Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1882-10-08 / 41. szám

Ungvár 1882. vasárnap, október 8. 41. szám. XX, évfolyam. Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden iözleménv, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, ki­től jön. Kéziratok vissza nem adat­nak. Kiadó-hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája. TÁRSADALMI ÉS VEGYESTARTALMU LAP. A KÖZMIVELQDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: Egy évre ........................6 frt ~ Félévre ... a „ — Negyed évre .... 1 „ 50 Egyes szám ára 12 krajczár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Un vár, Pollacsek Miksa könyvnyomdájába külden­dők. Nyilttér: Soronként 20 kr. Az uj közgazdasági előadd. Ungmegye közdazdasági előadójává Ber- náth Dezső, az ungmegyei gazdasági-egyesület elnöke neveztetett ki. A földmivelési miniszter szerencsés válasz­tást tett, s a megye közönsége, a megye gaz­dái, őszinte örömmel fogadják e kinevezést. Bernáth Dezső ur széleskörű műveltsége, ta­pasztalata s népszerűsége garautiát nyújt arra nézve, hogy a földmivelési miniszter által a közgazdasági előadók intézményének behozata­lával kitűzött célok képviselete Ungmegyében jó kezekben lesz letéve. Terhekkel, munkával és fáradsággal van egybekötve e fizetés nélküli állás. Nem hiva­talnok, nem bürokrata, s mégis annyi lesz a teendője, hogy a mely előadó feladatának ma­gaslatán álland, az bizonnyára hálás elismerést fog kiérdemelni. A mezőgazdaság és ezzel kapcsolatos ügyek képezik a közgazdasági előadó figyelmének fő­tárgyát, e mellett van aztán az állattenyésztés és állategészségügy, aztán az iparügyek, a ke- reskelmi ügyek és végre statisztikai szolgálat. A megyék tevékenységüket a szorosabb értelemben vett agminisztrativ-ügyeken kivül leginkább a magas politika meddő kérdéseire terjesztők ki; de azon ügyekkel, a melyekben szép eredménynyel hasznos munkásságot fejt­hettek volna ki, t. i. a megye területének gaz­dasági, ipari és kereskelmi dolgaival nem sokat törődtek, sőt ha egy ily tárgy olykor felmerült a tanácskozási teremben: kezdetét vette a bi­zottsági tagok nagy vándorlása. A közigazgatási bizottságnak, s illetőleg a közgazdasági előadóknak feladatuk lesz most ezeket az elhanyagolt ügyeket előtérbe hozni s azokra irányozni a megye közönségének figyel­mét. Az ő feladatuk lesz figyelmeztettni a kö­zönséget a gazdasági állapotok hiányára s con- crét javaslatokat is tenni azok orvoslására. És feladatuk lesz a közgazdasági tekintetben fontos törvények végrehajtását is figyelemmel kisérni, s a mennyiben fennakadást, vagy mulasztást ta­pasztalnának, a megyénél vagy a kormánynál orvoslatot keresni. A országgyűlés az alkotmányosságnak hely­reállítása óta nagyszámú s a közgazdasági élet majd minden terére kiterjedő, elméletileg kifo­gástalan törvényeket alkotott. De a törvény, lehet jó, ha az nincs kellőleg végrehajtva, féiszeg intézkedésekre vezet, melyek gyakran többet ártanak, mint használnak az egészséges közgazdasági viszonyok kifejlődé­sének. A közgazdasági előadóknak egyik főfela­datuk leend a felett őrködni, hogy minden tör­vény, mely bármi tekintetben közgazdasági je­lentőséggel bir, pontosan végrehajtassák és meg­tartassák. Ebből kifolyólag a közgazdasági előadó figyelemmel kiséri a gazdasági állapotot és an­nak hiányait; ezeknek orvoslása iráut pedig esetleg concrét javaslatokat tesz. Á gazdaság előmozdítására czélszerü tör­vények és rendeletek pontos végrehajtását figye­lemmel kiséri és az e részben tapasztalt mu­lasztásokról jelentést tesz. Ellenőrzi e minisztériumnak a törvényha­tóság területén működő közegeit, nevezetesen a vándortanitókat. kultúrmérnököket, állandó gaz­dasági tudósítókat, fílloxera-biztosokat stb. A közgazdasági előadó a gazdasági-egye­sületek működését kiváló figyelemmel kiséri. Ellenőrzi az adott segélyek helyes, esetleg elő­irt felhasználását. Ezen feladatának kivitele czéljából ez egy­letnek adott segélyekről tudomást nyer ; ezek iránt esetleg véleménye előzetetesen kéretik. A közgazdasági előadó a gazdaközönséget a talajjavítások előnyére, a kultúrmérnöki intéz­mény üdvös voltára figyelmezteti. Ezekben kí­vántuk csak átalános főbb vonásokba körvo- nalozni a közgazdasági előadók teendőit, me­lyeknek alapján biztosan remélhetjük közgaz- dászatunk fejlődésének s fölvirágzásának egy szebb jövőjét. ________ Apróságok« E hét a tanácskozások és de fakto a dikcziózások hete volt. Előbb a megye szivének (Ungvár városa) atyái ültek össze, hogy a város közigazgatási és pénz­ügyi állapota külső és belső helyzetének mutatványok nélkül való egyensúlyát fentartsák. A mire Cseby Jor- dáu mindig azt mondja: „hogy a várost eladják“. Azután a megye bizotságának virilisei és választottjai jöttek össze, hogy szépen megszavazzák az 1883-iki költségvetés tételeit, a miből a miniszter a többletet rendesen törölni szokta. Mert ha ezelőtt négy évvel a zsugoriságig takarékoskodott a szervezést előkészítő vá­lasztmány, s mikor tudhatta volna, hogy az árvaszéknél egy hivatalnokra, a szolgabirák mellett egy-egy dij- nokra szükség van, s ha ezek dotáczióját fölveszik ak­kor, a miniszter nem törli, — ma nem lett volna szük­séges reménytelenül kérni. Mert hogy a költségvetésbe felvett felüleget a miniszter törölni fogja, azt a költség- vetés készítői magok is hiszik, ügy látszik azonban úgy vannak vele, hogy csak azért veszik fel a nagy czimbe, hogy ki akarják fejezni azt, miszerint ha nem adja is meg a miniszter, a jogok fentartása s jövőben való megszerzése végett szükséges azt emlékezetben tartani. * * * Az önkormányzat formájának ismerete sehol sincs annyira kifejlődve, mint Ungvár városánál. Semmiféle ügyben nem határoz a képviselet addig, a mig egy Ko- missióra nem bízza azt, hogy adjon véleményt. No ez­után az ügy, egynémelyik kivételével, örökre el van te­metve. Különösen szereti a képviselet a fenti ok miataz odiozus ügyeket adui ki valami komissiónak. Talán en­nek tulajdonítható az is, hogy Tarnóczynak kőfal építés iránt beadott kérvénye szintén komissiónak adatott ki véleményezés végett? * * * Az „uj-tér“ sorsa el van döntve. Szét fog dara- boltatni s azon helyen, a hol sok képviselő sétálni akart, a mire egykor Lehoczky azt jegyzé meg: hogy azon a helyen egy gyönyörű kioszk felállítása már csak idő kér­dése ; ott palotákat fognak emelni, könyörtelen háziurak ütnek tanyát. A sétány — corzo — kioszk — szö­kőkút mind csak álom volt, de akkor midőn a házhe­lyek megvétele volt szorítva, akkor ez lelkesítette fel, a képviselet intelligens tagjainak nagy részét. Ma min­den füst, — a valóság : hogy huszonkét ezer forintot belevertünk abba a semmiségbe. Mert ez akkor chic volt, a ki pedig ellene szólott, arra azt mondták: ez az ember parvenü, nincs benne chic. * * * A felvidékben lakó szegény nép elmondhatja: „adtál uram termést, de nincs benne köszönet!.“ Ha megte­rem is abban a sovány földben az a kis zab meg kuko- ricza, elpusztítják ezt a roppant elszaporodott vadak, mert a kincstár bérbe adta a vadászterületet, e szerint ott rettenetesen lakolua az a bátor ember, a ki meré­szelne a vadra lőni. így a szegény embereknek szemök láttára aratják le a vadkanok a zabot, „törik11 a tenge­rit. Mi nagyobb kár tehát, egy egész néposztályt pusz­tulni engedni, vagy nehány vadászat kedvelő kedvtelését legyezni? Válaszoljanak rá azok a kik a szegény nép adóját oly készséggel beveszik, mig a nép korpából es fűből gyúrt kenyeren tengeti életét. ■i7/ZjZ. Megyei bizottsági ülés. Ungmegye bizottsága őszi közgyűlését október hó 4-én tartotta gróf Török Napoleon főispán elnöklete alatt. Feltűnő volt a gyűlés iránti részvétlenség, mert nemcsak hogy a vidék bizottsági tagjai közül alig jelent meg néhány, hanem a túlnyomó nagy számban Uug- váron lakó tagok közül is kevesen jelentek meg, s a gyűlésen résztvett tagok nagyrészben megyei tisztvise­lőkből állottak. Ez jellemzi azon állapotokat, hogy a közügyek iránti érdeklődés hova tovább mindinkább lanyhul. Ily állapotok mellett alig lehet remény arra, hogy az ön­kormányzat még inkább kiterjesztessék, mert ez az in­gyenes szolgálatokat — a közügyek iránti élénk érdek­lődést és tevékenység kifejlesztését mint nélkülözhetlen feltételt igényli. E nélkül önkormányzat nem is kép­zelhető. Nem ártana, ha a főispán körlevelet küldene szét a bizottság tagjainak, hogy szorgalmasabban láto­gassák az üléseket. Különösen megrovandónak találjuk, hogy a választott bizottsági tagok is oly csekély érdek­lődést tanúsítanak a közügyek iránt. Ismerünk olyan választott bizottsági tagot is, a ki még soha sem jelent meg az ülésre, nagy a száma továbbá az olyanoknak is, a kik csak: akkor jönnek az ülésbe, ha korteskedés van, vagyis ha tisztviselőt kell választani. A ki tehát csak azért választatja meg magát bizottsági taggá, hogy csak azzá legyen, soha se legyezgessen hiúságának, mondjon le inkább, s adjon helyet olyannak a ki az önkormány­zat érdekei iránt helyesebb és jobb érzékkel bir. Az ülés lefolyását a következőkben ismertetjük. * Az ülés megnyitása után Gróf Török főispán meg­emlékezett arról, hogy a mai napon 6 felsége nóvün- nepe van, a bizottság tagjainak hő érzelmeit tolmácsolja, midőn ezen napon kívánja, hogy isten sokáig éltesse a királyt s adjon a nemzetnek mindig olyan királyt, ki ilyen híven tartja meg koronázási esküvőjét, népeinek boldogságán munkálva. A bizottság tagjai állva hallgat­ták a főispán szavait, inditványára ez az ülés jegyző­könyvében nyer kifejezést s megbizatott a főispán, hogy a megye szerencsekivánatait a miniszterelnökség utján megfelelő helyre juttassa. Feiolvastatott a megye 1883. évi szükségleteinek megállapítására előirányzott költségvetés, egész terjedel­mében elfogadtatott gróf Sztáray Antal azon módosit- ványával együtt: hogy a szolgabirói hivatalokhoz egy lovasitott szolga és küldönczi állás szerveztetett 2000 frt költségelőirányzattal A Blatt a mocsár lecsapolása ügyében azon megyei bizottsági határozatra vonatkozólag, mely szerint a megye közmuukaerejének egy részét e munkálatra fordítani határozta, a földmivelési miniszter megjegyzi, hogy a közmunkának tulajdonképeni célján kivül más egyebre való felhasználása az ő különös engedélyétől tó- teleztetik fel; miután pedig a megye ezt nem tette, a kérdéses határozatot feloldja. Ez ellen Kende alispán védi a megye álláspontját, mely szerint ez a közmun­kával függetlenül és saját legjobb belátása szerint ren­delkezni jogosítva van; a miniszter e felett csak felügye­leti jogot gyakorolhat; inditványára ily értelemben fel- terjesztés tétetik a miniszterhez. Az erdészeti szakosztály tagjává Vesz tér Imre kincstári főerdósz megválasztatott. A kavicsszállitás átvételénél a megyének képvise­letével Gulácsy Egyed és Mislinszky József raegbizattak. Az 1883-ik évi közmunkaváltságnál a f. évi tariffa jövőre is elfogadtatott. A kormány a csapi kanyartöltós mielőbbi kiépíté­sét meghagyván a megyének, a helyszíni szemle meg- ejtése végett megtétettek a kellő intézkedések. Az Ung folyón átvonuló hidvám tariffájának meg­állapításával Bernáth, Thuráuszky és Lasztókay bizott­sági tagok felhaialmaztattak. Ungvár városának az úrbéri földek eladására vonatkozó szerződése jóváhagyatott; a képviseletnek azon határozata, mely szerint Katona Sámuelnek a kö- vezeti vám alapból 50 frt jutalom megszavaztatik, köz- bevetett felebbezés folytán feloldatott; a város és az ungvári népbank között a népbank épülete melletti hely eladására 200 frt vételárban kötött szerződés jóváhagya­tott. Kálmán Béla szerednyei járási orvos phylloxera biztosul, Bacsinszky Ödön pedig a nagybereznai becslő- járás bizottságának tagjává megválasztattak. Szathmármegyének a h.-doroghi magyar püspök­ség felállítása, Gömörmegyének a honvédség tartalékos legénysége és szabadságolt állományú tisztjei szolgálati idejének szabályozása tárgyában az országgyűléshez in­tézett kérvényeik pártoló felterjesztéssel támogattatni fognak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom