Ung, 1884. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1884-02-10 / 6. szám

inkkaí s a közgyűlés ezt, valamint a nyere­mény felosztására vonatkozó igazgatósági elő­terjesztést egyhangúlag elfogadta. A részvénye­sek elég szép nyereményben is fognak része­sülni. A vezetés V e i n b e r g e r A 1 b ért igazgatása alatt a legjobb eredményt mutatja. Jótékonycélokra 111 írt 95 krt szavazott meg a közgyűlés és pedig az ungmegyei nőegy­let részére 25 frtot; az orth. izr. nőegyletnek 25 frtot; a haladó izr. nőegyletnek 25 frtot ; az ungvári közkor ház konyha felszerelésére 36 frt 95 krt. Az ungmegyei takarékpénztár, mint vá­rosunk legrégibb pénzintézete, e hó 4-én tar­totta közgyűlését s az igazgatósági jelentésből arról győződtünk meg, hogy forgalma évröl-évre nagyobbodik, a minek legfőbb előmozdítója Korns te i n J 6 z s e f vezérigazgató, ki sziv- vel-léiekkel csüng az intézet ügyein s fárad- hatlan tevékenységgel iparkodik eleget tenni és tétetni a tisztviselőkkel azon feladatnak, melyre ez intézet hivatva van. A közgyűlés méltányolta is ez érdemét s meleg szavakban tett, indítvány után jegyzőkönyvi elismerést s köszönetét szavazott meg részére. Pénzintézeteink nem maradnak a rideg számítás pancéla mögött, hanem a viszonyok számba vétele mellett a jótékonyságra is for­dítanak nyereményeikből. így a takarékpénztár is 19 0 frtot szavazott meg, melyből a három helybeli nőegyletnek 70 frtot: a tűzoltó egy­letnek 20 frtot ; a Közkórháznak konyhai fel­szerelésre 40 frtot; a helybeli felekezeti négy elemi osztály részére 60 frtot juttat. Mindkét megnevezett intézet az osztalékot a részvényeseknek azonnal fizeti. A harmadik pénzintézet: az ungvári népbank e hó 6-án tartotta közgyűlését, mely nagyobb érdekeltség mellet folyt le, mint a másik két intézeté. Jeleztük már, hogy a részvényesek egy csekély töredéke, mozgalmat indított meg a népbank ellen s valóságos ost­romra készült a közgyűlésen. A gyűlés tehát viharosnak ígérkezvén a részvényesek nagy ér­deklődéssel jelentek meg a gyűlésen, úgy, hogy a pénzintézet szűk helyisége alig volt képes be­fogadni a részvényeseket. A mozgalom onnan eredt, hogy ama kis csapat, mely az alapszabályok némely szaka­szainak módosítását indítványozta, egyúttal az igazgató tanács eljárása ellen bizalmatlansági szavazatot, akart provokálni. Sajnos, hogy ép ezen pénzintézet ellen történnek ilyes tünteté­sek, mikor fenállása óta a nagy közönség oly bizalomban részesítő; de hát vannak nyugha­tatlan elemek a világon, akik a jót is felfor­gatni igyekeznek azon hitben, hogy még job­bat teremtenek. Szerencsére a nyughatatlanok ezen ágaskodása nem sikerült, pedig hozzá fog­tak a korteskedés minden neméhez. Házaltak a a szavazatok után. járatlan özvegynöktői meg­hatalmazást csikartak ki; az indítvány beadá­sára rábírt aláírókat, kik később aláírásaikat visszavonták, perrel fenyegették, szóval tobor­zottak az ostromló tábort. És mi lett a vége? Az, hogy a koloinposok megretiráltak s a köz­gyűléshez húsz aiáiráss,.! ellátott kérelmet ad­tak be. melyben indítványukat azzal az indo­kolással kérik vissza voutnak kijelenteni, mert belátták, hogy