Ung, 1884. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1884-02-10 / 6. szám

xxii. Évfolyam. Ungyár I8S4 vasárnap, február 10. 6, SZÁM. Megjeien: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden Közlemény. meiy a ián irodalmi ■ részét illeti. Levelek esak bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk. Kitől jön. Kéziratok vissza nem adatunk. Kiadó-hivatal : Pollansek Miksa könyvnyomdája Előfizetői feltételek : Egy évre ....................4 frt ­Félévre .................... 2 ­Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 Krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az One kiadóhivatalába Uurvár. Pollaeseit M. könyvnyomdájába küldeniük. Nyilttér soronkéűt 20 kr. Főmunkatárs: BÁNÓCY FERENC. VE(f YESTART ALM fi HETILAP,. LT íi ui e g- y e li i v a t, a 1 o s Ic ö * 1 ö 11 y e. Felelős szerkesztő: FINGICKY MIHÁLY. Hivatalos kö/JcméiiycIt. A magyar királyi belügy minis-! ter 3997/III b, számú körrendeleté. A me­gyéknek az 1883. XV. t. cikkben elrendelt uj szer­vezése a legközelebb megejtett tisztujitásokkal im­már végleges befejezést nyervén ha visszapillan­tást vetek az idézett törvény alapján a megyék által teljesített szervezési munkálatokra, hazafiui örömmel nyilváníthatom elösmerésemet a felett, I hogy a • megyék teljesen áthatva feladatuk hord- erejétől, a szervezés nagy munkáját a törvény szellemének s a közérdek követelményeinek meg- felelöleg hajtották végre, A szervezés végrehajtá­sával azonban a megyéknek jutott feladat, még nem nyert teljes megoldást, hátra van ugyanis az uj megyei szervezet gyakorlati alkalmazása, s mi­után ezen uj szervezet üdvös hatása csak akkor íog' a közéletben nyilvánulni, ha előnyeinek a gya­korlatban is kellő érvény szereztetik, s miután: ennélfogva nem kevésbbé fontos s következmé­nyeiben oly mélyre ható a feladatnak hátra levő része : ezen tudat ösztönöz arra, hogy a törvény- hatósághoz, íz újon szervezett megye működé­sének kezdetén azon felhívást intézzem, miszerint; a. törvényhatósági hatáskörrel járó hivatás fontos­ságának s az ebből kifolyó felelősségnek érzeté-; ben eddig is tanúsított hazafiasságától vezéreltetve úgy a községi élet, mint a megyei önkormányzati és az állami közigazgatás közvetítésének terén lel-j kiösmeretes és buzgó működésével a megye uj | szervezetéhez /kötött vái'akozásokat teljes mérvben j érvényre juttatni, jelesül: a községek feletti fel­ügyelet kellő gyakorlása, s különösen azok ház­tartásával, illetőleg a községi költségvetésekkel j és zárszámadásokkal szemben a törvény által meg- ■ szabott hatáskörének megfelelő érvényesítése, to- j vabba saját közegei eljárásának szigorú ellenőr­zése, a természeténél fogva kiváló gondozást igény­lő árvaügy pontos ellátására, a felügyelete alatt álló megyei vagyon takarékos és gondos kezelése mellett s általán véve a hatáskörébe eső közszol­gálat minden ágában kifejtett ernyedetlen tevé­kenysége által, a megyei közigazgatást mindinkább az újabb kor követelményeinek színvonalára emel­ni, illetőleg- teljes odaadással azt elérni törekedjék, hogy a megyében a müveit világ igényeinek és az adózó polgárok érdekeinek megfelelő közszol­gálat biztosíttassák. B zom hazafiasságában, hogy ezen felhívásom viszhangra talál, s ezen bizalom­mal üdvözlöm a törvényhatóságot, az újjá szerve­zett megyéében megkezdett működése küszöbén Budapesten, 1884. évi január hó 19-én T isz a s. k- 1. sz. biz, Örvendetes, tudomásul vétetvén, a minis- téri rendelet a törvényhatósági bizottság tagjaival s a központi és kültisztviselök- kel az „U n g“ helyi lap utján közöltetni , rendeltetik. . . Kelt Ungvárit, a törvényhatósági bizott­ságnak 1884. évi január hó 28-ik napján tartott közgyűléséből. — Kiadta B fi­nde y főjegyző. előbb tegye meg. Budapesten 1883, évi augusztusi hó 14-én. Tisza s. k. 7. sz. A miniszteri rendelet másolatban a szol- j biz. 84. gabiráknak s Ung vár város