Ung, 1885. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1885-02-01 / 5. szám
s nemcsak a congruát, minek jogosultságát nem is kívánjuk kétségbe vonni, — de a vallásügyi s közoktatási minisztériumtól évenkint nyújtott nem csekély mennyiségű 'segélyösszegeket is, anélkül azonban, hogy magyarosítanának. A nyert előnyök tehát, orosz papságunkban, csak tantalusi szomjúságot ébresztettek ; mert a viszonszojgálat s érdem dijául nagy része most már azt is követeli, hogy a megalkotandó római kath. egyház autonómia szellemében a fennebbieken kívül még az egyházi jószágok s alapítványokban is különleges osztalékban részeslttessenek ! Nostra pace ! De alig- hisszük, hogy a magyarság ügyében buzgó apostolokra számíthatnánk orosz pap jaink körében. De szólván a gör. kath. orosz lelkészekről,lehetetlen, hogy a róm. kath. és protestáns papokról is ne emlékezzünk, kik társadalmi elemeink s a nemzetiség magyarosítása körül, alig tettek többet, mint az orosz papok. A szatmári püspökök ugyanis, melynek hatósága megyénk róm. kath híveire is kiterjed ; valamint Szathmár, Mármaros Beregh, Ugocsa stb. megyékben, úgy Ung- ban nem tudták — vagy tán nemis akar ták a románokat, oroszokat megmagyarosi- tani, ellenkezőleg szláv és német parochiákat és iskolákat nagy számmal rendeztek be s tetemes adományokkal istápolták, mikből azonban magyar nemzeti célra nem jutott soha semmi ; — úgy any. nyira, hogy e gazdag s terjedelmes egyházi megyében nem a magyar, hanem a román, szláv é német örvend szaporodásnak ma is. A protestán sok, illetőleg Kálvin követői tettek ugyan vala. mit, mennyit az adott régibb viszonyok között tenniök lehetett, — mert föntartották ^nemzetiségünket e megyében is — s mert majd mindenütt magyar népiskolákat állítottak; — mindent azon ban ők sem teljesítettek ; mert mint számos tót községeink hangosan bizonyítják magok a kálvinista községek is eltótosodtak s oroszosodtak, — kevés évén igazi magyar papjaik és néptanítóik. Bámulatos és valóban gondolkodásra méltó dolog, hogy Ungmegye, mely ezer esztendő óta áll—s Ungvár, hol a magyar kályinismus 400 év óta virágzik — lmegmagyorosodni még máig- sem tudtak 1 De a nemzetiség és hazafiság tekintetében nem kevésbé nyomhatja az önvád főúri családain- kat is. Ezek Ungban soha sem magyarosítottak, sőt magok is elmagyartalanodtak. A Sztáray grófok dédőse, Wencellin, ki Koppány somogyi ős vezért Sz. István korában leverte — cseh, illetőleg szláv volt s unokái a Sztárayak, Jákóék, Ödönffyek, Tibayak stb. mindnyájan tótok valának. A Drugethek olaszok és franciák valának, — a Homonnayak és 1‘ongrácok tótok, Berecsényi pedig rövid ideig élvén e megyében, minden chau- vinismusa mellett sem fejthetett ki nagy hatást. _A.z „UN Gr“ t Arc a j a. Az a szegény jó fin, ott a Tiszán tnl. — Elbeszélés. — (vége.) Gergői küzjegyzőék estélyt adtak. Sokan voltunk együtt; köztünk volt Alisz is. Ellenállhatlanul nézett ki. Hajában halvány kaméliákat viselt, mik igen illettek creol barna arcához. Sötét kék, fényes gyöngygyei hímzett bársony dereka előnyösen emelé karcsú termetét, Kálmán még nem volt jelen ; izgatottan vártam reá. Olykor biztatón tekintettem Aliszra, ki mindany- nyiszor lesiité tekintetét, s ezáltal elrejtő lelkét előlem. Végre jött a várva várt. Mint mindig gonddal volt öltözve. A pesti szabó remoke a testhez simuló frack, érdekessé tette. Korom fekete göndör haját középen szétválasztva liordozá. A himlő helyek sötét barnává tették ugyan arcát, de finom vonásai, szép. bajusza feledtették a hiányokat. Eléje mentém s karonfogva Aliszhez vontam öt. — Nézze Kálmán, ez Alisz, volt lakonikus bemuta tásom. Mindketten mélyen elpirultak. Kálmán salonias kellemmel bókolt, egypár szót váltott velünk, és átment az urak szalonjába. — Hogy tetszik ? sugám Alisz fülébe.- Akár csak Ferke, a faluuk végi vályogvető cigány ; sugá vissza mosolyogva. E kíméletlen megjegyzés roszul esett, mit Alisz Nem sorolhatunk fel örvendetesebb tényeket | előkelő nemes családainkról sen; a népes és gazdag Horváth-család elmulasztotta megmagyarosi- tani ősi fészkeit Palócot s Pinkócot, a Szikszayak tés Pécsiek Szerednyét, a Kandóék Csertészt és vidékét, a Kende-ék Orosz Komorócot és vidékét. Mindezek igaz tények, s e tények sorát még tovább is fűzhetnék, ha eszünkbe nem jutna a mondás: „szólj igazat, betörik a fejedet“. Szóval, az tagadhatatlan, hogy különösen L'ngine- gyében, társadalmunk s nemzetiségünk, valamint a papságban, úgy a népiskolák, — mint főbb úri családaink sorában, még mindig gyenge tényezőket bir. Ha az 1848-diki forradalom hasonló volt a háborgó óceánhoz* mely lázas és dühöngő mozgalmaival minden politikai, nemzetiségi s társadalmi; elemet összekavart és felforgatott : úgy maga a társadalom is Ung- megyében egészen magára ölté amaz óceán alak. ját. Az óceán ugyan, midőn lecsendesül is mindig győz, — mert elnyeli a habot ; de különben piszkossá válik. így volt ez Ungmegyében is ; s hol a leigázott forradalmunk tajtékzása, minden szemetet a fölszinre tolt, mi aztán az absolutizmus sáncaivá tornyosittatott, melyeket az itteni csekély7 számú s kikmerült magyarság .széthányni gyönge volt s erőtlen ma is. Mészáros Károly. A közigazgatási bizottság január havi üléséből. ' (Folytatás. 1 A kir. építészeti hivatal féléves jelentése felsorolván a közmunka erőt, ennek ledolgozását és hátralékokat, jelzi, hogy a megyei utakon a me. gyei utialap terhére több rendbeli műtárgy épült, valamint szállítások eszközöltettek, u. m. az ung- vár-csapi megyei útvonalon 2 uj hid épült, vala* mint 8 hid helyreállittatott, továbbá a nagymi hály-pálóci megyei útszakaszon 14 műtárgy helyreállittatott; a hegyfark-dubrókai megyei útvonalon 2 hid épitése kezdetét vette. Ivö és kavics szállítások pénzért összesen az ungvár-kaposi, nagy-mihály-pálóci, oroszkomoróc-dubrókai útvonalon összesen 5 kilométer hosszban eszközöltetett. A megyén végig vonuló hadászati útvonalon az országos közúti alap segélyből engedélyezett hidak a Csap-Záhony közötti Tiszahid épitése eddig szép eredménynyel előre haladt, kilátásba helyezhető, hogy az I885. évben a rendes határidőre elkészül, j Az ungvár'uzsoki hadászati utón úgy a vállalati, valamint a házi kezelés melletti munkák épitése csekély pótmunkák kivételével befejeztettek. A kassa-jablonicai államut ungmegyei sza-1 kasza észre vehetett, mert rögtön hozzá tette. Nyilatkozatom kizárja azon föltevést mintha külső után Ítélnék az emberiség fölött. Tudnod kell továbbá azt is édesem, hogy barna létemre eddig csak a szőkékkel sympa- tiroztam. De hisz az természetes; az ellentétek vonzódnak. Azonban már pusztán megjelenése is megnyerő, mondá vontatva s legyezőjével játszva. Láttam erőlködését, a dicséretet illetőleg, s palástolva rósz kedvemet, más tárgyra tértem. A házi ur fiainak nevelője egy tanár jelölt, ki aló Liszt viselé szőke haját a zongorához ült, s hajviseletétől elvárólag, művészien eljátszá a kornevilii harangokból a Henri keringőjét. A zene kicsalta Kálmánt. Miksa te ! ne ezt, de valami magyar hallgatót: például azt hogy „Bánátimból egy nagy tenger lehetne. Örömem csak egy kis sziget ő benue.“ Es Miksa precizitással eljátszá azt hogy „Almaimban gyakran meglátogatsz Életemnek legszebb álma te !“ és álmodozva Aliszen Jegelteté tekintetét. E közben a szomszéd teremből, a zongora hangjaiba bele rúgott a Bunkó Viuce gyújtó bandája. Mindnyájan tölugráltunk helyünkről, s örömmel táncra perdültünk. Az estebédnél Kálmán Aliszhez jutó t ; véletlenül-e? kiszámitva-e, nem tudom. De igen is benső örömmel tapasztalán!, hogy igen jól érzik magukat egymás társaságában. Alisz vidám volt az ellenállhat- lauságig, Kálmán szellemes az elragadtatásig. Csengett a pohár, pezsgett a jókedv, mit elősegített a szatmári és halmi hegyek aranylete; a szellemes tósztokat fölÓ7.780 kilométer hosszú, melyből állami kezelés- I alatt áll .... 