Ung, 1884. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1884-08-03 / 31. szám

XXII. ÉVFOLYAM.

ling vár 1884, vasárnap, augusztus 3.

Megjelen:

MINDEN VASÁRNAP.

A izerkesztnhi»/, intézendő minden kö7.leménv. mely » lap irodalmi reazát illeti. Levelek eaac bér- menteaen fogadtatnak el. Semmit aem közlünk, ha nem tudjak, kitől jön Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadó hivatal ;

Pollacsek Mikig könyvnyomdája

Főmunkatárs;

BÁNÓOY FERENC.

CJ 11 gr m e «• y e hivatalos közlönye.

31. SZÁM.

Előfizetési feltételek :

Egy évre...................4 frl Félévre........................2 „

Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 krajezár.

Hirdetések:

szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Uuevár. Follaesek M. könyvnyomdájába küldendők,

Nyilttér soronként 20 kr.

Felelős szerkesztő:

FINCIOKY MIHÁLY.

Hivatalos köxleiiiRiiyek.

438. az.

alisp. Ungmegye alispánjától.

MEGHÍVÁS.

Ungvár rendezőit tanácsú város képviselő testületé által az uj szervezés tárgyában hozott határozat felülvizsgálata céljából folyó évi augusztus hó 4-én d. e. 10 órakor állandó választmányi ülés fog tartatni, melyre a választmány tagjai tisztelettel meghivatnak. Ungvárt, 1884. augusztus 1,

KENDE PÉTER, alispán.

439. sz.

alisp. Ungmegye alispánjától.

MEGHÍVÁS.

Ungmegye törvényhatósági bizottsága f. évi augusztus hó 8-ik napján délelőtti 10 órakor ad hoc közgyűlést fog tartani.

Tárgy:

Ungvár rendezett tanácsú város képviselő testületé által az uj szervezés tárgyában hozott határozat felülvizsgálata.

Ezen rendkívüli közgyűlésre a megyei bi- zozttság tagjai tisztelettel meghivatnak. Ungvárt. 1884. augusztus hó 1-én.

KENDE PÉTER, alisp.

2246 sz.

k. i. 1884.

Hirdetmény.

Melylyel Ungvár város választóinak köztú- domására juttatik, hogy a városi képviselet váAz_»ÜNGr“ tárcCija.

ükz ungvári kir. katli. fögym- uuhíiiui története.

Aflymn külső története.

(.Folytatás.)

A tanári kar az uj gymnasiumon az iskolai harang1) számára egy toruyocska építését is kérelmezte, •zt azonban a helytartó tanács nem engedélyezte.

Az 1784/5. tané? elejére, vagyis 1784 november havára, készen állott ugyan az uj épület, minthogy azonban az átadásra nézve a felsőbb rendelet ekkorára meg nem érkezett, a helybeli kincstári hatos .g, melyre az epület vezetése és gondozása, illetőleg felügyelete bízva volt, csak azon kényszer körülmény folytán engedte azt át rendeltetésének, minthogy a régi épület ablakai, ajtói, kályhái stb-. legnagyobb részben teljesen rongált állapotban voltak. Az átadás megtörténtével késleltette a tanítás munkájának megkezdését az uj épület belső berendezésének teljes hiánya, a min nem lehetett máskép segíteni, mint hogy a régi épület három grammatikai osztályából a kadetrákat és padokat áthozatták, a régi épületben pedig a humanisták szá mára két szobái kijavíttattak, és így ezen iskolai évben a grammatisták az új, a humanisták pedig »'régi épületben voltak elhelyezve.

A régi iskolai épület 1785 nyárán lebontatván, és az új épület belső berendezése is ez év őszére elkészülvén, az 1785/6 tanév elejétől kezdve az egész ifjúság az uj épületben nyert oktatást.

A múzsák lakának békés csendje azonban e mozgalmas időben nem volt meg. A II. József alatt beho‘) E harangat, mely a jezsuita collegmmon állott tornyocs- kában volt elhelyezve, a collegium átadása alkalmával a fentebb említett bizottságtól a gymnasium számára elkérte Balogh János eijezsuita tanár. Az uj gymn. épületen nem lévén tornyoeska, a harang les/.orult, s csak 18í7-ben került mostani helyére, midőn a gymnasium a mai formában a tornyoeskával együtt kiépült. E harang hívja még ma is össze a tanuló ifjúságot és igy a gym- násiumnak egyedüli öröksége a jezsuiták idejéből. Rajta e körirat olvasható: „Mathias Ulrich in Eperjes in honorem Dei fudit me“.. Evszáma nines, de a püspöki templom jezsuita harangjainak év- ezámáról következtetve 1765 körül készülhetett.

lasztottainak 28 tagból álló azon fele része, melynek mandátuma folyó 1884 évi julius hó 12-én lejárt, a képviseleti testületből a törvény rendelete szerint önként kilépett, és azok helyébe megejtendő uj választásra lettes Ungmegye alispánja folyó 1884. évi augusztus hó 5-ik napját tűzte ki.

A választás ezúttal is, mint ezelőtt, kerüle- tenkint lesz eszközlendő.

Az i-ső vagyis savanyuvizi kerület az i-ső házszámtól 259-ig bezárólag 394 választóval 7 rendes és 3 póttagot, a Il-ik vagyis belvárosi kerület a 260-számtól 578-ig bezárólag 448 választóval 8 rendes és 3 póttagot, végül a III-ik vagyis hidon- tuli kerület az 579 házszámtól végig 716 választóval 13 rendes és 4 póttagot választané, póttagoknak azok fogván tekintetni, kik a már megválasztott rendes képviselők után legtöbb szavazatot nyernek, — a póttagokra tehát nem fog külön szavazás történni hanem minden választónak csak annyi rendes képviselőre keilend szavazatjegyét beadni, a mennyi az illető kerületre esik.

A választás á savanyuvizi kerületre a hasonnevű fogadóba, a belvárosi kerületre a városházánál, a hidontuli kerületre pedig a „fekete sas“ fogadó helyiségében fog megtartatni.

A választás vezetésével megbi ott elnökök gyanánt a képviselet folyó évi 45 zszámu határozata szerint a savanyuvizi kerületbe Mislinszky József, a belvárosiba Farkas Ferenc, a hidontuliba Mocsáry Géza lettek kiküldve.

A választás mind a 3 kerületben kezdődik 8 órakor és végződik esti 6 órakor, mely órántul többé szavazat el nem fogadtatik.

A választás a szavazók nevének nyilvános feljegyzése mellett személyesen, — intézetek, testületek, cégek s nők részéről azonban meghatalmazott, kiskorúak és gondnokság alattiak részéről pedig a gyám által beadott szavazat lapokkal történik.

Ha a szavazatlap több nevet tartalmaz, mint a hány rendes képviselőt a kerület választani jogosítva van, az utólirott nevek nem vétetnek számba.

Ha azok közül, kik ily módon a legkisebb

zott királyi biztosság munkácsi kerületének székhelye Ungvár leit. Városunk lakások hiányában az igy megszaporodott hivatalok számára elegendő helyiséget nyújtani nem tudván, a királyi biztos a kincstárt kereste meg, a mely a maga helyiségeit részben átengedvén, a kincstári aligazgató a maga számára a gymn. épület emeletében három szobát hivatalos helyiségül elfoglalt. Mily önkényüleg bánt a hatalom ez időben a tanulmányi alap ezen épületével, még inkább kiviláglik abból, hogy, midőn 178tí elejeu a királyi biztos a kerületi pénztár számára földszint még két szobát elfoglalt, a tanári karnak ez ügyben való kérvéuyezésére újabb foglalással felelt, és még két szobát: egyet a

pénztárt őrző katonák, egyet pedig a pénztári szolga számára kiüríttetett. E helyzetben az ifjúság saját helyiségéből kiszorult volna, ha a kincstári javak aligazgatója, látva a körülményt, az általa elfoglalt helyiségeket át nem engedi. A királyi biztos azonban az elfoglalva tartott helyiségeket nemcsak hogy át nem adta, de hogy föltótien rendelkezését kimutassa, 1787 farsangjának végén a gymnasium helyiségeiben még bált I is rendeztetett.

II. József intézkedéseinek megszűntével a gymn.

; épület teljesen rendeltetésének adatott át. Az épület .zavartalan csendje azonban ismét nem tartott soká,

! habár, az előbbieknél sokkal békésebb vendéget kapott.

I A munkácsi püspök kérésére ugyanis a megye 1791-ben elhatározta, hogy levéltárát, mely 1747-től kezdve a jezsuiták collegiumában volt, a püspöki épületből elviszi és a gymn. épületbe helyezi át. Az átvitel 1791-ben meg is történvén, igaz ugyan, hogy a megye részben az átengedett helyiségért az említett időtől fogva éven- kint 16 öl fát utalványozott a gymnasiumnak, e díj azonban az illető hatóság által keveseltotvén, 1805 nov. 21'én a gymn. igazgató és a megye hatósága között oly egyezség jött létre, hogy a megye a levéltárért az említett famennyiségen kívül évenkint, 30 frt-ot fizet a gymnasiumnak, illetőleg a tanulmányi alapnak, a fizetési kötelezettséget az áthozatal idejétől számítva. Ki is fizetett a megye az egyezség megkötésekor egyszerre 420 írt ot a lefolyt 14 évért, a következő években pedig a 30 irtot fizette évenkint 1810‘ig, midőn a levélI szavazattal lennének megválasztva, többen egy en j lő szavazatot nyertek, a felett, hogy ki legyen a ; képviselő, vagy póttag-, a választás elnöke által I kihúzott sors dönt.

