Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1880-01-11 / 2. szám

vénykönyvében. A határozat következőkép hangzik: „Ha az asszony a kérdéses esetben ikreket szül, egy fiút és leányt, akkor az egész vagyon hét részre osz­tandó, e hét egyenlő részből kap a fiú négyet, az asszony kettőt, a leány egyet.“ Ezt a debreczeni esetre alkalmazva, kap a fiú 17,1426/7 irtot, az özvegy 8571 s/7 irtot és a leány 43855/7 irtot; mely elosztás mellett a mi törvényünk szerint a leánynak köteles ré­sze 7142/, irt erejéig csorbulást szenved. Meghívás. Az ungvári Társaskör tagjai a í. év január hó 25-én délután 31/2 órakor turtandó ren­des évi közgyűlésre tisztelettel meghivatnak Ungvá- rott 1880 január hó 10-én Szieber Ede társ. elnök (Égi tünemény). Ungváron jan. 7-én esti 6'/2 óra után gyönyörű égi tüneményt észleltek. A légür gyönyörű violaszinü íénynyel lett megvilágítva, mely két másodpercig tartott; miután ez idő alat erősenhava- zott valószínűleg ez az oka, hogy a tünemény többi talán még érdekesebb részleteit a néző szeme elől el- iödte a borulat. Az ungvári ínségesek segélyzése körül eddigelé a következő mozzanatokról tehetünk említést. Napi 10 kr. segélydij mellett 138-an segélyeztelek , a város által felállított melegítő és menházban 50-en vannak elhe­lyezve (41 gyermek, 9 felnőtt) kik szállást, fűtést és naponta élelmet kapnak. Plathy István ur, ki a se­gélyzést vezeti, s a ki ezen adatokat velünk közli, tu­datja a közönséggel azt is, hogy a pénzkészlet már csak 35 frt 50 krt tesz, s ez alapon melegen felhívja a közönséget a könyörületes adakozásokra, nehogy a segélyzés körül pénzhiány következtében zavar áljon elő. Miután többen gyűjtőiveiket máig sem adták be, felhívja nevezetteket ez utón, hogy azt bái minő ered­ménnyel is hozza legazonnal jutassák át. Élelmi cikkek elhasznált ruhadarabsk beküldését kéri, mivel — külö­nösen az utóbbiakra — nagy szükség van. (Farsangi hir.) Az ungvári ínségesek se­gély üg} i bizottsága az Ínségesek javára január 31-én a „Korona“ termében tánczestélyt rendez. Belépti dij: személyenként 1 irt 50 kr. családjegy személyenként 1 frt. (Öngy i lkos ági kísérlet). Vrábely ungvári gazda szerdán borotvával nyakán mély vágást tett, a fő ereket azonban meg nem sértvén, dr. Ösztereicher or­vos őt azonnal gyógykezelés alá véve, megmentette az életnek. (Eljegyzés.) PajkosyEmil végzett papnöven­dék jegyet váltott Novák Kornélia kisasszonynyal, Novák Antal gorondi g. kath. lelkész leányával. (A törvényszék köréből.) Balogh István kis geőczi illetőségű csavargó cigány 8. hasonfaju tár­250,000 ember dolgozott s 20,000 ember lelte halálát, de most e város halvány leírásával felhagyok és átrán- dulok néhány pillanatra még Kairóba. Kairó a vice király székvárosa 40,000 lakossal, bár ezt meghatározni a sok proletárius, bennszülött és insurgens miatt nem lehet, lakossága tán Europa és kelet minden nemzetét képviseli, de legtöbb a beván­dorlóit egyptomi, szyriai, berber, beduin, görög, a ma­gyar nemzetet 19 munkás s iparos hazánkfia képviseli, — a város szemre kellemes benyomást gyakorol, szép széles utczái, nagy terei, gazdag palotái, tengeri rak­tárai s fényes kereskedései, a fényes fogatok, melyek előtt az aranynyal hímezett futárok gyorsan haladnak, biztosítják hatalmas kiáltásaikkal uraik előtt az utat; de nem hagyom említés nélkül a kairói szamarakat s az Esel Jungé-t sem, a szamár itt fontos szerepet ját­szik. Kirándulásokat, látogatásokat a város vidékén, ur és szegény, nő és férfi, ezeken tesz; a szamár mellett fontos szerepet játszik a virgonc két hajcsár; hogy tudja szamarát ajánlani s kedves állatját gut-Esel, Ba- ron-Esel, B . . . . Eselnek nevezi és ha megharagszik, akkor pedig N ., . . Esel! E kis állaton már magamis sok kirándulást tettem, múlt hó 28-án az egyptomi si­vatagon hatalmasan felbuktam s ott a homokban az én B . . . . Esel és Allah dragomán photographiája tán még ma is látható. Afrikában időzésem folytonos járáskelésből áll, megnéztem a pyramisokat, a khalifák s mamelakok sír­jait, s többször kirándultam az arábiai, lybiai — siva­tagokra, néztem s tanulmányoztam a nép életét, azok szokásait s hol vagyok most midőn e sorokat iram ? 1 a Nil folyamát hasitje hajónk, fekete fél vad nép kö­zött járok, jobbra a libiais — balra pedig az arábiai puszták — a termő föld a folyam két oldalán csak mint egy keskeny szaHag nyúlik el, fölötte érdekes látványt nyújtanak a magas kopár mész hegyek, ros- taszerüleg átlyukadva a sírok ezreiiői. Tegnap hatal­mas krokodilust láttam a napon sütkörózve. Utamról alkalmilag s folytatólag talán még érdekesebb részleté­ket irok. Kézírásom betűi kuszáltak, de mentségül szolgál, hogy jelen soraimat a „Mehala“ födélzetén írom. sával két kétbetöréses és hét egyszerű tolvajlás bűnté­nyét követvén el. a bereghszászi törvényszék legköze­lebbi végtárgyalása alkalmával Baloghot 5. évi a töb­bieket pedig 1—1 évi börtönre ítélte. (Az un g vár i papnövelde ifjúsága) a tanulmá­nyain kívüli időt hasznosan és kellemesen használja fel; a többi között van a papnöveldében önképző kör, mely az önképzésnél a magyar irodalomra fektet kiváló súlyt, továbbá két évvel ezelőtt alakított zenekart, mely eddig­elé is szép haladást tanúsított. Volt alkalmunk a gör. kath. karácsonyi ünnepek alatt meggyőződni a papnö­veldéi ifjúságnak a zene téren történt eiőhaladásukrói, me­lyet az igazgató a tanári kar s egy szükebbkörü tár­saság előtt mutattak be. A zenét Lányi Géza ismert jónevü zenetanitó adja elő az intézetben. (Karácsonyfa). A karácsonya kicsinyek ünne­pe, várvavárt napja, mely hogy az árva gyermekek szá­mára is valóban az legyen, gondoskodnak egyes tanin­tézetek jólelkü fentartói. így az ungvári papárvaleány tanintézetben a gör. kath. karácsony előestéjén az in­tézet tanítónői díszes karácsonyfát állítottak fel, mely nagyrészt a püspökség adományából szereltetett fel; az árvak meleg öltönyöket kaptak, s egyáltalán az intézet bennlakó növendékei mindenikének hozott a karácsony fa megörvendeztető ajándékot. Az ünnepélyen az inté­zet ^igazgatója Firczák Gyula kanonok ur is jelen­volt. Megemlítjük ez alkalommal, hogy a kérdéses in­tézet , növendékei újévre — a női díszmunka terén tör­tént előhaladásukat is bemutatandó — Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter ur részére egy hin­taszék bevonására alkalmas díszesen kivarott takarót ké­szítettek, s annak elfogadását a bennlakó növendékek felirat utján kérték. A feliratot s a kézimunkát Pász- télyi püspök személyesen adta át a miniszternek, ki azt kegyesen elfogadta. A közmivelödési társulat, választmánya jan. 8-án Szieber Ede elnöklete alatt ülést tartott. Tárgya volt ez ülésnek apályazók közül azon nyolc leánynak kijelö­lése kiket a társulat az ipariskolába való járhatásra a tandíj megfizetése s a taneszközök beszerzése által fog segélyezni. Beérkezett az elnökséghez összesen 11 fo­lyamodvány, a társulat azonban csak nyolc helyre nyi­tott pályázatot. A választmány azon szempontból in­dulva ki, hogy mostani segélyzése által az ungvári kö­zönség körében a női háziipar tanulása iránti érdekelt­séget és kedvet fokozni fogja, eredeti elhatározásától eltérve, a pályázókat egy kivételével (két pályázó nő­vér közül az egyiket, a társulat vagyoni viszonyaira való tekintetből) segélyezni elhatározta. A segélyzetek névsora: Barcs Jozefa, Breznay Gizella, Grósz Jozefa, Kolb Antonia, Kátona Erzsébet Lélek Juliska, Lévay Mari, Micák Franciska, Timák Emma, Torna Irma. A segélyzetek kiadása tandíjra s taneszközök beszerzésére személyen­ként 9 frt 72 krban van előirányozva e tanévre a mi összesen 97 frt 20 krt tesz. A tanítványok szombaton a tanoda látogatását már megkezdették. RÖVID HÍREK. Wieniavszky Henrik a hires he­gedűművész, orosz hírlapok jelentése szerint Odesszá­ban meghalt. — Az elsiilyedés veszedelmében forog Körmöcbánya városa. A váron mint tudva van, bá­nyák fölött áll, s igy alatta mindenféle üregek terjed­nek. A kormánya dolog mibenlétének konstatálására szakértőt küldött oda. — A tőzsde magyarosodása. A tőzsdei tanács elhatározta, hogy ezentúl a tőzsde- birósági ítéletek magyar nyelven adatnak ki. — Pe- tőfy társaság a Toldy István halálával megürült tag­sági helyre Irmei Ferenc fiatal aesthetikai irót válasz­totta meg. — Petőfi eddig ismeretlen a r e k é- pót fogja legközelebb közölni a „ Vasárnapi Új­ság“. §Az arcképet 1846-ban Mezey József festette. — Szülésznői tanfolyam. A budapesti kir. tudomány egyetemen a szülésznői tanfolyamra való beiratások ja­nuár 11-én kezdődnek. — Irodaiam. (Uj jogi folyóirat.) Megjelent a „Büntető jogtudományi szem le“ első füzete, melyet dr. Eát- taszéki Lajos ügyvéd szerkeszt B.-Csabán s Budapesten a Rosenberg testvérek bizományában kapható. A válla­lat a büntetőjog életbelépte alkalmából indul meg, mely tárgyalni s ismertetni fog minden büntetőjogi mozza­natot, magyarázni a büntető és rendőri törvényeket s azok gyakorlati alkalmazását előkészíteni. A csinos ki­állítású füzet tartalma a következő: „Nyílt levél a szer­kesztőhöz, a „Büntetőjogtudományi szemle“ programm- jának vetele alkalmából —r —t nagyváradi ügyvédtől. A magyar büntető törvény és a code pénal összehason­lítása némely büntetések s azok mértékére nézve a dr. B-től. Kákán csomó, dr. Rosenberg Lajos ügyvéd­től. Az elővizsgálat négyszemközt, Varga János aradi ügyvédtől. Az államrendórségről. „A hivatalos es ü egy érdekes esete.“ Ezenkívül több rövid közlemény van a börtönügy, a törvényszék köréből; a büntetőjog irodal­máról; ezenkívül felszólalások, indítványok. — Ez uj „Sznmle“ minden hó elején 4—-5 ívnyi terjedelemben jelenik meg; előfizetési dij egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Ez összeg és minden egyéb küldemények B.-Osabára küldendők. — Melegen ajánljuk különösen ügyvédek és szakférfiak figyelmébe (Beküldetett) szerkesztőségünkhöz: „Emlék­irat a magyar ipar fejlesztése érdekében“ gróf Zichy Jenő-től. A nemes gróf csinos füzetben a magyar ipar fejlődésének feltételeit fejtegeti: különösen hangsúlyozza, hogy védeni, támogatni kell azon iparágakat, melyek nemcsak fejlődésképesek, hanem a melyekhez az előfel­tételek is megvannak hazánkban. így például a repezc- olaj gyártást, a malomipart, a bőrgyártást, továbbá az iireg-anyagedény gyártást és faipart, mint a melyek már eddig is életképeseknek bizonyu’tak. (Uj zenemű.) Táborszky és Parsch kiadásában megjelent: Gzigány négyes., (Párisi emlék.) ^Zongorára szerzó Kecskeméty Gyula. Ára 60 kr. (Az „Ország-világ“) czimii képes lapból, mely­ről annak idején már tettünk említést, megjelent a íl. füzet is, kiválóan gazdag tartalommal s csinos iliuszt- rátiókkal. Közleményei közül ki kell emelnünk Toldy István jellemzését Balázs Sándortól; — Legboldo­gabb n a p j a i m b ó 1 czim alatt Halmi Ferencz érde­kes epizódot hoz színészi életéből; — Jenny li ez czim alatt csinos költeményt hoz Szabó Endrétől. A második jutalomkép a 3-ik füzettel küldetik meg. — A nagybecsű vállalatot szerkeszti Somogyi Ede. Megjeleli minden két hétben egy füzet. Előfizetési ára egy évre 10 frt, egyes füzeté 40 kr. (Uj lap Ungváron.) „Ungvár“ cim alatt id. Fésűs József nyomdatulajdonos újévtől Vasárnaponkiut megjelenő „közérdekű hetilap“-ot indított meg, felelős szerkesztő: Jovauovits János. Közgazdaság. Mezőgazdasági levelek. — Különös tekintettel megyénk gazdasági viszonyaira.— III. Nem könnyű eldönteni azon kérdést, hogy valjou gazdálkodásunk melyik ága van üngmegyében legin­kább elhanyagolva, t. i. a marhatenyésztés-e, vagy a mezőgazdaság, kétséget nem szenvedvén, hogy el van bizony hanyagolva nagy mértékben mind a kettő. Ki­nek nincsen tudomása marhatenyésztésünk elszomorító állapotáról, az megszerezheti magának a tapasztalatot, ha meglátogatja vásáraink egyikét; meggyőződhetik ott arról, hogy valamint az utolsó években a búza el volt üszküsödve megyénkben annyira, hogy alig lehetett vetni való magot kapni, úgy a marhák is elkorcsosultak legkivált a lovak. Egy vásáron, melyen több ezer darab állat van együtt, alig lehet ötven darabot találni, me­lyek a szép tiszta faj jellegét megtartották volna, vagy hogy valamely bizonyos irányban szép fajjá fejlődött volna ki; csak nagyon ritkán lehet az állaton azt ész­lelni, hogy tenyésztője valamely kitűzött czélt tartott volna szem előtt. Össze-vissza van hányva mindenféle faj, és ha véletlenül nincs is eltörpülve az ivadék, mégis magán viseli jellegét annak, hogy az anyag a tenyész­téshez nem lett szorgalommal és előre meggondolással összeállítva, hanem a véletlenre lett bízva, a mit nem­csak a szakértő vesz észre, hanem minden laikusnak is szemébe tűnhet. Ha valamely bajt orvosolni akarunk, szükséges, hogy előbb felkeressük ennek forrását; nem nagyon ne­héz lesz az említett marha degeneratiónak forrását fel- lalálni. Tudomásommal nem létezik törvény, vagy leg­alább minálunk nincs alkalmazva, mely megállapítaná félreérthetienül minden bárminemű him állatnak azon tulajdonságait, melyek által egyedül volna jogosítva a tulajdonos azt tenyészállatnak felnevelni. Mindenkinek tetszésére van bizva, hogy annyi és olyan marhát ne­velhessen fel, a mennyi és milyen neki tetszik. A ki a fáradságot nem sajnálja ezt megfigyelni, az láthat majd minden helységben nemzőképes mónosikókat és bikaborjukat stb. szabadon járni, melyek néha igen el- korcsosultak, és azon körülmény, hogy ezen állatok té- len-nyáron szabadon járnak minthogy gazdáiknak nincs okuk félteni, hogy ellopják, azt okozza, hogy épen ezen gyönyörű állatok utódai aránytalanul sokan vannak, minthogy épen nekiek nyílik legtöbb alkalom nőstény állatokkal érintkezésbe jönni. Köznépünk egv része azt nagyon természetesnek találja, hogy mindenféle házi­állatainkból csúnya példányok is legyenek, mert úgy okoskodnak, hogy azon esetre, ha egyáltalában csak szép és drága állatok léteznének, a szegény ember, ki­nek nincs több pénze, mint a mennyiért egy oly elkor- csosult példányt lehet kapni, hogyan vehetne akkor mar­hát; de ezen, bevallom, bonyolódott kérdésnek is lehet lesz idővel megoldását feltalálni. A már előbb jelzett bajok orvoslása végett múl­hatatlanul szükséges, hogy nagyon erélyes intézkedések

Next

/
Oldalképek
Tartalom