a részvényesek */4 rész többsé­gének megnyerésére nincs kilátásuk. Az alá­írók közül tizenegyen néma hallgatással vették a közgyűlés előtt .szellőztetésre került indítvány­nak a napirendről való levételét, K kudarc meggyőzhette az oknélkül nyug- talaukodókat, hogy az ungvári népbank rész­vényeseinek nagy többsége meg van elégedve a vezetéssel s nem kivan olyan újításokat be­hozni. melyek csakugyan élőbb utóbb veszé­lyeztetnék az intézet, jó hiraevét. A közgyűlés tárgysorozata közül az igaz­gatósági jelentés vétetett a „nyughatatlanok“ részéről ostrom alá s annak a tisztviselők ré­szére javaslatba hozott remuneratio mennyisége ellen szólaltak fel. de alig akadt két szónokuk, kik a félszeg indítvány mellett felszólaltak volna. Indítványuk mellett azonban névszerinti sza­vazást sürgettek, de itt is kudarcot vallottak, mert indítványokra senki sem szavazott s az ostromlók lassan elpárologtak a helyszínéről. Az ungvári népbank, mint eddig is, jó­tékonycélokra tekintélyes összeget szavazott meg! és pedig a helybeli három nőegylet részére 60 frtot; a tűzoltó egylet részére 50 frtot; azj apácák leánynevelő intézete részére 10 frtot;' a görög kath. árvaleány nevelőintézetnek 10 frtot;; ja helybeli főgymuazium szegény, jó erkölcsi vi­seletű és szorgalmas tanulói részére 30 frtot: a ireformátus elemi iskolának 10 frtot; a Mária Jháznak 10 frtot; az izraelita íiiskolának 10 I frtot; a r. kath. íielemi iskolának 10 frtot; a görög kath. fielemi iskolának 10 frtot; a hely­beli közkórház konyha felszerelésére 40 frtot; és végűi a savauyuvizi városrészben felállítandó óvodára 42 frt 97 krt, mely a múlt évi 57 i frt 03 krral együtt már 100 frtot tesz ki, ösz- Iszesen tehát jótékonycélra megszavaztatott: 292 í frt 97 kr. Ezen kívül Wolf Károly volt, köny­velő részére havi 10 frt segély is engedélyez-1 < tetett. j Ezeket láttuk szükségesnek felhozni emel közgyűlésekről, de el nem hallgatható tény azj sem, hogy az ungvári népbank múlt évi nye- I reménye 20467 frt 02 krt tett ki, mely ered­mény Árky Fülöp főtiszt szakszerű vezetésé­nek fényes bizonyítékát képezi s bármennyire agitáljanak is a „uyughatatlanok“, ehez hasonló eredményt ők sem lennének képesek elérni. A feltüntetett üzleti eredmény mindhárom pénzintézetnél kedvező volt s ehez képest a részvényesek is az igazgatóságok javaslataira nem mulasztották el a jótékonycélu adományok közt a nevel é s ü g y r e is fordítani figyel­műket, mely különösen kiemelendő, miután , pénzintézeteink e tekintetben sem hagyták figyel­men kívül az országos mozgalmat. Adja isten, hogy mindhárom pénzintézet, tovább is viruljon és feleljen meg a közönség j várakozásának. j A aépbaak közgyűlése. Az „Ungvári Népbank“ közgyűlése élénk éidek- lőrlós közt tai tatott, meg e hó 6-ikán ; távolról sem volt azonban oly zajos, mint a minőre a már hetek óta egész erélylyel folytatott korteskedé, után várni lehetett. Mintegy 150 részvényes tag jelent meg s az ellenzék már a mérleg felolvasása után rohamot inté­zett az igazgatóság s a felügyelőség eljárása ellen, de | vaktöltéssel indulván a csatába, csak hamar megadásra^ kényszerittetett. A második rohamot