Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1887-07-17 / 29. szám
XXV. ÉVFOLYAM. Ungvár 1887. vasárnap, jnlius 17. 29. SZÁM, Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Pu.lacsek Miksa könyvnyomdája. VEGYEST ARTALMU HETILAP. Előfizetési feltételek: Egész évre . 4 frt — I Félévre ......................7 „ — I Negyed évre . . . . 1 „ — I Egyes szám ára 10 kr. I Hirdetések. szintúgy mint előfizetések as Ung kiadóhivatalába [Ingvar, Pollaesek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr UngTiírmegye és az „ungmegyei gazdasági egylet.“ hivatalos közlönye. ■ -------• • - ------------------------------ ---------................................-.'.r.71.——............. - ........ ■ ■ ----v Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. Hivatalos közlemények. Az 1887. évi május hó 27-én Ungvárit tartolt törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésnek jkvi kivonata : 73. (2676) sz. Az állandó választmány vonatkozással a törvényhatósági bizottság- 1886. évi 54. (1161) számú határozatára a megyei tisztviselők rangfokozata, nap és fuvar dijainak megállapítására vonatkozó szabályzatot a változott viszonyoknak megfelelőleg módosítva és a megfelelő rangfokozatban az állami tisztviselőknél fennálló dijfokozat alkalmazásával, beterjeszti és véleményezi, hogy a VI- VIII ig rangfokozatban álló tisztviselők fuvar illetménye kilométerenként 20. krban, a IX-XII-ig. rangfokozatban levőké I5. krban állapíttassák meg- A törvényhatósági bizottság a szabályzat tervezetét az állandó választmány módosításával elfogadja és a vármegyei tisztviselők nap és fuvar dijait következőleg állapítja meg : 1. Alispán VI rangfokozat napdij 8. frt — kr. 2. A főjegyző és árvaszéki elnök VII fokozat napdij................................6. frt. 50 kr. 3. tiszti főügyész, foszolgabirák, 'fő- pénztárnok, főorvos, árvaszéki ülnökök és első aljegyző VIII fokozat napdij ...............................................5. frt — kr 4. Aljegyzők, főszámvevő, levértárnok és közgyám IX fokozat napdij 4. frt — kr. 5. szolgabirák, járásorvosok XT fokozaL napdij ..........................................3. frt 50. kr, 6. pénztári ellenőr, száinvevőisegéd, iktató, kiadó, fatenyésztési biztos, háznagy, állatorvos és mértékhitelesítő XI fokozat napdij .... 2. frt 50 kr7. közig, gyakornokok, Írnokok és bábái: XII fokozat napdij . . . 2. frt — krA fuvar költség kilométerenkint a VI, VII, VIII fokozatban 20. kr. a IX, X, XI, és XII fokozatban I5. kr. A törvényhatósági bizottság egyszersmind elrendeli, hogy az ekként alkotott szabályrendelet közhírré tétel végett a főszolgabirák és Ungvárvá- ros polgármesterének 30. nap elteltével való jelentés kötelezettsége mellett kiadássék és a jelentések leérkezte után felső jóváhagyás elnyerése végett a nmgu. m. kir Belügyministeriumhoz folterjesztessék. A szabályrendelet az „Ung“ helyilap utján is közé tétetik. kiadta: TABÓDY JENŐ, főjegyző. SZABÁLYRENDELET a betegség vagy szellemi fogyatkozás foly - tán munkaképtelenné vált megyei tisztviselővel, segéd és kezelő személyzeti taggal szemben követendő eljárás tárgyában. í. §. Ha a megyei tisztviselő segéd és kezelő személyzeti tag, betegség vagy szellemi fogyatkozás miatt, állása teendőinek teljesítésére képtelenné válik, joga van hathónapigi terjedő szabadság idő igénybe vételére. 2. §. A kérvény beadására nemcsak a tisztviselő segéd és kezelő személyzeti tag jogosult, de ha az illető a kérvényt beadni képtelen lenne, akkor nevében azt családjának bármely tagja, esetleg megbízottja, sőt közvetlen hivatali felebbvalója is beadhatja. A kérvényben az idő, a melyre, s az ok, amely .miatt a szabadságolás kéretik, röviden előadandó. 3- §• A kérvényhez a főorvosi nyilatkozat melléklendő, melyben a szolgálat képtelenség leírandó s indokolt vélemény nyilvánítandó arra nézve, hogy mily idő tartam alatt nyerheti visza az illető munkaképességét. Azon esetre, ha a kérvényt az illető nem saját kezűleg irta volna alá, a főorvosi nyilatkozatban igazolandó az is, hogy az illető a kérvény aláírására képtelen volt. 4- §Az e tárgyú kérvények elbírálása felett első fokulag az alispán határoz; ha az alispán a kérelem teljesítését egészben vagy részben megtagadná, az alispán határozata a vármegye törvényhatósági bizottságához s ennek határozata a m. kir. belügyminiszterhez felebbezhető. Az alispán kérvénye felett első sorban a törvényhatósági bizottság, másod sorban a belügy- minisztérium van hivatva határozni. 5- §• Ha a tisztviselő, segéd és kezelő személyzeti tag a hat hó lefolyása alatt sem nyeri vissza munka képességét, újabb hat havi szabadság idő igény be vételére jogosult. Az e tárgyú kérvény beadása, felszerelése és elintézésére nézve az előbbi §§ ban foglalt rendelkezések irányadók. ó. §. ' A 12. havi szabadság idő tartama alatt a tisztviselő teljes fizelését és lakbérét élvezi. 7- §• Ha a tisztviselőnek, segéd és kezelő személyzeti tagnak egy éves szabadság ideje lejárt, az illetőt az alispán, az alispánt a törvényhatóság i bizottság főorvosilag megvizsgáltatja s ha a főorvos a megvizsgálás eredményét feltüntető) jelentésében a beteget munka képtelennek nyilatkoztatja, a főorvosi véleményt a közgyűlés elé terjeszti, mely az illetőnek hivatalos állásától való felmenAz „TJNGr“ tárcája. 4 magj újságává. (Folytatás.) Egy alkalommal az angol sajnálkozott fölötte, hogy aközép nemesi osztályt, a mely mindég vezérszerepet játszott a nemzet életében, mennyire pusztítja a zsidó tőke. — Ez előtt pusztította a ferbli — mondá Mikszáth sötéten — most pedig a zsidó. Mindegy az ! íme két korszak két sorral jellemezve. A milyen perszonifikációja a magyar humornak ; épen olyan képviselője a magyar józan észnek valami nagyon sohasem törte magát a tudó- tnányok után, mégis józan értelmével a legbonyolultabb kérdésekben is tájékozódik. Érdekesek e tekintetben esztétikai elvei is. Először is meg van győződve elbeszélői szu- verénitásáról. Bízik ösztönében és helyes érzékében (a mi ritkán is hagyja cserbe.) Ez jól van elbeszélve — igy szokott visszavágni a gáncsolódóknak — mert én igy akarom és az nekem igy tetszik! Könnyen ir, ha egyszer már hozzáfogott, hanem egy idő óta nagyon skrupulózus tárgyai megválasztásában. A jó tárgy ez a fődolog"! szokta mondogatni. Arról ismerem meg a tehetséget, hogy milyen tár gyat választ. Mindenki egy csomó kitűnő mesén hál, csakhogy nem tudja meg soha. Ha pedig rászorítják az Írásra, akkor 30 jó tárgy hel} ett okvetlenül a 31-ik roszat fogja választani. Az úgynevezett tudományos esztétikára nem sokat ad. Egyáltalján nem tudja felfogni, mi jogon akarják korlátozni, rámába szorítani tehetségét ? Ha kedve tartja úgy is tud ő Írni — mintákat. Pl. ott van Szűcs Pali szerencséje a hol a kezdet, bonyodalom és a vég sorszámra ki van mérve. 76 sor a kezdett, ugyanannyi a bonyodalom és három sor a befejezés, a rajz paint-je. Ennél arányosabb symmetriára alig akadhatni. A lóhere dolga megadja költői színét a rajznak, a symmetria a forma tökélyt. Azt tudja az olvasó, mily művész Mikszáth a hangulat felkeltésében, mily színező a nyelve, ha az aratást, a vihart vagy más képet állit az olvasó elé. Próza, de dallamosabb igen sok költeménynél Rendesen egy—egy száraz tényből csinálja meg mesét. Pl. S z o n t á g Pálné című gyönyörű elbeszéléséhez az anyagot Mikulik János „Kisvárosi élet“ cimü könyvéből vette. Erzsébet visszaküldi a gyűrűt vőlegényének s ezért 7 évig nem szabad férjhez mennie. Erre Ítélik a tiszteletes urak, de alig telik el egy esztendő Erzsébet már térjnél van. Hogy történhetett ez ? A tárgy megragadta Mikszáth képzelődését. Kereste a hirtelen nőül menés okát, s megtalálta (mint humoros kedélyéhez illik) a rimaszombati nires órában, a város büszkeségében, a mely egyszer megállt, később pedig annyira iparkodott, hogy egy nap alatt két hetet is lemorzsolt A ki ezt a csodálatos óra szerkezetet rendbe hozta, annak kedvéért lehetett úgy számítani az időt a hogy az a bolondos óra mutatta s oda adni neki a leányzót (az óra szerint) 7 év múlva ! így a tiszteletes urak ítéletében nem esett csorba az óra is járt tovább a rimaszombatiak örömére, dicsőségére. Mikszáth ilyen elvekkel nagyon jól érzi magát, s neveti a vaskalapos kritika ellenvetéseit. Legfeljebb azoknak a parancsoknak hódol, a mikről érzi, hogy természetesek. Ilyennek találta ö maga is. Pl. ha valamelyik parasztjával elbeszéltet valamit akkor ügyel arra z időre is, mikor az embernek lélekzetet kell,; venni. Ekkor Csornák gazda vagy Gélyi uram félbeszakítja mondókáját, ilyen szókat szólván : No jól van! Kifuja magát s csak akkor folytatja, a kritikus pedig boszanko- dik : ugyan mire való már ez a fölösleges szósza- poritás ? Hanem azért a kritikusok és Mikszáth ilyen apró boszankodások dacára is jól megvannak egymással. Mikszáth kedélyes humorával megmoso- lyogtatja őket, azok aztán hála fejében megdicsérik, a közönség" pedig el van ragadtatva. Valóban Mikszáth predesztinálva van arra, hogy mosolyogtasson, hisz az ö arca is akkor a légérdekesebb, ha mosolyog. Jó magyaros arca van, de semmi feltűnő nincs rajta. Olyan formát akármennyit lehet látni a vidéken a gentryk között, de mikor mosolyogui kézi megelevenül s mint ha pajzánul kedélyesen integetne az embernek : no mosolyogj te is 1 Az a mosoly ott játszik Mikszáth arcán olyankor is midőn apró szögiéi es bötüit veti a papirosra úgy küldi szét egész Magyarországra. Igen, ő hatni akar olvasóira, látni akarja az LAPUNK MAI SZÁMÁHOZ FÉLtV MELLÉCLET VAN CSATOLVA.
