Ung, 1884. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1884-04-27 / 17. szám
a szegény paraszt nem engedte magát általa ki-! fosztatni s hogy azért bőszét álljon, a szegény atyafit bejelentette és elfogatta.“ Ezen sértő közleményből kifolyólag, a következő nyilt levél közlésére kérettünk fel a me- megyei központi irnoki személyzettől. Nyilt levél, az „Ungvári Közlöny“ t. szer- kesztőjéhez. Tekintetes Szerkesztő ur ! Az „Ungvári Közlö'ny“ f. hó 24-iki számának a „Helyi és Vidéki hírek“ állandó rovatában egy, a megyei irnoki személyzetet meggyalázó közlemény jelent meg : „Nemtelen bosszú“ cime alatt. Az állami egyedárúság épségében tartása- feletti őrködést az 1876. évi IV. t. c. 10 §-a nem csak az erre hivatott közegek, hanem a községi elöljárók és tisztviselőknek is kötelességévé teszi; a följelentés vádját tehát mint talán egynémelyek által megyei tisztviselőre is értelmezhető kötelezettség teljesítését nyilvános neheztelés tárgyává nem tehetjük. Meggyalázón ik tartjuk azonban a közlemény szövegében azt, hogy a följelentés csak akkor tétetett volna meg, a mintáz alkuvás a dohányért ajánlott ösz- szeg aránytalan csekélysége miatt már teljesen sikertelenné vált. E körülmény,-mint kizárólag csakis ki nem elégitett piszkos önérdek szüleménye : valóban „nemtelen bosszú‘-nak s aljasságnak bélyegzi a különben törvény rendelte följelentési eljárást. Miután pedig nem hisszük s nem akarju k hinni, hogy közöttünk, kartársak között létezzék oly egyén, ki kapzsi haszonlesésszülte bosszúból vagy csak jóhiszemű túlbuzgóságból is elkövette volna a följelentést ; és mert a hiányosan szövegezett közlemény, — melyet különben mindaddig, mig hitelessége a személy megnevezésével be nem igazolta- tik csupán rósz akaratú rágalomnak tartunk és tartanunk kell — a közönség előtt yalamenyiünkre meggyalázó árnyat Vet: felelősség alatt felhívjuk a tek. szerkesztő urat, szíveskedjék repútatiónk érdekében , az állítólag „nemtelen bosszút“ állott megyei Írnokot, esetleg a hírszerző nevét becses lapjában közzé tenni. Kérésünk ismétlése mellett kiváló tisztelettel vagyunk. Ungvárt 1884. évi ápril 26-án. Mokcsay Elek Kása Kálmán Haraszthy Lajos Lacsny Lajos Szabó Béla Mankovich Mihály megyei központi irnokpk. Közgazdaság. A gazdasági-egyesület köréből. Az ungmegyei gazdasági-egyesület választmánya e hó 24-én Bernáth Dezső elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés lefolyásáról s a hozott határozatok felől a következő értesítést adjuk. Az egyesület évi közgyűlése ez idén a vándorgyűléssel együtt fog megtartatni, és pedig j u- n i u s hó 2-án délután N a g y-K a p o s o n. Mivel pedig a vándorgyűlés rendszerint valamely nagyobb mintagazdaság megtekintésével kapcsoltaik egybe, ezúttal a deregnyői (Zemplénül.) uradalomba való kirándulás rendezése vétetik célba, miért is az uradalom tulajdonosa, Lónyay Gábor ur, az egyesület elnöksége által felkérendő, lesz hogy a mintagazdaság megtekintését engedje meg/ A napirend beosztása akkep történik, hogy junius 2-án d. u. 3 órakor megtartatik felolvasásokkal s eszmecserékkel vegyest a .közgyűlés, este ugyanott társasvacsora rendeztetik, . másnap reggel pe- 'dig kirándulás lesz Deregnyöbe. Mindazok, a kik a gazdasági egyesület működési körébe vágó felolvasásokat tartani, vagy valamely mezőgazdasági avagy közgazdasági kérdést eszmecsere tárgyául kitüzetni szándékoznak már e helyütt is felkéretnek, miként ebbeli készségüket s a felolvasás avagy eszmecsere tárgyát az egyesület titkáránál bejelenteni szíveskedjenek. Az étkezés és elszállásolás rendezésével Csonka Béla, Fekésházy Miklós és Hercggh Károly egyesületi tagok felkérettek. A megyei fatenyésztési biztosi á-1- lásnak az elmúlt évben történt szervezése alkalmával a megyei bizottság a biztos működésének