Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)

1889-03-17 / 11. szám

XXVII. ÉVFOLYAM.

Uugrál* 1880. vasárnap, március 17.

11. 8ZAM.

Megjelen:

MINDEN VASÁRNAP

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjak, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadóhivatal

Poliacsek Miksa könyvnyomdája

Előfizetési feltételek:

Egész évre . , 4 frt —

Félévre .....................2 „ —

Negyed évre . . . . 1 „ —

Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések.

szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába CJngvár, Pollaesek M. könyvnyomdájába küldendők

Nyilttér soronként 20 kr

Ungvárnaegye és az „ungmegyel gazdasági egylet“ hivatalon közlönye.

Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály.

Hivatalos közlemények.

Meghívás.

A városi képviselő testület folyó évi március 18-án d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést fog tartani, melyre a t. képviselő tag urakat van szerencsém tisztelettel meghívni.

TÁRGYAK:

1. A közös hadsereg és honvédség részére még építendő laktanyák, — egy uj vágóhíd és a kisdedóvó ház építésére vonatkozó polgármesteri előterjesztés s ezzel kapcsolatban az építkezéshez szükséges pénz megszerzése iránti javaslat e 1 ő 1 e g e s tárgyalása.

2. A tűzoltóság ügyében a képviselet határozata folytán tett intézkedések felől a polgármester jelentése.

3. Egyéb folyó ügyek tárgyalása.

Kelt Ungvári 1889 március 16.

LEHÓCKY BÉLA, _________ polgármester.

5000. sz Földmivelés-ipar és kereskedelemügyi VII. m. kir. miniszter.

KÖRRENDELET,

valamennyi törvényhatóságnak. Értesítem a törvény- hatóságot, hogy a halászatról szóló (1888. évi XIX) törvényt, az ezen törvény 72. §-ában nyert felha talmazásomnál fogva 1889. évi május hó 1-én életbe léptetem, s egyidejűleg mindazon halászati szabályrendeleteket, a melyek az említett törvény életbe lépésekor még érvényben állanak, hatályon kívül helyezem. Erről a törvényhatóságot, a szóban levő törvény végrehajtása tárgyában ugyan ezen kelet és szám alatt kiadott rendeletem megfelelő számú példányainak idezárása mellett tudomás és megfelelő közzététel végett oly felhívással ért sitem, hogy hatósági közegeit a hivatkozott törvény, s a végrehajtási rendelet határozatainak beható tanulmányozására s a törvény életbe lépése után megfelelő alkalmazására utasítsa; mert csak igy válik lehetségessé ezen, közgazdasági szempontból mindenesetre fontossággal bíró törvény eredményes végrehajtása. Jóllehet a halászati törvény s a vonatkozó végrehajtási rendelet a törvény tárgyára, s az eljárásra nézve tüzetes és részletes intézkedéseket tartalmaz, szükségesnek tartom a törvényhatóság figyelmét ez alkalommal még a következőkre irányozni : A halászati törvény kettős feladatot kivan megoldani; egy részről halászati tilalmak által elejét akarja venni a káros halpusztitásnak, misrészről oly intézkedéseket tartalmaz, a melyek alkalmasak az okszerű haltenyésztés előmozdítására.

E két rendbeli cél elérése szempontjából a törvény első sorban is a halászati jog körül uralkodó homályos viszonyokat rendezi az által, hogy a halászati jogot a meder tulajdonához köti (törv. 1. §.) mindazon által megengedi, hogy mindazok, a kik a halászati jogot oly viz területén gyakorolják, a melynek medre tulajdonukat nem képezi; ezen jogukat 1889. évi május hó 1-től számítandó egy év alatt vagyis bezárólag I890. évi április hó 30-ig az alispánnál (polgármesternél) igazolhassák.

A jogosultság kimutatására megállapított ezen határidő elmulasztása a halászati jog elvesztését vonja maga után, (törv. 6. §.) A halászati jogosultság megállapítására vonatkozó határozatokat és eljárást a törvény 3—7 §-ai, a rendeletnek pedig 2—5 §-ai tartalmazzák. A halas vizek a törvény által két osztályba soroltatnak ; az egyik osztályba tartoznak a zárt vizek, ezeken a halászat a jogosult által korlátlanul gyakorolható, a másik osztály a nyílt vizeket foglalja magában. A halászat gya gyakorlására és védelmére vonatkozó törvényes intézkedések tehát mind a nyílt vizeken való halászatra vonatkoznak. A törvény egyik irányelve az, hogy a halászat, annak okszerű fejlesztése érdekében, lehetőleg nagy vizterületeken gyakorol- tassék, mivel pedig a meder a legtöbb esetben nagyszámú parcellákra osztva, - számos birtokos!

tulajdonát képezi, s ily eldarabolt vizmederben a halászat egységes rendszer szerint nem űzhető; ez okból a törvény a társulati intézményt lépteti életbe, s kimondja, hogy az érdekeltek ily esetben a törvény korlátái között csak társulattá alakulva gyakorolhatják a halászatot, (törv. i4. §. b. pont) A halászati jog viszonyok rendezése után tehát a j törvényhatóságnak a törvény végrehajtása érde- j kében egyik legfontosabb és legsürgősebb feladatát I a halászati társulatok megalakítása, s ezzel kapcsolatban a halászat gyakorlásának tényleges rendezése fogja képezni.

Addig természetesen, mig a halászati társula tok megalakulnak, a törvény s a végrehajtási rendelet korlátái között az egyes jogosítottak a hala szati jogot nyílt vizeken és önállóiag szabadon gyakorolhatják. A halászat önálló módon vagy társulati utón leendő gyakorlásának szabályozása véglegesen a társulat megalakulás akor rendezendő; a társulat alakítására vonatkozó szándékról ugyanis az érdekeltek 30. napon át közszemlére kiteendó hirdetményben oly felhívással értesittetnek, hogy ezen határidő alatt, esetleg a tárgyalásnál kifogásaikat, avagy ha jogukat a törvény I4. §-a pontja értelmében önállólag kívánják gyakorolni, ezen igényűket is a hatóságnál jelentsék be ; a bejelentett igények iránt az érdekeltek, valamint a közigazgatási bizottság meghallgatása után a földmivelés-ipar és kereskedelemügyi miniszter a törvény

15. §-a illetőleg a rendelet 55—57. §-ai értelmében véglegesen határoz, s ez alkalommal, ha a halászatnak bizonyos vizterűleten önálló módon leendő gyakorlását engedélyezi avagy később az érdekeltek kérelmére a bérleti területek minimumának megállapítása iránt is intézkedik. Korlátozás e részben tehát csak is a bérbeadás esetén nyer alkalmazást, és pedig az esetben, ha az egyes jogosítottak nem az egész vizt őrületeket, hanem azt részekre felosztva kívánják bérbe adni, ily esetekben az okszerű halászat előmozdítása s a szomszéd birtokosoknak netán okozható sérelmek kikei ülése céljából a törvény 14. §-a pontja, s a végrehajtási rendelet 16. §-a értelmében a bérleti területek minimumának megállapítása iránt a földmivelés- ipar és kereskedelmügyi minister esetről-esetre intézkedik. Ha az érdekeltek többsége a társulattá alakulás mellett nyilatkozik, s a társulat tényleg megalakult, a társulati vizterületeken az egyes halászati jogosultak, a társulat fennállásának tartama alatt a társulat beleegyezése nélkül a halászatot többé nem gyakorolhatják, azt bérbe nem adhatják ; az ily területeken tehát a halászat a társulat által fog gyakoroltatni.

Az esetben pedig, ha a társulat az érdekeltek többsége által meg nem alakítható, avagy ha a társulat törvényszerű kötelezettségének eleget nem tesz, a társulati vizterületeken a halászati a törvény 47. §-a értelmében hivatalból bérbeadandó és a halászat a bérlő által gyakorlandó A társulatok szervezésére, és a megalakításuknál követendő eljárásra nézve, a törvény IV fejezete, illetőleg a rendelet 53—63. §-aiban foglalt határozatok irányadók. Az okszerű haltenyésztés előmozdítása érdekében igen fontos intézkedést tartalmaz a törvény

16. §-a, a midőn alkalmat ad arra, hogy a halak ivására és a halivadék fejlődésére alkalmas területnek, az erre szolgáló idő alatt a gazdasági használat korlátozásával is, kiméleti terekké nyilváníttassanak. Az erészben követendő eljárást a törvény V. fejezete, illetőleg a rendelet 50—52, §-ai szabályozzák. A jogosulatlan halászat ellenőrzése céljából a törvény 8. §-a elrendeli, hogy a ki akár zárt, akár nyílt vizeken halászni akar. az első hatóságnál halász jegyet váltani és azt halászás közben magával viuni, s az ellenőrzésre hivatott közegeknek kívánatra felmutatni köteles.

