Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1882-08-06 / 32. szám
Ungvár 1882. vasárnap, augusztus 6. 32. szám. XX. évfolyam Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden íözlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek esak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája. TÁRSADALMI ÉS VEG-YESTARTALMU LAP. A KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: Egy évre ........................6 frt Félévre ... 0 „ — Negyed évre .... 1 „ 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába ünísvár, Pollacsek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér: Soronként 20 kr. Tüzesetek s a biztosítás. Hazánkban a nagyobb és gyakori tüzesetek száma az utóbbi időben ijesztő mérvben fokozódik. Ungmegyóben csak ez év folyamán is számos községben emésztett a tűz s néhol majdnem az egész falu a lángok martalékává esett. Az a kérdés támad fel, mi okozza a gyakori tüzeseteket s hová viendő az vissza. Legtávolabbról sem akarjuk kizárni azt, hogy a tüzesetek oka véletlen, többször pedig könnyelműség és vétkes vigyázatlanságból támad az; azonban bátran merjük állítani azt is, hogy a tüzesetek egy nagy része a tulajdonké- peni biztosítási eszme corrum- p á 1 á s á b ó 1 származik. A corruptió a biztosítás terére is kiterjesztette kezét. Vannak olyan lelkiismeretlen felek, a kik házukat, de különösen a vidéken rossz minőségű terményeiket már eleve azon bűnös szándékkal biztosítják, hogy alkalmas pillanatban azt felgyújtva, busásan megkapják a biztositó társulattól kárukat (?). Az ilyen notórius emberek aztán mit sem törődnek azzal, hogy szomszédjaikkal a tűz kiütésekor mi fog történni, hány család tétetik földönfutóvá, elég az, ha ők íelseprik a biztosítási összeget, hogy többi embertársaikkal mi történik, azzal ők bizony nem törődnek. Hogy a biztosítás terén is a corruptió felütötte fejét, az legnagyobbrészt annak tulajdonítható, hogy egyes vidékeken, hol a biztosítás ügye még nincs eléggé meghonosulva, egyes társulatok, melyek állandó ügynökségeket alig tartanak,-a tüzeset után kiküldik oda utazó ügynökeiket, a kik sáska módra lepik el a vidéket. Ezen utazó ügynökök aztán rendkívülien kecsegtető feltételek és előnyök mellett házalás utján megkötik a felekkel az ügyletet. Már most, ha egy ház eléghető alkatrésze pl. 500 frtot ér, a felet nem arra beszélik rá, hogy biztosítsa azt a valódi értékig, tehát 500 írtig, hanem minden áron arra beszéli rá s felet, hogy 1000—1200 írtig biztosítsa ugyanazt. Miért? Mert ez az ily utazó ügynöknek érdekében fekszik. Ő a társulat érdeke mellett a maga zsebeire is tekint; ugyanis az ily hazánkban meg nem honosult biztositó társulat házaló ügynökei a társulattól állandó fizetést nem kapnak, hanem csupán az áltatok szerzendő biztosítások dijai után esedékes bizonyos százalékra vannak utalva. Már most minél nagyobb a biztosítási ös zeg, annál több %-ot fizet a társulat ezen ügynökének. Ez oka tehát annak, hogy a feleket az értéken felüli összeg biztosítására beszélik reá. No meg szentül ígérik, hogy kár esetén a társulat a biztosítási összeget egy krajcár levonás nélkül rögtön kifizeti. Mi természetesebb tehát, hogy a biztosítás intézményével még kevésbbé ösmerős könnyen- hivő felek lépen ragadnak. így aztán legkevésbbé sem csodálandó, ha a sors bekövetkezett csapásai alatt akadnak oly elkeseredett vagy pedig számitó felek, kik bebiztosított épületeiket vagy magok dobják szántszándékkal a lángok martalékává, vagy pedig fogadott bérenczek által gyűjtatják fel azokat, azon reményben, hogy káraik megtérítése mellett még pár száz forintot is zsebre dughatnak. Ily eljárás azonban az illetők számítását többnyire dugába dönti, mert az illető társulatok nem hogy a biztosított ösz- szeget kifizetnék, hanem gyakran megtörténik, hogy a kárfelvétel alku tárgyává tétetvén, még a valódi kár sem téríttetik meg, — s a menynyiben az ily számitó felek mellett sokszor egész ártatlanul nem csak biztosított, de biztositlanul levő egyének is, súlyos csapást szenvednek, — a biztosítás lényegében nem áldásossá, hanem a szó szoros érteimében átkossá s a bűn előmozdítójává válik. Ily körülmények között nem csoda, ha a közönség a biztosítás eszméje iránt közönbössé lesz s attól idegenkedéssel fordul el. Ily esetek után a szolid alapon nyugvó társulatok is kényszeritve lesznek, hogy a dijakat túlságosan emeljék, vagy pedig az ily tűzveszélyes falukat — mint az Felső-Zemplénben is történt — a biztosításból véglegesen kizárják, annyival is inkább, mert az ilyen fentebb említésbe hozott házaló ügynökök leginkább eddig tért nem foglalt helyeken üzérKednek s helyi ügynökök hiányában a szükséges informátiók megszerzése is lehetetlenné válik. Nem tudjuk tehát ez okból eléggé méltányolni a borsodmegyei gazdasági egyesület azon legújabb intézkedését, midőn ezen ahnormis helyzeten segítendő, egy feliratot intézett a belügyminisztériumhoz, kifejtvén azon okokat, melyek nemzetgazdászati szempontból a jólét és emelkedés leigázói s kitüntetve azon módozatot, mely a jelen veszélyes viszony legyőzésével, illetve a házalás beszüntetésével a biztosítási eszme üdvös hatásának jótékony szárnyait kiterjesztve helyzetünket a régi jó stádiumba tereli vissza. A borsodmegyei gazdasági egyesület megkereste az ungmegyei gazd. egyesületet is, hogy a kédéses kérvényt ez is pártoló felirattal támogassa. Mert ma már minden reális alapokon nyugvó biztositó intézetnek minden nagyobb községben ott lakó ügynöke lévén, tökéletesen feleslegessé válik még a biztosítás eszközlése megkönnyitése indokából is, a házaló ügynökök megtürése. Reméljük, hogy az ungmegyei gazdasági egyesület támogatni fogja társegyesülete kérelmét. Addig is azonban, mig e tekintetben a belügyminisztérium határozata ténynyé válnék, na gyón kívánatos, sőt szükséges is a hatóságok és elöljáróságok figyelmét felhívni arra, hogy a házalással járó biztosításokat a legeberebb szemmel kisérjék. Dobi-zászki Adolf és leánya fölmentésével ért szombaton véget Lembergben a hat hétig folyt honárulási per. Dobrzánszkyt egyhangúlag mentették fel a honárulás vádja alól, ngyszintén a többi összes vádlottakat, Hrabárné-Dobrzánszky Olga kivételével, kire a honárulást kimondták ugyan, de egyúttal azt is, hogy övéi veszélyeztetése nélkül följelentést nem tehetett, igy tehát nem büntethető, ü többi vádlottak közül négyet bűnösnek nyilvánított az esküdtszék a közrend meghá- boritásában s a törvényszék Naumoviczot nyolcz, Plosz- ceánszkit öt, Spundárt és Zaluskit három-három havi börtönre Ítélte. Az el nem Ítélteket azonnal szabadon bocsátották s az utcán egybesereglett rnfhén tömeg zajos ovációkkal fogadta őket. A szenzációs per ilyetén eredménye a jogászköröket nem lepte meg, mert előre rámutattak arra, hogy a bíróság nagyon felületesen járt el a bizouyitékok összeállításában.Különben Dobrzánszkyók menekülése nem a fő dolog ; legfontosabb az, hogy e per által az orosz kormány üzelmeit leleplezték. A per lefolyása után reméljük, hogy a pánszláv érzelmüek gondolkozóba esnek s vágyaikat lecsillapítják, s pedig annál inkább, mert azok, kik készek a pánszláv izgatásra, értesültek a perből, hogy felettébb komoly dolog a haza és a monarchia egysége ellen támadni. Tudják, hogy a hatóságok felügyelnek, résen vannak. Az igazságszolgáltatás karja fel van emelve. Le is sújthat az és összetöri, kik az állam biztonsága ellen merényletre szövetkeznek. A kiknek a béke és nyugalom nem tetszenék, a törvény őrei előveszik őket. S ha egyszer nálunk mutatkoznék szükségesnek a lembergihez hasonló büntetőper megindítása, a magyar állam ellenségei bizonyosak lehetnének, hogy ez a per oly apparátussal fogna indulói, mely a megtorlást kétségtelenné tenné, vagy nem indulna meg. Nagymihályban egy czukorgyár alakítása tárgyában tartott értekezlet 1882. julius 7-én. Az elnökségre Molnár István megyei főispán egyhangúlag felkéretvén, az elnöki szék elfoglalása után az értekezletet üdvözölvén, azt megnyitottnak nyilvánítja s a jegyzőkönyv vezetésére Löcherer Andor gazd. egyl. titkár kéretett fel. Gr. Sztárai Antal mint a czukorgyár létesítésének buzgó apostola előadja: hogy közgazdászatunk általában, de különösen Zemplén- és Ungmegye oly nehéz viszonyokkal küzd, hogy terheik fedezésére nem elégséges ma már a szemes termények termelése, hanem annak javítására az ipari czólokra alkalmas czikkeket is fel kell venni gazdasági üzemünkbe, minek elérésére nézete szerint egy e vidéken létesítendő czukorgyár életbeléptetése látszik legalkalmasabbnak. Látva a külföldi, de különösen Cseh- és Morvaország közgazdaságának a czukorgyárak általi emelkedését, egy czukorgyár létesítése végett Stummer Ágaston n.-tapolcsányi czukorgyá- rassal — kinek Magyar-, Cseh- és Morvaországban vannak czukorgyárai érintkezésbe lépett, melynek eredményeként közölheti, hogy nevezett gyáros Zemplén megye közép részét beutazván, azt czukorrépa termelésre kiválóan alkalmasnak találta, ennek alapján a további részletek későbbeni megállápitása mellett azon feltétel alatt nyilatkozott egy czukorgyár épitése és létesítésébe beleereszkedni, ha a vidéki birtokosok 3000 holdon répát termelni magokat köteleznék oly formán, hogy a termelők holdankint 50 frt összeggel járulnának a gyár íelépitéséhez, a másik fél résszel pedig Stummer járulna hozzá, és igy az egész üzlet nyeresége és veszteségében a részvényesek hozzájárulási arányuk szerint részesülnének. Kiemeli, hogy Stummer hajlandó a czukorrépát bármely vasúti állomáson, melytől a vasúti viteldij mtr mázsánként 15 krnál többre nem rúg, azon az áron átvenni, mint az a gyárban át fog vétetni. A beszolgáltatott répamennyiség 40—5O°/0-át pedig mint gyári hulladékot szeletek alakjában, mely takarmányul kitünően használható, — ingyen szolgáltatja vissza a termelőknek az átadás helyén. A czukorrépa méter mázsájáért a gyárban vagy a vasúti állomásokon 90 krt hajlandó fizetni. Á termelők és a gyár kölcsönös kötelezettsége 12 évre terjedne. A circa 250,000 írtra rugó üzleti tőkét Stummer ö'/g^o kamatért hajlandó a gyárnak előlegezni. Végre kéri felolvastatni br. Kemény Gábor nm. földművelési miniszter urnák levelét, melyszerint örvendetes tudomásul vevén a czukorgyár kiépítésére irányuló törekvést, kilátásba helyezi: hogy szükség esetén a termelőknek a gyár építéséhez szükséges tőke beszerzésinél segédkezet nyújtani kész. Az értekezlet köszönettel fogadja gr. Sztáray Antal ur fáradozásait és hálásan vevén a m. kir. földművelési miniszter urnák az ügy iránti meleg érdeklődését : határozatiig kimondotta, hogy az előterjesztésben és a gazdákhoz intézett felhívásban is körvonalozott indokoknál fogva, egy czukorgyár létrehozása Nagymihály vidékére, de a vasút mentén lakó távolabb vidékekre nézve is felette üdvös és kívánatos, és az értekezlet készséggel teszi magáévá az eszmét. De mert köztudomású tény az: hogy a gazdaközönség a legközelebb múlt
