Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1882-10-29 / 44. szám

ötté előbb a feleségét, egy fiatal szép nőt, azután ma­gára mért halálos lövést, a golyó neki is a szivén fúró­dott keresztül. Mi inditotta a fiatal tanítót a végzetes tettre, még legtávolabbról is alig lehet sejteni. A körül­mények azt látszanak igazolni, hogy a házaspár köz- megegyezéssel határozta el magát e megrendítő tettre. Ugyanis a feleség, ki szive alatt hat hónapos magzatot viselt, levelet hagyott hátra, melyben kijelenti, hogy beleegyezésével ölte meg őt férje; ezt látszik igazolni az is, hogy a végzetes tett előtt az asszony a reggelit volt beviendő a konyhából, a hol akkor egy béresnő volt jelen s az asszony kezeit összekulcsolva, igy kiáltott fel a béresnőhöz fordulva: istenem, bevigyem-eereggelit?! mire a béresnő mit sem sejtve, ily megjegyzést tett: már hogy ne vinné be; s az asszony alig hogy bement a szobába, a béresnő dördülést hallott, erre berohant a szobába, de a tanító őt meglövéssel fenyegetve, onnan kituszmakolta s midőn ez az udvaron segítség után ki­áltott, eldördült a második lövés, mely után a tanító azonnal halva rogyott össze. A tanító is levelet hagyott hátra, melyben vagyoni dolgai felett tett intézkedést. Az eset közbeszéd tárgyát képezte e napokban, s a tragé­diának indokaihoz sok szóbeszéd fűződött. De általános volt a sajnálat, mivel a íérj is egyike volt azon képzett egyéneknek, a ki tanítói állásában felebbvalóinak teljes megelégedésével működött. — Utóhaiigokjja Petőfl-üunepélyhez. Az ungvári főgimnáziumi ifjúság önképző „Dayka-kör“-e az elmúlt vasárnap ünnepályt rendezett a Petőfy-szobor leleplezése alkalmából. Az ünnepélyben résztvett a tanári kar is. Az ünnepélyt az ifjuságUdalárda „Tiéd vagyok“ elónek- lósével nyitotta meg, ezután a kör több tagja szavalt költeményeket Petőfitől, mire Zoltsák János tanár mon­dott szép emlékbeszédet s buzdítva a fiatalságot a haza­szeretetre. Az ünnepélyt az ifjúsági dalegylet a „Szózat“ eléneklésével rekesztette be. Ünnepély után a budapesti Petőfi-szobor bizottsághoz, Szieber igazgató aláírásával a következő távirat küldetett: „Az ungvári főgimnázium önképző „Dayka-köre“ ma a tanári kar részvétele mel­lett Petőfi-ünnepélyt rendezvén, a nagy költő emlékétől föllelkesülve, az országos ünnepélyt rendező bizottságnak hazafias üdvözletét küldi.“ Ungmegyét az országos ünnepélyen Nehre- beczky György ügyvéd képviselte, az ünuepi lakomán toasztot mondott, mint Ung fia és küldöttje, a magyar állameszme virágzását éltetve. — Az uj eperjesi püspök. Az eperjesi püspöki szék, mely a nagyemlékű Tóth Miklós elhalálozásával megüresedett, s melynek betöltése oly sok gondot oko­zott a kormánynak, végre megtalálta a maga emberét. Dr. Vályi János címzetes kanonoknak, ungvári pap­növeldéi tanárnak eperjesi püspökké való kinevezése be- végzett tény. A király ő Felsége a kinevezést már alá­írta. Az uj püspök kinevezésének kihirdetése, lehet hogy e sorok megjelenésével egyidejűleg fog megtörténni, de minden körülmények között ettől csak néhány nap vá­laszt el. — A társaséletre jó hatással lesz, hogy a tiszti kaszinóban télen át minden második szombaton társas összejövetelt rendeznek a tisztek, melyre a polgári tár­saságok hivatalosak lesznek. Ezen alkalmakkor