A halászjegy űrlapok megszerzésére, kezelésére és elszámolására nézve a. pénzügy minister ur áiiai közelebbről külön utasítás fog kiadatni, s maguk a bélyeges űrlapok kellő időben és meny- nyiségben a hatóság rendelkezésére fognak bocsáttatni. A halász jegyekre vonatkozó intézkedéseket a törvény 8—10. §-ai. illetőleg a rendelet 6—13. §-ai foglalják magukban. A halászati törvénynek, mint előbb is érintém, másik sarkalatos törekvését képezi, a halászatnak a nagy mérvben elharapózott és szerfelett káros pusztítás ellen való védelmezése. E törekvésnek kiván érvényt szerezni a törvénynek a halászati tilalmakról szóló III fejezete, s erre irányulnak a rendelet 23—42. § aiban foglalt határozatok. A törvény a gazdaságilag fontosabb halfajokra tilalmi időszakokat és legkisebb méreteket állapit meg, mely időszakokban illetőleg a mely méreteknél kisebb halakat nyílt vizekből kifogni nem szabad (törv. 18—20 §-ok) továbbá használaton kívül helyezi, illetőleg szabályozza azon halfogási módokat, a melyek tapasztalás szerint ká rosaknak bizonyultak (törv. 23—25. §-ok), valamint rendelkezéseket tartalmaz a halakra nézve kártékony állatok pusztítására nézve (törv. 26. §-a).

A mesterséges haltenyésztés érdekében kivételes intézkedéseket tartalmaz a törvény 24. §-a, a kifogott halak szállítására és forgalomba hozására nézve a törvény 27—28. §-ai illetőleg á rendelet 28—35. § ai tartalmaznak intézkedéseket. E részben felemlitendőnek tartom, hogy azok a halfajok, a melyek törvényes védelem alá nem esnek a jogosítottak által bármikor kifoghatók és elárusíthatok. A zárt vizekből a védelem alá eső halak és rákok is bármikor kifoghatók, de ezek valamint a nyílt vizekből a tilalmi idők beállta előtt fogott halak és rákok is a tilalmi időben csak is származásukat igazoló községi bizonyítvány mellett árusíthatók el. A törvény által a halászat védelmére nézve megállapított intézkedések azonban a célzott üdvös eredményeket csak abban az esetben biztosíthatják, ha a közigazgatási hatóságok s alárendelt közegeik a szükséges felügyeletet és ellen őrzést mind a halászat tényleges gyakorlásánál, mind a [ halak forgalomba hozásánál lelkiismeretes pontossággal, s a lehető legnagyobb szigorral gyakorolják, s ott a hol szükséges a törvény büntető határozatainak alkalmazásával is érvényt szereznek a törvény rendelkezéseinek.

Az ellenőrzés könnyebb gyakorlása céljából a törvény által védelmezett halfajok ismertetését tartalmazó füzetet megfelelő számú példányokban a törvényhatóság rendelkezésére bocsátom.

A rendelet intézkedéseket tartalmaz még a ha lépcsők felállításánál követendő eljárásra (43—

48. §-ok), továbbá az ipari, öntöző és halastavak táplálására szolgáló csatornákon alkalmazandó til- \ tokra nézve (49 §) a büntető eljárásra (64 §) a j kiszabott, illetőleg behajtott pénzbüntetések és pénzbírságok kezelésére nézve (65—72 §-ok). A végrehajtási rendelethez csatolt mintáknak megfelelő nyomtatványokat, a halászjegy űrlapokra vonatkozó I és II minta kivételével a törvényhatóság bárhol is beszerezheti ugyan, mind a mellett az iránt is tárgyalásba bocsátkoztam a helybeli nyom dákkal, vajon a szükséges nyomtatványokat mily áron volnának hajlandók a törvényhatóságnak szállítani; az eredményről a törvényhatóságot értesíteni fogom. Amennyiben a törvény végrehajtásával járó intézkedések gyakran halászati szakértő közreműködését teszik szükségessé, értesítem a tör - vényhatóságot, hogy e végből a kultur mérnöki intézmény keretében külön halászati felügyelő közegről gondoskodtam, ezen közeget a halászat körül felmerülő szakkérdésekben a törvényhatóság is igénybe veheti, sőt a társulatok megalakításánál a végrehajtási rendelet 53 §-a értelmében, mint hatósági szakértőt igénybe venni köteles. Végül értesítem a törvényhatóságot, hogy a végrehajtási rendeletből, valamint a védelemben részesülő halak ismertetését tartalmazó füzetből kívánatra esetleg több példányt is kész vagyok a törvényhatóság rendelkezésére bocsátani.

Budapest 1889. február hó 9-én.

SZÉCHÉNYI s. k.

Olvastatott Ungvármegye trvhtgi bizottságának 1889. év február hó 26 án tartott rendes közgyűlésén.

8. (1227 sz. A törvényhatósági bizottság a körren- deletet az állandó választmány vélemé nyéhez képest, az „Ung“ cimü vármegyei hivatalos közlönyben közhírré tenni határozván, — a körrendelet kívánalmainak megfelelő intézkedések megtételére az alispánt és általa a főszolgabirákat és Ungvárváros polgármesterét utasítja. Kiadta : TABÓDY JENÓ, főjegyző.

áhoig fél ív melléklet van csatolva

á