Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1880-08-15 / 33. szám

33. szám. XVIII. évfolyam. Ungyár 188Ö. vasárnap, augusztus 15. Az „U.NG“ megjeleli minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, ki­től jön. Kéziratok vissza nem adat­nak. Előfizetési feltételek: Egy évre .........................G frt — Félévre ..............................3 „ — Negyed évre .... 1 ., 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előiizetések uz Uug kiadóhivatalába Ungvár, Pollaesek Miksa könyvnyomdájába külden­dők. Kiadó-hivatal: Pollaesek Miksa könyvnyomdája. TÁRSADALMI ES VEGYESTARTALMU LAP. A KÖZMIVELÖDÉSl TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Nyilttér: Soronként 20 kr. Ungvár, augusztus 14. IJjaltb városi bajok. A iehangoltság egy nemével, mely hasonlít a jövő feletti komoly kétkedéshez, fogjuk ke­zünkbe a tollat. Oly jelenségeket látunk egyre- másra, nyomról-nyomra szaporodni, feltűnni, melyek megrendítik bennünk a hitet, hogy Ungvár városa közigazgatási tekintetben egy szebb jövőnek nézzen eléje. A városnál érdekpolitika űzetik. Oly vá­rosban, hol a vezetők tervük kivitelére nem válogatnak tért, időt s fegyvereket; hol a sér­tett hiúság bosszúért kiált, ott a városi ügyek fejlesztéséről szó sem lehet. A város közigazgatási ügymeneténél eddig- elé sok hibát, mulasztást és visszaélést kelle tapasztalnunk, s nem is mulasztottuk el az al­kalmat, mindezekre reámutatni. Nem késtünk mindannyiszor kifejezést adni annak, hogy a közönség nagy többsége érzi, hogy valami vál­tozásnak kell következni, hogy a város az ed­digi állapotban nem maradhat. De most már egyéb is felütötte fejét, oly megdöbbentő dolog, hogy gyors orvoslást igé­nyei. Benn, a városi tisztviselők körében a fe­jetlenség ütötte fel hydra fejét. Alig irtuk volt hogy a polgármester a rendőrkapitány abbeli intézkedését, mely sze­rint a piaci kufárok meg lettek büntetve azért, mivel piaci árukat viszont eladásra a kitűzött délelőtti 10 óra előtt vásároltak, — hatályon kívül helyezte, ma újabb szomorú tényről kell írnunk, a mi nem más, minthogy viszont a rendőrkapitány a polgármester bizonyos intéz­kedését önhatalmúlag hatályón kívül helyezte, azon indokból, hogy az rendőri ügy lévén, abba a polgármester be nem avatkozhatik. Valóban szépen vagyunk. Ha a dolgok tovább igy fognak tartani, természetes, hogy el fognak mérgesedni, ha a képviselet mindezeket összetett kézzel fogja nézni, talán arra is el lehetünk készülve, hogy a bomba a városházban fog elpattanni, hogy bot­rányos dolgok fognak onnan a közönség közé csapódni, hogy a városi tisztviselők egymás mellett nem fognak megférhetni. Mi volt a legutóbbi eset valódi tényállása, az majd az elrendelt fegyelmi eljárás folyamán fog kiderülni, vájjon hol volt a hiba, azt majd a fegyelmi biróság fogia kimondani, igy vagy amúgy, de a botrány megtörtént, s a városi közönség végtelenül sajátságosnak tartja a mon­dott eseteket. A polgármester a legutóbbi képviseleti ülés­ben kijelentette — a hozzá intézett interpellá- tióra — hogy az egyes önálló működési körrel felruházott tisztviselők teendőiről van a város­nak szabályrendelete. Van, igenis. De oly álta­lánosságban van az megirva, hogy abból vajmi bajos eligazodni. Kell tehát e tekintetben egy minden részletekre kiterjedő szabályrendeletet készíteni, mely irányadó legyen, mely meghatá­rozza, hogy kinek mi a köre és teendője. Mert az eddigi állapot fen nem állhat. Ha a polgármester a rendőrkapitány intézkedését fogja megsemmisitgetni, ha a kapitány pedig viszont a polgármester intézkedését fogja hatá­lyon kívül helyezni s őt még a rendőrség előtt is ezzel compromitálni, akkor a közönség joggal fog elfordulni elöljáróitól, Segíteni kell tehát a képviseletnek e dol­gon, s megszüntetni ezen