Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1882-10-29 / 44. szám
ötté előbb a feleségét, egy fiatal szép nőt, azután magára mért halálos lövést, a golyó neki is a szivén fúródott keresztül. Mi inditotta a fiatal tanítót a végzetes tettre, még legtávolabbról is alig lehet sejteni. A körülmények azt látszanak igazolni, hogy a házaspár köz- megegyezéssel határozta el magát e megrendítő tettre. Ugyanis a feleség, ki szive alatt hat hónapos magzatot viselt, levelet hagyott hátra, melyben kijelenti, hogy beleegyezésével ölte meg őt férje; ezt látszik igazolni az is, hogy a végzetes tett előtt az asszony a reggelit volt beviendő a konyhából, a hol akkor egy béresnő volt jelen s az asszony kezeit összekulcsolva, igy kiáltott fel a béresnőhöz fordulva: istenem, bevigyem-eereggelit?! mire a béresnő mit sem sejtve, ily megjegyzést tett: már hogy ne vinné be; s az asszony alig hogy bement a szobába, a béresnő dördülést hallott, erre berohant a szobába, de a tanító őt meglövéssel fenyegetve, onnan kituszmakolta s midőn ez az udvaron segítség után kiáltott, eldördült a második lövés, mely után a tanító azonnal halva rogyott össze. A tanító is levelet hagyott hátra, melyben vagyoni dolgai felett tett intézkedést. Az eset közbeszéd tárgyát képezte e napokban, s a tragédiának indokaihoz sok szóbeszéd fűződött. De általános volt a sajnálat, mivel a íérj is egyike volt azon képzett egyéneknek, a ki tanítói állásában felebbvalóinak teljes megelégedésével működött. — Utóhaiigokjja Petőfl-üunepélyhez. Az ungvári főgimnáziumi ifjúság önképző „Dayka-kör“-e az elmúlt vasárnap ünnepályt rendezett a Petőfy-szobor leleplezése alkalmából. Az ünnepélyben résztvett a tanári kar is. Az ünnepélyt az ifjuságUdalárda „Tiéd vagyok“ elónek- lósével nyitotta meg, ezután a kör több tagja szavalt költeményeket Petőfitől, mire Zoltsák János tanár mondott szép emlékbeszédet s buzdítva a fiatalságot a hazaszeretetre. Az ünnepélyt az ifjúsági dalegylet a „Szózat“ eléneklésével rekesztette be. Ünnepély után a budapesti Petőfi-szobor bizottsághoz, Szieber igazgató aláírásával a következő távirat küldetett: „Az ungvári főgimnázium önképző „Dayka-köre“ ma a tanári kar részvétele mellett Petőfi-ünnepélyt rendezvén, a nagy költő emlékétől föllelkesülve, az országos ünnepélyt rendező bizottságnak hazafias üdvözletét küldi.“ Ungmegyét az országos ünnepélyen Nehre- beczky György ügyvéd képviselte, az ünuepi lakomán toasztot mondott, mint Ung fia és küldöttje, a magyar állameszme virágzását éltetve. — Az uj eperjesi püspök. Az eperjesi püspöki szék, mely a nagyemlékű Tóth Miklós elhalálozásával megüresedett, s melynek betöltése oly sok gondot okozott a kormánynak, végre megtalálta a maga emberét. Dr. Vályi János címzetes kanonoknak, ungvári papnöveldéi tanárnak eperjesi püspökké való kinevezése be- végzett tény. A király ő Felsége a kinevezést már aláírta. Az uj püspök kinevezésének kihirdetése, lehet hogy e sorok megjelenésével egyidejűleg fog megtörténni, de minden körülmények között ettől csak néhány nap választ el. — A társaséletre jó hatással lesz, hogy a tiszti kaszinóban télen át minden második szombaton társas összejövetelt rendeznek a tisztek, melyre a polgári társaságok hivatalosak lesznek. Ezen alkalmakkor az ezred zenekara fog játszani. — Esküvő. Hegyi György ungvári ügyvéde hó 17-én tartotta esküvőjét Turner Anna úrnővel. — Eljegyzés. Philip o v its Minka kisasszonyt, Philipovits Herman helybeli vendéglős és kereskedő kedves és művelt leányát, társasmulatságaiuknak egyik kedvelt alakját eljegyezte Dr. Ferderber Bertalan miskolczi ügyvéd. — Veszett ebek csatangolnak a város utcáin. A rendőrség megtette ez irányban a szükségelt intézkedéseket. Figyelmeztetjük különösen a szülőket, hogy a gyermekeket kellő felügyelet mellett bocsássák az utczára. — „Petafi-íársasátj könyvtára“ eim alatt, Aigner Lajos füzetes vállalatot indított meg. E vállalatot olosó kialásban hozni fogja a társaság által eddig kiadott s jövőben kiadandó műveket, s igy a jó műveknek könnyű utón való megszerozhetését a kiadó lehetővé tette. A vállalat Jókai „Észak honából“ című rajzaival veszi kezdetét; e rajzok tárgyai az orosz társadalmi életből vannak meritve. Reméljük, hogy a kiadó buzgalma a hazafias érzelmű közönség méltánylásával és pártfogásával találkozand. A vállalatra melyből havonkint 3 füzet fog megjelenni, egész évre 10 frt 80 krral, félévre 5 frt 40 krral s negyedévre 2 frt 70 krral lehet előfizetni. Egy füzet ára különben 30 kr. (y) Lapunk mai számában a hirdetések között megjelent id. Heekscher Sámuel-fele sorsjegy hirdetményre felhívjuk a közönség figyelmét. Ezen ház szolid pontosságával mindenütt kivívta magának a jó hírnevet. (x) Lapunk mai hirdetési rovatában lévő Kaufmann jés Simon-féle hirdetésére felhívjuk az olvasók figyelmét. A sorsjegyek állami felügyelet alatt állanak; az eredeti sorsjegyek fölötte előnyös feltételek mellett szerezhetők meg. Ez.en ház különben is mint szolid és megbízható már kivívta magának a tekintélyt mind azon felek előtt, kik sorsjegy vásárlásoknál vele érintkezésbe tették magukat. Közgazdaság. A phyloxera elpusztításának módja. — Plathy Istvántól. — A „Földmivelési érdekeink“ czimü szaklap f. évi 34. számában voltam bátor a phyloxera ügyében gazda társaimhoz egy felhívást intézni, melyben azon nézetemnek adtam kifejezést, miszerint az említett rovar mindinkább tovaterjedésének tömörült eljárásunk által, ameny- uyire lehet, határt szabjunk. Azon barátságos felhívásra kaptam is egy pár derék vállalkozó birtokostól tudósítást, melyben tudtomra adták, miszerint készek az e körül való fáradozásokra. Miután azonbau egy a magas kormány által kinevezett országos bizottság kezeibe tétetett le a művelet, de a mely bizottság a már hivatalosan megállapított eljárási módozattól el nem térhet, a célba vett kísérletek ilyetén módon akadályozva vannak, és igy ezen utón célt nem érhetünk. Annál fogva bátorkodom a nyilvánosság terén a nagytekintetü országos phyloxera-bizottságot egész tisztelettel arra kérni fel, hogy az itt leirt módon a kísérleteket ha csak lehetséges, még ez idén eszközölni szíveskedjék. Mindenek felett szükségesnek tartom megjegyezni, miszerint én a phyloxera tovaterjedésének útját állani a felállítandó praeservativ rendszer által vélem leginkább célhoz vezetőnek. Ugyanazért az olyan szőlők, a melyek már az említett rovar által nagy mérvben vannak meglepve, ezek a már divó mód szerint egyszerűen kiirtan- dók; hanem az olyan szőlők, a