szabályozására nézve a gazd. egyesületet is bizonyos hatáskörrel ruházván fel, a választmány kimondá : hogy közelebb a fatenyésztési biztos működését és hatáskörét előíró szabályrendelet tervezetet fog a megyéhez jóváhagyás végett bemutatni. Mielőtt azonban ez megtörténnék, felkéri Koregtkó fatenyésztési biztost, hogy a megyei fatenyésztés "állapotát községenként mutassa ki, mely a közgyűlés elé fog terjesztetni. A hasznos növényzet fejlődésére a hátrányos különféle dudvák Elpusztításának elősegítése érdekében felkéretik a megyei bizottság, hogy a szerbtövis kiirtására vonatkozó szabály- rendeletét ennek megfelelőleg módosítsa s azt a szolgabirák utján végrehajtassa. A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek f. é. nagygyűlése május 12-én tar- tatik meg a fővárosban. Az ungmegyei gazd. egy. mint e szövetség tagja, e gyűlésen képviseltetni fogja magát s a képviselőség elvállalására R ó- n a i Antal főerdőtanácsost s választmányi tagot kéri fel. Titkár bejelenti, miként Perecseny, Zaricsó, Dubrinics, Kis-Berezna, Turja-Remete, Turja-Pa- szika, Lyuta és Poroskó községek részére termelési kisérlettétel végett leendő szétosztás céljából a közgazdasági ministerium 640 grámbalinkai káposzta magot küldött, a szétosztás már megtörtént. Patay Gyula "és Kende István tagok külön kérelmére pedig 50 kilogramm kendermag küldetett a minisztérium részéről. A zemplénmegyei és az ungmegyei gazdasági egyesületek e részbeni megbízottjai már régóta tervezik, hogy megyénk felvidékén a Runá n egy csikó legelő létesittessék. Az eszme kedvező- leg fogadtatott. Újabban azonban a hely átengedésére s egyáltalán a kivitelre nézve oly akadályok látszanak fölmerülni, hogy ezen tervnek egyelőre a napirendről való levétele kívánatos. A zemplénmegyei társegylet erről értesittetik. A közgazdasági mi'nisteriumnak a csikó legelők létesítése iránti valóban szép és üdvös tervezete felett eszmecserét folytatott a választmány s abban történt egyelőre megállapodás, hogy az erre vonatkozó adatok begyűjtése után a választmány lépéseket teend illetékes helyütt, ily csikó legelőnek a megye területén való létesítése érdekében. A közgazdasági minisztériumnak a lótenyésztés érdekeinek előmozdítására irányzott eme tervével s annak ismertetésével alkalmilag bővebben lesz a közönség megismertetve. Ezek voltak a választmányi ülés közérdekű tárgyai. Felhívás a gazdákhoz ! Mindazon gazdák, a kik ménlovak birtokában vannak, s azokat tenyésztésre használni óhajtják, felhivatnak, hogy az e részbeni szabályzat értelmében lovaikat máj us hó 19-én Ungvárt tartandó országos vásár alkalmával a vásártérre behozzák, hol azok egy vegyes bizottság által megfognak vizsgáltatni s ennek eredményéh ez képest fog- a tenyésztésre való engedély kiadatni. Ungvárt 1884 april ‘24. A GAZD. EGY. ELNÖKSÉGE debb regényeken, beszélyeken. rajzokon és költeményeken kitü számos érdekes közleményt ház a hasai történelem, a földrajzi ismerőiek, a nópisme, a természettudományok stb. köréből. Közöl azonkívül zenészed és színházi tárcákat Jés terjedelmes könyvismertetéseket. A gazdag tartalmú kitűnő lapot, melyben a család minden tagja talál maga számára szórakoztató és izlésnemesitó olvasmányt, melegen ajánljuk a t. közönség figyelmébe. Előfizetési ára, noha hetenként két nagy ivén jelenik meg, negyedévre csak 2 írt, félévre 4 írt egész évre 8 írt. Előfizetni a Legrády testvérek kiadóhivatalában (Budapest nádor-utca 7. szám) lehet. Mutatványszámokat kívánatra ingyen Küld a kiadóhivatal. Uj zenemű. Menner és Schleuning zenemüke- reskedésében Szegeden megjelent: „Komámasz- szony“ Makróéi János eredeti uj népszínművének összes dalai. Somló- Vadnai Vilma úrnő arcképével. 