Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)
1889-05-19 / 20. szám
XXVII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1889. vasárnap, május 19. 20. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A fzerkosztóhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi rés. ét illeti Levelek csak bér- mcutesen fogadtatnak el. Semmit sem áSíelünk,' ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Poliacsek Miksa könyvnyomdája Előfizetési feltételek: Egész évr.i . . 4 frt — Félévre .....................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ur.g kiadóhivatalába (Ingvar, Poliacsek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr VEGYESTARTALMU HETILAP. üngvármegye és az ..mitfinouyoi gazdasfigi eí»yle<“ UivzUnlo* közlönye Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. Hivatalos közlemények. |J Az ártereken történő építkezésekről, i 63- §. I Árrnentesitett árterekkel és árvizek által j látogatott területekkel biró községekben és határaikon történő építéseknél, az előző §-ok egyéb intézkedéseinek fenntartásával a következő hatá rozmányok emeltetnek érvényre 1. ) A hol az árvíz nagyobb magasságra nem emelkedett és a feltöltés lehetséges, azon területek, melyeken a lakházak épülnek, az eddig ismeri legmagasabb árviz színe felett 50 cmrel magasabban töltendők fel. Az ily magasságra feltöltött, területeken ott a hol az szokásos, a feltöltésnek kellő levevése mellett, az építmények falai veri földből vagy vályogból is épülhetnek, azonban az épület körül legalább egy méter széles padka meg felelő lejtővel készítendő. 2. ) Oly területeken a hol az árviz nagyobb magasságot ért el, vagy valamely körülménynél fogva a területek feltöltése nem eszközölhető az építkezés, az építtetők különböző anyagi viszonyainak figyelembe vételével megállapított alábbi módozatok bármelyike szerint történhetik: a. ) A lakóházak összes falai a legmagasabb viz felett 50 cmre mészhabarcsba rakott szilárd kő vagy tégla, any ágból készíttessenek és a padlózat is ily magasságra fektettessék. b. ) A lakóházaknak legalább azon falai, a melyek a menyezet és tetőzet hordására szolgálnak, szintén 50 cmre a magas viz felett kőből vagy téglából mézhabarcsba rakva állíttassanak elő. c. ) A laképületek szilárd anyagból előállított pilléreken az árviz színe felett 5o cm. magasságig építtessenek és a padozat is ily magasságban helyeztessék el. Ezen pillérek az épület főfalai mentén vagy pedig elég erős kemény tölgy vagy ákácfából készült oszlopok alkalmaztassanak és ezek egymás között keresztkötésekkel összefoglaltassanak. Mindkét esetben elengedhetlen, hogy az épület fedele oly magasra helyeztessék, hogy eresze a nagy viz színe felett legalább 50 cmterrel magasabban feküdjék. A pillérek vagy faoszlopok közötti közök bármily anyaggal kkölthetők. 3.) Istállók és gazdasági célokra szolgáló egyéb épületek a helyi viszonyokhoz képest bármily viszonyokhoz képest bármily anyagból felépíthetők, azonban tisztán faépületeknél, vagy ott a hol a tető faoszlopokon áll, ezen oszlopok egymással foglaló vagy keresztfákkal kellőleg összekap, 'csoltassanak. * * kenységét országos szabályrendelettel állandóv igyekszik tenni. Ungvármegyc is a községek részére tűzrendószeti szabályrendeletet dolgozott ki, melynek veleje az, hogy a kormány által a községekre ráparancsolt tűzoltói intézmény terheit miként viseljék, magát a tűzoltóságot pedig miként létesítsék, hogy gyakorlatilag eléressék ama cél, melyet a miniszteri szabályrendelet contemplál. Egy jó ideát vetett fel még az első tanácskozások idején a vármegye ’főjegyzője, Ta- bódy Jenő, mely idea azóta a minisztérium előtt is megfordult, odalóvén felterjesztve jóváhagyás végett előzetesen. Ez az idea az, hogy minden községben a kiszolgált katonák alakítsák meg a tűzoltói egyesületeket s ők képezzék tovább bizonyos dij mellett a falubélieket. De hogy ez kivihető legyen, szükséges volna az ezredeknél a tűzoltósághoz beosztott legénységből nemcsak bizonyos számot kiképezni tűzoltói szolgálatra, hanem lehetőleg a községek száma szerint. Mert az igy kiképzett katonák otthon a község fiatalabb, de vénebb embereit is okszerűen kiképezhetnék a tűzoltásra. Itt már a társadalom bizonyos kényszer nyomása alatt fog állani, de tekintve a célt, szívesen elfogadja a törvényes kényszert is. A községek tűzoltói dolga a szabályrendelettel megoldatott, de Ungvárváros tűzoltósági ügye bizonyos odiosus árnyékba jutott, mert a képviselő-testület határozatát nem fogadta el a törvényhatóság, hanem hivatkozva a községi törvény 128. §-ára pótköltségvetést kíván a rendkívüli kiadásokról, az eddigi intézkedésekért pedig a polgármestert teszi felelőssé, s kötelezi őt, hogy eljárását igazoló alapos, kimeri tó jelentést tegyen a törvényhatóságnak. Itt tehát a társadalmi támogatás háttere közigazgatási felelősség. Mert az ungvári önkéntes tűzoltóság tisztán társadalmi intézmény, támogatva a városi közigazgatási hatóság által. Az egylet létezését bizonyos feltételekhez kötötte, mely feltóte'ek a képviselőtestület elé kerültek ; s miután a tűzoltói intézmény állandósítása e feltételek elfogadásától függött, a képviselőtestület azok elfogadásával nem látta megsértve a törvényt, az ebből kifolyó előleges intézkedéseket pedig jóváhagyta. A felelősség tehat e tekintetben nem egészen a polgármestert terheli, hanem terheli a képviselő-testületet is, mert a tűzoltóegylettel történt megállapodásra a polgármester csaknem utasítva volt. Tárgyaltatott 1889. évi máj. hó 17-én folytatólagosan tartott rendes közgyűlésben. 63(3o89) A törvényhatósági bizottság az állandó választmány véleményével megegyezöleg az ártereken történő építkezésekre vonatkozó szabályrendeleti intézkedések szövegezését elfogadja, azt az építkezési szabályrendeletbe, annak V-ik fejezete gyanánt beilleszteni, kihirdetni és ennek megtörténte, valamint a felebbezési idő bevárása után a nrnltgú m. k. Belügyministeriumhoz jóváhagyás alá felterjeszteni rendeli. Kiadta : TABÓDY JENÓ, főjegyző. Egyröl-másrói. 2 — 2 '/2 méter távolságban legalább másfél tégla vastagságra és két tégla hoszura, kőből vagy égetett téglából vizálló vagy kövér mészhabarcsba falazandók, alapjuk pedig a természetes kemény, hordképes talajra helyezendő. Az épületet hordó ezen alépitményű pillérek egymás között boltívezettel vagy erős fagerendákkal foglalandó össze és az igy készült szilárd alépítményre a laképület felső falai, bármily építési anyagból is építhetők, szükséges azonban, hogy ott a hol a pillérek összeköttetésére boltivek alkalmaztatnak, ezekre valamint a pillérek belső síkja és a víznek ellent nem álló anyagból készült felső falazat közt, egy elszigetelő deszkaboritás helyeztessék. Miután az ily pilléres alépítmény létesítése esetén az épület padozata és a természetes talaj között magasabb vagy alacsonyabb ür marad, ez utóbbi ha i1/, méternél alacsonyabb földdel kitől* tendő, ha azonban a padozat alatti ür ezen méretet túlhaladja, az üresen is hagyható és közbenső menyezet alkalmazása mellett kamarának vagy pincének használható, s ez utóbbi esetben a pillérek közötti közök vályog — patics, vagy fecskefészek falakkal kitölthetők. Az alépítmény ezen helyiségei közegészségi szempontból lakásul vagy istállóul nem használhatók. d.) A laképület padozata tekintet nélkül a volt árviz magasságára legalább 50 cmre a környező talaj felett helyeztessék; azon főfalak mentén azonban, a melyek a menyezet és tetőzet viselésére szolgálnak, az alapból egész a tető kötőgerendát alá 2—2Yj méter távolságban, vagy pillérek építtessenek égetett téglából mészhabar sba rakva A törvényhatóság legutóbbi közgyűlésében sok érdekes tárgy került a zöld asztalra, melyek előzetesen az állandó választmány rostáján mentek keresztül s a közgyűlés már nem az anyag mivoltát bírálta el, hanem csak az állandó választmány köntösét, melybe a feltáiált anyagot betakarta. Valaki indítványt tesz az állandó választmányban, hogy Buttler János grófnak, a ki halálakor mint milliomos halt meg, azért mert a palágyi templom temetőben jeltelenül nyugszik, emléktárgyat állítsunk. Ez bizony furcsa kívánság. hogy a ki milliomos volt, s holta után órdemetlen utódai a milliókat hitványul elpazarolták, most az utókor nyomorult szegényei garasonkint vagyont gyűjtsenek, melynek árán a milliomos hamvai emléktáblával megjelöltessenek. És még felhivandók lesznek az adományozásra a nagyérdemű hazafi alapítványaiban részesülő vármegyék is. A ki alapítványát önzetlenül és öntudatosan tette, vagyonát pedig ismeretlenre hagyta minden kikötés nélkül, hogy elfecsérelje, annak emlékét megőrzi az alapítvány maga ; az abban részesülők pedig megemlékeznek róla. Itt lakott Bozoson, Ungvár mellett, gróf Buttler János, de Ungvár városában a milliomos nem hagyott emléket, pedig tenette volna ; de még a vármegyében se igen látszik nyoma, hogy valami nagy érdekkel viseltetett volna vármegyéje iránt. Vagy abban az időben a „társadalom“ még nem kivánt áldozatokat főurainktól. Bezzeg a mai „társadalom“ ugyancsak igénybe van véve. Ma minden culturalis törekvést csak a társadalom segélyez, emel nagyra. A tűzoltói intézmény társadalmi utón termett, s ma már az állam a társadalom tevéA törvényhatósági bizottság közgyűléséből. — Elnök Török József gróf főispán. — E hó 16-án és 17-én rendes kö z g y ű 1 é s t tartott Ungvárrm gye törvényhatósági bizottsága, mely r e n d k i v ü 1 i érdekeltség közt vette kezdetét, lévén egyúttal választani való tisztviselő is. És éppen e rendkívüli körülménynek tulajdonítható, hogy első nap felül voltak a 200-an, másnapra már nem maradt csak 14 tag De vegyük sorba a letárgyalt ügyeket. Elnöklő főispán üdvözlő a szép számmal egybe- gyült bizottsági tagokat s a közgyűlést megnyitódnak nyilvánította. Az alispán jelentést tesz a törvényhatóság állapotáról, a múlt közgyűlés óta felmerült eseményekről s bejelenti Farkas Péter árvaszéki ülnök elhunytét. A jelentés tudomásul vétetvén, X^apuuk mai számához fél ív melléklet vnu csatolva,.
