Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1880-11-21 / 47. szám
több, az 1500 írtnál kisebb maradványösszeg teljesnek veendő. A törvényjavaslat többi intézkedéseiből kiemeljük a következőket: A. 4. §. szól a bélyegjegyek hivatalos átbólyegzé- zéről. A 6. §. a járulék és jegyzékek bélyegkötelezettségéről. A 8. §. a büntető határozatokat tartalmazza; e szerint a váltóknál és kereskedelmi okiratoknál elkövetett bélyegcsonkitás büntetése a nem szabályszerűen lerótt bélyegilletéknek ötvenszeres összege. A 11. §. kimondja, hogy bélyegtelenül vagy nem a meghatározott mérvű bélyeggel ellátott váltók, kötelezvények, nyugták, áruszerzési vagy szállítási kötések, bérleti, építési, társasági vagy szegódési szerződések, ingók iránt kötött adásvevési szerződések és egyességek, valamint kereskedői kötjegyek, utalványok, számlák stb. alapján bírói cselekménynek csak akkor van helye, ha előbb a törvényszerűen járó bélyegilletékkel együtt az egyes esetekre biintetéskép határozott birság is lefizettetik. — A 13. §. szabályozza a bélyegilleték lerovási módját az állammal kötött áruszállítási, fuvarozási és építkezési szerződéseknél. A 16. §. szerint a dologi jogok szerzését tárgyazó telekkönyvi bejegyzésektől járó illeték huszonnyolc? forintig bezárólag csakis bélyegjogyekkel rovandó le, melyek az illető beadvány első példányára ragasztatnak. (Eddig csak 5 írtig terjedő illeték volt bólyegjegyekben leróható.) A 17. §. szerint a hatóságokhoz (ideértve a bíróságokat is) belyegteleniil benyújtott bélyegköteles beadvány a bélyeghiány pótlása végett a feleknek tárgyalás nélkül visszaadandók. A 19. §. szerint a hatóságokhoz és közhivatalokhoz táviratilag intézett oly tartalmú kérvények, melyek .írásba foglalva bélyegkötelesek volnának, szintén bélyegilleték alá esnek. A 20. §. értelmében a pert,ári kezelés alá tartozó rendes polgári perekben benyújtott beadványok másod-, harmad- és többi példányai felzetei. és azok mellékletei után járó bélyeg is a beadvány első példányára, s ha azon el nem férnek, egy hozzá fűzött tiszta ívre ragasztan dók. A 21. §. értelmében a 800 írt meg nem haladó perekben hozandó bírói határozatok és Ítéletek bélyege felperes által a keresetlevél első példányára ragasztandó. A 24. §, a közúti vaspálya vállalatok vitelbérei után fizetendő bélyegilletéket a inennyiben a vélolbér 20 krt meg nem halad, '/* krajczárban, magasabb vitelbértől pedig annyiszor, a mennyiszer a 20 kr. a vitelbérben foglaltatik, 1ji krban állapítja meg. A 26—32. §§. az illeték egyenértókét szabályozzák. A 33. §. végre megállapítja a nyomdatulujdonos felelősségét a bélyegköteles hírlapi hirtetményektől járó bélyegilletékért, és kötelezi a nyomdatulajdonost, hogy az üzletében nyomandó és hirdetményeket felvevő minden hírlapot vagy időszaki lapot a megjelenéstől számítandó 8 nap alatt, 25 frt, ismétlés esetében pedig 100 írtig terjedhető pénzbírság terhe melleit az illeték-kiszabási hivatalnak bejelentse. Különfélék. — November 20. — (Erzsébet királyné) ő felsége névünnepón a helybeli templomokban hálaadó isteni tisztelet tartatott. (Rudolf trónörökös) M. Szigethről Gödöllőre utazva, f. hó 15-én délután, megyénk területén, a csapi