akkor intézte, midőn az igazgatóság azt véleményezte, hogy a tiszt-1 jviselők buzgalmuk, hűséges szolgálataik s tevékeny-; ségökért némi jutalmazásban részesüljenek. Húsz tag­inak írásban beadott kívánságára szavazás rendeltetett el. melynek eredménye az lett, hogy 101 részvényes 543 szavazattal az igazgatóság véleményét elfogadta s még a szavazást kérők sem szavaztak ellene : vagyis a közgyűlés egyhangúlag megszavazta a jutalma­zást ; egy-két részvényes nem szavazott, a többiek i „igen“-nel szavaztak, a mi aztán tartós derültséget idé­zett elő. A harmadik csatározás az igazgatótanács j tagjainak megválasztásakor fejlődött, ki s ebben az el­lenfél minden tagja részt vett. Az eredmény fényesen .feltüntette azt. hogy a részvényesek roppant többsége változatlan bizalommal viseltetik az igazgatótanács iránt. a mi különben egyik határozatban jegyzőkönyvileg is l ki fejeztetett A szavazás szavazat lapok utján következő ered-] ' ménynyel folyt le: 139 szavazat lapon beadatott 792 szavazat, ; alelnöknek megválaszt atoll 792 szavazattal, j tehát egyhangúlag, Bánóé z y F e r e n c z ; igaz­gatósági tagok (betűrendben) F a r k a s F e r e n c z; G u t t m a n n Salamon. Hackel Berta­lan, H i r t e u s t e i ii József, K e'n d e P ó- t e r, L á m V i I m o s, Lipc sey J ó z s e f, P e r I e i Henrik, Tarnóc z y Ferenc z, Telendy Antal, Eoyko Béla és dr. W em­ber g e r Salamon. Ezek közül legtöbb szavazatot kaptak Telen­dy Antal (784) és Weinberger Salam on (744), mert ezek mindkét pártban jelöltek voltak ; leg* kevesebbet P e r 1 e i Henrik 616 és G u t t m a n n Sala m o u (367). E két utóbbi megbízatása csak [ két évre terjed. —- A többség 665 szavazattal rendei- | kezett (ennyit kapott F a r k a s Ferenc z), a kisebb­ség, vagyis az ellenzék 134 szavazattal) ennyit, kaptak i P o 1 1 á k J a k a b és H o 1 1 ä.n d e r. Hogy közleményünk egészen lüí legyen, meg kell I jegyeznünk, iiogy az üenzék taktikázott is ; kétféle szavazat lapot nyomatott s talán csak is igy sikerült 134 szavazatra vergődnie. Az egyik szavazat- lapon a következő jelöltek voltak : P ó 1 á n y i Ist­ván, T e 1 e n d y Antal, Fóliák Jakab, P e 1 t- 8 á r s z k y Adolf, H a n á k József, P o 1 I a c s e k Miksa, F á b r y Gyula, H e r z Tóbiás, Bei eh Mór, Hollandé r Adolf, H i 1 I a y Lajos, ebből azon­ban csak egyetlenegy szavazatlap adatott be 8 szava­zattal ; e lapon iróuual még dr. Oester reicher Samu is volt feljegyezve., A másik, tehát a valódi szavazatlapon voltak : Telendy, dr. P r e u s z, H i 1 l a y, dr. Herz Mór, dr. Weii.be r g e r Salamon, P o 1 1 á k Jakab, Holländer Adolf, K a u f m a n n Mark. P o 1 I a c s e k Miksa, B e i e h Mór, H e r z Tóbiás. Ebből láthatja az olvasó, hogy a gyűlésnek néhány érdekes mozzanata is volt. Az elnökséget B úgyis András prépost ta­pintatosan vezette, a miért jegyzőkönyvi elismerésben is részesült. Vége lévén a gyűlésnek azt hisszük és várjuk az elleuszéktől, hogy a többség akarata előtt páriámén* taris érzületénél fogva meghajol -s a többséggel együtt azon meggyőződés és kötelességétzet fogja vezérelni, hogy ezen jó hitelű pénzintézetet támogatni a