Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)

1889-05-19 / 20. szám

az elhunyt Farkas Péter özvegyét jegyzőkönyvi I kivonaton, kifejezvén az elhunyt érdemei iránti őszinte sajnálkozást, értesíteni határozta. — Am. kir. belügyminiszter leiratában érte­síti a törvényhatóságot, hogy a Rudolf trónörökös halála alkalmából felterjesztett részvét feliratra a királyné, és a király ő Felségeik, valamint az öz­vegy trónörökösné Stefánia főhercegnő ő Fensége kegyelmes és legkegyelmesebb köszönetét a vár- megye közönségének tudomására hozza. — Szapáry Gyula gróf és B a r o s s Gábor miniszterek leiratban értesítik a vármegyét, hogy a földmivelési ipar- és kereskedelemügyi, illetve a belügymifniszterium vezetését átvették. Üdvözlő feliratot intézünk mindkét miniszterhez. — A Labore vizén Vaján és Deregnyö között egy százados hidkérdés forog fenn Zemplénvár- megye és Ungvármegye között. A százados hid a múlt évben, hála a romboló vizelemeknek, végkép megsemmisült. A közlekedést azonban fenn kell tartani s minő praerogativán ? Ungvármegye hozzá látott, hogy a zemplénieket könnyebben átereszt­hesse, egy komp készitéséhez. A jelentés szerint eddig már 3000 írtba került, hogy a szomszédok átkelhessenek majdan a vizen. De hát egy állandó hid közös költségen való elkészítéséhez roppant sok tanulmány kell. Vármegyénk határozata az. hogy az alispán hallgassa ki a szomszéd földbir tokosokat egyről-másról; vizsgáltassa meg a Labore folyam medrét alaposan, vajon egy esetleg épí­tendő hid alapozását nem ellenezné-e a viz alatt levő, láthatatlan talaj. És hogy Zemplénvármegye is tegyen valamit az ügyben, az összes iratok visszavárólag a jövő század elejére átküldetnek tanulmányozás végett, azon kijelentéssel, hogy az ungmegyei komp még pünkösdkor megkezdi já­rását, ha hozzá való lejáróról gondoskodik egy ár vizecske, mert addig bajosan talál megfelelő helyet. — A vármegyei szervezési s ügyrend és több más szabályrendeletet a belügyminiszter módosítás végett leküldvén, az állandó választmány a módo sitásokat lehetőleg megtette, némelyeket nem vél megtehetőnek s újabb indokolás mellett, az elfoga­dottakkal visszaterjeszti a miniszternek jóváhagyás végett. Hát a választás ? Ezt gondolták a t. hallgatók, midőn ennyi miniszteri rendeletet végig hallgattak. A forró nap heve a teremben fulasztó gőzt fejlesztett, s a vidéki atyafiak nagyon szerettek volna már kiabálni és szavazni, mint hajdan. De hát minden választásnak egy kis formasága van : a kijelölés. Mert nem elég pályázni és igazolni, hogy a törvényszerinti képesítés megvan, azonfelül joga van a közgyűlésnek a pályázót minden indo­kolás nélkül ki is zárni a versenyből. Erre egy választmány küldetett ki, melybe a törvényhatóság 1 beválasztotta Sztáray Antal grófot, Lipcsey Józsefet és Herceg Károlyt a főispán kinevezte ugyanoda Bacsinszky Ödönt, Makay Dánielt é's Markos György ö t. A mig a kijelölő bizottság candidál, a közönség azalatt türelmetlenül kiabál. Végre megjelennek a kijelölők és tudatják, hogy a pályázókat mind candidálták. Húsz tag névszerinti szavazást kíván ; az elnök elrendeli azt. A szavazás zajosan megy, az eredmény nem meg­lepő, nem váratlan, mert mindenki tudta előre, hogy igy üt ki, de azért szavazni kellett. Árvaszéki ülnökké kikiáltja az elnök Csicsery Árpádot a ki 93 szavazatot kapott. A kimaradottak kaptak és pedig Mokcsav Béla 49, Pálffy Béla 24, Saarossy Károly 2 szavazatot. Megéljenezték mind a négyet. A Csicsery Árpád megválasztása folytán megüre­sedett másodaljegyzői állásra az egyedül pályázó Fekésházy Gyulát közfelkiáltással, az ő megválasztatása folytán megüresedett harmadik aljegyzői állásra az egyedül pályázó Fehér Ákos közig, gyakornokot közfelkiáltással megválasz tották. Az újonnan megválasztottak, valamint S z t á- ray Gábor gróf tiszteletbeli aljegyző a hivatali esküt letették. Ezután jött a Ludovika pályázat, eldöntése. Ungvármegye a jövő tanévre a gr. Buttler János alapítványra két tanulót küld a Ludovikába. A két helyre sokan pályáztak és kijelöltettek : Sutka Pál, Z ilán