Ung, 1886. január-május (24. évfolyam, 1-20. szám)
1886-02-07 / 6. szám
XXIV. ÉVFOLYAM. Ungvár 1886. vasárnap, fcbrnár 7. 6. SZÁM. Megjelen: MINDEN V4SARNA.P A r/flrRAa/.töfaó'/. intézendő minden közlemény, mely a iap irodalmi részét illeti. Dévaiak asak bárment,eaan fogadtatnak a!. Semmit sem közlünk. ba nem tudjuk, kitől jön. Kéziratot vissza nem adatnak. Kiado-hivslul : Poüaoeek Miksa könyvnyomdája k’ömunkatárs : BANOOY FERENC. VEGYjfiSTAftTALMU HETILAP, Ungmegye hi v atalos közlönye. Előfizetési feltételek : Egy évre ........................4 frt ~ Félévre..............................2 „ -• Negyed évre .... 1 „ — Egyes szám ára 10 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Uacvár. Poilaesek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér .soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FINOÍOKY MIHÁLY. Hivatalos köriemények. 542. szám. k. i. A nmgu földmivelés- ipar és kereskedelmi m. kir. minisztérium f. évi 4910. szimu rendeletével Szobránc község kérelmére megengedte, hogy ott a f. évi március hó 10-ére eső országos vásár ez évben kivételesen f. évi február hó 24-én tartassák meg. Ungvári, 1886. február 4. KENDE PÉTER, alispán. Ungmegye monographiája. Három évvel ezelőtt több bizottsági tag a következő indítványt terjeszté a törvényhatósági közgyűlés elé : határozza el a megye közönsége, hogy a honfoglalás ezredéves ünnepének emlékét egy szellemi mű által kívánja megörökíteni s e végből Ung- megye egyetemes mouographiájának kiadását, anyagi és erkölcsi támogatása mellett, eszközölni fogja. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott s mijit- hogy Mészáros Károly, jeles veterán Írónk, a monographiának megírására nem 'csak vállalkozott, hanem annak történelmi s etnographiai részleteit akkoron már ki is dolgozta, a megye közönsége egy választmányt azzal hízott meg, hogy Mészáros kéziratait bírálja meg, kiadását illetőleg részletes tervezetet és költségelőirányzatot készítsen s a költség fedezetére nézve is tegyen véleméuyes jelentést. A választmány a megyéhez benyújtott jelentésében a mii nyomdai költségét 2200 forintban állapította meg s az ezen kiadás, valamint a szerző tiszteletdijának fedezetére megkívántaié összeget előfizetés utján véleményezte beszereztetni; kifejezvén azon reményét, hogy lia a szolgabirák, Ungvár- város polgármestere s általában a megye értelmisége, kellő odaadással s buzgalommal fognak közreműködni előfizetők gyűjtése által, a megye monogra- phiájából 300 példány értékesíthető lesz e megye területén. Azon nem várt esetben, hogyha 300 előfizető nem jelentkeznék, a megye közönségének állana nemes tisztében a hiányzó összegről gondoskodni. A mü megbirálására nézve, valamint a választmány, úgy a szerző is, a magyar történelmi társulatot tartván legilletékesebbnek, szerző e végett maga vitte fél a kéziratot Budapestre. A történelmi Társulat a múlt hónapban küldó le bírálatát, mely a munka tervét, beosztását helyesnek mondja s azt némi pótlásokkal kiadásra ajánlja; azt kívánná különösen, ha szerző a régibb korra vonatkozólag legalább a munkájához csatolt oklevéltárat bővítené a netán rendelkezésére álló forrásokból. Mely kívánságnak bizonyára eleget fog tenni a fáradhatatlan szerző, ki különben is bő anyaggal rendelkezik. Mészáros Károly bemutatván a bírálatot, arra kéri a megyét, hogy miután a kérdéses munka kinyomatásának útjában mi akadály sem áll, gondoskodjék a megye annak kinyomatása iránt s munkadiját is állapítsa meg. Szerző kérvénye az e hó folytán megtartandó közgyűlésen fog tárgyaltatni s hisszük, hogy a megye közönsége szívesen meghozza az áldozatot ez érdekes munka kiadására, melyre inig egy részt az érdemes szerző irányában is erkölcsileg kötelezve vau, másrészt az időpont sincs már messze, a mikoron országosan fog megünuepeltetni hazánk ezredéves fennállásának emléke. Minden hü fia e megyének azon meggyőződésben ól, hogy a nemzeti kegyelet oltárától, hol akkoron a magyar állam minden politikai tényezője s a magyar nép milliói fogják a hálaérzet szent adományát bemutatni, Ungvármegye törvényhatósága annál kevésbé maradhat távol, minthogy Beregme- gye után, tehát másod sorban, éppen Ungmegye az, melynek területén Árpád honfoglaló diadalmas hadai a magyar államiság és nemzetilét örök biztosítékául alapkövet raktak le' A megye mouographiájának kiadását ezen tekintetből is sürgetésnek kell jeleznünk. Az ungvári agy»gipari tsizali- iskola értesítője. I. Néhány adat az iskolai év történeté' bői. Az ungvári agyagipari szakiskola a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium, a kassai iparkamara, Ungmegye s Ungvár város anyagi támogatása folytán 1883. évben létesült, s ugyanazon év december havában nyittatott meg. E szakiskola a segélyezők képviselőiből alakult helyi bizottság által kezeltetik és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi rn, kir. minisztérium felügyelete alatt áll. A szakiskola 1su évi működésének eredményét az országos kiállításon mutatta be a nagy közönségnek, hol szakszerű s helyes iránya általános elismerésben részesült; a helyi érdekeltség növelése céljából pedig az intézet helyiségében (június hóban) rendeztetett egy kiállítás. Az év vége felé az intézethez egy műhely lett felállítva, mely következő feladattal bir : a) az intézet megszaporodott munkakörével szemben a tanítványoknak a gyakorlati téren is alkalmat nyújtani a tanulásra. Maga a szigorúan vett iskolai praxis még nem elég arra, hogy az intézetből kilépő ifjú, mint önálló iparos, valamihez hozzá fogjon, vagy a vidéki egyszerűbb iparosoknál, mint társ, vagy segédmunkás, szerzett ösmereteit érvényesítse. A mi ifjaink az iskola bevégeztével csupán gyári alkalmazásra volnának képesítve, ezért vált első sorban szükségessé egy gyakorlati műhely építése, melyet a kir. felügyelő buzdítására} az intézet felügyelője épített, s a mely bár mint magánvállalat foglal helyet az intézet mellett, munka-beosztásában azonban alkalmazkodik az iskola paedagogikus igényeihez. b) A műhely második feladata, a különben is átlag szegény ifjak részére, némi pénzkeresetre alkalmat nyújtani. E keresetből a teljesen szegények, ruházatot vásárolnak, mig azok, kik e szerzeményt egyelőre nélkülözhetik, az iskola bevégeztével egy tőkécskére tehetnek szert, a mely* lyel esetleg valamely szakmájukba vágó utazást tehetnek. c) A harmadik feladat, hogy a három évet végzett és magánvállalatnál el nem helyezett, kü. lönben hasznavehetö ifjak a műhelyben a 4-ik év ben mint gyakornokok „a szakfoglalkozás“-ban oly gyakorlatot nyerhessenek, hogy e szakban egy év múltával nemcsak gyárban, de esetleg mint önálló iparosok is működhessenek. d) A negyedik feladata a műhelynek a helybeli vagy vidéki iparosokat a műhelyben mint fizetett munkásokat bevenni, s ez által oly módon oktatni, hogy a tanítás ideje alatt kenyerüket is megkereshessék, s később, mint önálló iparosok, mesterségükben tökéletesbülve váljanak meg az j intézettől. A tapasztalat ugyanis két év alatt megyő zött arról, hogy az agyagipari szakiskola képes ugyan egy uj és a kor igényeinek megfelelő életre való iparos nemzedékei teremteni, de'a meglévő iparosokat, kik eltekintve műveltségűk alanti fokától, nap-nap után a megélhetés küzdelmei közepeit tengenek, átalakítani s helyesebb irányra terelni, egyedül nem képes. E fontos feladat megoldását csak a szóban forgó műhely segélyével lehet rövid idő alatt keresztülvinni, mert a mi szegény iparosainknál a jövő képe, ha még oly vonzó alakot mutat is, mindaddig egy problematikus theoria jellegét viseli, mig az illető iparos a szóban forgó helyesebb irány gyakorlati hasznát is nemélvezte. e) Az ötödik feladata végül a műhelynek, hogy az egyes agyagipari cikkek reális értékével tapasztalatok gyüjtessenek, hogy ezáltal egy, eset. leg nagyobb és a helyi viszonyokhoz mért, jövedelmezőbb iparvállalatnak az előföltételei megteremtessenek. Szemben azon előnyökkel, melyeket a műhely az intézetnek nyújt, ez viszont ellátja a műhelyt, üzletet mindazon segédeszközökkel, melye, két a paedagogikus szempontok szigorú figyelembe vétele mellett nyújthat, nevezetesen az intézet főszmintáit, a tanítványok által készített gyakorlati munkákat (tárgyakat) s az intézet szaktanárainak támogatását. A műhelyben a folyó évben első sorban kályhák (eddig mintegy 14 db. lett eladva), épület-disz- letek s a tanítványok által készített kisebb dísztárgyak lettek gyártva. A műhely külön számadást vezet egy könyv elője által A műhely esetleges jövedelme 1886. januártól következőleg leend felosztva. i-ször a tiszta jövedelem 25°/0*a a művezető szaktanár tiszteletdija, 15°/0 a munkások kórsegélyalapját képezendi és 60°/0 a műhely tőkéjéhez csa- toltatik. II. Az iskola célja és e cél elérésére al. kalmazott tanítási eljárás. E szakiskolának célja: Ungvár vidékén levő agyagiparosok továbbképzése; újabb, a jelen viszonyoknak megfelelőbb, cikkek készítésének meghonosítása: az agyagipar számára uj erők nevelése, illetőleg oly iparosok képzése, kik a styl s magasabb ízlés kívánalmainak megfelelő agyagipar- árut a legújabb technikai kiviteli módok szerint előállítani képesek s kik az agyagipari gyárakban szakszerű munkáknál segédmunkásokként alkalmazhatók legyenek. E cél elérése tekintetéből kiváló gond for- dittatik a rajzra, festésre s mintázásra és az agyagiparnál előforduló műtétek szakszerű kivitelére s végre a jelen viszonyoknak megfelelő kereskedelmi s díszített agyagárúk előállítására, nemkülön. ben mindazon elméleti s gyakorlati tárgyak tanítására, a melyek folytán a kiképzett növendékek a müveit iparosok sorába lépnek s a további önképzésre képesekké válnak. (Folyt, köv.) Jelentés az „ungvári polgári olvasó kör“ 1885. évi működéséről. (A kör 1886. január 31-iki rendes közgyűlése elé terjesztve.) Ez az első eset, midőn a kör egyik tisztviselője a közgyűlés elé áll, hogy beszámoljon a tagoknak az egyesület múlt évi működéséről. Első, de nem utolsó. Az egyesület a múlt év lefolyása
