Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)
1889-06-16 / 24. szám
XXVII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1889. vasárnap, junius 16. 21 SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti Levelek esak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal Pűliacaek Miksa könyvnyomdája Ungvármegye és az „nngmegyei gazdasági egylet“ hivatalos üdéi* Felelős szerkesztő: Fincicky MihályElőfizetési feltételek: Egész évre . , 4 írt — Félévre .............................2 „ —Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába [Ingvar, Pollaosek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttár soronként 20 kr közlönye, Hivatalos közlemények 1821. ------k. i. 889. Hirdetmény. A vármegye törvényhatósági bizottsága 93. (1622.) szám alatt kelt a hidasmérleg bérlői által szedhető dijak következő jegyzékét hagyta helyben, u. m.: DÍJJEGYZÉK. 1. Életnemü, u. rm búza, rozs, zab, stb. egy kilogrammtól 50 kilogrammig . . . 1 kr. 2. Ugyanaz 50 kgr.-tól 1 métermázsáig 3 „ 3. „ 1 méterm.-tól 10 méterm.-ig 20 „ 4. „ 10 méterm.-án felül minden métermázsától ....................................................1 kr. 5. Gyapjú, bőr és toll 1 kgr.-tól 50 kilogrammig.........................................................3 „ 6 Ugyanaz 50 kgrt.ól 1 méterm.-ig . 10 „ 7. „ 1 méterm.-tól 10 méterm.-ig 40 „ 8. „ 10 méterm.-án felül minden rnétermázsától ....................., . . . 3 „ 9. Egy szekér széna, és az üres szekér visszaméréseért..................................................20 „ 10. Egy drb. kifejlett szarvasmarháért 8 „ 11. Borjúért....................................................3 „ 12. Egy drb kövér serlésért .... 5 „ 13. Egy drb sovány sertésért ... 3 „ Mely határozat és díjjegyzék azzal tétetik közhirré, hogy az az ellen netalán felebbezni óhajtók írásbeli felebbezésüket e hirdetmény közzété- . J j telétől számított 30 nap alatt a város tanácsához benynjthatják. Elkésetten beadott felebbezések figyelembe | vetetni nem fognak. Kelt Ungvárt, 1889. junius hó 15-én tartott , tanácsülésből. LEHOCKY BÉLA s. k. polgármester. EÖRY ELEK s. k. v. főjegyző. 19,197- sz. 1889/ Vili. HIRDETMÉNY. Budapest főváros törvényhatósági bizottságának 1889. évi május hó 22-én 591. szám alatt hozott és a nagyméltóságú magyar királyi belügyminiszter ur által május 24-én 34,734. szám alatt jóváhagyott határozata alapján közhirré tétetik, hogy marha-, borjú-, juh- és bárányhús a főváros duna-balparti részébe vidékről (nem azonban a főváros duna-jobbparti részéből) eladás céljából is behozható korlátlan mennyiségben a következő feltételek mellett: 1. Ily közfogyasztásra szánt hús csak azoknak küldhető, illetve csak azok által hozható be, kiknek a főváros behozatali engedélyt ad. Fogyasztási szövetkezeteknek behozatali igazolványt kell szerezniök. 2. A behozatal esak vasúton, a leadás pedig csak a magyar királyi államvasutak egy budapesti állomásán történhetik. A leadási állomás egyelőre a józsefvárosi teherpályaudvar. 3. A hus-szállitmány nem állhat kisebb marii arészekből, mint ötödökből. Borjú-, juh- és i bárányhús feldarabolva be nem hozható. 4. A hús-szállitmány után a fogyasztási adón í kívül kilogrammonként j kr. vágó- és vásárdíj fizetendő. 5. A hús-szállitmány az engedélyesnek csak az esetben adatik ki. ha el van látva a 6. pontban előirt egészségi igazolványnyal s azt a hatósági állatorvos előzetes vizsgálat után közfogyasztásra bocsáthatónak találta. Oly hús-szállitmány, mely az előirt egészségi I igazolványnyal ellátva nincsen, vagy el van ugyan 1 látva, de a hatósági állatorvos által közfogyasztásra 1 bocsáthatónak nem találtatott, vagy a behozatali forgalomból kizárt helyről származik (7. pont), szokott módon él vezhetlenné tétetik. Nem az engedélyes részére érkező hús-szállitmány közfogyasztásra bocsáthatása esetén a fővárosi szegény-alap javára nyilvánosan elárvereztetek, 6. Az egészségi igazolványnak, mely a tőváros tanácsa által kibocsátandó űrlapokon állítandó ki, tartalmaznia kell annak bizonyítását, hogy a hús községi, illetve törvényhatósági állatorvos által közvetlenül a levágás előtt és után megvizsgált és egészségesnek talált állatból származik s ennek hiteléül el kell látva lennie a vizsgálatot teljesített állatorvos s a községi elöljáró (polgármester) aláírásával és hivatalos pecsétjével. 7. A főváros tanácsa oly helyeket, melyeket állategészségi tekintetben, vagy az állatszemle teljesítése szempontjából aggályosnak talál, a behozatali forgalomból kizárhat. 8. A hús-szállitmánynak a vasúti kocsiból a pályaudvarba e célra kijelölt raktárba átszállításáról és a raktárba akként elhelyezéséről, hogy az állatorvosi vizsgálat eszközölhető legyen, maga az engedélyes tartozik gondoskodni, 9. Az engedélyes a behozott húst közvetlen a közönség fogyasztására köteles bocsátani, miért is tartozik annak kivágásáról és kiméréséről is gondoskodni és azon helyeket, hol és a mennyiben nem személyesen gyakorolná a kimérést, azon egyéneket is, kikkel a kimérést gyakorolni fogja, bejelenteni, húsárainak jegyzékét pedig időnként láttamozás végett a vásárigazgatónak bemutatni. 10. A behozatali engedélylyel való visszaélés az engedélynek visszavonását vonja maga után. 11. A behozatali engedélyt (fogyasztási szövetkezetek részére a ! ehozatali igazolványt) ezen feltételekkel s esetleg egyéb kikötésekkel is a VIII. tan. ügyosztály vezetőjének láttamozásával a fővárosi vásárigazgató adja ki, kinek határozata ellen felebbezésnek a polgármesterhez van helye. Felhivatnak mindazok, kik behozatali engedélyt elnyerni kívánnak, hogy foglalkozásukat és előéletüket igazoló kérvényüket, illetve ajánlatukat mielőbb benyújtsák Budapesten, 1889. évi május hó 29-én. A főváros tanácsa. 3880. sz. k. i. Ungvármegye alispánjától. Ezen hirdetmény az „Ung“ helyilap utján közé tétetik. Ungvárt 1889 junius 8-án. KENDE PÉTER, alispán. A személydijszabás reformja. , Folyó évi augusztus 1-jével életbelép a magyar közlekedésügyi politika egyik legnagyobb . reformja, a vonalszakasztarilfa (zóna.) Baross 5 Gabor közlekedésügyi jniaiszier, ki e téren j úttörő a művelt világ összes nemzetei között, x I a személyforgalomban oly újítással lép fel, j melynek közgazdasági eredményeit, ha ma meg senki előre megpillantani nem is tudja, de érzi : mindenki, hogy oly korszakot alkotó ujitás lesz, i mely Magyarország fejlődésének történelmében i eddig példátlanul áll. i E lapok hasábjain a közgazdasági kérdések tárgyalásai során nem egyszer adtnnk kifejezést, azon erős meggyőződésünknek, hogy Magyar - ország regenerálásának alapvető basisát közgazdasági politikájának okszerű szervezésében kell első sorban keresni; nyiltan adtunk kifejezést annak is, hogy Magyarországon mindeddig nem éreztük semminek annyira hiányát, mint épen egy genialis közgazdasági miniszternek, ki a nemzet erőinek, productiv képességének, érdekeinek feli ímerésével öntudatos magyar közgazdasági politikát kezdeményezzen s azt erős akarattal kifejleszteni tudja. Ma, mintha csak újjá született volna a nemzet, épen ezen a téren kezd megindulni, és pedig nagy arányokban azon mozgalom, melyet érdekeink annyira előtérbe állitnak; ma államférflaink épen azon a téren lépnek fel nagy reformjaikkal, melyen annyira nélkülöztük a nagyságot; ma jelentkezni látjuk magunk előtt azon genialitásokat, kiknek möködésük erős bizalmat keit a nemzet anyagi érdekei fejlesztésének jövőjében. A ki Amerika fejlődésének történetében kutatja gyors haladásának mélyreható okát, azt mindenek felett abban fogja találni, hogy Amerika közlekedési eszközeinek, forgalmi politikájának fejlesztésére fektette a fő súlyt s ezek bőségében megnyitotta útját vagyoni megerősödésének, anyagi fejlődésének. Midőn a magyar közgazda- sági politika is ma ezen térre lép és oly eszközök és módszerek alkalmazását használja fel, melyekkel Amerika fejlődésének emeltyűin is túl tesz, mindenesetre oly úttörő munkát végez, melylyel közgazdaságát és kultúráját megfelelő arányokban emelheti. Baross Gábor, most már kereskedelmi miniszterünk, a reá háruló nagy felelősség teljes tudatával birt, a midőn e refommü életbeléptetését elhatározta. Tisztában volt a feladat nagyságával, a mely azon cél elérésében nyilvánul, hogy a vasút valóban általános közlekedési eszközökké tétessék, a mi a legnagyobb culturális és gazdasági tények egyike lesz ; de tisztában volt azzal is, hogy e nagy célt a köznapi, járt csapáson haladva nem lehet elérni, és ha a miniszter, ki az államvasutak sorsát szivén hordja, mint senki más, és kinek egész politikai szereplése a legreálisabb hazafias törekvés mintája, e nagy reformmüre elhatározta magát, akkor eleve s megnyugtatókig kell hatni azon meggyőződésnek, hogy a miniszter nem kezdeményezett semmi olyan intézkedést, a mi eset- 1 leg veszélyeket vonhatna maga után az áüamva- sutakra. Az uj díjszabási rendszer nagy átalakulást fog maga uián vonni, összes társadalmi viszonyainkban. Eieuyészteti a távolságot, kiterjeszti a munkakört, közelebb hozza egymáshoz a h elkülönzötten élő társadalmi osztályokat, összeforrasztja. Magyarország népét és ekképen , egyik leghatékonyabb tényezője, lesz a magyar állam megerősödésének. De nagy hatással lesz az ország fővárosa, Budapest nagygyá és virágzóvá emelésére. Budapest igy lesz az ország valóságos központja, az ország testének életerőtől duzzadó szive. ■ Nem különben a forgalom varható fellendülésével párhuzamos lesz a vidéki centrumok emelkedésére is. Szóval e reformtól úgy közgazdasági, 1 mint kulturális fejlődésünk szempontjából sokat, a legtöbbet várhatunk. És most lássuk közelebb e nagy horderejű reformot rendszerének egész teljességében. Lapunk mai számához tel ív moll van .PMaLahca.
