Ung, 1882. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1882-03-12 / 11. szám
XX. évfolyam. 11 szám. Ungvár 1882. vasárnap, márczius 12. TÁRSADALMI ÉS VEGfYESTARTALMU LAP. A KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: Egy évre ........................6 frl Félévre ... 8 „ — Negyed évre .... 1 ,, 50 Egyed szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollaesek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér: Soronként 20 kr. Ungvár, márczius II. A mozgósítottak családjainak segélyesése. A hadmentességi dij behozatalának az volt főoka, hogy ezen adóból alapok gyüjtessenek, a melyek segélyével aJhadiszolgálatból keletkező különféle személyes hátrányok némileg enyhittessenek. Az adó, mely ellen pedig egyenetlen kirovatása miatt nagy a panasz, szépen jövedelmez, de igazi czéljára még eddig tényleg nem használtatott fel. Most tette a kormány csak az első lépést, bizonyára a Boszniába behívott szabadságoltak és tartalékosokra való sürgős tekintetből, hogy ezen szolgálatra behivottak szegény czaládjainak némi segély legyen adható. Az előterjesztett törvényjavaslat, bár most már égető szükségről rendelkezik, még nem vétetett tárgyalás alá, s úgy látszik, hogy a kormány a megalkotandó törvény utólagos felhatalmazása fejében teljesiti már most is az illető kiadásokat. A hadmentességi díjból befolyó jő £ delem ugyanis mindenekelőtt két czélra van rendelve; először külön alap alkottatik, mely a rokkanjak eltartásának javítására s az ellenség előtt elesett vagy a hadi fáradalmak következtében elhalt katonák gyámoltalan önvegyeinek s árváinak ellátására fordítandó. A jövedelem másik része a mozgósítás esetében behívott állandóan szabadságoltak, tartalékosak és honvédek gyámoltalan családjainak felsegélésére fordittatik. Az első sorban említett alaphoz, mely évenkint a monarchia két állama által két millióval dotálandó, Magyarország ujonczjutalékának arányában 857.470 írttal járul. 1880-ban ezt az összeget nem juttatta a magyar kincstár amaz alapba, minthogy Ausztriában a törvény még nem lépett hatályba, hanem felhasználtatott az állami szükségek fedezésére mint egyéb jövedelem. A hadmentességi díjból eredő jövedelem Az „UN6“ tárcája. Anyám. Neked csak jó! szerető körben haltál Ott voltam, hogy lezárjam szemedet; De o jaj nékem! azt hiszem hogy többé Nekem soha meghalnom sem lehet! Nem leszel ott, hogy megölelve tarsál, Hogy a nagy útra biztass csendesen; í Hogy csókkal zárd le kidegülő ajkam, S gyöngéden fogd be elfáradt szemem! Ki fogja majd enyhitni lázam kinját, A szenvedést, a kór gyötrelmeit? Ki fogja biztatólag egyengetni A túlvilág félelmes utait ? ! A borzalom nem fog e reám szállni Ily egyedül, a mesgyén állva meg? A szívverése nem bir majd elállni E nagy magányban oly nagyon remeg! De nem, o nem! sietni fogok hozzád Még hamarább elszáll igy életem! Es átvezetni amaz uj ösvényen Két őrangyal is ott lesz énvelem: Még az öröm szárnyakat fog majd adni, Addig szövetnekével az utat Megvilágítja az a másik angyal Mely tőled jött: a tiszta öntudat! MajUiényi Flóra. két irányú felhasználásáról törvényt helyezett kilátásba az ezen adóról szóló 1880. évi 47. t. ez 9. §-a. Ezen javaslatok egyikét terjesztette elő e napokban a kormány. Ez megszabja, hogy a mozgósítás esetén behívott szabadságoltak, tartalékosak és honvédek gyámol nélküli családjai mi módon segélyeztessenek. Segélyre igényt tarthatnak a javaslat szerint a behivottnak törvényes neje, gyermekei s unokái, apja, anyja, nagyapja, nagyanyja, apósa, anyósa s testvérei, a mennyiben ezeknek állása a behivott keresetéből vagy béréből fedeztetett. Áll pedig a segély minden egyes ilyen jogosult ilyen családtag részére naponkint azon katonai átvonulási illetékből, mely a bevonultnak lakhelyére nézve meg van állapítva. Ez illeték fele számitattik még lakásilletékül, hacsak a családnak saját lakháza vagy ingyen lakása nincs. Kimondatik azonban, hogy a családnak nyújtott összes segély a bevonultnak rendes bérét vagy átlagos keresetét meg nem haladhatja. A javaslat továbbá azt rendeli, hogy azon behivottak családtagjai, a kik az ellenség előt- elesnek vagy a tényleges katonai szolgálatban kapott sérülés vagy az ezen szolgálat által okot zott betegség folytán a mozgósítás tartama alatt halnak meg, a behivott elhalálozása napjától számítva, még 6 hónapon át részesittetnek az általuk addig élvezett segélyben. Mindezen segélyek fedezésére szolgál a hadmentességi dij az előbb emlitett közös alap részére fentartott összeg levonása után. Ezen segély, mint a mely a családnak jár és a hadmontességi dij bevételének tisztán a magyar kincstárt illető részéből fedeztetik, a belügyi és honvédelmi miniszter áltaY intéztetik el. Ellenben az a segély, mely a hadsereg, haditengerészet és honvédség állományához tartott, az ellenség előtt elesett, továbbá megsebesülés vagy hadi fáradalmak következtében elhalt havidíjasok és legénység gyámoltalan özvegyeinek és árváinak ellátására fordítandó, a közös alapból fedeztetik, melyre nézve a hadügyminiszterrel egyetértőA DUMAS SÁNDOR NÉMETJE A „Figaro“ nyoma. 1857nyarán volt. Az Odeon-Clichy közúti vasútvonal egyik omnibusán egy meglehetősen elhanyagolt külsejű fiatal ember ült. — Euhája mindenesetre oly szabású volt, a milyet a rendőri hírekben a „látszólag a jobb körökhöz tartozott“ kifejezéssel szokás megjelölni azonban, mint a harcos köpönyege, sok küzdelem és viharról tanúskodtak. — Egy életunt kalap, melancholi- kusan a bal fülére hajtva, és egy fantaszticus esernyő egészítették ki az ifjú exterieürjét, ki financziáit illetőleg nagyon kevéssé volt bizalomgerjesztő. — Csak szürke, szellemtől szikrázó szemében tündöklőit egy bizonyos valami, egy határtalan energia, melyből egy optimista sokatigórő jövőt jósolhatott volna. Most leszállt a kocsi tetejéről és a legközelebbi keresztutezába indult. Egy kávéház előtt állomásozozott, mig egyszerre megfontolni látszott tervének, — mert látszott rajta, hogy valamit tervez, — minden eshetőségét, és mikor kávéját, melyet hirtelen megivott, kifizette, meggyőződött, hogy egész kézpénze 5 francból áll. — „Most vagy soha!“ szólott magában; „Ha ezen utolsó kísérletem is meghiúsul, nem marad egyéb hátra, mint a német szövetség segélyét igénybe vennem, hogy arra mehessek; akkor aztán a párisi carriéremnek jszép álma örökre elmúlt!“ leg a honvédelmi miniszter rendelkezik. Az ezen esetekben követendő eljárás szabályozásáról szintén külön törvény van kilátásba helyezve. A mozgósítottak családjai által igénybe ve hető segély a helyi viszonyok szerint maximu mában nagyon változó. Kijuthat az csakis a legszegényebb családoknak, és nem tehetünk kifogást az ellen, hogy ezek nagyobb segélyben nem részesülhetnek, mint az őket fentartó, de katonai szolgálatra bevonult kenyórkereső. Csak a segélyezés egységét, t. i. a katonai átvonulási élelmi illetéket nem tartjuk megfelelőnek; mert habár ez a piaczi viszonyok szerint változó, rendszerint fölötte csekély a megélhetésre. Egészben véve kívánatosnak tartjuk, hogy a mozgósítottak szegény családjainak járó ezen segély törvényileg szabályoztassék. A hadmen- tességi dij fizetése csak a hiányos pénzbeli lerovás azok részéről, kik a katonai szolgálatra képtelenek; teljessé azonban csak úgy lesz ezen adónem rendeltetése, ha amaz egyenetlenségnek némi kiegyeztetésén fölül egyszersmind helyes módot nyújt arra, hogy a védkötelesek- nek a honvédelem iránti kötelezettségük lerovása miatt Ínségre kerülő családtagjai számára elegendő segély kerüljön. Azonfelül nem szabad felejtenünk, hogy maga a hadmentességi adó, hibás fokozatait tekintve, különösen a szegényeket sújtja; úgy, hogy mondhatni, a szegények segélyezik a szegényeket. Ezen változtatni kell. A közgazdasági minisztériumnak a közigazgatási bizottságokban való képviseltetése tárgyában a következő törvényjavaslatot nyújtott be Báró Kemény Gábor miniszter: 1. §. A közigazgatási bizottságról szóló 1876. évi VI. t. ez. akként módosittatik, hogy a közigazgatási bizottságba, a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által kinevezett közgazdasági előadók vétetnek fel. Ellenben a posta-és távirda-kerület igazgatójának a közigazgatási bizottságban való részvétele meg- szüntettetik és a posta- és távirdai ügyek képviselete, a kir. államépitészeti hivatalnak a törvényhatóságban lévő első hiavtalnokára bizatik. 2. §v Közgazdasági előadók, habár tagjai is a törvényhatósági bizottságnak, a Nagy léptekkel haladt tovább. A „rue d’amsterdam“ ban egy szép ház elé ért. Dobogó szívvel ment föl a lépcsőn, mig egy ajtónál megállapodott, és a villanyos csengőt megnyomta. Egy nagy sárgaréz cimtáblán itt olvasni lehetett: Alexandre Dumas. — két perez múlva megjelent egy inas, ki arra a kérdésre: „Dumas ur itthonn van? röviden s nem a legnyájasabb hangon feleié: „Az ur a vidéken van!“ Az ajtó bezáródott. — A német fiatalember pár pillanatig mintegy elkábulva bámul az ajtóra. Aztán lassan letántorog a lépcsőn. A kapunál a kétségbeesés érzelme annyira erőt vesz rajta, hogy lábai megtagadják a szolgálatot. A falhoz támaszkodik s pár perczig mintegy ájultan áll ott. Amint úgy áll, léptek hangzanak. Egy előkelőén öltözött ur jön a lépcsőn lefelé. A mint a fiatal ember megtört alakját észreveszi, közeledik hozzá. „Az égre! Ön az! — mondja részvéttel. „Mit csinál ön itt?“ Az ifj föltekint és egy urat ismer fel, kivel régóta naponként találkozik a kávéházban. „Huszadszor kisértettem meg Dumas úrral találkozhatni, és huszadszor elutasítottak. A szolga azt állítja, hogy Dumas ur a vidéken van !“ „Ah, úgy!“ — szól az ur nevetve — „Ha csak az a baj, — Dumas úrral mindjárt beszélhet ön. Várjon öt perczig!“ Szólt s ismét fölment a lépcsőn. Rövid idő múlva e szavakkal jött vissza: „Dumas ur várja önt 1“ — ____________________________| Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. ~|( A szerkesztőhöz intézendő minden Közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal: Pollaesek Miksa könyvnyomdája
