Ung, 1885. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1885-08-02 / 31. szám

XXIII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1885, vasárnap, augusztus 2. 31. SZÁM. Meztelen: MINDEN VASÁRNAP A I7.«rk«aztfthnz intézftnrlö mindmi közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek esak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit, sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön, Kéziratok vissza nem adatnak. Kladő-hlvatal : Pollaosek Miksa könyvnyomdája. Főmunkatára: BÁNÓOY FERENC. Előfizetési feltételek : Egy évre.......................4 frt Félévre ...........................2 „ -­Negyed évre . ... 1 „ — Egyes szám ára 10 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Uutvár, Pollaosek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FINCIOKT MIHÁLY. Hivatalos közlemények. A vallás és közoktatásügyi ni. kir. íuiiiiszeterinmtól j 25961. szám Pályázat. A cs. és kir. therezianumi acaclemiaban Bécs- ben egy magyarországi alapítványi hely jött üre­sedésbe, melynek betöltése végett ezennel pályá­zat hirdettetik. Előre bocsátván azt, hogy therezianumi ala­pítványi helyre csak oly növendék vétethetik fel, ki életének nyolcadik évét már elérte, de a tizen­kettediket még túl nem haladta, és kinek szülői vagy gyámjai kötelezőleg kimutatják, hogy az ily állomásnak évenkint mintegy 200 írtra menő mellék kiadásait fedezni képesek és készek: a kérvény felszerelését illetőleg megjegyeztetik, hogy ahhoz a következő okmányok csatolandók : 1. a növendéknek keresztlevele. 2. egészsége állapotáról orvosi bizonyítvány. 3. a himlő oltási bizonyítvány. 4. a négy utóbbi félévről szóló tanodái bi" zonyitvány. 5. erkölcsi bizon}ritvány. 6. az életben lévő szülők állása, helyzete és lakásáról, — 7. a család- vagy atyja érdemeit igazoló. 8. a szülők, esetleg az árvának vagyoni ál­lapotáról és jövedelméről szóló hiteles bizonyít­vány, végre 9. bizonyítvány arról, hogy van-e és hány testvére a folyamodó növendéknek ? és el van­nak-e látva vagy nem? végre, hogy a növendék vagy testvérei közalapítványok vagy pénztárak jótéteménye élvezetében eddigelé állottak-e vagy sem? Mindezen okmányok vagy eredetben vagy másolatban bemutathatók. Az ekkép felszerelt folyamodványok okve- tetlenül legfeljebb f. é. augusztus hó 8-ig a val­lás és közoktatásügyi m. kir. miniszteriumho z közvetlenül felterjesztendők ; később beérkező kérvények figyelembe nem fognak vétetni. Budapest, 1885. julius 20. 33°9 k. i. Ungmegye alispánjától. A szolgabiráknak és Ungvár város pol­gármesterének közöltetés végett kiada- tik s az „Ung“ hetilap utján is közzé tétetik. Ungvárt, 1885. juh 25. KENDE PÉTER, alispán. 34370 sz. Körözvény. A folyó 1885. évben megtartandó erdő őri szakvizsgák ügyében. Az erdőőri szak* vizsgák a f. évi október hó 5-én és az erre kö­vetkező napokon Budapesten, Pozsonyban, Besz­tercebányán, Miskolcon, Kassán, Marmaros-Szi- geten, Kolozsvárt, Brassóban, Temesvárt, Zom- barban, Pécset és Szombathelyen a megyeházá­ban délelőtt 9 órakor fognak megkezdetni és foly­tatólag megtartatni. Felhivatnak mindazok, kik ezen szakvizsgát letenni szándékoznak, hogy hiteles bizonyítvá­nyokkal felszerelt folyamodványaikat a vizsgák székhelyére nézve illetékes kir. erdőfelügyelőhöz nyújtsák be. Földmivelés ipar és kereskedelmi m k. minisztérium. 3104. sz. kTT Ungmegye alispánjától. A szolgabiráknak s Ungvár város pol­gármesterének, köröztetés végett kia- datik, s az „Ung“ heti lap utján is köz- zététetik. Ungvárt, 1885. julius hó 27-én. az alispán távollétében BÁNÓCY s. k. főjegyző. A gazdasági egyesület vándorgyűlése Salamonban­Az ungmegyei gazdasági egyesület működé, sének körébe az is fel van véve, hogy a rendes közgyűlésen felül évenkint a vidéken vándorgyű­léseket tart. E gyűléseknek az a céljuk, hogy a gazda közönségnek alkalom nyujtassék, a gazdák érdekeit közvetlen érintő aktuális jellegű kérdések felett tanácskozni, eszmecserét folytatni ; s ha al­kalom nyílik, a vándorgyűlés helyéhez közel fek­vő rendezett gazdaság megszemlélése által isme­reteiket e téren is gyarapítani; hogy lássák a mezőgazdaság terén mi jó és helyes, a mit utá­nozni és követni érdemes és kívánatos. Az egylet fennállása óta vándorgyűlések tar­tattak: Szerednyén egybekötve a Gróf Schönborn munkácsi uradalmának megtekintésével, Szobrán- con, Nagy-Kapóson, honnan a Lónyay Gábor de- regnyői uradalmába tettek kirándulást a tagok. Az ez évi vándorgyűlés julius 27-ére Csapra tűzetett ki. De a mennyiben a tagok kevés szám­mal jelentek meg, Pemberger Gyula salamoni tiszttartó szives meghívása folytán a gyűlésre megjelent tagok — az eredeti programmlól élté- rőleg Salamonba mentek s nemcsak a záhonyi uradalom gazdaságát tekintették meg, hanem a gyűlést is ott tartották. A gyűlés tanácskozásának főbb tárgya volt ama congreszszuson való részvétel s az ott elfog­lalandó álláspont megbeszélése, mely október 3-án és következő napjain lesz a fővárosban megtar­tatva. A kongreszszuson két fölötte fontos és a gazdaközönséget érdeklő kérdés fog behatóan tárgyaltatni, és pedig 1) miként lehetne a gazdál­kodással foglalkozó egyéneket az olcsó hitel ál­dásában részesíteni, 2) a gabona-árak elleni ve­szélyessé vált versenyt miként lehetne ellensúly­ozni ? Bernáth Dezső elnök által feltett eme kérdések felett hosszas eszmecsere folyt, s a vég megállapodás az volt (a mit az egylet küldöttei­A.z „TJTSTGr“ tárcá/ja. Margit első szerelme. Bes/.óly. irta Havasty Rózaa (folytatás.) Margit halálsápad tan, reszketve hallgatá anyja szavait. Bennök volt Ítélete. Jövő életének fájdal­ma, szenvedése. — Ez utolsó szavad anyám ? kérdé kétségbe esett gyöngédséggel. — Ez, édes gyermekem, s ebbe bele kell nyu­godnod, mondá ő kimerülve s nehéz lélegzetet véve. — Jól van anyám, tehát úgy leszl Mondá vég­telen fájdalommal. Úgy lesz a mint akarod. De tudd meg anyám, gy férjhez soha, de soha nem megyek I Ez eszméről tehát neked le kell mondani. Választok valam pályát, hogy ha majd timár nem len­nétek többé, legyen miből élnem. Vén lány mara­dok; a mig fiatal leszek, talán szeretni fognak az emberek, s ez nyújt talán némi örömet, de ha meg­vénülök majd, égj? sivár, egy örömnélküli kietlen élet fog várni gyermekedre. — Isten hozzád te­hát te isteni kép i éltem boldogsága I Isten hoz­zád örökre! J És kitört a ' tomboló fájdalom. Zokogott ful­dokolva. És az íjtnya vigasztalta gyermekét, sze­líden, nyájasan J letörölve