Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1883-02-18 / 7. szám

XXI. ÉVFOLYAM.

ün^vár I88!t. vasárnap, február 18.

7. SZÁM.

Megjelen:

MINDEN VASÁRNAP.

A szerkesztőhöz, intézendő minden íözlemény. mely a lap irodalmi részét, illeti. Levelek esak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk ha nem tudjuk, kitől jön Kéziratot vissza nem adatnak.

Kiadó-hivatal :

Pollacsek Miksa könyvnyomdája

Pőmunbatárs:

BÁNÓCY FERENC.

Előfizetési feltételek:

Egy evre

.........................6 frt Félévre ... 3 „ —

Negyed évre .... 1 „ 50 Egyes szám ára 12 krajczár.

Hirdetések:

szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Unt vár. Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők

Nyilttér soronként 20 kr.

Felelős szerkesztő:

FINCICKY MIHÁLY.

vetelményei fogják igényelni; s mig egy részt, nem lesznek a megyék arra utalva, hogy egy j irnoki, vagy dijnoki állomás rendszeresitéseért minden évben uj meg uj felterjesztésekkel ostromolják a belügyminisztert: más részt, attól se igen lehet tartani, hogy fölösleges állomások rendszeresítessenek, mert még magok a tisztviselők is, kik a bizottságban mindig bírnak befolyással, ellene szavaznának a sine kúrák létesítéséhez már csak azért is, mivel az ily állomások dotátiója esetleg az ő javadalmazásukat csökkentené.

Attól meg éppen nem lehet tartani, hogy a megyék azon jogukkal, mely szerint közigazgatási, közlekedési, közgazdasági, közművelődési és jótékonysági czélokra 3°/o-t meg nem haladó pótadót is vethetnek ki, visszaéljenek s befolyásos megyei klikkek abból párthiveiknek, vagy a sógorságnak, komaságuak és atyatiságnak lizetéses állásokat teremtsenek.

Az ily visszaélésnek már a törvény javaslat útját vágta, midőn megjelölte azon czé- lokat, melyekre a pótadók fordíthatók lesznek; de különben sincsenek már a megyék befolyásos férfiai oly hatalom birtokában, mint voltak haj- | danta, s nem bírnak oly bátorsággal, sem annyi-1 ra nem lelkiismeretlenek, hogy az adóíizetők terhét nem közérdekű czélok miatt még súlyo- , sitsák.

A közigazgatási bizottság

február havi üléséből.

Gr. Török Napoleon főispán elnöklete alatt 13. és 14-én tartatott meg a közig, bizottság február havi ülése, melynek érdekesebb tárgyai a következők:

— Vallás és közokt, magy. kir. minister 41,453 számú reudeletével a tanítók és tanítónők nyugdíj igényének jogosultságát ellenőriző bizottság alakítására hívja fél a közigazgatási bizottságot. Minek folytán a közig, bizottság saját, részéről az ellenőrző bizottság tagjaiul Mislinszky József és Fekete Vincze közig, bizottsági tagokat választá meg.

— Miután a vagyontalan kiskorúak érdekében gyámhatóságilag ügygondnokéi kirendelt tiszti, illetve városi ügyészek által indított, de nem érvényesített igénykereset utáni bélyegdij kiszabása ellen a panaszok gyakran a magy. kir. belügyminisztériumhoz intézteinek, 6855 sz. körrendelettel utasittatnak a nevezett ügygondnokok, hogy ily tárgyú panaszaikkal közvetlen az illetékszabályokban meghatározott hatóságokhoz forduljanak.

— A mk. belügyminiszter értesíti a közigazgatási bizottságot, hogy a felszámolás alatt álló tiszavidéki vasúttársaság elsőbbségi kötvényeinek utolsó szelvényei múlt évi november hó 1-jén lejárván, a kötvények uj szelvényekkel látandók el. Azok tehát, kik ilynemű kötvények birtokában vaunak uj szelvényivekkel való ellátás végett folyó évi május hó 1-jeig a budapesti közlönynek múlt évi 232 és 241 számaiban közétett módozatok szerint a budapesti, magy. általános hitelbankhoz, e határidőntúl pedig a hivatalos lapban közéteendő

i hirdetményben meghatározott módon és időben csakis i: a magyar kir. állampénztárhoz forduljanak.