vasúti állomáson megállapadott. A trónörököst Pásztélyi püspök és kísérete, gr. Török főispán és Kende alispán fogadták; a főispán üdvözlő szavait megköszönve, miután néhány nyájas szót váltott vele, megfordult s ott hagyá a képviselőket, kik között egyetlenegy sem akadt, ki a pártvezér indítványát ellenezni merte volna! Az 1875. év március havában sajátságos találkozás volt a Deák-klub és a balközépi kör tagjai között. A különböző pártok tagjai, kik hét éven keresztül elszánt ellenfelei voltak egymásnak, egy szép napon arra ébredtedtek fel, hogy mindannyian egy alapon állanak s a miért hót esztendőn keresztül küzdöttek és költöttek, bolondságnál nem volt egyéb. A két klub belsejében valóságos porosz-francia háború dúlt ekkor. Eötvös azért örvendett a fúziónak, mert úgy hivé, hogy ennek a révén megszűnnek a belviszályok. — A Deák-párt számtalan pártra volt oszolva. Volt abban egy külön Deákpárt, miniszter-párt, hivatalnok-párt, vacsora-párt, Seny- nyei-párt, közép-párt, reform-párt, voltak azután különféle üzleti pártok, volt tudósok pártja s ezek mindig féltettek egymástól valamit. Eötvös egy alkalommal azt mondotta Kiss Lajos debreceni képwselőnek, hogy irigyli a balközépi kiub tagjait, mert azok úgy élnek egymással, akár a testvérek. Kiss Lajos e szavakra felelve, a váosliget majmait emlité példa gyanánt, melyek békességben vannak egymás mellett, de ha gyümölcsöt dobnak közéjük, menten civakodnak. A balközóp klubban is csak azért volt egyetértés, mert az nem adhatott tagjainak se hivatalt, se más egyebet. „Meglásd — monda Kiss Lajos — hogy másként lesznek a fúzió után.“ S csakugyan máskép vannak, de hogy miképen, azt már nem mondja el az elbeszélő, mert az idő is későre jár, de meg aztán politizálni sem akar. kíséretével a vendéglői étterembe vonult ébedelni. Ebéd után a megjelent közönség éljenzései közt szállott a készen álló udvari és külön vonatra ; a vonatot, melyet Marzsó vasúti és gözhajózási felügyelő is kisért, Ivánka Imre vezérigazgató vezette. (Az érdem jutálraa (?).) Csaszin József munkács e. ra. lelkész 25 egész évet töltött közszolgálatban, és pedig 15 évig volt az ungvári tanitóképezde tanára, melynek újjászervezése körül tevékeny buzgalmat fejtett ki, az utóbbi 10 éven át pedig Zemplén megyei kir. segédtanfelügyelö volt, mely idő alatt a népoktatás érdekében kifejtett buzgalma a Zempléniek elismerésével találkozott; ő fordította ruthén nyelvre a Gőnczy féle A-B-C-t és vezérkönyveket stb; most nevezettet a kormány nyugdíjazván, az egyházi szabványok szerint a püspöki kormányhoz lelkészi javadalom adományozásáért folyamodott, s megkapta a min aj i lelkészi javadalmat, mely egyike az e. m. legsilányabb állomásainak. Egyébként azt hisszük, hogy az említett lelkész ur érdemei méltánylásául ez állás csak ideiglenesnek tekinthető, s a püspöki kormány az érdemet méltóan fogja jutalmazni. (Kazánrobbanás.) E hó 13-án a bozosi szeszfőzdében a kazán a gőz tulfejlesztése folytán szétrobbant s három egyént megölt, többeket pedig megsebesített. A vizsgálat folyamatba van. (Ungvár város képviselete) f, hó 15, és 16-án ülést tartott. Ez alkalommal az 1881 évi költségelőirányzat csekély módosítással elfogadtatott; a hidon- túli választás határnapjának kitüzézósére a megyei alispán felkéretett; a kövezetivámhoz bárcakezelői állomás szervezése 300 írttal elhatároztatván ez jóváhagyás végett a megyei bizottsághoz lesz felterjesztendő. A bor és husfogyasztási adó a multi 600 írton felül 700 írttal ismét felemeltetvén, a képviselet a helyzet kényszerűsége alatt a szerződésnek ily értelemben valő megkötésével a polgármestert megbízta, de egyidejűleg felír a pénzügyminisztériumhoz is. Ezen felül a képviselet néhány folyó ügyet intézett el. (Ép oly vérlázi tó.) mint brutális tettnek volt szinhelye nov. 13-án az „Ellenzék“ szerkesztősége Kolozsvárt. Bartlia Miklós az „Ellenzék“ szerkesztőjét két katonatiszt kardjával annyira ösz- szovagdalta, hogy életéhez kevés a remény. Az eset a következő: Egy kolozsvári katonatiszt a magyar katonákat „kutyáknak“ nevezte. E tényt Bartlia Miklós kiirla lapjában. A dolog nyilvánosságra hozása úgy látszik nem tetszett a t. szoldateszka uraknak, és „méltó“ felháborodásukban megjelentek a nevezett lap szerkesztőségében és felszólították Barthát, nevezné mrg a cikk Íróját. Bar- tha kijelenté, hogy nem terrorizáltatja magát, s e oikk Íróját nem nevezi meg. Erre .Mars hős fiai eltávoztak, de csakhamar visszatértek és Barthát párbajra hívták. Bartlia a kihívást nem fogadta el, mire a tisztek mindenféle nyilatkozatokkal feuyegetődztek és az egyik következő szavakkal fordult a szerkesztőhöz: „Becsületes ember le szokta ültetni vendégeit.“ Bartlia e szavakra nem birt már uralkodni haragján és megparancsolta szolgájának, hogy vezesse ki ez urakat. A tisztek távoztak, de rövid idő múlva kivont kardokkal rohantak a szerkesztőségbe és a védtelen Barthát összevagdalták. Borzasztó látványt nyújtott a vérében hörgő szerencsétlen ember, mig gyilkosai elégtételt szerezvén maguknak, távoztak. Páratlanul áll e barbarismus, s hihetetlennek látszik az, hogy „müveit“ emberek fenevadakká alacsonyodra, szétinareangolják felebarátukat. A tény qualifikálhatlan. Csupán a gondolattól fellázad az emberi érzelem, a józan ész nem tudja elképzelni annak lehetőségét, hogy iiy brutalitás, ily vérengzés Európában és nem a rengetegben történik meg, hol a vadak tanyáznak. Az eset országszerte általános felháborodást szült. Az ügy felől a belügyér is meginterpelláltatott a képviselőházban, a ki kinyilatkoztatta, hogy máris megtette a szükséges intézkedéseket, 's hogy a vizsgálat után a bűnösök bűnhődni fognak. Kolozsváron nagy izgatottság között népgyiilések tartattak s küidöttség is járt a fővárosban, a képviselőház elnökénél s a kormányelnöknél, aki azt adta válaszul a küldöttségnek, hogy nem fog semmit elmulasztani ezen sérelmi ügy igazságos lebonyolítása érdekében. A fővárosi Írói kör szintén magáévá toite az ügyet. Bartlia állapota nem fordult roszra. (A v ereske rész t-egy let) íiókegylete f. hó 19-én megalakult, id. elnöknő Nehrebeczky Györgyné meleg hangon emlékezett meg az országos egyesület fővédnök nőjéről Erzsébet királyné ő felségéről, ki a mai napon névünnepét üli, kérve az egek urát hogy a szeretett királynét a haza javára és boldogságára soká éltesse! Szavait a jelenvoltak lelkes éljene követte. Ezután felolvastatván az eddig beiratkozott tagok névjegyzéke a jelenvoltak a fiókegyletet megalakult- nak mondották ki s elnökké: Nehrebeczky Györgynél, a választmány tagjaivá pedig: Demjanovich Ivánné, Fincicky Mihály né, Homicskó Miklósáé, Ivántsy Lász- lóné, Orosz Lászlóné, Pataky Irma, Philipovits Hermanne, Pyré Henrikné, Róthnó-Londou Luiza, Szieber Edéné, ZajmuszVincéné, Walla Edéné, Dr. Demjanovich Iván (e. orvos,) Gebe Viktor. Firczák Gyula, Markos Mihály, Mihalkovick József, Mondok János, Nehrebeczky György, Remeniczky Mihály (e. gazda) és Szieber Ede, megválasztattak. A választmány tagjai elválalták, hogy az egyletbe való belépésre tagokat fognak gyűjteni; a tagok száma azalakuló gyűlésig mintegy 50. volt. (Kőolaj kutatás.) Azon szövetkezet, amely engedélyt nyert megyénk felvidékén Stavna község határában kőolaj kutatásra, az e célra szükséges gépeszközöket már felszállitatta a helyszínére. Az itt időző szakmegbizott a jövő hét elején kezdi meg munkálatait. Azon esetre az elő munkálatok eredménye kedvező le- end, mely biztos alapot nyujtand arra, hogy nagyobb mennyiségű kőolaj lesz termelhető, a szövetkezet a legújabb szerkezetű e célra készült géppekkel fog dolgozni, a mellyel a legjobb minőségű úgy nevezett amerikai kőolaj lesz előállítható. Téves azon hir, mintha a szövetkezet kedvező kutatási eredmény esetére egy Stavnáig rezető vasutat szándékoznék építeni, mert ez felesleges már azért is, mivel a helyszínére termelési avagy előállítási anyagokat szállítani — ami egy vasút építését igényelné — nem szükséges, s egy vasútnak Stavnaig a hegyeken való átvezetése legyőzhetlen természeti továbbá technikai akadályokba ütközik. A mi pedig a nyerendő kőolajnak Ungvárra való szállítási módját illeti, az igen egyszerű s gyakorlatba vett módon t. i. csöveken át fog eszközöltetni. Kisegítő tűrök. A legfőbb itélőszéknél és a kir. táblánál s egyáltalában a törvényszékeknél óriási mérvben felhatalmazott és elintézetlen ügyek földolgozása rendkívüli intézkedést tesz szükségessé, Ez intézkedés, a következő lösz: Az óriási mun- kahalmaz feldolgozására még 50—60 biró szükséges az elmaradhat !an segédszemélyzettel. E czélból a nyugalmazott bírákat fogjuk berendelni és ezek sorából a szükséges számú bírákat kiválasztani. A rendszeresítés akkép történik, hogy az aljárásbirák fogják a járásbirákat helyettesíteni, a járásbirák a törvényszéki bírákat, a törvényszéki bírák a kir. táblához osztatnak be, kir. tábla- birák pedig a legfőbb itélőszékhez. A nyugdíjazott, de e célra berendelt birák nyugdijuk élvezetében maradnak, de azonkívül a működésűk alatt élvezett fizetésnek felét fizetés i pótlékul kapják A Budapesten működő vidéki birák azonban fővárosi fizetési pótlékban is részesülnek. E tervet az igazságügyminiszteriunihoz már beterjesztették, mely azt, mint reményük, deezember hő közepéig elintézi. .......... ...... f (H a 1 á 1 o z á s.í S.zJ,.r- i Fy Mihály ungvári gör. katíh plétófifw;"fr£ó 16-án életének 50-ik, áldozárságá- nak 26-ik évében elhunyt. A megboldogult lelkészi pályáját mint Popovics volt ungvári püspök titkárja kezdé meg, később sok éven át szentszéki jegyző volt, s ebbeli minőségében mint buzgó s szakavatott hivatalnok tűnt ki. Evekkel ezelőtt Pankovics püspök alatt neveztetett ki a pénzügyminiszter által ungvári gör. kath. plébánossá. Elhunytát nagyszámú rokonság gyászolja. Temetése f. hó 18-án délelőtt volt, melyen a gyászoló rokonokon és pályatársain kívül nagyszámú közönség jelent meg, megadni az elhunytnak a végtisztességét. Béke poraira ! ! (Köszönet nyilvánítás) El nem mulaszthatom, hogy nagyságos és főt. Bugyis András prépost urnák nyilvánosság terén is hálás köszönetét ne mondjak a tanügy érdekében tett azon nagylelkű áldozatkészségért, melynél fogva, minthlubokai tanítónak, csekély fizetésemet sajátjából évenként 50 o. é. forintal javítani kegyeskedett. Menezler József oki. tanító. (Az ungvári kereskedő és iparos ifjúság) a Beniczkyné féle ház emeletének egyik lakosztályát bérelte ki egyleti helyiségül. A helyiség célszerűen van berendezve s bizonyára az önképzés terén jótékonyan fog hatni ifjaiukra, hogy szabad idejük egy- részét együtt töltve, társalgás, szavallat s felolvasásokkal fogják egymást példátadólag serkenteni a művelődésre, s hasznos ismeretek elsajátítására. (Az ungvári országos vásár) hétfőn és kedden lesz. (Jóváhagyott alapszabályok.) Az ungvári kereskedelmi és iparosifjuság alapszabályai a bemutatási záradékkal elláttattak. (Politikai jogok felfüggesztése) Az uj büntetőtörvény szerinti eme mellékbüntetés megyénkben első esetben alkalmaztatott; a beregszászi törvényszék ugyanis Luca János lehóczi lakost súlyos tesfisértés és lopás bűntényében vétkesnek mondotta ki, s a 3 évi börtönbüntetés felül nevezettnek politikai jogait 6 évre felfügesztette. (Nemesleik ü adomány.) Bern át h Dezsőné urhölgy az ungvári nőegylet elnöknője, a nőegylet védnöksége alatt álló árvaház ellátására gabna és főzelék- nemüekben nagyobb értékű adományt tett. Lipcsey Jó- zsefné urhölgy, mint a nevezett árvaház gondnokja, a nemeslelkii adományozó urhölgynek — lapunk utján hálás köszönetét fejez ki. (A megyei közegészségügyi bizottság) f. hó 19-én ülést tartott. Érdekes határozatait a jövő számban hozzunk nyilvánosságra. (A megyei péztárak) kezelésének tanulmányozása végett kiküldött miniszteri titkár f. hó 19-én az ungmegyei pénztárt is megvizsgálta, s a kezelés helyessége felől igen elismerő nyilatkozatott tett. — (A kassai kereskedelmi és iparkamarától) vettük a következő értesítést: A tarczali m. kir. vinezollérképezde nagy feltűnést okozott az 1880. évi bor- és borászati eszközkiállításon üvegből előállított erjesztő készülékével (kotyogóival.) Ez alkalommal általánosan azon óhaj nyilvánult, vajha ezen készülékek kőedényből olcsóbban és czélnak megfelelően állíttatnának elő. Alólirt kamara azonnal értekezésbe lépett a telkibányai (Abauj) kőedénygyárral, mely ezen készülékeket máris kétféle nagyságban igen ozélszerü alakban állítja elő és 40 és 50 krnyi ár mellett bocsátja a t. ez. bortermelő urak rendelkezésére. A gyár utolsó postája Filkeháza, főrakrára pedig Budapesten van Tótis ur üzletében (Aldunasor) Kérjük a t. szerkesztőséget, miszerint a bortermelőket, tekintettel a kérdéses erjesztő készülékekre, említett gyártelepre figyelmessé tenni szíveskedjék. Felelős szerkesztő: Mihalkovich József.