melyek a phyloxerás szőlők szomszédságában, vagy egyáltalán a határban fekszenek, azok mentesítésére kellene fordítanunk minden tevékenységünket és pedig következőleg: Miután körülbelől a szakegyének előtt már tudva van, hogy a phyloxera rovar élet, illetve elszaporodási feltételeinek az viz vagy a folyton nagyobb mérvű nedvesség meg nem felel, sőt azt is mondják, hogy magában túlságos nedvesség is elegendő arra, hogy a phyloxera kipusztuljon (mely körülményt én azonban el nem hihetem), mindazonáltal nézetem szerint is a viz kapcsában, vagyis ennek segélyével reményiem a sikert elérni. Igaz, hogy azt fogják ellenvetni, hogy hát a szőlők vízzel való elárasztását okkal-móddal a lapályban fekvőknél lehetséges volna is keresztül vinni, ámde a meredek, vagy egyátalán hegyen fekvő szőlőket hogyan volna lehetséges nagyobb mennyiségű vizzel elárasztani ? Nézetem szerint vizzel való elárasztását a szőlőknek minden nagyobb erőmegfeszitós nélkül lehet eszközölni; de hát én tisztán a vizi operációk által a bajon gyökeresen segíteni lehetségesnek nem hiszem, mennyi ben mint már fentebb emlitém, a peték kikelésének útját nem állhatja s a mennyiben legkivált magaslaton fekvő szőlőknél a viz csakhamar elszivárog, elpárolog, főleg a tavaszi és nyári időkbeo. Az ősz és a tél pedig volt nagy támasza, mely Miskolczon tudvalevőleg igen nagy mennyiségben van. Közeledett a nagy nap. A Zsarnay-párt mindig azt hangoztatta, hogy nekünk magyar ember kell, ki szájuk izére tud csinálni mindent és a bécsi szagot ki nem állja. Ha jól tudom, épen a német szó volt az, mely Gozsdu híveinek nagyon kapóra jött és igen sok bugrist jobb hitre térített. Ugyanis magyarázgatták az olyanoknak, hogy hát mit fog csinálni Zsarnay, ha német generálissal kell majd diskurálni, meg katonákat bekvár- télyozni, kik egy szót sem tudnak magyarul. Ez hatott. Zsarnay dühöngött, hogy hát az ő hazafiassága a német szó nélkül nem ér semmit. Felfogadta tehát, hogy hat hónap alatt Ollendorf ismert módszere nyomán bevágja a német nyelvtant. Ez aztán valamennyire lecsillapította párthiveit és csakugyan három szótöbbséggel kapitánynyá választatott. Különben a választás a két ellenfél közt személyes ellenségeskedésre nem szolgáltatott okot, mert Gozsdu nem hiába húz oly nagyon a franeziák felé, hogy ne mutatta volna meg, miszerint elegáns ellenfél .tud lenni. Gyönyörűség is volt azt nézni, hogy a küzdelem napján milyen szép egyetértésben idogálta a két jelölt a Kanner-féle sorházban a maga halbseitliját és mutogatták egymásnak a választók lisztáját, kik biztos Ígéreteket tettek. ,, ...........-mm-w« m#% >. oaw L Hanem ember tervez és Aranyi Lipót végez -5Miskolczon. Aranyos Lipótkánk pedig akkor függetlenségi eszmék terjesztésével leién elfoglalva Budapesten, Miskolczon nem működhetett és Gozsdu megbukott mint városi kapitány, hogy beálljon a Petőfi-társaságba mint tiszteletbeli közlegény, mig Zsarnay beállott Thaisz Elekhez valóságos fogdmeguek. — Hogy melyik nagyobi) tisztesség, azt a miskolczi t. c. közönség józan Ítéletére bízzuk. Gozsdu Elek mindjárt első regényével az „Arany- hajú asszonynyal“ méltóképen magára vonta a szépirodalom barátainak figyelmét. Önálló teremtő képességet árult el benne. Irálya nem erőltetett és mindamellett vállasztékos. Az egész regény lélektanilag helyes, azon egy helyet kivéve midőn a regény hőse, ki anyját oly igazán, mélyen szereti, a könnyelmű kedvesére tett megjegyzés miatt arcul üti. Ez a pof az olvasót érzékenyen bántja. Ha ez nem volna benne, e regényét nem is kísérletnek de tökéletes munkának lehetne nevezni. Én különben azt hiszem, hogy ezen első regényét, még legbensőbb barátainak sem adta átolvasás végett — tán még nővérének sem, mert akkor kétségkívül kivereskrétázta volna belőle ezen passust; ezt nővére éles kritikai tehetségétől okvetlen feltesszük. Mint láthatjuk, Gozsdu e tekintetben is igen szeren- juAsLflmhflrAs.nem csak abban volt szerencsés. hofi"V mint gyakorlatilag bebizonyította nekünk, hogy túl nedvességének dacára is, a phyloxerának nemcsak hogy sokat nem ártott, hanem dacára annak és a szénkénegezésnek is, mindinkább nagyobb dimeDsiót ölt magára, mindinkább terjed. Azon körülmény hatalmunkban nincs, hogy a meredekebb szőlőket nagyobb vagy huzamosb időn át elárasztva vizzel tarthassuk, ha legalább csak addig is, mig az említett rovar abban elveszhetne. Tapasztaltuk tehát, miszerint az időjárás mit sem változtatott rajtuk, sőt mint már emlitém, ellenkezőleg, megdöbbentő mérvben szaporodik. Annál fogva nézetem szerini a vizi operációt következőleg kellene kiegészíteni: Ugyanis p. 0. minden egyes szőlőtő körül egy oly gödröt ásatunk, a mely körülbelől egy jó araszni mélységig hatoljon, majdnem a gyökrostok képződéséig, an- után végy tiz rész hamut, egy rész carbolsavat poralakban vegyítsd össze és ezen igy elkészített porból tégy minden szőlőtő körül három vagy négy fakanálnyi meny- nyiséget s a felületét hintsd egy kevés földdel azért be, hogy a szél ki ne fújja. Már most igen természetes, hogy a mennyiben a szőlőhegyekre, kivált pedig nagyobb területre a kellő vizmennvisóget bajos volna fel-felhur- colgatni, be kell az esőt várnunk, mely esőviz aztán hivatva lesz, hogy a szőlőtő körüli gödröt, a melyben a fentebb leirt szer már benne elhelyezve van, eláraszsza. A viz ilyetén mó on calbolsav-luggá változik át, s las- san-lassan leszivárog egészen a gyök legalsó részéig is, a midőn elkezdi legottan ölő hatását; minthogy pedig az alkalmazott vegyület a földbe jutása által azt jól impregnálja, a phyloxera újból való támadásait lehetleniti, főleg pedig, ha az alantabb jelzendő módozat teljes keresztülvitelét eszközöljük. Körülbelől 8—10 nap múltával egy pár szőlőtő maga módja szerint megvizsgálta- tik s ha még valami nyoma volna a rovarnak, a fentebbi experimentáció újabban, sőt ha kell, három Ízben is ismétlendő. Minthogy pedig a peték ezen művelet által még mindig mint a jövő faetorok megmaradnak, fődolog, hogy ezek megsemmisittessenek következőleg: Végy 20 liter vizet, mintegy 3 kilogramm hatnu- zsirt és l1/, kilogr. carbolsavat, ezt összevegyitve egy e végre készül s megfelelő ecsettel tőről-tőre menve, a tőkéket egyenkint bekenjük; a szőlőnek nem ártunk vele, a hamu pedig pompás trágyául szolgál, a szőlőtő ellentállási képességét előmozdítja. Ilyen módon pusztítom én a gyümölcsfákon lerakott rovarpetóket is. Minthogy azonban egész positivitással mégsem állíthatjuk ezen műtét sikerét, a mennyiben kísérletek hiányában mit sem észlelhetünk, nézetem szerint jó volua, ha egyelőre a kísérleti telepeket 3 részre osztanánk következőleg: 1-ör tegyük a kísérletet egy már erősen inficiált, egy kezdetleges és egy az inficiált telep szomszédságában lévő szőlőben, mely utóbbi helyen a rovar még nem észlelteit. Minden egyes kísérleti telepre vegyünk p. 0. 20—20 Dölet, mely magában véve nem nagy tér, nem igényel nagyobb költséget és nagyobb fáradságot, de az esőt sem kell bevárnunk, a mennyiben ilyen területet oda cepelt vizzel könnyen eláraszthatjuk, sőt ha a viz gyorsan elpárologna, a vizet harmadnaponként ismételhetjük, hogy a carbolsavas lúg jól átjárhassa a 6zőlótő minden részét. Ezen műtét után mintegy 8 napra a kísérleti telepek mindegyikét rendes vizsgálat alá veszszük, s ha kell, a műtétet ismételhetjük. Vagy pedig, hogy az eredménynyel mentül előbb tisztában lehessünk magunkkal, a hamu helyett egyelőre alkalmazzuk a hamuzsirt és pedig oly formán, hogy minden 100 liter vízre adhatunk 4 kilogr. hamuzsirt és 3 kilogr. carbolsavat (vagy a gazdasszonyok által szapu- lás után természetes utón készült lúgot) és ebbe tesz- szük aztán a carbolsavat; ezen eljárás a leghelyesebb. Mindezen ajánlatba hozott eljárási móddal a szőlőnek nem csak hogy nem ártunk, de a mint már említettük, az ellentállási képességet fokozzuk ; azonkívül kemiskolci városi kapitányjelölt megbukott, hanem mint irodalmi férfi is konkurenciát csinálhat a Pulszkyaknak, amennyiben nővére tág irodalmi ismereteivel méltán állhat Pulszky Polyxena ő nagyságáé mellé és igy a Pulsz- kyak nem állnak már egyedül. Második regénye, mely „Köd“ címen jelent meg, már igen nagy haladást jelölt Gozsdu technikájában. E sorok Írója volt talán az első, ki tudamást szerzett e regény keletkezéséről. Egy szép Dapon azzal állít be hozzám Gozsdu, nem tudnék-e számára egy kitűnő természettudományi munkát ajánlani. „Csak nem akar beállni természettudósnak !“ mondám. „Nem“ viozonzá, „de okvetlen szükségem van rá uj regényem anyagához, mert a doktornak szenvedélye a természeti titkokat meglesni és egy jó szakmunka nélkül nem tudok vele boldogulni“. Én váltig mondtam, hogy kergesse a doktort pokolba és keressen mást magának, mert magyar nagy természetrajzi munkát nem kaphat, de ő váltig bizonygatta, hogy az teljes lehetetlen, mert neki épp olyan csodabogárra volt szüksége, mint a doktor, hát már akkor hogy kergetné el magától! ügy látszik, mégis csak sikerült neki valahogy boldogulni a doktorral. Zsarnay alkapitány már most igazán köszönetét mondhat Gozsdu Elokpek, jött költ valaha a hírlapok tátezai-rovatába-; ‘«z„a tisztesség nem tudfettoikáÉ:,hsík(Ttftig;;mjiJál Wjtay n.. ^ ihlti Ypsilon.-am es jioiciífleo a9n9rinák^Liaiasr.-)íisg9jl-fiifi!fiiii !?. II/ImTTAM .yarifi i ^ > SR .ms? ynsmiisyg öinoserí yys iniM ,8Vi9inBibi lefts jleví ■ j- IrlUI IÁM A m .yJsjiju. A_ g . ij'.n'tioftA seujri}!: rto'iévgno :’i • Idfi'm'í fi V --VaT? ’^0% ^ ÍQT mill PÍOIinl ■ : ßoessjlnol* .; ■n.v-'i-íMV-vjjöv.S! sonoio'd r'OniP :ti9d jfl 4 J L&t* i inJJtiüHooJ 0 .:•>*««« Mfifcoitto«; d0°Mßn n9b,,i,f! 8*s«io sß 8 Jénson^eM toIxsiT Pi ‘ _> -styur sí'-j : V SryV y j---------------------1 1 j .nßdsisJieseygoYO fcs? Afcc.i nt.üjiji.Lmo/ii;-(110)1 saihl/. Jo^lVl mimül* .......... I ..........