— Közmunka és közlekedési m. kir. miniszter a- törvényhatóságok és állami építészeti hivatalok közötti t viszonyt az ez utóbbiakhoz menesztett 2533. számú- körrendeletével a következőkben rendezi el.

1) Az 1877. évi XXIV. t. ez. határozataiból ki- : folyólag az áMam építészeti hivatalok kötelesek a törvény- hatóság mindazon intézkedéseit, a melyeknek végre- hajtására előbb a megyei mérnökök voltak hivatva, az.4 t helyett foganatosítani.

2) A megyei mérnöki teendőkre nézve az államépitészeti hivatal főnöke a megye hatóságához, illetőleg a főispán és alispánhoz szolgálati alárendelt viszonyban áll.

3) Az idézett törvényből kifolyólag az államépit. hivatalok főnökéuek, illetve helyettesének kötelessége a megyei közgyűléseken jelen lenni, a megyei mérnöki teendőkre nézve felszólalni, ha felhivatnak felelni, felvilágosításokat megadni és előadni, szavazati joggal azonban csak akkor bírnak, ha bizottsági tagoknak választattak, illetőleg virilisekként vétettek föl belé.

— Megyei főorvos az 1876-évi XIY t. ez. alapján utasittatni kéri Ungvár város polgármesterét, illetőleg a szolgabirák utján a községeket, miszerint szigoruau felügyeljenek, hogy tiszti orvosi engedély nélkül daj - kálás és szoptatásra csecsemőt senki el ne vállalhasson és hogy az elvállaltak egészségi állapota s gondozásáról személyesen szerzett meggyőződések alapján nogyed- évenkint a főorvosi hivatalnak Kimutatásba foglalt jelentést tegyenek. A polgármester és szolgabirák ily ér - telemben utasittattak.

— A Sztrippán és Prékopán felállítandó állami el. népiskolákra vonatkozó és előző ülésekben tárgyalt ügyek ujabbi szőnyegre kerülése alkalmából, a megyei főjegyző felszólamlása folytán utasittatott a királyi tan- felügyelő, hogy előterjesztést tegyen a megye mindazon községéiről, a melyek önállólag, vagy többekhez csatlakozva, leginkább szükségük a részben vagy egészben állami segélylyel feltartandó néptanodákat.

— A Kassai m. kir pénzügyi igazgatóság áti ra tá ra szóba hozatván a kir. adófelügyelő által N. Kapóson felállittatni kért kir. adóhivatal, megyei alispán azon közhelyesléssel fogadott indítványt tévé, miszerint, tekintve azon kérvényileg is általánosan kifejezett érdeket, mely a székvároshoz köti az érintett adóhivatal kerületébe osztandó községeket, átirat intézteinek a kassai ra. kir. pénzügyigazgatósághoz aziránt, hogy a kért adóhivatal egy pénztárnok kezelése alatt, parallel minőségben magában a központon állíttatnék fel.

— Az államépitészeti hivatal beterjeszté a csapi magy. kir. távírdái állomás kézbesítési körébe tartozó

j helyekre megállapított küldöncdijak kimutatását. A kimutatott dijakat azonban magasnak találván a közig, bizottság, méltányossági szempontból a kimutatás té- {telről-tételre módosíttatott; s e szerint: a Csaptól

3.g kmter távolra eső Ásványba 35 kr.,

7.g „ , „ Eszenybe 80 kr.,

7.b „ „ „ Győröcskére 75 kr.,

3.8 „ „ „ Salamonba 35 kr..

11. „ „ „ Szalókba 1 frt 10 kr.,

3.8 „ „ „ Záhonyba 40 kr.,

3.8 „ „ „ Zsurkba 40 kr.

járul küldöncdij fejében.

A inai ifjiiNág.

Eleve kijelentem, hogy az „Ungvár“ 6. számában „A mai ifjúság“ czim alatt megjelent közleményre megjegyzéseket akarván tenni, azokat csak a czikk irodalmi becsére és logikai gondolatmenetére terjesztem ki. Gondosan elkerülöm azon talán élesebb kifejezéseket, melyek a ezikkiró személyét illetnék, aunál is inkább, mert „ő egy tisztességes ember, ki előtt az ifjúság naponkint kalapot emel (?)“, és épen ezért nem kutatom kilétét, nehogy ismerve azon nemes tulajdonságát, hogy gondolatait ily gyönyörűen tudja kifejezni, alkalmat nyújtsak azon megtiszteltetés elvesztésére, melyben a mai fiatalság részesíti. Nem szólok arról, bsszú vezérelte-e e czikk megírásánál, pedig mondhatnám, hogy talán egy a bálok miatt elkeseredett férj szól belőle, vagy egy szerencsétlen apa beszél, ki a czikkóben is elárult modorával a fiatalságot elidegenítette magától és családjától ; azt sem állítom, hogy mint nős és öreg ember (mert talán csak a régi hires uramöcsémékhez sorozza magát) fiatalságunkra a kaszinóknál neki szerzett konA megyék liá/.(nrliísií ról. \

Mire lapunk ezen száma megjelent, a me- j ( gyek háztartásáról szóló törvényjavaslat tárgya- 1 lása a képviselőházban már megkezdetett.

A napilapok e törvényjavaslatról vezérczik-11 keznek ma, s az önkormányzat iránti elöszere- ' tétből erős bírálat alá veszik annak tendentiá-1' ját. # [

Némely lapnak figyelemre méltó észrevételei (

is vannak, de többnyire még is pártszempont- ,

ból kritizálják azt. Pedig, ha valamely törvény i alkotásánál kívánatos az elfogultság nélküli tárgyilagosság, úgy a megyék háztartásának rendezése, s az önkormányzati jogok körvonalozása ' mindenesetre bir oly fontossággal, hogy az er- ' ről szóló törvényjavaslat tárgyalásánál ne a ' párttaktika, de a jó közigazgatás érdeke s a; [ municipiumok jogainak helyes szabályozása/ szolgáljon irányadóul minden törvényhozónak.

Lássuk, minő czél lebegett a belügyminiszter Szemei előtt, midőn e törvényjavaslatot megalkotá.

A törvényjavaslat egyik alapelve az, hogy az állampénztár lehető megkiméltetése mellett a megyék akként legyenek javadalmazva, miszerint javadalmazásuk keretében azon eszközök, melyek teendői pontos és kellő időbeni ellátására elkerülhetlenü! szükségesek, a lehetőségig rendelkezésükre álljanak.

A törvényjavaslat továbbá azt is czélozza, hogy a megyék állami javadalmazása nem évről évre, hanem állandóan s a tényleges szükséglethez mérve akként állapíttassák meg, hogy az egyes megyék javadalmazása közt kellő arány legyen, s hogy az ekként megállapított javadalmazás korlátái közt a megyék részére az ön- kormányzat elveinek megfelelő szabadabb mozgás engedtessék, miután sem törvényhozási, sem közigazgatási szempontból nern helyeselhető az eddig fennállott azon gyakorlat, melynél fogva a megyék kiadásairól évenkint törvényt kellett alkotni, s a belügyminiszter kénytelen volt a megyei háztartás legkisebb részleteibe is beavatkozni.

Lényeges alapelve még a törvényjavaslatnak, a megyei önkormányzati jog kiterjesztése az által, hogy a megyék felhatalmaztalak, miszerint olyan szükségleteik fedezéséről, melyek az állampénztárból nyert javadalmazásnak, vagy egyéb jövedelmeikben fedezetüket nem találják, a törvényjavaslatban megjelölt korlátok közt önmegadóztatásuk utján gondoskodhassanak, mely engedmény egyébiránt azon határig, a mig az állam érdekeit nem sérti, az önkormányzatnak okszerű folyománya.

A törvényjavaslat szerkesztésénél irányadóul szolgált végül az is, hogy abban a megyék háztartása egész terjedelmében, tehát azon részeiben is, melyek iránt eddig törvény nem intézkedett, szabatos rendelkezések által sza- bályoztassék.

Az itt elsorolt irányelvek alapján hozandó törvény elegendő garanciát fog nyújtani arra nézve, hogy azon visszáságok, melyek a költségvetések elkészítésénél, s általában a megyék- háztartásánál követett gyakorlat mellett itt ott észlelhetők valának, jövőre teljesen megszűnjenek.

Mert mihelyt a megyék szabadon fognak rendelkezhetni, a részökre törvényhozásilag megállapított javadalmazási összeggel, bizonyára akként rendezendik be háztartásukat, a mint azt kizárólag a szükséglet, a jó administrate kö-