Ung, 1885. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1885-08-02 / 31. szám

nek irányadóul kell majd tartani), miként a gazda £ közönségnek hitelügyén úgy lehetne segíteni, ha í 5% kamatra, 6—9 havi lejárati időre személyes £ hitel nyujtatnék ; miután pedig ez semmiesetre j 1 sem lehet jelzálog hitel, mennyiben a gazda kö- j l zönség az efféle személyes hitelre alapított kölcsönt!' a gazdálkodás lolytatására s a közelebbi termésből leendő visszafizetésre venné fel. Nehogy pe-ji dig ily megyénkint létesítendő mezőgazdasági;; hitelbankokat a termésből való kielégítésnél má- ; sok megelőzzék, a törvényhozás áltál szervezendő emez intézeteknek a végrehajtásoknál mindenki felett elsőbbségi jog volna biztosítandó. A másik kérdésben, sokfelé ágazó nézetek nyilváníttattak. ; Az október 3-án tartandó gazdasági kongressusun 1 az egyesület küldöttjei által fogja magát képviseltetni s erre Betnáth Dezső, Árky tülöp, Hercegh Károly, Sei dl er Lipót, 1-huránsz- ky Tivadar és Tomcsányi László kéretnek fel.

Szóba hozatott Mogyorós községének abbeli állapota, hogy a Blatta-szabályozás folytán, a község határát az év legnagyobb részében állandóan viz borítja, s a mennyiben a község a viz levezetését önerejéből teljesíteni nem képes, Köröskényi Gyula a község nevében az egylet támogatását kéri a részben, hogy a viz lecsa- polására állami segély nyujtassék. Az egylet készséggel elhatározta, hogy Mogyorós községének illetékes helyre intézendő kérelmét támogatni fogja.

A mintegy két óra hosszáig' tartó tanácskozás után, a gyűlésen résztvett tagok uradalmi fogatokra ültek, hogy megtekintsék a salamoni gazdálkodást.

A nagy kiterjedésű szántóföldek, — rét és legelők a logjobb benyomást (ették a szemlélőkre, a kik meggyőződtek a felől, hogy itt valóban mintagazdaság űzetik. Különösén feltűntek a tanyán elhelyezett gazdasági épületek s cselédlak- házak, melyek a lehető iegcélszerübben vannak kiállítva. Az istállózási rendszer pedig páratlanul áll e vidéken. Az istállók betonirozva vannak, s azokban különösen feltűntek a gyönyörű borjuk. Az a mi a legnagyobb feltűnést keltette, a dohány telep. Valahára Ungmegye területén is termeinek az államkincstár részére dohányt. Az uradalom ugyanis ez évre 25 holdnyi területre kapott ültetési engedélyt, azon kikötéssel, hogy finom minőségű faj-donany szolgáltatandó be a termésből. Talán a záhonyi uradalom utján lesz meg- gint ismertté az ungi dohány, s talán ez hathatós indokul fog szolgálni arra, hogy községeinknek a dohány ültetés engedélyezése iránt netán meguji tandó kerelmuK Kedvező elintézést nyerjen.

A kirándulásban resztvettek a legjobb benyomások között értek vissza d, u. 2 óra után a tiszttartói lakba, hol Ízletes ebéd várta a vendégeket. Étkezés közben toasztokban sem volt hiány, melyek az uradalom tulajdonosáért, Pember- ger Gyula tiszttartóért, ennek nejéért, a szeretőire méltó háziasszonyért, a záhonyi birtokrész yeze- - tői • Parall és Komerszért, végre a gazdasági egye- j mletért s ennek elnöke Bernáthért mondottak.

Ebéd után a társaság átrándult a Tiszán ke- j resztül a záhonyi birtokrész megtekintésére, hol j a gazdálkodás terén űzött dolgokból szintén sok. szép tapasztalatokat szereztek a jelen volt gazdák.

Uj vasúti menetrend. A. m. é. k. vasút igazgatósága julius hó 29-röl kelt értesítésében tudatja városunk hatóságával, hogy f. évi szeptember i-jétől egész uj menetrendet fog életbe léptetni, mely minden irányban kifogja elégíteni az igényeket. E szerint az ujmenetrend a! következő volna : U ng v á rról induló vonatok | A 3x1 sz. vonat induland Ungvárrói 3.*“ kor reg-1 gél és csatlakozand S. A. Ujhelyben Budapest fe lé az I ső számú gyorsvonathoz, továbbá Kassa felé az oda io4U kor d. e. érkező 411 sz. vegyes vonathoz és ugyan e vonat segélyével Leg. Mi- halyin át a magyar gácsországi vasút állomáasira. A 313 sz. vonat induland Ungvárrói 715 kor reggel és érkezend Nyíregyházára 1222 kor délben. Ezen vonatnak lesz csatlakozása Csapon M.-Szige- tig a 4. sz. személyvonathoz, mely vonat Beregszászon 9f,5-kor d. e. érkezni fog, és melynek azon kívül egy Munkácsra xo12-kord. e. érkező vonattal, le- endösszeköttetése. Végre találanda 313. sz. vonat Csa pon csatlakozást a 13. sz. vegyes vonathoz Budapest felé. A 315. sz. vonat induland Ungváx-ról io1--kor estve és találand Csapon a 12. sz. vegyes vona- segélyével csatlakozást Királyházán át úgy M.- Szigetig, mint Debrecenig. Ungvárra érkező vonatok: A 312. vonat érkezend Ung várra ti8 kor reggel és birand Csapon csatlakozást úgy Debrecen, mint M.-sziget felöl Királyhályházán át. A 314. sz. vonat Nyíregyházáról induland 344-kor d. u. és érkezend Ungvárra 9s-kor est ve. Ezen vonatnak leend csatlakozása Csapon 14. sz. vegyes vonat segélyével Budapest felöl, továbbá ugyanott a 3. sz. személyvonat által, mely Beregszászt 69-kor este fogja elhagyni, M.-sziget felöl és azonkívül utóbbi vonat segélyével egy 544-kor d. u. Munkácsról elinduló vonattal. A 3x6. sz. vonat érkezend Ungvárra 12 “-kor éjjel, mely Csapon, illetőleg S.-a-Ujhelyben a Budapest felöl jövő 1. sz. gyosvonattal, továbbá a Kassáról 5s4-kor d. u. indulandó 412. sz. vegyes vonattal és utóbbinak közvetítése mellett Leg-Mihalyin át, a ma- gyar-gácsországi vasút állomásaival csatlakozásban fog állani.

„Fecském fecském édes fecském“ gyönyörű áriá- 1 ját. Es „reá“ ismert a íutainok uuan. igen, így 1 csak 0 tudja azt eljátszani. Es hallgatá éhes gyönyörrel, mig orcáinak zománczát harmatossá tevék az alá folyó könnyük. „Kire gondol, midőn ezt ját- 1 sza?il „Talán ő reá, ki ott a távolban él — s reá mégis örökre halott“ ? És könnyezett tovább.

Elhallt a sóhajszerü dallam; percekre minden zaj szünetelt. S mit elmerülésében nem vehetett észre —■ az előre haladt időt, arra figyelmeztető az óra lassú ütése. Már tizenkettőt ütött. Álomra kellett gondolnia, — visszavonulni készült, zárni akarta az ablak szárnyakat; e pillanatban egy puha kéz gyöngéd érintését érzé kezén. Fölrettenve halkan fölsikoltott.

A sötétségből kibontakozva egy magas alak állt előtte s fél halkan suttogá:

— Ne ijedjen meg kérem — s ne legyen meglepetve, hogy ily szokatlan órában itt megjelenni merészkedtem. De nem képzelheti lelkem állapotát; nem lelem nyugalmamat; ide kelle jönnöm, a hol lenni tudom bár nem sejtém e szerencsét, mely ért, és érne ha meghallgatni szives lenne. Azt hittem este, hogy ott találom — sugá a szomszéd ház fölé mutatva. Ismét egy keserű csalódás. Kegyed egy idő óta elkerül. Miért teszi azt? Mi az ön ellenében elkövetett vétkem?Miért tűnik el előlem, szándékosan látatlanná téve magát? Óh mondja, miért kínoz annyira? látja, az igen, igen fáj nekem, mondá szünetet tartva.

Margit fölocsudott meglepetéséből, fölindult hangon, neheztelő csodálkozással kérdé megjelenésének tulajdonképeni okát, s elkerülve az egyenes választ zárni akarta az ablakot.

— Ne, na — ne zárja még kérem. — Ne nevezze indeskretionak itteni megjelenésemet, — kéré másodszor is, hanem hallgason ki; rövid leszek. Távol legyen tőlem minden mi kegyedet sértené. Csak azt akartam tudni pusztán — sötétek-e már ablakai. Itt álltam mintegy 10 perc óta s néztem kegyedet, de haboztam megszólítani, —Nem akartam megzavarni gondolatait. De most tudni óhajtanám, miről gondolkodott. Mi szolgáltat arra okot, hogy annyit sóhajtson, s ha jól vélem — zokogjon is. Mondja meg nekem, mi az a mi kegyednek bánatot okoz. Bennem csak résztvevő hű barátra lel, ki osztozuifog bánatában . . . Etele oly őszintén s oly kérőleg beszélt, — hogy lehetetlen volt kételkedni szavaiban.

— Anyám beteg, az ejt kétségbe. Azért nem vagyunk ott, a zenét hallgattam s bár végtelen szívfájdalmat szerzett, eddig nem tudtam megválni tőle. Elgondoltam, ha anyám meghalna, s még sok mást és a köny önkénytelenül jött. Azt is átér- zém, hogy eddigi vidám örömeimnek vége, — a gyermekkorral, — tévé hozzá más értelmet adva szavainak. Hogy a remélt üdvözítő boldogság helyett a szívfájdalom lesz hü társam az életen keresztül. Érzem látom, hogy csillagom elho- ; mályosult örökre •— mondá, és az ablak párká- • nyára hajtá fejét. Teste remegett a benső fölindu- 1 lástól.

f (Folyt köv.)