átkos tarthatatlan hely- 20 tét. _ _ (L e h o c z k y Béla polgármester u r) 350 frt. utazási költségének megtérítése tárgyában, a múlt megyei bizottsági ülésen ez ügy tárgyalása alkalmával nem olvas­tattak fel a következő okmányok, melyek, az első feleb- bezéshez csatolvák. Az 1874 május 16 és folytatólag 17-én tartott képviseleti ülés 19. sz. határozata szerint, a polgármes­ter az ungvári lakosok vámmentesség tárgyában a fő­városba küldetvén, a kormánynál a kellő lépések meg­tételére, a szükséges költségek fedezésére vonatkozólag a határozat végpontja igy szól: „Mennyiben pedig a város jelenleg nincs oly helyzetben, hogy a küldöttség utazási költségeire valamit áldozhasson, de különben is a vámmentesség örök időkrei biztosítása leginkább a kincstár által hidvámmal telhetni kívánt kereskedői és iparososztálynak áll érdekében, ez okból Tüchler Sala­mon és Tresza Gábor városi képviselők megbizatnak, hogy e célra a város kereskedői és iparosainál a szük­séges utazási költséget gyűjtsék össze és a polgármes­ternek szolgáltassák át. Ugyanezen ülésből kizárólag a 20. sz. határozat szerint a képviselet a régi vámház és Kornstein-fóle telek megvétele tárgyában intézkedve, a vámház megvétele tárgyában a pénzügyi minisztérium­hoz felterjesztés tétele határoztatott el. A záradék igy szól: hogy pedig ezen felterjesztésnek kellő sikere le­gyen, a hidvámügyben a magas kormányhoz a fenti (19) számú határozat szerint menesztett küldöttség az­zal is megbizatik, hogy a város fenti tárgyú felterjeszté­sének kedvező elintézését, minden kitelhető igyekezet­tel mozdítsa elő.“ — Az 1877 julius 28-án tartott képviseleti ülés 40. sz- határozata szerint a hidonfeliili jobbpart építési ügyé­nek s a költtségek fedezésének tárgyában az határozta­tott, hogy a polgármester megbizatik a 12000 fr. köl­csönt kedvező feltételek alatt s a választmány ellenör- ködése mellett kieszközölni. Az 1878 márt. hó 15-én és 17-én tartott ülés jegyzőkönyvének 22 sz. része szerint a közös-iskola szer­vezése határoztatván el, ezeket mondja: „Mennyiben továbbá stb. ... a megyének országgyűlési képviselői felkérendők, miként a saját ügyeiben legközelebb a fővá­rosba utazandó polgármester kíséretében Ungvár váro­sának a uépnevelésre vonatkozó ezen fontos ügyét a magas kormányhoz küldöttségileg leendő járulás által személyesen előmozdítani szíveskedjenek. Ennyit mon­danak a száraz tények. (A megyei közigazgatási bizottság) ha­vi ülését aug. 1' -én tartotta. Először felolvastattak a szakelőadók havi jelentései, melyek semmi nevezetesebb körülményt nem tartalmaznak. A kir. tanfelügyelő je­lentése alkalmával. Bugyis András apát-főesperes mint egyházmegyei tanfelügyelő bejelenté, hogy az ubrezsi iskola dr. Schlauch Lőrinc szathmári püspök nagy­lelkű adománya folytán már felépült s rendeltetésének átadatott; továbbá Schlauch püspök újabban a felső- rémetei vasgyári iskolára 1300 frtot adományozott, to­vábbá a petróczi iskolának építésére szükséges költsé­get felajánlotta. Ezen jelentés örvendetes tudomásul vé­tetvén, inditványoztatott, hogy a püspök urnák ezen ujabbi, valamint a múltban tett adományaiért s Ung- megyében a népoktatás érdekében tanúsított buzgalmá­ért a közig, bizottság jegyzőkönyvileg halás köszöneté­nek adjon kifejezést; az indítvány egyhangúlag elfogad­tatott. Tagleicht Károly távirdai főnök mint a közig, bizottságban a posta és távirdai ügyek szakelőadója ily minőségében végleg megerősittetik. Az adófelügyelő je­lentése folytán Ungvár város polgármestere s a szolga- birák az adók szigorú behajtására utasittattak. —• Í5a­boray baranyai tanító ellen az ottani községi lakosok által beadott panasz folytán az ügy a szolgabiró által megvizsgáltatván, miután oly körülmények — melyek a fegyelmi eljárás elrendelését vonnák maguk után — be nem igazoltattak, panaszlók kérvényükkel elutasitatt- nak. Ezek után több ministeri körrendelet foganato- sitása iránt történt megfelelő intézkedés, s néhány ma­gán ügy nyert elintézést. (A Blatta mocsár lecsapolása) s ezzel kapcsolatban az Ung folyó szabályozása tárgyában, az aug. 6-án tartott, megyei bizottsági ülésen Pribék Béla mérnök ur is felszólalt; javaslatáról lapunk múlt számában röviden emlékezvén meg, azt részletesebben ezúttal a következőkben adjuk vissza: A Blatta név alatt, Ung és Zemplén határán létező ártér, mely mintegy 100,000 holdon terjedt el, vizét az Ung, Laborez, és a Fekete viz összeomlásétól kapja, melyek a Latorczába együttesen folyva, általa visszaduzasztva, ott azon sik- téren terjednek szét. A torkolat szélesbitése és a par­tok tisztítása, amint az javaslatba hozatott, nem vezet eredményre, mert a fent említett folyók csak úgy fog­ják szenvedni a Latorczából a visszatorlódást, mint eddig; és ha azon iszapot, mely most a torkolatnál létezik, el is távolitják, a helyett idővel ismét uj isza­polás fog ott lerakódni. Itt tehát gyökeres orvoslásról kell gondolkodnunk, és ne ijedjünk el a tetemes kiadá­soktól, mert nagy eredmények nagy áldozatokat igé­nyelnek. Használjuk fel tehát a vidék ezen szabályozásá­nak czéljára vonatkozó előnyöket, és vegyük igénybe az egymásba vezető, az Ung és Latoreza között létező Ortó és Udacs ereket, vezessük el azokon az Ungot a Latorczába, a mely erek azon szolgálatra mintegy ön­ként kínálkoznak. Ennek az lesz eredménye, hogy az Ung, mely a Blatta vizének kétharmadát teszi, a Blatták síkjára többé nem ömölve, az ott maradott, és egy har­madat tevő viz áradásokat nem fog okozni. A. „Czár“ elnevezéshez. A „Magyar Császár“ vagy „magyar Cár“ kifeje­zéshez lásd: a „Magyarország“ f. év 112—113. szá­mait, mely kifejezéssel él az ungvári orosz „Kárpát“ lap: „Magyarszkoje-Carskoje-Ministerstvo“ - „Carskoja-Tabla“ (Magyar kir. ministerium, királyi tábla stb. jelzésére) részemről is hozzászólok. „Cár“ vagy „Carj“ tulajdonképen az ó-szláv nyelv­ben fejedelmet, uralkodót jelent, igy tudom ón, igy ma­gyarázta többek jelenlétében egy kiváló sláv lytherátor. A muszkák császárjokat cárnak nevezik. Ezt ele­gendő oknak tartom arra, miszerint mi apostoli kirá­lyunkat igy ne nevezzük. Megengedi az orosz ruthén népnyelv, sőt használja a: „Koroly“ „Krály“ nevet. íme az ungvári uradalom ruthén ajkú volt jobbágyai s utódaik igy fejezik ki ma­gukat: „kralyuvski lyisz“, „k. mlin“, „k. dum“, „k. zbmlya“, (királyi erdő, k. malom, k. ház, k. föld) stb. : Hogy jelenben a carjski szót használják, azt az 1849—59. korszak maradványának tartom s az orosz „Kárpát“ s rokon lapoknak tulajdoníthatom, melyek fel­téve, de meg nem engedve, miszerint ó-sláv nyelvben nem fordulna elő a „koroly“ szó, úgy látszik nem haj­landók akár a tótok, akár a lengyelek, tehát sláv-rokon népek „kralj“-át elfogadni mint illetékest, hanem inkább készek a muszka „carj“ szóval élni. Mindenesetre jellemző, mert vagy muszka értelem­ben veszik „cár“ császár, vagy ó szláv értelemben „cár“ fejedelem, uralkodó, következőleg helytelenül, mert apos­toli királyt általa nem jeleznek. „Kraly“, „korolj“ nem kell nekik, mert szerintük idegen szó, pedig benne van a Frey szláv szótárában. „Ministerstvo“ tábla bár első tekintetre is idegen származású, nem feszélyezi őket. Csodálatos puritanis- mus! S mindenesetre nem eszélyes! Ezen puritanismus kiterjed részben még a kereszt­nevekre is, hogy egy példát hozzak: Ft. Dudinszky La­jos gk. lelkész barátom neve a munkácsi egyházmegyei névtárban Basilius. Hogy a sláv lyturgicus könyvekben „cár“ szó hasz­nál tátik, ez nem határoz, mert ez csak annyit jelent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom