Ung, 1885. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1885-03-01 / 9. szám
Unj;vár L885. vasárnap, március I. XXIII. ÉVFOLYAM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A 8Jierk««7,tnbri/. intézendíi minden kör.lemény, meiy a lap irodalmi részét illeti. Levelek «sak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, tia nem tudjak, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal : Péliacsek Miksa könyvnyomdája Főmunkatárs: BÁNÓCV FERENC. V EG Y ESTARTaL\| U H ET í L A P. II ii g m e y e hivatalos k ö z I ö u y e. 9. SZÁM. Előflietéíi feltételek: Egy évre ....................4 frt Félévre .........................2 „ -• Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint eiőíizetések az Ung kiadóhivatalába Uugvár. Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér boronként 20 kr. Felelős szerkesztő: F1NCICKY MIHÁLY. Hivatalos közlemények. Utazási és működési terv az 1885. évben foganatosítandó fösorozásról. Mártiiig 2. 8. és -í-ik napjain a felszólamlások tárgyalása és sorozás Ungvár város tori'll ötéről. Március 5. 6. 7. 9. és 10-ikéii a felszólamlások tárgyalása és sorozás az ungvári sorozó já-1 rásban U n g v á r n t t. • Március 11 -ón utazás X.-Kapósra. Március 12. 18. 14. 10. és 17-ik napjain aj felszólamlások tárgyalása és sorozás a kapusi sorozó járásban X.-K a p o s o n. Martins 18-án utazás Ungvárra. Mártius 19-én utazás Szobrán mi. Március 20. 21. 23. 24. és 25-ik napjain a felszólamlások .tárgyalása és sorozás a szobránci sorozó járásban S z o b r á n c o n. Március 26-án utazás Ungvárra. Március 27-én utazás X.-Bérezném. Március 28. 30. 31. és április 1, és 2-ik napjain a felszólamlások tárgyalása és sorozás a be-, reznai sorozó járásban X a g y-B erezni n. Az u n g vári sorozó járásból 117. újonc és j 12 póttart. A k a p o s i sorozó járásból 105! - újonc és 10 póttart. A szobránci sorozó járásból 85 újonc és 9 póttart. A b e r e z ii a i sorozó járásból 92 újonc és 9 .póttart. Az II ii g v á r v á r o s i sorozó járásból 36. újonc és 4 póttartalékos áUitand'ó ki. Az ujonoozásnál működendő polgári bizottságok: a. ) Az Ungvár. városi sorozó járásban, elnök: j az a 1 i s p á n; helyettes elpök : Bán ó c y Ferenc megyei főjegyző; orvos.: Dr. Be ne Sándor megyei főorvos ; .helyettes orvos : Dr. 0 esterreiche r -Jakab, városi orvos ; bizalmi férfiak : 1 T a r ii ó c y Ferenc és.H Írtén s t e i n József; polgármester : L e h o c k y Béla. b. ) az ungvári sorozó járásban, elnök az alispán; helyettes elnök : T h u r á n s z k y Tivadar ; orvos: Dr. Be ne Sándor megyei főorvos; helyettes orvos : Dr. K á 1 m á n Béla járási orvos; bizalmi férfiak : K e n d e Pál és T a m a s k o Bálint; szolgáhiró : DurcsáÁ Dezső. c. ) a kapusi sorozó járásban elnök: az'a I ispán; helyettes elnök: II e f e e g h Károly ; or-' vos: Dr. Be ne Sándor - megyéi főorvos ;• helyettes orvos : Dr. M i j o Kálmán járási orvos ; bizalmi, férfiak : F' e 1 "f,ö 1 d y Ödön és F é k é s h á z./y, Miklós :' szolgáhiró : T a b ó d y Jenő. d. j a szobránci sorozó járásban,' ' elnök : az a 1 i s p á n ; helyettes elnök : 0 s u li a Mihály ; orvos : Dr, Boné Sándor megyei főorvos ; helyettes orvos : Dr. R u s s a y Gábor járási orvos; bizalmi férfiak : G u 1 á e s y Egyed és S z ó r á t h János: szolgáhiró : Körö-skényi Elek. e. ) a bereznai sorozó járásban, elnök: azalisp i n; helyettes elnök : B á n ó c y Ferenc megyei főjegyző; orvos: Dr. B e n e Sándor megyei főorvos ; helyettes orvos: .1 a k a b János járási orvos; bizalmi férfiak : D e m j a n o v i c s János és R o c h 1 i t z .Nándor ; szolgáhiró: L ö r i n c y Jenő. ... 