könnyűit. Igaz-e, hogy az anyák látnoki tehetséggel bírnak? Az első bdru tehát reá húzódott szivárvá­nyos derűje fölé. A legédesebb szavak emléke meg lón keserítve. Nem ábrándozhatott el felet­ték gyönyörrel. Kinos vergődésben töltötte el az éjt. De jó lett volna meghalnia; és elgondolta, hogy akkor ő hagyná vissza számára e verset, de úgy hogy „édes ifjam, jó angyalom“ stb. „Ő ámít téged, — hizeleg neki egy ily lány első szerelme mint te vagy“ mondá neki anyja. Oh mint égették e szavak szivét- S mégis egy hang bensejében azt mondá neki: „ő szeret — ő viszont szeret“. — Emlékezzél reá, szemeire, hangjá­ra; — és nem kételkednél. De kell-e neked vi­szont szerelme? támadt e kérdés benne; s be kel­le ismernie, hogy túl boldog csak Így lehetne; de szeretni fogja e nélkül is. „Kerüld ez embert“ mondá neki anyja ; és kerülte azt, kit ifjú szivének költői álmaival, áb­rándjaival, legtisztább érzelmével szeretett. Kerül­te, holott az ő társaságát találta a világon leg. kedvesebbnek, ki után úgy vágyott mint virág a napsugár után, s helyette el kelle tűrni oldalá­nál egy üres fecsegőt, Tihamért, ki ha akart vol­na is, nem tudott komoly lenni, ki üldözte őt — szerelmi ömléngéseivel, féltékenységével, kit egy pillanatban megvetett, megutált, — éreztetve általa hideg közönyét, hogy a másodikban megbánja a szándékosan okozott fájdalmat; s csupa részvétből reá mosolygott, s mintegy varázs ütésre eloszlatta homlokáról a borút. Ezsépiék szomszédságában lakott egy úri csa- lád, mely egyetlen fiók sikeresen letett érettségi Lapunk mai szamához egy fél ív melléklet van c«atoiya vizsgáinak örömére estélyt rendezett. Ezsépié^ hivatalosak voltak, dp Ezsépiné roszulléte miatt nem jelenhettek meg. És Margit kétszeres fájó ér­zéssel fölnyitotta szobája ablakát, reá könyökölvén kezére hajtá fejét, s kitekintett a sötét éjszakába. A csillagok mind megannyi éji mécsek lassankint mind kigyultak s tündéri fénynyel boriták el az ég sötét azúrját. Az enyhe szellő el-el kapta a szomszéd lakból a zene egyes hangjait s elhozta ő hozzá, fokozva fájó érzelmeit. A közel kert feny­vesének sűrűjéből a fülmile nemes önérzettel ver­senyre kélt a távol mocsarakból fölhangzó milli­árd békák monoton kurutyolásával, s őket túl is zajongta erőteljes bájos fütyülésével- A közel to­ronyból szárny csattogások között a bagoly is zsák­mány útjára indult, s rikácsoló hangját mindin­kább elnyelé a távol. Az éji bogár neki röpült az ablaknak, bele ütődött s lenn zümmögve panaszlá sérelmeit, mely panaszokra figyelmessé lón a cin- gár szúnyog — s gyönge dongással nyilvánitá részvétét; mig a halálmadár titokzatos rejtek he­lyéből kísérteties hangon gunyolódék az élet örö­mei fölött, ezt megsokalhatta egy éber házőrző ott a távolban, mert boszankodva hangosan meg- ugatá. És Margit, szivébe csodás érzéssel soká, pi­hent ott, élvezve a nyári éj e bájait, s teli tüdő­vel sziva a kert virágainak, növényeinek kilehelő balzsam illatát. A szomszédból ismét zene hangokat hozott a szellő, de azok már nem a hegedűből, hanem a zon- gorából lettek kicsalva. És tisztán hallhatá a v RHY SS T A RT a L VIU H ST í L A P, U n g- m e g- y © h i v n. ( n. I o m közlöny e.

Next

/
Oldalképek
Tartalom