1. Mikor az oltárnál 2. Hej nem oly sok 3. Barna legény 4. Be szomorú a tílinkóm 5. Kereszt anyám 6. Ééldes anyám (Palócz dal) 7. Azért sem fogsz 8. A cserháti csárda 9. Barna kis lány 10. Húzzad cigány még a húrod ti. Neki adom magamat 12, Miért ragyog 13. Dinom-dánom. Zongorára és énekre alkalmazta Moor Manó. Ára 1 a 50 kr. Megjelent az „Ország Viiág VIII-ik füzete, érdekes es vál tozatos tartalommal. A nagybecsű közleményekből elég legyen megemlíteni Degré Alajos kitűnő regényét, mely az olvasók figyelmét végtelenül lebilincseli. A „Törik vagy szakad“ egyike legjobb magyar regényeinknek. — Mikszáth Kálmán és báró Pod- manieky Frigyes elbeszélése, Győri Vilmos szép húsvéti emlékezése, Dalmady, Bartók versei omalik a jól szerkesztett lap értékét. — Előfizetési ára egy évre 10 frt, félévre 5 írt. Negyedévr- 2 irt 50 kr. Nyilttér *) Ügyvédi irodámat 1*1884.évi május 1-ével Tarnöczy Ferenc* urnák Ungvárt a „Korona ‘ vendéglővel szemben lévő házába helyezem át. Dr. Moskovits Mór, ügyvéd. Édes anyám, ki már éltes asszony, huzamosabb időn keresztül c s ú z b a a szenvedett a nélkül, hogy segélyre talált volna. Véletlen- ségből azonban egy háziszer birtokába jutottam, mely nemcsak nekem szerzett gyógyulást hanem jó anyámat is gyorsan megszabaditofi a fájdalmaktól. Hasonló bajban szenvedők^ hálából szívesen adok díjtalanul közelebbi'lta‘ sitást. H I i n a M., Magánzó _ . Bécs, I, Getreidc‘ar 2‘ Irodalom, A „Pesti Hírlap , e leggazdagabb és legélénkebb tartalmú, I politikai napilap, az egyedüli magyar lap, mely kormánytól és' pártoktól függetlenül, következetesen harcol az 1848-iki elvekéi1 11 az igaii szabadolvüségért és demokráciáért. Ezen álláspont lohe- i tővé teszi, hogy megmondja az igazat a kormánypártnak úgy, mint I az ellenzéknek. Nagy elterjedését ezen teljes részrehajiatlanság ] és érdekes tartalma magyarázzák meg. Politikai vezércikkeit Be1 -1 sies Gusztáv, Borostyáni Nándor, Pesty Frigyes és Tors Kali«án> ; az országgyűlési kedvelt s humoros karcolatokat Mikszáth Kál- j mán Írja. A „Pesti Hírlap" a legolesób magyar lap, mrft na- j ponként ltí oldalon jelenik meg, minden héten 2—if /ércdarabot | közöl melléklet gyanánt, minden számban érdekes jregéoy- «» b«- szélyközleményeket hoz s ennek dacára előfizetési «ra egy évre j csgpán 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr egy hónapra j 1 frt 20 kr. A „Pesti Hírlap" kiadóhivatala (Budapest, Légrády ! testvérek, nádor utca 7 szám) kívánatra mindenkinek küld mu. > tatványszámokat. A Magyarország és a Nagyvilág cinéi nagy képes szép" irodalmi hetilapra fölhívjuk t. olvasóink figyelmét A lap minden számában 10—12 illustraeió jelenik meg, köztük számos jeles magyar rajzolóktól. Szépirodalmi és ismerettorjesztő tartalma a legjellesebh tollú Íróktól ored. Mikszáth Kálmán, Győry Vilmo s Peteley István, Milkó Izidor, dr. Molnár Antal, Jakab Elek törté, netiró, Margittay Dezső, Frankenbarg Adolf és Tóth Béla állandó dolgozótársai a „Magyarország és a Nagyviláginak, mely rövl^^lORRÁS ■ Hazánk egyik legszónsavdusabb yé S N’YUVIZE ■ kitűnő szolgálatot tesz főleg az emésztési zavaroknál LE s a gyomornak az idegrendszer bántalmam alapuló HR bajaiban. Általában a viz mind azon kóroknál kiváló g|| figyelmet érdemel, melyekben a szervi elet támogatása Hf és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. B|g Borral használva kiterjedt kedveltségnek örvend, lg 1883. évben 1 millió palaczk szállíttatott el. i Fris töltésben ^ w jjffl mindenkor kapliat6_^-^^^ Á* mNíeSb un É cl 0 S fi isványvir száiIifónáI Budapesten. «8 Úgyszintén minden gyógyszertárban, füezerkereskedás- Hjfl ben és vendéglőkben. ___________________________________H *) E rovat alatt közlettekért nem felelős a szerkesztő. Í9.ÍWM „—IfflKim-wt legjobb as?^1- ®s líitiinrí halának bizonyult köhögésnél, ££££ w—- *• rútnál. Mattod Heurik, Karlsbad és Budapest,