Fürdői levél,

Marillavülgy 1885. julius 28.

Az idő és a naptár ellenkezésbe jött: egyik

1 másikát hihetienné tenni igyekszik. Julius 28-a ran. Pár óra múlva a különben láthatatlan nap Léli pontot ér, s alig 10 R-foku meleg mellett kö* Lös homályos ősz-idő borong a völgy felett, -me- yet különben mint délvidéken fekvő éghajlati gyógyhelyet „szélcsend és teljes pormentesség, dylli nyugalom, balzsamtiszta levegő, a hőmér- ékletnek alig nevezésre méltó ingás (júliusban 8°C), enyhe derült hegyi égalj, csökkentett lég- Lyomás, csökkentett általános nedvesség“ jelle- néznék a leirás szerént. Köszönöm!

Három nap óta folytonosan téliesen öltözködne esőzuhogás közt lessük a szebb időt.

A parkban itt ott látni egy felismerhetlen ilakot, mely fekete pontként izeg-mozog' tova, xogy a vett hideg viz gyógymód után vérét reales lüktetésbe, testét megkívánt melegbe hozza.

\ nagyobb rész fedél alá vonul, mert a köd inha- atiója nem minden tüdőnek egészséges, sőt az ígészségest is erőtetett köhögésre készti. A tiszta ide levegő mindig- a szabadban talál; de4 a szél iltal felemelt, majd ismét földre hajtott felleget jelélegzeni nincs kedvem. Szobámban komoly o]- zasmánynjml foglalkoznom tiltja az orvosi rend- izei-, vidámságot parancsol reánx Aescuiápom ; próbáljuk meg sikerűié megcáfolni ama régi nótát: ,Bus az idő, bus vagyok én magam is!“

Hát tulajdonképen hol is volnék ? Skotiában nagy Angliában ? Nem ! Igaz, hogy igy, a nagy cödben fel nem ismerhetem e vidéket, illetőleg aelyet, hol a jelent átremetéskedem; de hisz azért van az embernek emlékező tehetsége, hogy tapasztalatainak tárházából szedje elő, amit az emlékezet oda felhalmazott; hogy ‘olyankor, ha az ellenkező megcáfolni ig'yekszik a múltban látottakat, szebb napok reményében fesse maga elé azt a képet, mely jobb benyomást tett a kedélyre, üdítőbben hatott a testi egészségre.

Ide vezető utamról nem szólok; hisz a nagy magyar rónán annyi egyhangúság honol, annyi egyformaság untat, hogy leszámítva arany kalászait, melyeket azonban már mind letaroltak utániból, helyenkint nagyobb terjedelmű városait s a puszták szétszórt tanyáit, alig van amiben a szem megakadjon V e r s e c i g.

Versecnél emelkedik szemeink elé az első hegy, mely megszakítja az eddig unalmassá vált látóképet. Szőlőtőkéi azt mondják jó bort termének, de hát jóságát megízlelnünk tiltja ez a béka- kura. Visszamenet majd hitelesebben szólhatok felőle. Az a változat azonban, mit a távolabbra is látott verseci hegy idéze elő a képben, ily hegy ■ vidéki embert még ki nem elégít. Szemeim azokat a magas fény veket keresék, melyeknek leirt képe után indulék; de nem találhatám.

Temesvárt is elértük. A nevezetes temesvári erdők üdébb levegője éreztető velünk, hogy kiszabadultunk .a portenger hullámaiból; de a part, hol kikötőnk v'£rt! még távol volt.

Hogy a leiTás szerint a tenger színe felett 2500 láb magasságban fekvő völgyet elérhessük, még előbb hegyre \yolt szükségünk, melynek kapaszkodói után lebocsátkozhassunk a délvidék e Tempéjébe. \

Jassenovától a vonat mindig magasabban emelkedett. Visszatekintve magunk alatt látók elterülni a tarolt mezőt; de erdőségről szó sem volt. A vasút mentén a falvak szilvásai, gyümölcsösei szegék a pálya menetét, mig már észrevehető magasságban Oravicabányára érkezőnk.

Oravicabánya lenn a völgyben terül egy zuhogó patak oldalain, mely azonban nem azért szeli két részre a várost, hogy' a német Oravicát az oláhtól elválaszsza. A vegyes ajkú s két jegyzőü Oravica aranymosásról, parafingyárról, gőzmalma és vashámoráról nevezetes. Mi baloldalán, a főutcán, a honvéd laktanya előtt hajtatánk, hogy a túl rajta emelkedő hegyek árnyaiba jussunk, hol üdülést találni reméltünk. Úti társam egy törökbecsei takarékpénztári tisztviselő volt, kivel Temesvártól együtt jövénk tréfálva, nevetgélve a magasan fekvő gyógyhely hollÓte felett, mig valahára reméleni kezdők, hogy talán mégis feltaláljuk óhajtott fenyveseinket, \yolt bizony emelkedő utunkban jobbról balról soki különnemű fa; de ép a keresettnek fia sem mutatkozott.

Folylatatás a iiielléklétén.