polgármes-1 terének a leiratban érintett szabályren- i deletek elkészíttetése végett kiadatni s az „Ung“-ban is közzététetni rendeltetik. j Kelt Ung várt, a törvényhatósági j bizottságnak 1884. évi január hó ^28-ik napján tartott közgyűléséből. Kiadta : j B á n ó c y főjegyző. A magyar királyi beliigyminister 60972 III Számú körrendeleté. I B ezer é d i Pálnak, a selyem te nyész-j t é s emelése céljából kiküldött ministeri í meghatalmazottnak jelentése szerint, az ország szá-1 mos- községében a községek tulajdonát képező te- rületen, továbbá az állami, megyei és községi utak J vagy községi utcák mellett kiültetett, de az ut, \ vagy az utca testhez tartozó területen álló sze­der! á k n a k, selyem termelési célokból szándé- j költ lelevelezése azon házak tulajdonosai által, j kiknek háza előtt a szederfák állanak, illetőleg j azon földtulajdonosok által, kiknek földjeik az ut- j tál szomszédosak, igen gyakran nemcsak meggá-1 tolíatik, hanem egyeseknek e részbeni roszakarata I annyira megy, hogy a fák lombozatát vízzel, mész- | oldattal sat. lelocsolván, azt a selyem termelési célokra való felhasználásra alkalmatlanná teszik. A nemzet gazdászati szempontokból annyira fon­tos selyem termelés kívánatos sikere attól felté­telezte! vén, hogy a tenyésztőknek a hernyók ete- | tesére szükséges szederfa levelek romlatlan és használható minőségben rendelkezésükre álljanak s ezek szabad felhasználásában akadályozva ne le­gyenek, a földmivelés ipar és kereskedelmi mi­nister ur részéről hozzám intézett felhívás folytán a számos községben tapasztalt s a fentebbiekben vázolt helytelen és jogosulatlan eljárás meggátlása iránt szükségesnek mutatkozó hatósági intézkedé­sek megtételét ezennel elrendelem, s felhívom a törvényhatóságot, miszerint azt, hogy az állami, megyei és községi utak, avagy községi utcák mel­lett kiültetett, és az ut vagy utcatesthez tartozó te­rületen álló szederfáknak, selyem termelési célokra való lelevelezését a szomszédos magán egyének­nek vagy bárkinek csak az esetben és addig van joga megtiltani, ha és a meddig a saját ingatlana használatának gyakorlatában gátoltatnék, vagy ha a saját ingatlana a levél szedők által megrongál- tatnék ; a törvényhatóság térületén általánosan közhírré tétetvén, közegeit az e részbeni intézke­déseknek pontos megtartására utasítsa, Budapes- j ten 1883. évi October hó 22-én. Tisza s. k. 8. sz. A miniszteri rendelet másolatban a szol- j biz. 84. gabiráknak s Ung vár város polgármes-1 terének megfelelő eljárás végett kiadatni s az „Ung“-ban is közzététetni rendeltetik. Kelt Ungvárit, a törvényhatósági bizottságnak 1884. évi január hó 28-ik napján tartott közgyűléséből. Kiadta B á- n ó c y főjegyző. 883. X. t. c. által kimondatván, tekintettel az 876. V. t. c. 33 §-ára, melynek értelmében a köz­iégi adó kivetésének alapját az egyenes államadók képezik, ezen törvényi határozmányból önként kö­vetkezik, hogy az állami adó alul való mentesítés a községi adó aluli mentességet azon eset ek kivé­telével, melyekre nézve a törvény külön eltérően intézkedik, mindenkor következményéül bírja ; azon napszámosok tehát, kik az 1883. X. t. c. által szá­mukra biztosított kereseti adómentességben ré­szesülvén, teljesen adómentesek, községi adóval meg nem rovathatnak. Figyelmeztetem a törvény- hatóságot arra, hogy a szóban levő kereseti adó- mentesség csak is a- szoros értelemben vett nap­számosokra vagyis azokra szorítkozik, a kik kizá­rólag napszámból élnek és hogy a többször emlí­tett 1883. X t. c. 4 §-a a községi elöljáróknak, illetve a községeknek elég alkalmat szolgáltat an­nak ellenőrzésére, hogy csak a törvényileg adó­mentes! ttetni célzott valóságos napszámosok ré­szesüljenek állami adó és ez által községi adó alul is mentességben. Budapesten 1883. évi október hó 20-án Tisza s. k. 5. sz. A miniszteri rendelet másolatban meg­bíz. 84, Ifelelő eljárás végett a szolgabiráknak s Ungvár város polgármesterének kiadatni s egyúttal az „Ung-“ban is köztudomásra juttatni rendeltetik. Kelt Ungvárit, a törvényhatósági bizottságnak 1884. évi január hó 28-ik napján tartott közgyűléséből. Kiadta : B á n ó c y főjegyző. Pénzintézeteink közgyiiíéseiröi. A lefolyt héten’ tartották pénzintézeteink évi rendes közgyűléseiket, melyeken igaz, hogy csak a rés'zvónyesek vehettek részt, de azért érdekkel kísérte azokat a nem részvényes kö­zönség is, mert a pénzintézetek iránt a rész­vényeseken kívül a betevő felek is nagy ér­deklődéssel viseltetnek s hogy igazat mondjunk, bizony még az adósok is érdekelték magukat. Es ez érdekeltség nagyon természetes, hisz mai nap már a pénzintézetekben öszpon- tosul minden érdek, sok embernek boldog vagy boldogtalan sorsa van letéve egy-egy pénzintézet, kezeibe, mert talán összes vagyo­nát helyezi ott el mint legbiztosabb helyen. E bizalom mindig a pénzintézet v e 1 e t 6 i 11 e k becsül e t e s s é g é b e n leli zálogát. A kereskedelmi törvény életbe lépte óta hány vi­déki pénzintézet szomorú sorsáról hozott hirt a napi sajtó s a rémhírek mellett a becsületes és szerény igényű tőke nem ok nélkül húzó­dik meg félelmesen a pénzintézetek fiókjaiban. Nálunk eddigelé oly szerencsés viszonyok voltak, hogy a megalakult három pénzintézet vezetése körül a gyanú legkisebb árnyéka sem merült fel és épen azért mind három pénzin­tézetünk kellő bizalomnak örvend, úgy, hogy a tőkepénzesek tőkéiket, a szegényebb osztály megtakarított filléreit teljes bizalommal helye­zik el akármelyikbe. Az is örvendetes jelenség, hogy a három pénzintézet egymásközt nincs semmi rivális viszonyban s ennélfogva meg­van mindegyiknek a maga közönsége, mely szaporítani igyekszik az évi jövedelmet. Azt mondhatjuk, hogy ez a legszerencsésebb álla­pot lehet mind a báromra. Az ungvári kereskedelmi s iparbank va­sárnap tartotta közgyűlését a részvényesek meglehetős érdekeltsége mellett, s miután az. intézet vezetését a részvényesek correotnek ta­lálták a gyűlésen hamar átestek. Az évi mér­leg nevezetesebb részét már közöltük olvasú­A magyar királyi belügyiniiiister f6l2 sz. Körren­deleté. Számos község a szüretelés, kukorica szedés I és más mezőgazdasági teendőkre, milyenek a tar lók és rétek felszabadítása stb. határidőket tűz ki, melyek áthágása azután mint mező rendőri kihágás az alattas közigazgatási hatóságok által büntettetik. Ha azonban ezen esetek felebbezés utján az azok III. fokú elbírálására illetékes bel- ügyministeri kihágási bizottság elé kerülnek, ez kénytelen a büntető határozatokat feloldani, ha nincs a törvényhatóságnak a K. T. 5§-a szerint; érvényes oly szabályrendelete, mely az ily’ tilal- j mák megszegését kihágásnak minősítené. Mint-! hogy a mezei gazdálkodás érdekében szükséges, hogy az érdekeltek által folytonos gyakorlat alap­ján kiadott tilalmak áthágói megbüntettessenek, egyetértőkig a fóldmivelés-ipar és kereskedelmi minister úrral, felhívom a törvényhatóság’ot, hogy egy a föntebb kijelölt célra szolgáló szabályren­delet alkotására törvényszerű intézkedéseket mi- j A magyar királyi beliigyminister 56026IV számu körrendeleté. Több megyei törvényhatóság részéről azon kérdés vettetvén fel, vájjon miután a napszámosok az 1883. X. t. c. által kereseti adómentességben részesíthetnek, és miután a községi adókivetésének alapját törvényszerűit az egyenes államadó képezi a községi adó az adómentességben részesülő nap­számosokra kivethető-e vagy sem és ha kivethető volna, a kivetés mi alapon történjék? a m. kir. pénzügyminister úrral egyetértőleg szükségesnek találtam az ezen kérdésben felmerülhető kételyek eloszlatása és a törvényi határozmányolcnak meg­felelő helyes és országszerte egyöntetű eljárás biz­tosítása céljából a törvényhatóságot a következők­ről értesíteni. A napszámosoknak 1883. január i-től kezdve a kereseti adó alul való mentessége az

Next

/
Oldalképek
Tartalom