhivatalok reávezetik a Romániába való kivitelt. Ebből kifolyólag tudomásvétel, közzététel s alattas illető közegeinek megfelelő utasítása végett közlöm a közönséggel, hogy az említett vámhi­vatali záradékkal ellátott marhalevelek Magyar- ország területén csak akkor jöhetnek használatba, ha azok hátlapján valamely m. kir. belépő állomás, a reájok jegyzett lovaknak egészséges állapotban A főszolgabirák és Ungvár város polgármesterének ! Ahhoztartás és közhirrététel végett kiadatik s az „Ung“ helyilap utján is közététetik. Ungvár, 1889. julius hó 18-án. KENDE PÉTER, alispán. Közművelődés és társadalom a felvidéken. A ki figyelemmel kisérte az utolsó években felvidéki községeink társadalmi életét, az Ítéletet hozhat a felett, hogy a jelen fenuálló viszonyok között lehet-e ott szó a közművelődés előrehala­dásáról. Tudva azt, hogy a közművelődés első és leg­nélkülözhetetlenebb alapja az „egészséges községi társadalom élet“, melynek megalkotására, és szor­galmas nevelésére a vidék, illetőleg községek „értelmisége“, — hazafiul kötelezettség mellett van hivatva első sorban. Ugyanazért, ha felvidéki népünk s az emberiség zömének sorsa a jövőben nem lenne oly aggasztóan veszélyeztetve ezen értelmiség mai viselkedése által, avagy csak saját személyeink kérdése lebegne előttünk, talán nyugodt, fagyos szívvel nézhetnénk hallgatva, mint felelnek meg e községek értelmi­ségei (tisztelet az igen kevés kivételnek) hazafiui kötelmeiknek ? s mint töltik be hivatalos tisztüket a müveit társadalom- és közművelődés terén. Talán türelmesen várhatnék be e beteg kedélyek lázas vergődéseinek kimerülését. Ámde felvidéki népünk érdeke megköveteli, hogy saját fizetett tisztviselői szót emeljenek jövendő sorsuk veszélyeztetése idején ; szót, az igazság nevében. Községeink értelmisége, lelkészek, erdészek, jegyzők és pár községben számba vehető tanítókból áll, kik, az erdészek kivételével, mind a néptől, és kell, hogy a népnek éljen. Valamennyiének hivatala kijelölé az irányt, mely utón művelheti magyar hazájának hatásköréhez tartozó műveletlen polgárait és előmozdíthatja közös érdeküket, támogatván az itteni nehéz meg­élhetés mindennapi gondjaiban, jó indulatu, részre- hajlatlan atyai tanácsával. A lelkészeknek, mint a müveit társadalom tagjainak, első sorban a legmagasztosabb szerep jut, mert ők a mindenek felett uralkodó Istennek e földön megbízott szolgái lévén, kell, hogy biza­lommal és szeretettel viselkedjünk velők szemben. Hogy lelki atyáink legyenek, kiknek szava és cselekedetei mindenha csak a jóban és nemes fel­áldozásban nyilvánuljon. Áldjon, térítsen, és javítson. Művelje népét lélekben, az Istennek kedvér; s hazájának királyának javára, a bosszuállást, a meg­torlást, s politikai téren a népek félrevezettetését legszigorúbban kerülve. A körjegyzők tisztje legyen magyar hazánk megszentesitett összes törvényeit egész terjedel­műkben felkarolván, megválasztatásuk idején letett esküjőkhöz híven, a népet törvényes utón vezetni, Lapunk mai számához féliv melléklet van csatolva. Hivatalos közlemények. Meghivüs. A városi képviselő-testület folyó évi augusztus hó 6-án délelőtti 9 órakor rendkívüli köz­gyűlést fog tartani, melyre a képviselő urakat vau szerencsém tisztelettel meghívni. Tárgyak: 1. A gazdasági és pénzügyi bizottságnak egyetértőleg a jogügyi bizottsággal véleményes jelentése. a. , az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. t. cikk 1890. évi január 1-ón életbelépése folytán a város tulajdonát képező „fehér hajó“ és „fekete sas“ kórcsma épületek mikénti hasznosítása iránt; b. , a vágóhíd helyének megszerzése iránt teendő intézkedések felől. 2„ A szakbizottságokban megüresedett tagsági helyek betöltése. 3., Kérvények s egyéb folyó ügyek elintézése. Kelt Ungvári, 1889. augusztus 3. FINCICKY MIHÁLY, helyettes polgármester. 1613 sz. KőrözTény. A nag-ym. vallás és közokt. m. kir. minister ur f. évi julius hó 23-án 18930. sz. a. kelt s má­solatban közölt rendeletét, az állami és községi iskolai gondnokságok és iskolaszékek figyelmébe ajánlom. Ungváron, 1889. augusztus 1-én. TIHANYI DOMONKOS, kir. tanfelügyelő. 18930. sz. . —1889— A vallás es kozokt. m. kir. mipistertől. Az állami és községi népoktatási tanintézetek bizonyítvány másodlatainak kiállítása körül kö­vetendő eljárást szükségesnek találtam következőleg szabályozni: 1., A népoktatási tanintézetek osztály bizonyítványairól a másodlatokat, ha a kérelmezők a bizonyítványok elveszését kellően igazolni tudják, az intézeti igazgatók szóbeli kérelemre is, minden felsőbb engedély nélkül kiállíthatják. 2., Az elemi és polgári iskolai tanképesitő oklevelek, valamint a kereskedelmi iskolai érettségi bizonyítványok másodlatainak engedélyezését, az igazgatóság által tett és a kir. tanfelügyelő utján felterjesztett je­lentés alapján az eddig szokásos módon, a jövőben is fentartom magamnak. 3., Másodlatok kiállítása oly célból, hogy az eredeti birtokosnak több pél­dányban legyen meg bizonyitványa, meg nem engedhető ; még az esetben sem állítható ki má ­sodlat, ha az eredeti bizonyítvány nem volna a birtokos kezénél. Ha ily esetben valamely hatóságnál sürgősen kell igazolni valakinek tanulmány végzését, ez a tanintézet igazgatósága által az illető hatósághoz intézett hivatalos átiratban történhetik meg. A bizonyítvány másodlat kiállításának tehát csak is az eredeti elveszése esetében van helye. 4., A bizoriyitvány másodlatra mindig ráírandó a má­sodlat jelzés s az iskolai igtató könyvbe bejegy­zendő a másodlat kiállítása annak keltével és számával. A másodlatnak szóról-szóra úgy kell kiállítva lennie, mint az eredeti volt. 5., A nép­oktatási tanintézetek osztály bizonyítványainak másodlatai minden dij nélkül, az elemi és polgári iskolai tanképesitő oklevelek, valamint a közép- kereskedelmi iskolák érettségi bizonyítványainak

Next

/
Oldalképek
Tartalom