A választók a választás megnyitásakor az elnök mellé 4 bizalmi férfiút jelölnek ki a magok részéről, mely joggal ha .nem élnének, a bizalmi férfiakat az elnök nevezi ki.

A szavazatok összeszámítása nyilvánosan történik.

A választás eredményét az elnök a szavaza- j tok összeszámítása után, a választás színhelyén azonnal kihirdeti.

A választási eljárásra vonatkozó panaszok vagy a megválasztott tag megválaszthatósága ellen tett észrevételek 10 nap alatt a t. megyei alispán úrhoz, mint az igazoló választmány elnökéhez, nyújtandók be.

A választási elnökök és bizalmi férfiak a törvény különös oltalma alatt állanak.

A személyes biztonság tekintetében ugyanazon rendszabályok alkalmazhatók, melyek az országos képviselő választásnál alkalmaztatnak, s az elkövetett vétségek a büntető törvény értelmében bűntetteinek.

Kelt Ungvárt 1884. augusztus hó i-én.

LEHOCKY BÉLA.

polgármester.

.A. városi képviseletből.

Már múlt számunkban jeleztük, hogy a városi tiszcujitást megelőző szervezési bizottság jelentése tárgyában folyó évi julius 26-án és folytatólag 28-án a városi képviselet gyűlést tartott, melyről részletes jelentésünket ez alkalommal közöljük. A tárgy érdekelte a képviselő tagokat, mert szép számmal jelentek meg s élénk várakozással néztek a tárgyalás elé.

Mielőtt azonban a tárgyalás kezdetét vette volna, felolvastatott a múlt gyűlés jegyzőkönyve, melyben a laktanyai építkezésekre még szükséges

tárt a megye áthelyezte saját uj házába, melynek építése 1809 végén fejeztetett be.

Miután a megyei levéltár a gymn. épületéből kiköltözött, az igy kiürült helyiség — a kaputól a nagy utca fele eső hosszú terem a íöldszinteu — kápolnává alakíttatott át, a mire eredetileg is tervezve volt, és az ifjúság sok éven keresztül téli időben itt hallgatta köz- napukon az isteni tiszteletet mindaddig, mig az ifjúság szama oly nagyra nem nőtt, hogy azt e helyiség befogadni nem volt képes. E körülmény beálltának idejétől fogva e hosszú terem, bár kápolnaszerü berendezése megmaradt, és benne isteni szolgálat is tartatott, leginkább üunepélyek rendezésére használtatott és vizsgálati termői szolgált az alkotmányos időig, midőn egy időre rajzteremmé, később pedig rendes tanteremmé, s egy része legújabban az öuképző kör könyvtárává alakíttatott át.

Ha ódon épületünk felsorolt viszonyain kívül megemlítjük azt, hogy első caualisálása 1799-ben, az épület előtti első kövezés pedig 1806-ban készült, s hogy első fedele helyett 1829-beu kapott uj födélzetet : annak külső viszonyaira nézve mindent felsoroltunk az ötvenes évekig.

Midőn az ötyenes évek elején szóba került, hogy az új rendszer értelmében a gymnasium nyolc osztályúvá kiegészitessék, városuukbau úgy mint megyénk- beu számosán találkoztak, a kik ez óhaj megvalósítását a legmelegebben felkarolták. E lelkes férfiak között első helyen említendő Dr. Varga István, akkori rém. kath. plébános és főesperes, a kinek fáradhatatlanjjuz- galma legtöbbet tett arra nézve, hogy az ige testté lön. Az ügy 1852-ben indult meg. A ministerium ugyanis hajlandónak mutatkozván gymnasiumunk kiegészítésére,. ebbeli határozatát azon megjegyzéssel küldte le a megyei főnökség utján a városhoz, hogy a nyolc osztályú gymoasiumot tanerővel kész ellátni, ha a város a gymnasiumi épületet kibővíti, a mely akkori terjedelmében egy nyolc osztályú gymnasium befogadására elégtelen volt. Minthogy a ministerium a hozzá ez ügyben ismételve tett kérelemre azzal felelt, hogy a különben is szerfelett megterhelt tanulmányi alap a tett ajánlaton felül a szükségesnek mutatkozó épitke-