1373 sz. M. kir láviedai igazgatóságtól. HL j Ungmegye tek. alispánjának! A nmtságu közmunka és közlekedési m. kir. Ministerium 882. évi 14831 Y. számú „U t a s i- t á s“ 6-ik pontja értelmében a távírda vonalak mentén álló élőfák rendszeres legalyazása az illető fatulajdonosát terhelvén, idézett magas rendelet alapján ezennel van szerencsém megkeresni a tek. alispán urat. miszerint az e tárgyban kelt magas rendeletek, nevezetesen a nagyméltóságu m. kir. bel- iigyministerium által 1878. évi október 8-án 37721 sz. a. valamennyi törvényhatósághoz intézett leirat- értelmében. a tek. megye területén lévő közutak mentén és községekben a távirda vezetékek közelében lévő élőfák legiily ázását az illető tatul aj donosa által eszközöltetni, illetőleg ennek elérése céljából a megyei .járások külső elöljáróit kellőleg utasítani szíveskedjék. Célszerű lenne illető fatulajdonosokat figyelmeztetni, hogy részben mivel a mezei dologidő még be nem következett, de különösen azon tekintetből is, mert a fák nedve még főj nem szállott, a legalyazásnak mielőbbi végzése most saját érdekükben lenne annálinkább, mert —- ha az évenként tartani szokott távírdái voual.javitás idejére a távirda vonalmenti lak, vagy épen nem, vagy hiányosan (tudniillik a sodrony körül 1 méteren alul) lesznek legalyazva, a távírdái munkások által fog' a legalyazás eszközöltetni, mely esetben a fák kímélésére kellő eszközök és idő hiányában s. mivel úgyszólván egész esztendőre egyszerre kell a legalya- zást végezni nem nagy. gond lenne fordítható, Debrecen, 1885. február :21-én. Kolloschek s k. táv. kerületi igazgató. 978. sz. Cnginegye alispánjától, k. i. 85. Ungvári, kaposi. szobránci járás szolgabiráinak és Ungvár város polgár- mesterének ! Haladéktalan kellő erélyes intézkedés végett kiadatik s az „UXG“ heti Inputján is kozzététetik. Ungvári. 1885. febrn;'.- 24. . KEXDE PÉTER, s. k. • - alispán. A magyar társadalom Ungnaegyében. Hajdan és ma. IVTársultti egyleti s kiizintéieü viszonyaink A sí Baiil társulat A közművelődési táriulat s gazdasági egylet ; a daiárJa Szín náz alapitű, burásisti szöllöszeti honvéileyylet Nünevelú intézetek jótékony nőegyletek stb. Ungmegye lakossága a socialis föladatok megoldására mindig.kevés hajlamot s nagy- erőteiensé- get tanúsított. Még eddig csaknem valamennyi socialis vállalataink kudarcot vallottak s a jelenleg főnállók is inkább csak tengettek, mint virágzanak. A harmincas és negyvenes években, már némi lobugásnak indulván a társulási s egyesülési tűz. megyei hatóságunk — a régi jó, mindentudó s mindenható vármegye — állott a kezdemények élére s megalakította az általános t ü z k á r m e n te s i t ő társulatot s a megyei általános t a karók magtárt, sőt tetemes összegeket is hajtott be e célra. Hogy hová lettek fordítva ez összegek s hol lappanghatnak — senki sem tudja ; de azt sajnosán consta- tálhatjuk, 'hogy megyénkben a tüzkármeutesitési kötelezettség még máig sincs behozva s hogy a takarék-magtár ismert „p i u m desideriu m“ maradt. De .mindezen szükséges vállalkozások meghiúsulása csak mellékes ok, népünk indoleutiájának mentségére. Főok mindenesetre egy magasb motívum hiánya, melynek a polgárok lelkét folyvást kellene mellengetnie. Ez erkölcsi motívumot saját viszonyaink és szükségeink öntudatos belátásának s mely érzetének kellene képezni. Mert a népek és társadalmak erkölcseinek is a korszellem igényei szerint kell alakulniuk, ha az idők rohanó kereke által eltapostatni nem akarnak. Mai napsa,g nincs megállapodás, csak haladás vagy halál ! Korunknak emez intő szavait megyénknek mind