az ezred zenekara fog játszani. — Esküvő. Hegyi György ungvári ügyvéde hó 17-én tartotta esküvőjét Turner Anna úrnővel. — Eljegyzés. Philip o v its Minka kisasszonyt, Philipovits Herman helybeli vendéglős és kereskedő ked­ves és művelt leányát, társasmulatságaiuknak egyik ked­velt alakját eljegyezte Dr. Ferderber Bertalan miskolczi ügyvéd. — Veszett ebek csatangolnak a város utcáin. A rendőrség megtette ez irányban a szükségelt intézke­déseket. Figyelmeztetjük különösen a szülőket, hogy a gyermekeket kellő felügyelet mellett bocsássák az utczára. — „Petafi-íársasátj könyvtára“ eim alatt, Aigner Lajos füzetes vállalatot indított meg. E vállalatot olosó kialásban hozni fogja a társaság által eddig kiadott s jövőben kiadandó műveket, s igy a jó műveknek könnyű utón való megszerozhetését a kiadó le­hetővé tette. A vállalat Jókai „Észak honából“ című rajzaival ve­szi kezdetét; e rajzok tárgyai az orosz társadalmi életből vannak meritve. Reméljük, hogy a kiadó buzgalma a hazafias érzelmű kö­zönség méltánylásával és pártfogásával találkozand. A vállalatra melyből havonkint 3 füzet fog megjelenni, egész évre 10 frt 80 krral, félévre 5 frt 40 krral s negyedévre 2 frt 70 krral lehet előfizetni. Egy füzet ára különben 30 kr. (y) Lapunk mai számában a hirdetések között megjelent id. Heekscher Sámuel-fele sorsjegy hirdetményre felhívjuk a közönség figyelmét. Ezen ház szolid pontosságával mindenütt kivívta magá­nak a jó hírnevet. (x) Lapunk mai hirdetési rovatában lévő Kaufmann jés Simon-féle hirdetésére felhívjuk az olvasók figyelmét. A sorsjegyek állami felügyelet alatt állanak; az eredeti sorsjegyek fölötte elő­nyös feltételek mellett szerezhetők meg. Ez.en ház különben is mint szolid és megbízható már kivívta magának a tekintélyt mind azon felek előtt, kik sorsjegy vásárlásoknál vele érintkezésbe tet­ték magukat. Közgazdaság. A phyloxera elpusztításának módja. — Plathy Istvántól. — A „Földmivelési érdekeink“ czimü szaklap f. évi 34. számában voltam bátor a phyloxera ügyében gazda társaimhoz egy felhívást intézni, melyben azon nézetem­nek adtam kifejezést, miszerint az említett rovar mind­inkább tovaterjedésének tömörült eljárásunk által, ameny- uyire lehet, határt szabjunk. Azon barátságos felhívásra kaptam is egy pár derék vállalkozó birtokostól tudósí­tást, melyben tudtomra adták, miszerint készek az e körül való fáradozásokra. Miután azonbau egy a magas kormány által kinevezett országos bizottság kezeibe té­tetett le a művelet, de a mely bizottság a már hivata­losan megállapított eljárási módozattól el nem térhet, a célba vett kísérletek ilyetén módon akadályozva vannak, és igy ezen utón célt nem érhetünk. Annál fogva bátorkodom a nyilvánosság terén a nagytekintetü országos phyloxera-bizottságot egész tisz­telettel arra kérni fel, hogy az itt leirt módon a kísér­leteket ha csak lehetséges, még ez idén eszközölni szí­veskedjék. Mindenek felett szükségesnek tartom megjegyezni, miszerint én a phyloxera tovaterjedésének útját állani a felállítandó praeservativ rendszer által vélem leginkább célhoz vezetőnek. Ugyanazért az olyan szőlők, a melyek már az említett rovar által nagy mérvben vannak meg­lepve, ezek a már divó mód szerint egyszerűen kiirtan- dók; hanem az olyan szőlők, a melyek a phyloxerás sző­lők szomszédságában, vagy egyáltalán a határban fek­szenek, azok mentesítésére kellene fordítanunk minden tevékenységünket és pedig következőleg: Miután körülbelől a szakegyének előtt már tudva van, hogy a phyloxera rovar élet, illetve elszaporodási feltételeinek az viz vagy a folyton nagyobb mérvű ned­vesség meg nem felel, sőt azt is mondják, hogy magá­ban túlságos nedvesség is elegendő arra, hogy a phy­loxera kipusztuljon (mely körülményt én azonban el nem hihetem), mindazonáltal nézetem szerint is a viz kap­csában, vagyis ennek segélyével reményiem a sikert elérni. Igaz, hogy azt fogják ellenvetni, hogy hát a sző­lők vízzel való elárasztását okkal-móddal a lapályban fekvőknél lehetséges volna is keresztül vinni, ámde a meredek, vagy egyátalán hegyen fekvő szőlőket hogyan volna lehetséges nagyobb mennyiségű vizzel elárasztani ? Nézetem szerint vizzel való elárasztását a szőlők­nek minden nagyobb erőmegfeszitós nélkül lehet esz­közölni; de hát én tisztán a vizi operációk által a bajon gyökeresen segíteni lehetségesnek nem hiszem, mennyi ben mint már fentebb emlitém, a peték kikelésének út­ját nem állhatja s a mennyiben legkivált magaslaton fekvő szőlőknél a viz csakhamar elszivárog, elpárolog, főleg a tavaszi és nyári időkbeo. Az ősz és a tél pedig volt nagy támasza, mely Miskolczon tudvalevőleg igen nagy mennyiségben van. Közeledett a nagy nap. A Zsarnay-párt mindig azt hangoztatta, hogy nekünk magyar ember kell, ki szájuk izére tud csinálni mindent és a bécsi szagot ki nem állja. Ha jól tudom, épen a német szó volt az, mely Gozsdu híveinek nagyon kapóra jött és igen sok bugrist jobb hitre térített. Ugyanis magyarázgatták az olyanok­nak, hogy hát mit fog csinálni Zsarnay, ha német ge­nerálissal kell majd diskurálni, meg katonákat bekvár- télyozni, kik egy szót sem tudnak magyarul. Ez hatott. Zsarnay dühöngött, hogy hát az ő hazafiassága a német szó nélkül nem ér semmit. Felfogadta tehát, hogy hat hónap alatt Ollendorf is­mert módszere nyomán bevágja a német nyelvtant. Ez aztán valamennyire lecsillapította párthiveit és csakugyan három szótöbbséggel kapitánynyá választatott. Különben a választás a két ellenfél közt személyes ellenségeskedésre nem szolgáltatott okot, mert Gozsdu nem hiába húz oly nagyon a franeziák felé, hogy ne mutatta volna meg, miszerint elegáns ellenfél .tud lenni. Gyönyörűség is volt azt nézni, hogy a küzdelem napján milyen szép egyetértésben idogálta a két jelölt a Kanner-féle sorházban a maga halbseitliját és mutogat­ták egymásnak a választók lisztáját, kik biztos Ígéreteket tettek. ,, ...........-mm-w« m#% >. oaw L Hanem ember tervez és Aranyi Lipót végez -5­Miskolczon. Aranyos Lipótkánk pedig akkor független­ségi eszmék terjesztésével leién elfoglalva Budapesten, Miskolczon nem működhetett és Gozsdu megbukott mint városi kapitány, hogy beálljon a Petőfi-társaságba mint tiszteletbeli közlegény, mig Zsarnay beállott Thaisz Elek­hez valóságos fogdmeguek. — Hogy melyik nagyobi) tisztesség, azt a miskolczi t. c. közönség józan Ítéletére bízzuk. Gozsdu Elek mindjárt első regényével az „Arany- hajú asszonynyal“ méltóképen magára vonta a szépiroda­lom barátainak figyelmét. Önálló teremtő képességet árult el benne. Irálya nem erőltetett és mindamellett vállasztékos. Az egész regény lélektanilag helyes, azon egy helyet kivéve midőn a regény hőse, ki anyját oly igazán, mélyen szereti, a könnyelmű kedvesére tett meg­jegyzés miatt arcul üti. Ez a pof az olvasót érzékenyen bántja. Ha ez nem volna benne, e regényét nem is kísérletnek de tökéletes munkának lehetne nevezni. Én különben azt hiszem, hogy ezen első regényét, még legbensőbb barátainak sem adta átolvasás végett — tán még nővérének sem, mert akkor kétségkívül kivereskrétázta volna belőle ezen passust; ezt nővére éles kritikai tehetségétől okvetlen feltesszük. Mint láthatjuk, Gozsdu e tekintetben is igen szeren- juAsLflmhflrAs.nem csak abban volt szerencsés. hofi"V mint gyakorlatilag bebizonyította nekünk, hogy túl nedvességé­nek dacára is, a phyloxerának nemcsak hogy sokat nem ártott, hanem dacára annak és a szénkénegezésnek is, mindinkább nagyobb dimeDsiót ölt magára, mindinkább terjed. Azon körülmény hatalmunkban nincs, hogy a meredekebb szőlőket nagyobb vagy huzamosb időn át elárasztva vizzel tarthassuk, ha legalább csak addig is, mig az említett rovar abban elveszhetne. Tapasztaltuk tehát, miszerint az időjárás mit sem változtatott rajtuk, sőt mint már emlitém, ellenkezőleg, megdöbbentő mérv­ben szaporodik. Annál fogva nézetem szerini a vizi operációt kö­vetkezőleg kellene kiegészíteni: Ugyanis p. 0. minden egyes szőlőtő körül egy oly gödröt ásatunk, a mely körülbelől egy jó araszni mély­ségig hatoljon, majdnem a gyökrostok képződéséig, an- után végy tiz rész hamut, egy rész carbolsavat poralak­ban vegyítsd össze és ezen igy elkészített porból tégy minden szőlőtő körül három vagy négy fakanálnyi meny- nyiséget s a felületét hintsd egy kevés földdel azért be, hogy a szél ki ne fújja. Már most igen természetes, hogy a mennyiben a szőlőhegyekre, kivált pedig nagyobb területre a kellő vizmennvisóget bajos volna fel-felhur- colgatni, be kell az esőt várnunk, mely esőviz aztán hi­vatva lesz, hogy a szőlőtő körüli gödröt, a melyben a fentebb leirt szer már benne elhelyezve van, eláraszsza. A viz ilyetén mó on calbolsav-luggá változik át, s las- san-lassan leszivárog egészen a gyök legalsó részéig is, a midőn elkezdi legottan ölő hatását; minthogy pedig az alkalmazott vegyület a földbe jutása által azt jól im­pregnálja, a phyloxera újból való támadásait lehetleniti, főleg pedig, ha az alantabb jelzendő módozat teljes ke­resztülvitelét eszközöljük. Körülbelől 8—10 nap múltá­val egy pár szőlőtő maga módja szerint megvizsgálta- tik s ha még valami nyoma volna a rovarnak, a fen­tebbi experimentáció újabban, sőt ha kell, három Ízben is ismétlendő. Minthogy pedig a peték ezen művelet által még mindig mint a jövő faetorok megmaradnak, fődolog, hogy ezek megsemmisittessenek következőleg: Végy 20 liter vizet, mintegy 3 kilogramm hatnu- zsirt és l1/, kilogr. carbolsavat, ezt összevegyitve egy e végre készül s megfelelő ecsettel tőről-tőre menve, a tőkéket egyenkint bekenjük; a szőlőnek nem ártunk vele, a hamu pedig pompás trágyául szolgál, a szőlőtő ellentállási képességét előmozdítja. Ilyen módon pusztí­tom én a gyümölcsfákon lerakott rovarpetóket is. Minthogy azonban egész positivitással mégsem ál­líthatjuk ezen műtét sikerét, a mennyiben kísérletek hiányában mit sem észlelhetünk, nézetem szerint jó volua, ha egyelőre a kísérleti telepeket 3 részre osztanánk következőleg: 1-ör tegyük a kísérletet egy már erősen inficiált, egy kezdetleges és egy az inficiált telep szomszédságá­ban lévő szőlőben, mely utóbbi helyen a rovar még nem észlelteit. Minden egyes kísérleti telepre vegyünk p. 0. 20—20 Dölet, mely magában véve nem nagy tér, nem igényel nagyobb költséget és nagyobb fáradságot, de az esőt sem kell bevárnunk, a mennyiben ilyen területet oda cepelt vizzel könnyen eláraszthatjuk, sőt ha a viz gyorsan elpárologna, a vizet harmadnaponként ismétel­hetjük, hogy a carbolsavas lúg jól átjárhassa a 6zőlótő minden részét. Ezen műtét után mintegy 8 napra a kísérleti te­lepek mindegyikét rendes vizsgálat alá veszszük, s ha kell, a műtétet ismételhetjük. Vagy pedig, hogy az eredménynyel mentül előbb tisztában lehessünk magunkkal, a hamu helyett egyelőre alkalmazzuk a hamuzsirt és pedig oly formán, hogy minden 100 liter vízre adhatunk 4 kilogr. hamuzsirt és 3 kilogr. carbolsavat (vagy a gazdasszonyok által szapu- lás után természetes utón készült lúgot) és ebbe tesz- szük aztán a carbolsavat; ezen eljárás a leghelyesebb. Mindezen ajánlatba hozott eljárási móddal a szőlő­nek nem csak hogy nem ártunk, de a mint már emlí­tettük, az ellentállási képességet fokozzuk ; azonkívül ke­miskolci városi kapitányjelölt megbukott, hanem mint irodalmi férfi is konkurenciát csinálhat a Pulszkyaknak, amennyiben nővére tág irodalmi ismereteivel méltán állhat Pulszky Polyxena ő nagyságáé mellé és igy a Pulsz- kyak nem állnak már egyedül. Második regénye, mely „Köd“ címen jelent meg, már igen nagy haladást jelölt Gozsdu technikájában. E sorok Írója volt talán az első, ki tudamást szerzett e re­gény keletkezéséről. Egy szép Dapon azzal állít be hozzám Gozsdu, nem tudnék-e számára egy kitűnő természettudományi mun­kát ajánlani. „Csak nem akar beállni természettudósnak !“ mondám. „Nem“ viozonzá, „de okvetlen szükségem van rá uj regényem anyagához, mert a doktornak szenve­délye a természeti titkokat meglesni és egy jó szak­munka nélkül nem tudok vele boldogulni“. Én váltig mondtam, hogy kergesse a doktort po­kolba és keressen mást magának, mert magyar nagy természetrajzi munkát nem kaphat, de ő váltig bizony­gatta, hogy az teljes lehetetlen, mert neki épp olyan csodabogárra volt szüksége, mint a doktor, hát már akkor hogy kergetné el magától! ügy látszik, mégis csak sikerült neki valahogy boldogulni a doktorral. Zsarnay alkapitány már most igazán köszönetét mondhat Gozsdu Elokpek, jött költ valaha a hírlapok tátezai-rovatába-; ‘«z„a tisztesség nem tudfettoikáÉ:,hsík(Ttftig;;mjiJál Wjtay n.. ^ ihlti Ypsilon.-am es jioiciífleo a9n9rinák^Liaiasr.-)íisg9jl-fiifi!fiiii !?. II/ImTTAM .yarifi i ^ > SR .ms? ynsmiisyg öinoserí yys iniM ,8Vi9inBibi lefts jleví ■ j- IrlUI IÁM A m .yJsjiju. A_ g . ij'.n'tioftA seujri}!: rto'iévgno :’i • Idfi'm'í fi V --VaT? ’^0% ^ ÍQT mill PÍOIinl ■ : ßoessjlnol* .; ■n.v-'i-íMV-vjjöv.S! sonoio'd r'OniP :ti9d jfl 4 J L&t* i inJJtiüHooJ 0 .:•>*««« Mfifcoitto«; d0°Mßn n9b,,i,f! 8*s«io sß 8 Jénson^eM toIxsiT Pi ‘ _> -styur sí'-j : V SryV y j---------------------1 1 j .nßdsisJieseygoYO fcs? Afcc.i nt.üjiji.Lmo/ii;-(110)1 saihl/. Jo^lVl mimül* .......... I ..........

Next

/
Oldalképek
Tartalom