közérdek parancsolja. Éljünk békében, szeressük és tiszteljük egymást az ellentáborban is ; jelszavunk úgyis az lévén': virá­gozzék az Ungvári Népbatn, hogy minél olcsóbb pénzt adhasson a közönségnek s e mellet), tisztességes osz­talékot a részvényeseknek. Egy Erőbel-féle gyerrnelclcert felállítása Ung váron. Az. orth. izr. nőegylethez számos előkelő tag aláírásával ellátott indítványt adtak be, kérvén, hogy az egylet FrőbeHéle gyermekkertet állítson fel. Miu­tán ez igen fontos mozzanat a nevelésügyre nézve és iia a terv megvalósul, üdvös következménye leimt, köz* zé teszem itt az indítvány egész tartalmát. Indítvány az ungvári orth. izr. nőegyletbez egy Frőbel-féle kert felállítása és fentartásáüak tárgyában. 'Pék. egylet ! Korszakunk legjellemzőbb vonását, az az érdeklődés képezi, mely a uevelésterén minde­nütt észlelhető. Mindinkább megerősödik a meggyő­ződés, hogy az emberiség valódi boldogulására annak természetszerű nevelése múlhatatlanul szükséges és századunk emberszeretettől áthatott szelleme rendíthe­tetlen buzgalommal felkarolta e szent ügyet. Magáno­sok és egyletek vetélkednek a nevelő' intézetek felál­lítása és fentartásában és nemes tevékenységük oly nagy. sikernek örvend, iiogy a legjobb reményekkel nézhetünk a jövő elé. De egy ága a nevelésnek, sajnos még mindig nem részesül azon gondos ápolásban, melyet annak fontossága követel ; értjük azon gyermekek nevelését, melyek az iskolaköteles időt még el nem érték. A tör­vény értelme szerint, minden gyermek, mely életének 7-ik évét már elérte köteles iskolát látogatni és ne­velése csak azon időtől fogva veszi kezdetét. De a ta­pasztalás tanítja, hogy a gyermek meg ezen idő előtt is nevelésben részesülhet, sőt. hogy éppenséggel szük­sége van arra, hogy azon nevelés hiánya a legszó' mprubb követkéz,menyeket, szülheti, hogy az azon kor­ban vallatott káros benyomásokat nem törülheti le még a leggondosabb nevelés sem, miután a gyermeki ke­dély és képző tehetsége egy tiszta íratlan papírhoz ha­sonló, melyen a legcsekélyebb tentafolt is látható és tartós. Ennélfogva korunk legkiválóbb féríiaiuak a köz* jólétért való gondjai egyike mindig az volt, hogy ilyen gyermekek számára, a kik a szó szoros értelmében vett tanidőt még el nem érték, de beszéd és gon­dolkozó tehetséggel már bírnak, valamely módon ne­velésiintézetek alakíttassanak. Mert midőn a gyermek beszéd és gondolkozó tehetsége a fejlődés azon -fokára jött, hogy lelkének ezen működéséről öntudattal bi r; midőn érző képessége úgy erösbült, hogy a külvilág ráható befolyásai kedélyében maradandóan bevésődnek . megérkezett már az idő, a melyben okszerű és öntudatos nevelését okvetlenül kezdenie kell, a mi pedig a szü­lei házban egyáltalában lehetetlen és pedig következő három look miatt. Először nem áll mindeú anya — mert hat éven alóli gyermek legtöbbuyire az anya fe­lügyeletére vau bízva — a műveltség azon magaslatán, melyen az emberi lélek tehetségeit és fejlődési meue- tót úgy ismerjük meg, hogy mindig és minden eset­ben tudjuk mi a hasznos és mi a káros számára, má­sodszor nem rendelkezhetik mindegyik család azon es z-

Next

/
Oldalképek
Tartalom