Leo, Erdős Béla, Gulácsy József, Szieber Szilárd és Füzesséry Béla. Megválasztattak : Gulácsy József és Szieber Szilárd. Ha ezek a vizs­gán átesnének, másodsorban kijelöltettek: Sutka Pál és Zalán Leo. Az állandó választmány, midőn a pályázók; kijelölését megtette, egyúttal egy indicványt is formulázott. melynek tárgya az, hogy bárdányi Buttler János gróf hamvai Palágy községben jel­telenül nyugszanak. Indítványozza tehát, hogy a vármegye hálás kegyeletének maradandó tanúsá­gául megfelelő emléktárgy felállítása, ezen célra ■ szolgáló pénzösszeg adományozása és hozzájárulása I iránt a nagyérdemű hazafi alapítványaiban része­sülő vármegyék kerestessenek meg. Ez ügy sikeres előkészítésére az alispán elnöklete alatt Sztáray Antal gróf, MakayDánieljés Kovács Károlyból álló bizottság kiküldetett. Az idő előre haladván, a közönség pedig : a további tárgyalást megunván, szétment, a köz ■ gyűlés berekesztése előtt. A második napon gyönge érdeklődés mellett II folytattatok a tanácskozás. Az alispán felszólalása után, hogy az árva­széki elnök helyettesítéséről gondoskodni a törvény rendeli, ennélfogva az árvaszéki elnök helyettesí­tésére Kusnyiry Gyula árvaszéki ülnök választatott meg. — A vármegyei építkezési és tűzrendészed szabályrendeletek az állandó választmány véleménye alapján elfogadtattak és fel fognak terjesztetni. Városi ügyek. Ungvárváros szervezési és ügyrendszabályzata némely módosítások megtétele végett a képviselő- testületnek visszaküldetnek ; valamint a kőbánya művelési szabályrendelet is. A kövezetvámi 1878—1883. zárszá 11 adások a kiküldött számvizsgáló bizottság nehézményei vei együtt felvilágosítás végett visszaküldetnek, tí tárgynál egy kis vita fejlődött ki. Thuránszky Tivadar mint a számvizsgáló bizottság elnöke a nehézmények felolvasását kéri és alkalmat vesz egyúttal arra, hogy elnöki és vizsgáló kiildöttségi állásáról leköszönjön még pedig azért, mert a vá­rosban lakó többi küldöttségi tagok egyszer sem jelentek meg a vizsgálathoz, holott ő faluról több­ször befáradt, ennélfogva nem érzi magát többre kötelezettnek, mint a városi tagok. Weinberger Albert nem látja szükségét a felolvasásnak addig, a mig a város, mint vádlott, ki nem hallgattatik. Kende Péter alispán előadván az ügy ge~ nesisét, határozottan kívánja, hogy aki a vádpon­tokat emelte, hallgassa meg majd a védelmet is; ennélfogva Thuránszky lemondása el nem fogad­ható. E nézethez csatlakozott a közgyűlés is és a lemondást nem fogadta el. — Az 1883—1884-iki kövezetvámi számadá­sok, az emelt nehézmények el lévén oszlatva, jóvá­hagyattak és a felmentvény megadatni határozta- tott. — A városi 50.000 ftos és 61.000 ftos kölcsö­nök hova forditásáról beadott számadások a fő­I számvevői nehézményekkel visszakűldetnek a kép- I viselő testületnek. — A várösi árvaszék által betérjesztett 1888. évi gyámpénztári mérleg jóváhagyási záradékkal ellátva felsőbb jóváhagyás végett felterjesztetik. — ä város újabb 105.649 frtos kölcsön felvé - tele iránt hozott képviselő testületi határozat jóváhagyatott. — A városi tűzoltóság ügyében hozott kép­viselő testületi határozat, mely a polgármester előlegas intézkedését jóváhagyta s a költségvetés határain túl többlet kiadás jóváhagyását kéri, a törvényre való hivatkozással visszaküldetik indo­kolt nyilatkozattétel végett a polgármesternek és pótköltségvetés szerkesztése végett a képviselőtes­tületnek. — A kéményseprői illetménynek 1500 írtban történt megállapítása helyben hagyatott; valamint az előre nem látott másnemű kiadások jóváhagyása iránt felterjesztett képviselő testületi határozat is elfogadtatott azon megjegyzéssel és utasítással, hogy a polgármester a községi pénzkezelésről al­A-z „ü lSTGt“ tárcája. A levegőről­— Egészségtani tanulmány— Dr. Weisztarg Zsigmondtól. (Folyt, és rége.) Látjuk tehát ebből, hogy a levegő romlásá­nak, külső befolyásokon kívül, még saját szemé­lyünkben is van hathatós előmozdítója. Hogy mindamellett egészségünkben mégis nagyobb kárt ne valljunk, az egészségtan feladata e tekintetben minket nemcsak megóvni, de