60.812 kil. Ungvár város kezelése alatt .... I.806 „ A magyar kincstár kezelése alatti vámhid hossza . . . 0.090 „ vagyis együttesen 62.708 kilm. Ezen útvonal az ahoz tartozó műtárgyakkal a magyar kincstár tulajdonát képező Unghid kivételével, mely rósz karban van. az állandóan alkalmazott 16 utkaparó felfogadott segédnapszámosok és fuvarosok felhasználásával jó karban tartatik. 1884-ik évben vállalat utján összesen I23I. két köb. méteres rakás kavics szállíttatott. Ugyanez utón az 53.71. és 77. számú hidak újból felépittettek. a 23. számú hid helyreállittatott, valamint összesen 650 folyó méter korlát újból készíttetett. Az egész 62.708 kilométer hosszú állami útszakaszon a régi fa kilométer jelzők, a mennyiben elkorhadtak, a régi negyed és mértföld oszlopok átalakitattak kilométer oszlopokká, a hiányzók pedig újakkal pótoltattak. A csapi vasúti indóházhoz vezető utak a megyei közmunkával gondoztatnak, míg- az ungvái- vasuti állomáshoz vezető ut az északkeleti vasur társulat által tartatik fenn. Mindezek a köziekedét igényeinek megfelelő állapotban voltak. A Tisza-töltések egyik része 5.0 kilométe; hoszban, a bodrogközi tiszaszabályozási társulás által, másik 40.6 kilométer hosszú [része Csaptól Szab olcsmegye határáig Ungmegye néhány7 községe által gondoztatik. Csap községénél a folyó éles kanyara követe keztében a töltés veszélyeztetve van. A tiszai balpartUio kilométer hosszú védtöl- tés a szabolcsi társulat által gondoztatik, illetve fenntartatik. A pályin- és n.-szeretvai határokban elvonuló Labore viz elleni védtöltések e nyáron át megron- gáltattak, — de ez idő szerint helyreállittattak. Viz elúsztató zsilipgát az ungvári m. kir. kincstári uradalom birtokában van összesen 4 drb, melyek rendben vannak. A folyókon és hegyi patakokon levő vizi malmok száma a szolgabirói hivatalok részéről nyert adatok alapján összesen I89. A malmok belejmérése a személyzet csekély volta miatt, még ez ideig eszközölhető nem volt. A megye területén használatban lévő gőzkazánok száma................................58 ; ezek közül 1884. évben műszaki próba alá vétetett.....................................8 megszemléltetett s megvizsgáltatott . 23. — Az összes gőzkazánok megszemlélése a hivatal csekély személyzete következtében nem voles zközölhetö. A szabályrendelet követelményeinek meg nem felelő 1 drb. kazán használata beszüntettetett. Vasúti ügy elő nem fordult. váltották és \ ince lelkesítő nótái. Mindenki kitünően volt hangolva, csak Miksa nézett borult kedéllyel oda át, a hol ők oly kitünően látszottak mulatni. Az estebédet csárdás követé, melyet Kálmán Aliszszal oly plasztikusan járt. A csárdást fölváltottat sok más tánc s folyt a jókedv fesztelenül, vidáman, A második négyesre Kálmán Aliszt kérte föl. Ezt látva, szivem repesett örömében, a legjobb jelnek tartottam. Az egész négyes alatt csevegtek. A négyest követő csárdásban Kálmán kissé félre hajta fejét, s elmélázva legelteté gyöngéd tekinteté az Alisz fölhe- vfilt arcán, szemein, s lelkesedve dalolá hogy „Ez a kis lány most kezd nekem tetszeni, Be szeretnék véle szivet cserélni.“ De e csárdás után futva sietett az ivó terembe, mint a ki rósz látományától tuenekszik és én rémülve láttam mily gyorsan ürité egyik poharat a másik után. Vissza tért, arca sápadt volt, s a bánat vissza foglalta rajta régi helyét. — Alisz nagysád ! csókolom a kezét ezerszer, dalolja el nekem azon a méla bus hangján azt a uó - tát hogy Nem szeretek senkit e nagy világon, Magam vagyok mint a madár az ágon; Kit szerettem, az egy igaz szeretőm, Künn hervad már letörve a temetőn. És oda húzott egy zsölyót Vince elé, karon fogta Aliszt, oda ülteté, s maga lábaihoz iilt a szőnyegre. Alisz gyönyörűen dalolt, elvoltunk ragadtatva.