magyar értelmisége, mind az orosz lakosság szellemi vezérei már 1860. körül tisztábban megérteni ■ s beható gondolkodás tárgyává kezdték tenni. Fiz időtájban nevezetesen, a Beszkidek alján lakó görög katholikus orosz nép hangadói, egy irodalmi egylet által. S z ent B n z i 1 -1 á r s ul a t cint alatt, lépett szellemi összeköttetésbe társadalmunkkal. Fi társulat megalapításának főtényezői némely chauvinisticus orosz pap nógatására, néhai Pop o- v i c s V a z u 1 munkácsi s G a g a n e c József eperjesi püspökök valának, mint egyszersind védnökök. Egyleti székhelyül Ungvár városa lett kijelölve, hol a nevezett társulat 1862-ben már meg is indította működését. Fizeti tásulat célja és föladata volt : „a munkácsi és eperjesi gör. kath. egyházi megyékben létező népiskolák szükségeihez képest iskolai, általában pedig mindenféle oly épületes és hasznos könyvek, képek, folyóiratok orosz (azaz ruthén) és m a g ya r n y e 1 v e n i szerkesztése, összeállítása, beszerzése s kiadása, melyek szellemek és tartalmuknál fogva a magyarhoni görög katholikusok '’szellemerkölcsi művelődését sikeresen előmozdíthatják.“ Ezen cél magában véve,' tagadhatlanul eléggé hazafias, korszerű s kifogástalailriak látszott s társadalmunkra nézve sem mutatkozott veszélyesnek, inig nem-az aggódó hazafiak füléhez azon hir nem érkezik, hogy ép ez időben alakült meg Moszkvában is — az egyetemes szlávofhil orosz egylet, az orosz, vagyis maszka társadalom végrehajtó kormánya, melynek föladata nem kevesebb, mint a szétszórt szláv népágakat, s különösen a ruthéne- ket, az orosz világbirodalom s uralom számára egy egységes világnéppé amalgamizálni. Természetes, hogy a mind a célrokonság, mind'a keletkezés ezen gynkronistieus találkozása, már magában elégséges volt arra, hogy a Sz. Bazil-társulat intentióit gyanúsakká tegye. “; E gyanút azonban a társulat tulzólkodó tagjai, nemcsak hogy hazafias tevékenység által mérsékelni nem törekedtek, hanem csaknem mindjárt keletkezésökre, a magyarság boszantására saját maguk számára egy külön társalgó kört (Beszedát.) is alakítottak, , melynek védnökévé . D obránszk y A d o 1 f o t, az ismeretes írmszkaVezetőt, agitátort i választották, kinek arcképét a terein közepére fug- geszték ; hölgyeik muszka szinü viseletét kezdtek hordani, csak ruthénul társalogni. . muszka színdarabokat játszani s maguk, közt . muszka estélyeket, táncvigalmakat .rendezni. Sőt .ugyancsak a társulat prestige alatt, az ungvári Széchenyi (hajdan Dru- get-féle) .kertben uépgyülésoket is tartván, ezekre Sárosmegyóből is. számos lelkesült ifjú megjelent s a ruthén nép üdvére, mint egykor Húrban és társai, zajos felköszöntéseket mondottak. így ment ez egész Pankovics István püspök kinevezéséig. E jó emlékű püspök, látván, hogy a nevezett társulat egészen veszélyes .politikai üzelmek tanyájává s közegévé vált. hogy iránya elfaju.lt, s hogy már a gyinuásiumi s papnöveldéi ifjúságra is elterjedne ;- tett ugyan némely intézkedéseket a dagadó áradat lecsöndesitésére, — eredményében azonban annyira keveset, hogy a társulat, habár egy-két rósz s ruthénul férceit kalendáriumon kívül mit sem adott ki s habár eredeti programújával ellenkezőleg magyar könyviliétókék készíttetéséről soha nem is gondoskodott — ma is fönáll -— s szépen, csöndesen aluszik Pedig a társulat nem megvetendő pénztőkével s könyvgyiijteménynyel (leginkább orosz nyelven !) rendelkezik s talán egy korszerű „p a I i üg e n e- s i s t“ is mégérdemelne,' ha azt a lólábat, mely iiiteiitióinak palástja alól kicsfmg s ami az ungi- magyarországot folyvást ijesztgeti, könnyen elmetszeni lehetne.