egyszersmind tapasz­talati tényekkel oktatni is. Ilyen tapasztalati tény, hogy a romlott levegőnek befolyása az emberi szervezetre nézve abban áll, hogy általa az oxyda- tio, vagyis a légcsere, a testben hanyatlásnak indul ; továbbá a test ellentállási képességét csök­kenti és ennek folytán megbetegedésre praedis- ponálja, vagyis hajlandóvá teszi. Bizonyíték arra: a régi laktanyák és tömlöcük lakóinak, részint megbetegedési, részint halálozási aránya. Azelőtt a katonaságnál a halálozási arány nem csekélyebb volt mint 5O°|00 (pro mille), most a barakrendszer- nél nem magasabb mint 41 A börtönökben az azelőtt volt halálozási arány a 100 percentet is felülmúlta; mai napság pedig nem nagyobb mint 2o°|0. De mutatja továbbá a rabok megbetegedési arányszáma is. Mig a szabadban dolgozók közül alig betegszik meg 1 oo-ból 70—80, addig a bezárva tartottak közül százan felül is. Ezek után joggal kérdezhetik, hogyan értel­mezhetjük ama nevezett helyek rósz levegőjét és ennek oly kiváló ártalmasságát ? Mire felelünk : egy­szerűen oly módon, hogy tapasztalati tény, miszerint a zsúfolt lakásokban, (melyek rendszerint egyúttal rosszul szellőzöttek és még kevésbé világítottak) fogy az oxygén, mint fentebb mondtuk, már maga a lélegzés által is. Ezen fogyás rendkívül csekély ugyan, de tekintve az egyes ember oxygén felhasználását, mégis jelentékeny az az oxygén mennyiség, melyre az emberi szervezetnek szük­sége van. Ha tehát olyan oxygén-fogyott helye ken csak rövid ideig tartózkodunk, ezt az em­beri szervezet nem veszi számba, mert könnyen kiegyenlítheti ; de ha talán napokig, sőt évekig kell ilyen kisebb nyomás alatt levő oxygénnel beérnünk ; akkor jelentékenyen szenved alatta a légcsere vagyis oxydatio, minek folytán hiányos lesz a táplálkozás is, melynek követkéz ménye az erő hanyatlása és előáll a betegségekre való hajlam, vagyis dispositio. Mert kisebb nyomás alatt levő oxygénből kevesebbet veszünk fel a vérbe, mint rendesen ; és a vérbe fölvett oxygén mindig bizonyos arányban kell, hogy legyen a levegőben levő oxygénnel. Továbbá tudnunk kell, hogy a fentnevezett helyeken roppant kevés, (vagy éppen semmi) az u. n. ozon, (melyről már mondtuk volt, hogy ő a levegő legjobb tisztitó szerel) mert olt, hol az ozon bárminemű bomlás­terményekkel jön érintkezésije, ott idővel teljesen megszűnik Tudjuk pedig, hogy az ózonnak kiváló elevenitő és élesztő hatása van, hiánya tehát nagyon is érezhetővé, sőt vészessé is válhat. Végre ki nem feledjük az ily helyeken nagyobb mérvben előfor- , dúlni szokott, szénsav, vízgőz és organikus anya­goknak felszaporodását sem. Ha ezek a levegőben a fent említett mennyiségen túl vannak, akkor az emberi test kiválasztó képességét a kiválasztandó anyagokra nézve, nemhogy fokoznák, hanem csökkentik, ezen utóbbiak tehát a szervezetben visszamaradnak és ily módon lassítják a rendes anyagcserét. Az anyagcsere pedig csak akkor megyen a maga rendjén végbe, ha termékei a ren­des utón ki is küszöböltetnek ; ehhez pedig szük­séges, hogy a rendes anyagcserével egyszersmind meglegyenek annak megfelelő külső feltételei is, vagyis jó lévegő ; annál is inkább, mert rósz, szellözetlen levegőben leginkább terjednek a fer­tőző betegségek is, minő a hagymáz (typhus) és különösen a küteges hagymáz Tényleg is, alig üt ki valahol olyan járvány, biztosra számíthatjuk, hogy a zsúfolt helyeken (tehát börtönökben), a leg­több áldozatait fogja találni. Azért csak helyesel­hetni ama börtön orvosok eljárását, akik azt tart ják, hogy : a rabnak inkább kevesebb a paszulyból, de annál több , a levegőből I Ismételjük tehát, hogy levegő tekintetében az egészségtan azt kívánja, hogy 0.6 (hattizedrész) százaléknál ne legyen több benne a szénsavból, i Ez ugyan ritkán elérhető ; de hogy talán még i°j0-nál többre is ne emelkedjék, szemelőtt kell tartani, ho.$- egy felnőtt (20 éves) embernek 1 órára 33 köbméter levegőre van szüksége, és hogy csak egy módunk van rósz levegő helyébe jót kapni és ezt a szellőztetéssel érjük el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom