Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1880-11-21 / 47. szám
ségét teljesítse a nagy társadalommal szemben. Ez volt az, a mi engem arra késztetett, hogy megpróbálkozzam küzdeni azon roppant óriással, melynek neve: „közöny“; hogy e jégkérget legjobb akaratom és buzgóságommal megtörjem. De áttérek tulajdonképeni tárgyamra a nép- nevelés kérdésére. Minden nemzeti mozgalomban a közműveltség az alapfeltétel; a szabadság és anyagi jólét közművelődés nélkül maradandókig nem képzelhető. Alakiluuk könyvtárakat az országban, a mi hasznos, szép, jó dolog; de tud-e a nagy tömeg olvasni? Előbb tanítsuk őket olvasni, aztán adjunk nekik könyvtárakat. Én a népnevelési egyletek eszméjét magamnak nem vindikálom; nincs a világon semmi uj, oz sem uj eszme. Ez eszmét egy más, a halhatatlan emlékű báró Eötvös József indította meg, ő az, a ki a paedagógiának, a nópnevelés tudományának szentelte magát, ő az, ki azt hitte, hogy ép úgy fog lelkesedni az egész nemzet, mint ő. Azonban nem számított ő arra a jégkéregre. Egyletek alakultak, és ismét elenyésztek a közöny miatt. Eötvös azt remélte, hogy e közönyt majd később törvényekkel, institúcziókkal fogja pótolhatni vagy felébreszteni, s e tekintetben figyelme természetesen nem kelet felé irányult, hanem nyugat felé, a honnan oly institucziókat remélt hozni, melyek a kor igényeinek csakugyan megfelelnek. A legszebb és legüdvösebb törvényeket hozta indítványba, melyeket az országgyűlés meg is szavazott, az institutió kitűnő volt, de nem birt áthatni a nemzet rétegein. Miért? Mert a társadalom közönynyel fogta; ott volt az elfásultság, közömbösség. Azért voltam oly bátor indítványommal fallépni; mert szükségesnek tartottam és egyedüli módnak képzeltem azon eszmét, hogy mi magát a társadalmat nyerjük meg működésünknek, hogy e közreműködés éltető erő, mely a törvény holt betűibe lelket fog önteni. Az egyletek eszméje Fehérmegyében el lett fogadva, a szomszédos megyék közül is néhányan elfogadták. Fehérmegyében az egyletek alapszabalyzata az ottani viszonyoknak megfelelőleg lett kidolgozva. Távol van tőlem azt kívánni, hogy az általam ajánlott szabályzatot mint szent- irást fogadja el az ország; ez hibás, téves felfogás lett volna. Mi fehérmegyeiek a szabályzatot az ottani viszonyokra alapítottuk, kimondván, hogy ezen szabályaink rendelkezésére fognak állani minden törvényhatóságnak- Mi megnyugodtunk abban, hogy minden törvényhatóság a maga viszvnyainak megfelelő szabályzatot dolgozzon ki; mert a mi Fehérmegyében helyes, üdvös, czélszerü: más megyékben hibás, helytelen lehet; számtalan viszonyok lehetnek, melyekhez idomítani kell a szabályokat, mig az eszme maga ugyanaz maradhat. Az eszme pedig az volna, hogy először is, ha lehetséges, az ország központján alakítsunk egy főegyletet, a honnan vegyék az irányt a vidéki egyletek, ezek aztán hassanak az illető vidékre. A vidéki egyletek az illatő megye székhelyén lennének. Hogy én a népnevelési egyletek tervezetébe sokat majdnem mindent felvettem, mit a népnevelésre és az egyletek létrehozatalára szükségesnek véltem: azzal nem mondtam azt ki, hogy egyszerre és mindenütt kívánnám azt kivinni: viszonyokhoz képest fogjuk azt idomítani. Nem lehet minden községben 8—10-féle egyletet alapítani, de alapítunk egy egyletet, melynek első feladata Az „UJSTCr” tárcája. ...4 magyar k3nht»k. A fővárosi VI. kerületi polgári kör helyiségében érdekes beszélgetést tartott Eötvös Károly a magyar klubokról. Alkalmat veszünk magunknak e beszélgetés egyes részleteit az „Egyetértés“ után közölni: Az első társaséleti klub Széchenyi Istvávnuak köszöni letét, a „Nemzeti Oasinó“ megalapításával. E részletnél elbeszélő érdekes dolgokat mond el Séchenyi-ről s az akkori viszonyokról. Mig Széchényi — úgymond az elbeszélő — a Nemzeti caszinót Jetre nem hozta, Magyarországon alig volt társas élet s csupán az egyrangu családok közt volt némi érintkezés. Ünnepélyes alkalmakkor egy bizonyos helyen gyűltek össze a családok s ott a hétköznapi pletykák mellett a város és a megye dolgait is megbeszélték. A haza sorsa csak akkor került szóba, ha olyan ember vetődött közéjük, a ki el-eljütött az irányadó körökbe is, melyek az ország gyeplőjét tartották kezükben. Már előre megállapítottak, hogy a hétnek ezen és ezen napján, melyik komának vagy sógornak a tűzhelyét keresik föl. A klubok hiánya egyre-egyre érezhetőbbé vált. A községek előkelőbbjei közös költségen béreltek alkalmas helyiséget s közösen fedezték a világítás költségeit is Ide jártak el aztán beszélgetni, kártyázni. A hölgyeknek nem igen tetszett ez a klub-élet, mert férjeik a nap legnagyobb részét házukon kivül töltötték, sőt a kaszinóba járás ürügye alatt egyik-másik komaasszonyhoz vagy szomszédasszonyhoz látogattak el, szerető hitveseik nagy szomorúságára. A valódi klub-élet a hatvanas évek közepe táján, az alkotmányos aera beálltával vette kezdetét. Akkoriban volna a kisdedóvodák létrehozatala. Nem szükséges ennek fényes palotát alapítani 10—20 bábával, egy-kettő is elég. Legyen ez egyesületben minden tényező képviselve : gazdasági egylet, nőegylet, vereskereszt egylet, legyen felhíva a vándortanár, • szóval minden egylet, mely társadalmilag foglalkozik az emberi humanisztikus iránynyal. Mig nálunk az egylet eszméje négy — öl megyében talált visszhangra, addig a szomszéd német sógorok ügyesebbek voltak. Azok az egylet szabályzatát lefordították, elfogadták „Deutscher Volksbildung-Verein“ név alatt; annyi becsület azonban volt bennük, miszerint bevallották, hogy gróf Zichy tervét fogadták el. így én abban a kedves helyzetben vagyok, hogy a német sógorok számára dolgoztam Miért fogadták el ? mert átlátták, hogy bárhonnan jő a jó, azt el kell fogadni és fel kell használni. Es mi ezen eszmét talán csak akkor fogjuk elfogadni, ha a külföldről importál- tatik. Ha én is ezzel álltam volna elő, akkor a nagyszerű eszmét elfogadták volna talán nálunk is. Mindegy; megpróbáljuk három-négy egylettel, ha ezeknek működése üdvösnek fog bizonyulni: akkor többet fogunk dolgozni és nagyobb tért fogunk nyerni. A „Szócheuyi-kör“, [midőn elfogadta az eszmét, a midőn Sárosmegye a szabályzatot elfogadta, úgy tudom, hogy azt ki is dolgozta. Sárosmegye eljárása egészen helyes volt, midőn az egylet eszméjét a helyi viszonyokhoz alkalmazta í itt igen sok apró s egymástól távol fekvő falvak léteznek, mig Fehérmegyóben nagy községekről volt szó, melyek közel esnek egymáshoz. A Fehérmegyóben elfogadót szabályzatot tehát nem lehet elfogadni az itteni viszonyokra. Legyen elég, ha egy bizotság fog létezni, mely minden községre kiterjeszti figyelmét; ez oly nélkülözhetlen valami, mint a minő szükséges az orvosi felügyelet a roncsoló torok- lobnál. Ebben a tekintetben helyes és indokolt Sáros- mtgye eljárása. Nem akarom a tisztelt közönséget tovább fárasztani, még egyszer megköszönöm a „Szeche- nyi-kör“ meghívását, és legyenek meggyőződve, hogy bárhonnan és bármikor a közművelődési vagy hazai gyarapodás terén Sárosmegye vagy Eperjes városa reám mindig számíthatnak. Két törvényjavaslat. Az uj fogyasztási adók. A magyar kormány előterjesztett törvényjavaslatai értelmében fogyasztási adó fog vettetni ezukorra, kávéra és sörre. Az adó magassága az egyes helységek népességéhez képest különböző lesz. Budapest külön osztályt fog képezni a legmagasabb adótétellel. Zárt helyeken a fogyasztási adó a bevitel alkalmával fizettetik le, nyílt helyeken pedig egy külön szabályzott eljárás szerint szedetik be. Az ezen adókra vonatkozó szabályzat áthágásaira sokkal szigorúbb büntetések lesznek szabva, mint a milyenek más fogyasztási adókihágásokra nézve fennállanak. A beszedési eljárás, miután a termelési helyen e czikkeknél nem szedhető be az adó, hasonló lesz ahhoz, mely a hús- és borfogyasztási adó tekintetében követtetik. Csak kevés városban fogják t. i. pénzügyi hivatalnokok beszedni ez adókat, hanem legnagyobbrészt egyes vállalkozók vagy községek részére bérbe fognak azok adatni, s ha megfelelő bérösszeg nem lesz elérhető, a. illető pénzügyi igazga- gatóság által megállapítandó általányösszeg fejében a községnek fognak átadatni. Úgy a ráutalásnál, mint a három kör volt az ország fővárosában: a Deák-kör, a balközépi és a 48-as kör. A három közül a Deák-klubnak hazánk sorsára döntő befolyása. Egyfelől azért, mert az ország akkori többsége itt szokott összegyűlni, másfelől pedig azért, mert ennek e klubnak mindennapos vendége volt Deák Ferenc, ki akkoriban csodálatos hatalommal birt, mert tanácsait a nemzet és a fejedelem egyaránt meghallgatta. Mielőtt az uri-utcai Deák-klub létrejött, az „Angol királynőkhöz címzett szállóház két első-emeleti szobájában már létezett egy sájátságos klub: a Deák lakása. Az országnak minden részéből jártak ide szegények, gazdagok, ki jó tanácsért, ki meg alamizsnáért. A 48-as párt tagjai szintén meg-megjelentek a haza bölcsének lakásán, de ezek nem tanácsért mentek oda, csupán azért keresték fel az öreg urat, hogy beszédes ajkairól egy-egy anekdotát hallhassanak. A Deák-klubot nagy veszedelem fenyegette az 1868. esztendőben. Madarász József képviselő ekkor ment ki Baracconéba, a nemzet számüzöttjéhez, Kossuih Lajoshoz. Elbeszélte neki az ország dolgait, a kiegyezést, melyet az nem helyeselt, s megkérdezte tőle, hogy 48-as párt micsoda eljárást kövessen a Deák-párt ellenében? Madarász József ilyenformán szólt a számüzötthöz: „Kormányzó ur! Mondok önnek maiamit a magam nevében, de kezeskedem róla, hogy azt az egész nemzet magáévá teszi. Jöjjön haza s foglalja el az önt megillető helyet az országgyűlésen. Ha van valami, a mi a mostani bajok t orvosolhatja, az ön érélye és ékesszólása az.“ — „Hát mit tehetnék én otthon? — feleié Kossuth. — A többség ép úgy leszavazna, mint akárki mást.“ — „Próbáljuk meg! —viszor.zá Madarász—Deák Ferenc az 52. és 53. sz. alatt lakik. Ön pedig bérelje ki az 54. meg az 55. számot. A nemzet egy része vándoroljon Deákhoz, a másik része menjen hazafiságot tabérbeadásnál a legcsekélyebb összeg, melyet az államnak kapnia kell, több évi tapasztalatok alapján lesz kiszámítandó, de mivel az uj fogyasztási adótárgyakra nézve eddigelé niucsenek alapos adataink, melyek alapján az egyes községek fogyasztását meg lehetne határozni: világos, hogy a néhány első évben ezen meghatározások nagyon ingatag alapon fognak nyugodni. így kell megítélni azon három milliónyi jövedelmet is, melyet a pénzügyminiszter, mint ezen uj fogyasztási adókból várható bevételt, a költségvetési előirányzatba felvett. Fogyasztási adó fejében: I. Budapest főváros területén: a) a cukor után (1. §.) a) mmázsánkint 5 frt; b) a kávé után (1. §.) b) mmázsánkint 10 frt; c) a sör után hektolite- renkint 1 frt 60 kr. II. Oly községekben, melyeknek népessége 20,000-et meghalad: a) a cukor után mtná- zsánkint 4 frt; b) a kávé után mmázsánkint 8 frt; c) a sör után hektoliterenkint 1 frt 60 kr. III. Községekben, melyek népessége 10,000 és 20,000 között áll: a) a cukor után mmázsánkint 3 frt; b) a kávé után mmázsánkint 6 frt; c) a sör után hektoliterenkint 1 frt 25 kr. IV. Azon községekbe'n, melyek népessége a 10 ezret meg nem haladja; a) a cukor után inmázsáukint 2 frt; b) a kávé után mmázsánkint 4 frt; c) a sör után hektoliterenként 1 frt fizetendő. A bélyeg- és illetékre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatainak módosításáról. 1. §. Az 1875. XXV. t. c. által érvényben tartott bélyeg- és illetéki szabályokban meghatározott százaléki illetéktételek nyolcadrészei tizedekre változtatnak át, úgymint : 6/'g °/o helyett ’/ío'^cl l2/8 n n 13/l0 1 7/ 19/ 1 / 9 r> » -*- /10 3’/8 » n 3Vio 36/8 * * 3 V 43/8 » * 4»/l0 62/g „ „ 63/1#-ed százalékra. Az v* (7io) 1-1 7. (l5/xo) 2V, (25/10)-5 és 10 százalék tétek érintetlenül maradnak. Ezen kiszabási tételek a százaléki illeték alá mindazon jogügyletekre, valamint azon hagyatékokra alkalmazandók, melyekre nézve az illeték ezen törvény érvénybe lépése napjáig első fokban még kiszabva nincs. 2. §. Az 1873. IX. t. c. 12. §-ának az ingatlan vagyon átruházásai után járó százaléki illetékre vonatkozó intézkedései hatályon kivül helyeztetnek, ellenben érvénybe lépnek ismét, a föntebbi 1. §-ban megállapított százalékban (illetékszabás 95. tételszám 0. pontja alatt) foglalt mindazon intézkedések, melyek az előző birtokváltozás közelségének eseteiben a vagyonátruházás különféle nemeire illetékleengedést határoznak. Ezen leengedésnek mindazon átruházásoknál és örökségeknél van helye, melyek ezen törvény hatályba lépte után létre jönnek, illetőleg megnyílnak. A leengedés fokozatos leszállítás alapján: 1 43/10°/o és l9/io"/o illetékről 6/1#°/0 és az 15,10 illetékről 5/10 százalékot tesz. 3. §. A bélyegilletóki I. fokozat tételei érvényen kivül helyeztetnek, s azok helyébe következő uj tételek lépnek érvénybe: . Bélyeg 75 frtig .........................— 5 kr. 75 írton felül 150 frtig — 10 „ 150 „ „ 300 „ — 20 „ 300 „ „ 450 „ — 30 ,. 450 „ „ 600 „ — 40 „ 600 „ „ 750 „ — 50 „ 750 „ „ 900 „ - 60 „ 900 „ „ 1050 „ 70 „ 1050 „ „ 1200 „ — 80 „ 1200 „ „ 1350 „ — 90 „ 1350 „ „ 1500 ,. I — „ 1500 „ „ 3000 „ 2 — „ 3000 „ „ 4500 „ 3 — „ tovább minden 1500 írttól egy írttól egy forinttal nulni Kossuth Lajoshoz. Azután fogadjon el mándátumot s ha nem bir többséghez jutni, térjen vissza Baracconéba.“ Mennyivel más volna a lefolyt évtizet története, ha a nemzet számüzöttje teljesiti ezt a kérelmet! Két szellemóriás állt volna egymással szemközt s akkor nem a Szent István-kersztre vágyás vezérelte volna a politikusokat! Olyan két klub lett volna az „Angol királynő“- ben, melyről évszázadok múlva is beszélték volna a történetírók ! A Deák-klub 65-ben alakult s a 75-ik év elején szűnt meg. A balközépi klub szintén akkor adta be a kulcsot, mert ebben az esztendőben történt a két párt közt a a gyászos fúzió, melynek eredményeit most is sínyli a magyarok hazája. A 3-ik klub címet cserélt s most a „VI. kerületi polgári kör“ név alatt a régi szellemben virágzik. Egy alkalommal a tekéző teremben tartotta gyűlését a Deák-klub. Az öreg ur a teke-asztal egyik szélére állott s onnan mondotta el beszédét. — Eötvös Károly Dedinszky István csauádmegyei képviselővel az asztal másik végén foglalt helyet. Deák mérgesén nézett a szemük közé, mire Dedinszky elhagyta helyét s a háttérbe vonult, Eötvös megkérdezte tőle, hogy miért bujt el? „Barátom — feleié Dedinszky — én vagy gyönge, vagy rósz ember vagyok, mert Deák tekintetét kiállani nem birom“ . . Pár évvel e történet után, Dedeuszky István öngyilkossá lett! Hogy Deák föllépése mily hatással volt a klub tagjaira, szépen illusztrálja a következő eset: A képviselő- háznak elnököt választottak. A miniszterek sorra járták a képviselőket s Bittót ajánlgatták. A képviselők nem igen hajlottak a miniszterek beszédére, mert ők mást akartak választani. Ekkor fölállott Deák Ferenc s e néhány szót intézte hozzájuk: „Képviselőházi elnöknek legjobb lesz Bittó István igazságügy miniszter 1“ Ezzel
