Ung, 1884. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1884-04-27 / 17. szám

gatási bizottsághoz felebbezhetnek, mely felabbezés a'kir. adófelügyelőnél nyújtandó be. Megjegyzendő, hogy a felabbezés a kivetett adónak behajtását nem gátolja. Különfélék. * Időjárásunk egy hét óta folytonosan esős, úgy, hogy a vetések a korán megnyílt tavasz me­legétől buja tenyészetnek indulván, most már a sok eső miatt sokat szenvednek. * A rk. plébánia templom megnagyobbitása után, mely főt. Bugyis András apát-főesperes ur felejthetlen érdeme marad, a templom belseje - nek restaurálásán gondolkozik a tevékeny 'főpap. Erre nézve sikerült neki Juhász Norbert műértő főigazgató ajánlata folytán az ügyességé­ről és eredményes munkáiról ismeretes Szt. Ferenc rendi fráter C o n r á d festőt, ki a szerzet költsé­gén München és Olaszországban nyerte kiképez- tetését, megnyerni a festői munkákra. Nevezett festő husvét hetiben itt járt Ungvárt és megte­kintette a templomot, s véleményét azonnal ki- mondá, hogy a restauráláshoz elkerülhetetlenül szükséges a szentély két oldalán egy-egy ablak nyitása, mert kellő világosság nélkül a festést nem lehetne színezni; továbbá a jelenlegi nagy oltárt egészen elbontatni véli, mert szúette és el­korhadt. A főoltárra 2l/2 öl magasságban az Üd­vözítő életéből valamely nagyobbszerü képet ajánl, milyen volna pl. Krisztusmennybemenetele, színeváltozása, vagy a néptanitása a hegyről, hol több alak van s két részben lehet a festmény. E megtekintés után a méreteket eszközölte, megígér­vén, hogy a terveket és költségvetést mielőbb el­készíti, mely előbb Juhász Norbert ur által meg­bírálva, fog hozzánk érkezni. Az egyház tanács aztán átnézi szintén és megállapodás után a szat­mári püspökhöz fog beterjesztetni. Az oldaloltá­rok közül egyre már gróf Török Hermin, egyre pedig Telendy Antalné a szükséges költségeket megajánlották. Adja isten, hogy a tervbe vett munka minél előbb elkészüljön. * Az ungvári kir. közjegyzői hivatal az igaz- ságügyminister által felhatalmaztatott, hogy hite­les okiratokat orosz nyelven is állíthasson Ka felek kívánságára és erről a beregszászi kir. toí ínyszék hivatalosan értesittetett. Adókivetés. A kir. adófelügyelőség a Ill-osz- tályu ^reseti adóról szóló kivetési lajstromot el­készít vé\ az e jrá 21-tői 28-áig a városházán meg- tekinthetd^elhi yjuk az érdeklő adófizetőket, hogy e kivetést níWekjnteni el ne muiasszák s ha ne. tan észrevéhm.k volna a kivetés ellen, észrevéte­lünket a fenti h^4ri(jö ajatt írtban a kir. adófelü­gyelőnél beterjedhetik. ' Műkedvelői Vinielődás. E hó 24-én műked­velőink ismét egy '^került előadást rendeztek szép számú intelligens közönség előtt. ,.A dicsőség b íjj :il jár című 1 felv. %óz ab an Terestényi Dániel mint Mudli, \0 s k o v i c s Mórné mint Lucrétia, Várna) Ödön mint Flas- phan Felix képiró, Fáb\y Margit mint Lydia és Gr un Sándor mint john, Mudli szolgája oly ügyesen töltötték b^zerepeiket, hogy a közönség véleménye műkedvelőink iránt min­dig tokozottabb elismeréssel van, t méltón megérdemelnek. A második darab a\Angolosan“ cimü 2 felv. vígjáték volt, melyben L ? m 55 á n- dorné mint Szivesi Adél finom msgjfJajnésével, Növik Endréné mint Ippelberge- Sala- monné kedélyes s jó kedvű caricatura alakjában Homicsko Anna a komorna szerepében tűntek ki. A férfiak közül Terestényi Dá­niel (Ippelberger), E ő r y Elek (Gibbon\ Saáro-sy Károly (John szolga), Várna] Ödön (Olcsó Flórián fogadós) oly gyakorlót- saSffal jatsztak, hogy a közönség többször mélt( tapsokban részesité őket. Különösen kitűnt Saá rossy Karoly, ki John szerepében a legnagyobt derültséget idézte elő minden egyes jelenetnél A pincérek is, Plathy István és Boroí Béla, ügyesen töltötték be helyeiket. Hirdetmény. Az 1883. évi junius 1 -tői érvé nyes menetrendet folyó év május hó 20-án érvé nyen kívül helyezzük és jelzett naptól kezdve a magyar éjszakkeleti vasút összes vonalain egészen uj menetrendet léptetünk életbe. Bővebb tájéko­zást a falragasz alakú menetrend nyújt. Budapest, 1884. april hóban. A vezérigazgatóság. * Szegényes hivatal. A ki az ungvári m. kir. idóhivatal helyiségében megfordul és szemügyre vesz mindent, a mit ott lát, fájdalmas szívvel gondolhat azon tisztviselőkre, kik ott egész nap dolgoznak. Minden bútor darab olyan, hogy ha megmozdul recseg, ropog s félve kell egyik má­nk állvány mellett elmenni, hogy rá ne dűljön, mert csak össze van kötözve, rajta pedig félmá­zsás tabellák, melyeket ha lapoznak és forgatnak, reng bele az egész épület. A régi bőrrel bevont, szalmával tömött székek bőr borítékaiktól meg­fosztva s lenyúzva,' valóságos ijesztőül szolgálnak; van három lábú szék is, melyen az illető tisztvi­selő csak úgy ülhet, ha egyik lábát kisegítőül adja a széknek. A szobák éktelenül piszkosak és arra mutatnak, hogy sok-sok idő előtt voltak gondoz­va. Kihez intézzük felhívásunkat arra, hogy a kir. adóhivatal helyiségét hozassa tisztességes állapot­ba ? A pénzügy igazgató úrhoz. Hisz nem régiben itt járt, feltűnhetett neki ez özönvíz előtti állapot s csudáljuk, hogy rögtön nem tett intézkedést mind a lakhelyiség gyökeres átalakítására, mind pedig tisztességes bútorzat beszerzésére. Hát csak ott fent szabad ruganyos díványokon, drága bútorok közt a tekintélyt mutogatni. A kir. adóhivatalok nem ép olyan hivatalos helyiségei a nagy közön­ségnek, mint a felsőbb hivatalok, s azért mert az ily hivatal főnökei nem mernek kérni, a felettes hatóság nem tudja magától belátni, hogy az ily hivatalos helyiség láttára a közönség furcsán ítéli meg azokat, kik igy hagynak egy állami hivatal helyiséget sinleni, piszkos szobákban, düledező bú­tor darabok közt. E visszás helyzet sérti a városi közönség méltóságát is és felhívjuk rá a pénzügy­igazgató ur figyelmét, mert különben kénytelenek volnánk hatósági utón is ez ellen lépéseket tenni. * A debrecen-nyiregyháza - ungvári hadászati utón Csap és Záhony közt a 1 i s z á n át .épí­tendő Hove szerkezetű fő és ártéri hidak, va­lamint a följárók helyreállítását, ;a közmunka és közlekedési mk. ministerium i50041 frt 89 kr. ösz- szeg erejéig engedélyezvén, a munkálat foganato­sításának biztosítása céljából f. hó 23-kán zárt ajánlati versenytárgyalás tartatott az alispáni hi­vatalban, mely alkalommal következő ajánl 1 tok tétettek. 1. xVI a n d e 1 János, Glasner An­tal, és Mandel Pál társvállalkozók a kérdéses építkezést az engedélyezett egységáraknak t i z százalékkal való felemelése mellett Ajánl­koztak teljesíteni 2. Hajnald István építőmérnök Budapestről három és háromnegye d száztóli árengedés mellett, 3. Deutsch A. és fia Budapestről húsz száztóli áre­melés ;4. Deutsch Zsigmond és M e i s e 1 s z József társvállalkozók Munkácsról .két és fél száztóli áremelés : 5. F r ie d m a,n Béni Munkács­ról három és fél száztóli áremelés; 6. Wulff és Gferer helyett E. W u 1 ff mérnök három száztóli ár engedés; 7. Reich man Her­man (Debrecen) és Burger Adolf (s. a. Ujhely) társvállalkozók két száztóli árengedés; 8. Gregerse n G. helyett Gregersen Hugó (Budapest) építési, vállalkozó nyolc száztóli á r- e me lés mellett ajánlkoztak. A mijnkálat vég­rehajtása ennélfogva Hajnald István építő mér­nökre, mint legjutányosabb ajánlattevőre bizatott, vele a szerződés azonnal megköttetett s jóváha­gyás végett a közmunka és közlekedési mk. mi- nísteriumhoz felterjesztetett. * Országos kiállítási tárgyak. Ungvár városá­ból következő művészeti és régiség tárgyak lettek bejelentve az 1885 évi országos kiállításra, a) a püs­pöki rezidenciában 1) Bacsinszky András első ungvári gör. kath. püspök 6 láb magas, 3 láb széles olaj festményü arcképe, Mária Therezia királynő kedvelt hive 2) Joannesde Came 1 i s püspök — a joniai szigetekről küldetett Ung várra a pápa által unitus püspöknek. — Elet nagy­ságú kép. 3) Munkács városa, — a püs pökV levéltárban — roncsolt állapotban, olaj fest meny. — í) P o p o v i c s Bazil püspök élet- nagyságu arcképe. — E püspök 1848-ban az ung­vári szemináriumot kis papjainak megnyitotta, — s őket a szabadság harcra küldötte,.— azon Ígé­ret mellett, hogy ha vissza térnek ismét beveszi őket, s ha elesnek, azon magasztos szavakkal biz­tatta őket, hogyha hazáért meghalni édes“. Az 50-es években pedig kiadta- a rendeletet, hogy egyházmegyéjének minden községében a magyar nyelvet tanítsák, E kép nevezetes még arról, hogy azt bizonyos Csillagi g Mór magyar festő művész készítette, b) Csergheő Geyza szabadságolt állo­mánybeli őrnagynál. 1) Pribék L á s zjl ó jó állapotban lévő, életnagyságu síremléke, lovag, öltönyben, a XVI-ik századból. Találtatott Tibiin,V Ungmegye 2) Szürthei meglehetős állapotban lévő, életnagyságu síremléke, lovagöltönyben, és két szürthei címer a XV-ik századból. 3. Máriási siremlék — címerrel a XVI-ik századból, mind­kettő találtatott Szürthén Ungmegye. c) Mislinsz- ky József nyugalmazott főszolgabírónál. 1) Egy a magyar történelemre annyiban vonatkozható régi arckép, a mennyiben az, a köztudomás sze­rint magyar eredetű Dürer Albrecht, régi jeles képiró eredeti müve. A kép a nevezett által annak tisztán kivehető általánosan ösmeretes kéz­jegyzéke szerint 1510-ben készülhetett és ábrá­zolja azon Brandenburgi herceget, ki ugyanazon korban Németország érseke és prímása volt s a jelenlegi német császár egyik őse. Elet után fára van festve. 40 cm. magas és 30 cméter széles. 2) Az 1848/49-ben hírneves veres sapkások zászlójá. nak darabja Szűz Mária és Krisztussal Selyem rongy. j * A képviselő választási mozgalmak vaiahára megyénkben is megindullak, s a s z 0 b r á n c i vá- lasztó kerület volt az első, mely életjelt adott magáról. E hó 23-ikán P a t a y Gyula elnöklete alatt, a kerület egy része, Fodor Antal felső-remetei rkatb. lelkész, ajánlatára G u 1 á c s y Egyedet' léptette fel, a ki kor­mánypárti programbeszódet tartott. E jelöltség mellett foglalt állást a szolgabirói s járás bírósági személyzet is. Ugyanaz napon a Tomes á n y i párt tartott be- vunulást s a Csuha udvarban gróf Sztáray Antal el­nöklete alatt, Csuháé k, a Pribékek, s még számosán az értelmiség s választó polgárok közül tar­tottak értekezletet, a beszámoló beszéd után T 0 m- c sányit egyesültellenzéki programmal ismét föl- léptettók. E kerületben tehát zajos választás lesz. Kapóson ma (vasárnap) tartanak értekezle­tet H e r c e g h Károly meghívása folytán, E kerületben a függetlenségi párti Szabó Endre képviselő ellenében, Bern át h Dezsőt léptetik pártonkivüli programmal. Az ungvári kerület­ben csendesség van s eddigelé gróf Tö r ö k Jó­zsef egyedül áll jelöltként. Bereznán Mocsá. r y Géza ellenében Popovics Miklós járásbirót emlegetik. * Az állatkínzás nem utolsó helye a kishíd és mümalom melletti domb, melyen a mümalom [szekerei minden órában egész népcsődület jelen- I létében vonszoltatnak fel. A lisztes zsákok csak úgy meredeznek az ég felé, a szegény barom pe­dig kidüledt szemekkel fekszik neki a járomnak, de legtöbb esetben nem bírja a terhet s ekkor elő áll a vad kegyetlenség. Két .oldalról ütik, ve­rik a barmot ki hol éri, mig csak feljutnak nagy kínnal a domb tetejére. Négy, öt ilyen szekér az­tán megindul a nagy hid jfelé, melyen pedig az államépitészeti hivatal jelentése szerint a közleke­dés nagy óvatossággal eszközölhető csak. No ha ilyen négy szekér egyszerre rá hajt, bizony nem tudjuk meddig fogja bírni a nagy híd e túlságos terhet. Á városi hatóság talán figyelmeztethetné a fuvarosokat az állatok iránti szelidebb elbánás­ra, a mümalom melletti meredek domb lejtőségét pedig lehetne kijavíttatni, átalában pedig a mar­ha erejéhez mért túlságos terhek hordását betil­tatni. * Szőlőmívelésiiuk egyik általánosan ismert sarkalatos hibája az, hogy a legkülönbözőbb sző­lőfajok — tekintet nélkül arra, hogy mennyiben felelnek meg az illető hely éghajlata és talajviszo­nyainak, minden megválasztás nélkül termeltetnek. — Ezen segítendő, a földmivelési miniszter össze' állittatta azon szőlőfajok jegyzékét, melyek az egyes borvidékeken termesztésre a legalkalmasa­bbak, — s azokat — tekintettel érési idejükre, mi- velési módjukra, úgy a talaj fekvésére, mint mi­ségére osztályokba soroztatta. Az ekként összeállí­tott jegyzék a hozzátartozó magyarázó útmutatás, ki lett nyomva s az érdeklődőknek rendelkezé­sére áll. Az „Ungvári Közlöny“ f. évi 17 számában a megyei Írnokokra homályt vető következő uj- donsági közlemény jelent meg : „Nemtelen bosszú,“ E napokban egy bodrogközi atyafi pár csomó dohánykát hozott városunkba s elárusitás végett egynek másnak kinálgatta.' Egy megyei Írnok is alkudozott vele , de oly csekély árt ígért a szegény embernek, a mennyiért ez nem adhadta. Az illető úriember nagy haragra gerjedt a miért

Next

/
Oldalképek
Tartalom