Ung, 1883. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1883-07-22 / 29. szám

A rallás erkölcsiirány eme követelményének alapját megadni az iskolát tették hivatott közegül. De a mennyiben az anyagiságra visszavezető gyakorlati tantárgyak a fentebbi elv folytán a népiskolában agyon hallgattattak, a vallási alapvető tudomány tanításával, mely elvont táigyánál fogva a legbehatóbb módszertani elkezelést igényelne különben is, nem a tulajdonképen nem is létezett tanító, hanem a szajkoltató módszer legilletékesebb eszköze, a kántor bízatott meg s mert a cyril betűs egyházi könyvek olvasása nem tekintetett a földi jobblót felé vonzó tudás fájának, ennek külön tanításáért a természetben s pénzben kijáró 200—300 —400 s ezen felül rúgó kántori jövedelem fölé 10— 15, ritkábban 30 vagy legmagasabb tételben 60 Irinyi összeg járult ki nekik s járul ki még ma is „tanítói fizetés“ i czimén „b o c s k o r p é n z“-ül, mint, azt egy Zemplén megyei jegyző oly találóan kifejező, midőn a fizetésnél hivatalos tudomására jött a szmolnik községi kántornak 8 frtos tanítói dijlevele.

így került a mesteri szék az éneklészi mellé; igy ül egy ember két széken, a kántortanitó.

Miután a mester éneklészben a tanító szerepe csak olybá tekintetett, és tekintetik sok iskolánál még ma is mint csizmadiánál a labda varrás, lehet-e csodálkoznunk azon, ha kántor tanítóinkban úgy a tanítói, mint egyéni műveltség oly rendkívüli alacsony fokon állott ?

Egyedül azon szakra valának kiképezve a melynek tulajdonképeu kenyerét ették ; a tanitóiszak készültségből pedig a kevésnél kevesebbe* juttattak ki nekik. Olvasni igen, Írni is tudtak talán, minden egyebet azonban a tudatlanság fátyla borított legtöbbjénél. Hisz még ma is akad elég a felvidék úgynevezett tanítói, még az újabb nemzedékből valók között is, a ki képtelen csak nevét is becsülettel magyarul, leírni sőt még olyan is akad, a kinek, ha anyanyelvén írni akar, a nyomtatott betű alakhoz kell folyamodnia, mert az Írottakban járatlan, s ki a betegség egyszerűbb eseteit is a rontás jelenségeinek declarálva, a javas asszonyok ira- lása, büvölése, vagy pedig ráolvasása által vél segélhetni a bajon. Keli-e jobb comraentár ennél ?

Ez a tulajdonképeni „abnormis“ állapot, a melynek orvoslását még a jelenben is keresni kell; mert könnyen belátható, hogy ily körülmények között, menynyiben a helyzet nagy részt maiglan sem változott még, a népnevelésneik a felvidéken nemhogy múltja volna, de szorosan véve még jelene sincs.

Sokat megkövetel a népoktatási törvény a tanítóktól, oly sokat, hogy szó és lényegileg teljesen megfelelni neki legalább is két ember számára untig elég. Szent igaz! De ha már annyit hivatkozunk reá az úgy fontossága megérdemelné azt is, hogy kimutassuk, mennyiben felel meg a felvidék e követelményeknek, s nem csak azt, hogy mennyiben a törvény nekünk.

Kérdezzétek meg amúgy négyszem között a kir. tanfelügyelőket és ezek, ha igazak akarnak lenni, bevallják majd, hogy a hozzájuk beküldött statistikai adatokban közölteknek legalább is 75°/o-ja csakis papíron volna meg; valójában pedig még minden a régi nyomon jár.

A fölmaradt 25%-li belátja már, hogy nemcsak igével, do kenyérrel is él az ember fia s hogy ember társainknak, a társadalomnak, hazának, mely bennünket, jogokkal fölruházott a viszonosság elvénél fogva bizonyos kötelezettségekkel is tartozunk, a melyeknek teljesítése végett a korral haladnunk kell.

Csakhogy az előmunkálatok idejét, melyet hazánk más vidékein e czélra egészben, a czélnak megfelelőig vagy csak úgy, a hogy, de mégis felhasználtak már, mi elaludtuk s minden előmunkálat nélkül, az ez okozta űrt átugorva, a kezdet nehézségein sem esvén még túl, már is a haladókkal haladni akarunk. A fölmaradt 25°/o-tóli közül csak 5 az, a mely f'okról-fokra igyekszik elő; a többi meg kezdettől fogva hat osztályról beszél; a sertés és libalegeltetéstől szabad idő alatt s kolompár, kukoriczakapálás és törés után szavaltat nyakra főre verseket ; tanít tudományokat, íölméri az égitestek útjait s több olyat, a mihez maga sem ért s a midőn tulajdonképen még jóravaló két osztálya sincs.

Másrészt tehát ebben rejlik a baj. A természetben rohamosság sincs, de a tanügy fejlesztése is szorgos következetességet követel. Archimedes egy szilárd poutot kívánt, kívül a földtekén, melyen csigasorait elhelyezhesse, s csak úgy ígérkezett kiemelni sarkaiból azt; mi fejszénket még nagyobb fába vágtuk bele, minden alap és eszköz nélkül, csupán Cagliostro bű formuláival szándékoljuk atyafiainkat a baromi tudatlanságból az emberi hivatás mai álláspontjára fölteremteni l

Egyik oldalon állati tespedés, másik részről pedig Don Quijoteriak. Valóban jeremiási siralmas állapotok !

A sebek bizonyos nemét „volosz“-nak nevezi a | felvidéki nép. E volosznak az a jellemző julajdonsága volna a közhit szerint, hogy ha bezáródnék történetesen, azonnal utána hallna a beteg. Azért tehát e sebet folyton bizgatják, megújítják, nehogy vele együtt a beteg élete is bezáródjék.

Ily voloszt képez a felvidéki beteg közoktatás életében az épen abajgatott kérdés is.

Igen, nem kell felhagyni az ezen „abnormis“ viszonyok elleni felszólamlásokkal! (ismertessétek meg a maga meztelenségében e természetellenes helyzetet'; azonban nemcsak itt, a hol mindnyájan ösmerjiik, hanem ott s különösen azoknak, a hol s a kiknek erről talán csöppnyi fogalmuk sincs, az országos tanítói gyűlés előtt.

Kérjétek föl, hogy tanulmányoznák behatóan; vegyék egy kissé bonczkés alá a haza egyik jelentékeny és nem háládatlan népének nyomorult tanügyi viszonyait. Igyekezzenek megoldáshoz juttatni a nálunk csakugyan „túrós hátú közös ló“ : kántortanitóság kérdését s legyenek azon, hogy a tképezdékbe való felvételt szabályozó §-us a csupán kántorjaival törődő egyházi főhatóság i’észéről is tiszteletben tartassák. Ne tűrjék azt, hogy alig 1—2 elemi osztályt, vagy annyit sem járt, minden alapot nélkülöző gyerkőcök kerüljenek mint „tanitó-jelöltek“ a különben tanitóké- pes és igyekvő szaktanárok kezei alá; kik aztán a vizsgálatok alkalmával, daczára az óv folyamán túl feszített buzgalmuknak, az általános butasággal szemben másokért pirulni, vagy legalább is egy-két dresiro- zottabb tanítványukkal ála tours de change-passe szemfényvesztő vakitáshoz lealacsonyodni kénytelenek. Hassanak oda, hogy a tanítóknak szántakat vegyék a törvény trieurrostája alá s a gyakorlóiskolásokat képezzék csupán kántorokká, kikre nézve a reform úgysem intézkedett. így aztán a ungvári t képezdéből is, nemcsak mint eddig 5"/0-nyi, hanem legalább is annak tízszerese fog, mint valóban tanítónak való tanító kikerülhetni; erő van hozzá, csak anyag legyen !

Ez legyen az első panasz s ezt ismételjétek szüntelen. Ha mindezt keresztül vittétek ; ha kapott az iskola külön tanítót s a kántor csupán kántornak maradt: megjön a tanítói törvényszerinti fizetés kéretlen magától is.

De hogy a tanítónak kérni szándékolt fizetésja- vitással, az a nélkül is tisztességes kántorijövedelem szaporításához járuljon hozzá a közigazgatás, az iskola és a tanítás pedig maradna az eddigieknél: olyasmit politikai község és hatóságtól senki sem kérhet komolyan mind addig, mig a csupán tanítással foglalkozó községi és állami tanítók is egészben csak a kántornak zsebpénzül kért törvényes minimumon nyomorognak és mig a kántortanitók az egyház község és hatóság gondviselése alá tartoznak.

Felhívás gazdasági kiállításra,

Folyó évi szeptember hó 8-án és következő napjain gróf Széchényi Pál földmivelés-, ipar- és kereske delmi m. kir. miniszter úr ő nagyméltóságának védnöksége alatt az ungmegyei gazdasági egyesület által Ung- vár városában borászati kiállítással, szántás- és ekever- senynyel egybekötött állatkiállitás, terménykíállitás, eszköz-, gép- és iparczikkek kiállítása rendeztetik. Ezen kiállítás 6 csoportot foglal magában.

I. Állatkiállitás*), úgymint: a) szarvasmarha, b) ló, c) juh, d) sertés, e) baromfi.

II. Terménykíállitás, úgymint: mezőgazdasági

termények, gyümölcs, haszon- és diszkertészet, erdő- termények.

Ili. Borkiállítás. (Erre külön meghívás és részletes programm bocsáttatott ki.)

IV. Eszközök és gépek. Mindennemű gazdászati. szőlőmivelési és kerti eszközök és gépek.

V. Iparczikkek. A mezőgazdasággal összeköttetésben álló iparczikkek, háziipar készitmények, kocsi- gyártók, kovácsok, lakatosok stb. által készített cikkek, kézimunka, faipar, fametszetek, szövetek, fonatok, tej termények, ásványok és ásványvizek, stb.

VI. Szántás- és ekeverseny. Dijaztatui fog a többiek között a megyében készült legjobb vas eke.

Az ungmegyei gazdasági egyesület hivatásánál fogva, a reá háramlóit erkölcsi és hazafiui kötelemnek tesz eleget, midőn testületi működésének kifeje *) Tenyészbikák 1 -3 éves bornyas tehenek magyar és nyugati-faj; hizó marhák. Lovak általában, igáslovak, 1—2 éves csikók- Magyarfajta juhok és birkák. Hízott sertés, koca malacával, malacok külön egy évig.

zést adandó, a gazdasági kiállítás általános programm- ját közzé teszi. Ungmegyében egy ily általános gazdasági kiállítás először rendeztetik. Minden kezdet nehéz. Ezen nehézségekkel nekünk is meg kell küz- deniiuk. Meg lesz e kiállít is erkölcsi és gyakorlat; haszna. Megismerjük ugyanis mink van, melyik gazdasági ág az a mit felkarolhatunk, mit hanyagoltunk el a mit jövőben fokozódóerővel kell művelnünk. Látni fogjuk saját körünkben a haladás mérveit, okulni és tanulni fogunk a verseny által. Megösmerjük gazdáink közül azokat, a kik nagyobb gondot fordítanak az állatok nevelésére, és a jó termények termesztésére. A szükségelt gépek, iparcikkek közvetlen közeliinkbe hozatván, azokból a gyakorlatban jóknak bizonyul- takat, előrebocsátott bírálat után gazdáink olcsóbban és uyugodtabban szerezhetik be gazdaságaik részére.

Ha a kiállítás érdekében jóakaratot fognak tanúsítani mindazok, a kiket az legközvetlenebbül érdekel, akkor a kiállításnak a viszonyokhoz mért sikere el nem maradhat.

Tisztelettel kérjük ennélfogva a közönséget, hogy | a kiállítás érdekében buzgalmat fejteni szíveskedjék.

A testületi működésnek ezen első nagyobb ará uyu fellépéséből ösztönzést és reményt fogunk meríteni, azután az újabb próbára a jövőben, és hisszük, hogy ezen törekvésében az egyletet annak minden tagja és a megye minden előre haladó polgára erkölcsileg támogatni és tényleges részvétele által gyámolitani kegyes leend.

Ezen hitben és reményben felhívjuk a nagyérdemű gazdaközönsóget, iparosainkat és a gépgyárosokat, hogy a kiállításban minél nagyobb számban részt venni szíveskedjenek, hogy igy a versenyben erőnket minél szebb arányokban érvényesíthessük.

Kelt Ungváron, 1883. junius 1-én.

Az ungmegyei gazdasági egyesület:

Mihalkovich József. Beruáth Dezső

gazd. egyl. titkár. gazd. egyl. elnök.

Különfélék.

— Csángó hazánkfiai felsegélésére az ungvári szolgabirói hivataltól 47 frt 10 krt vettünk, mint Kis

Geőc, N. Geőe, Hosszumező, Császlóc- és Kerknye községekben Besztercey Gyula körjegyző gyűjtését, mely össszeget a „Pesti Napló“ szerkesztőségének küldtük be.

— Utca kövezések. A kövezetvámi bizottság e napokban tartott ülésében elhatároztatott, hogy a rad- vánci utcai kövezés befejezés után, mely tiz nap múlva várható, a belváios legsárosabb része fog munka alá vétetni. Első sorban a kövicses tér, innen kezdve a savanyuvizi hídig s túl rajta egész a nagy laktanya épületig vezető útvonal fog még őszig rendbe hozatni, miután ez útvonal a katonaság által leginkább használt ut járhatatlan az őszi és tavaszi esőzések alkalmával. A nagyhidtól a kis hídig terjedő útvonal kikövezése az idén függőben marad, miután itt kockás gránát kövezet volna a legjobb, erre nézve pedig a mérnöki hivatal még a költségvetéssel el nem készült. Tekintve, hogy ez a vonal a legjártabb s legnagyobb forgalmú, annak szilárd kikövezése óhajtandó, és azért mi is pártoljak a gránitkocka kövezést.

— Lehocky Béla polgármester tegnap Budapestre utazott, hogy nehány városi ügyet a magas kormánynál kedvező elintézés alá hozhasson.

— Vándorgyűlés. Az ungmegyei gazdasági-egyesület vándor-gyűlését a szobránczi fürdő termében f. évi július hó 28-án d. e. 10 órakor fogja megtartani. A vándorgyűlés tárgyai: Különös tekintettel Ungmegye

viszonyaira: a mezőgazdaság körébe vágó indítványok tárgyalása, eszmecsere. Előadás az alagcsövezésrői gya- j korlati kivitelének bemutatása, tartja Faragó Lipót kultúrmérnök ur. Nagy Zsigmond méhészeti vándorba nito

| ur az okszerű méhészét üzése és"haszna felől tart j gyakorlati előadást, végül Marosi Ferencz ó-kemencei erdész ur szakjába vágó dolgok felől fog értekezni. A gyűlés és előadások után társásebéd lesz a fürdőben, ezután visszajövet megtekiutetik a karcsavai alagcső- igyártás. A vándorgyűlésre szóló meghívók már kibocsáttattak,

— Egy fogadás eredményét, 10 irtot, adott át nekünk Benedek Bertalan ur, hogy ez összeget az ungi vári közlcórházuak juttassuk. Kívánságához képest a közkórházi gondnokságnak adtuk át.

— Országos vásárunk e hó 23-án és 24-én fog megtartatni.

— Hangverseny. Mint. halljuk Őri Margit k. a a népszinháztagja, e hó 28-án városukban hangverseny v .szándékozik rendezni.