Ung, 1879. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1879-08-24 / 34. szám

gyéjük gazdasági viszonyait, s az észlelt tapasztalatok alapján, mig egyrészről az ismert előnyöket a közügy érdekében felhasználják, másrészről az észlelt hiányok és bajok orvoslását testületi utón eszközölhetik.

Ungmegye gazdaközönsége az ügy fontosságát méltányolta már a múltban is, midőn szervezett egy gazdasági egyletet, mely azonban a viszonyok következtében, különösen az utóbbi években nem fejthette ki a kívánt tevékenységet.

E megye több férfia, kik megyénkben a mezőgazdasági ipar előmozditását s a felmerült hanyatlás meg- gátlását immár elodázhatlannak mondották ki, részint magán körökben, részint pedig f. évi aug. 3-án tartott értekezletben kimondották, miként Ungmegyében a gazdasági egylet működésének felelevenítése, illetőleg gazdasági egyletnek a jelenlegi viszonyoknak megfelelő újjászervezése most már elmaradhattam

Ezek és a fentiek alapján több oldalról történt óhajnak eleget téve, az ungmegyei gazdasági egylet gyűlésére f. évi augusztus 31-ik napjának délutáni 4 óráját Ungvárra a megyeháza termébe van szerencsém kitűzni.

E gyűlés tárgyai lesznek:

1. Elnöki jelentés a gazdasági egylet működéséről. [

2. Gazdasági egylet megalakítása és újjászervezése érdekében szükséges módozatok megállapítása;

Midőn ezen gyűlésre az érdeklődőket meghívnám hazafias tisztelettel bátor vagyok arra is felkérni, miként gazdasági egyletünk megalakítása érdekében ezen eszmét körében addig is terjeszteni s annak híveket szerezni szíveskedjék.

Kelt Ungváron, 1879. évi augusztus havában.

Horváth Gált or,

az ungmegyei gazdasági egylet elnöke.

Gróf* Zichy Jenő levele gróf Károlyi Gyulához

a hazai iparpártoló mozgalom érdelében.

Azon kellemes helyzetben vagyunk, hogy gr. Zichy Jenőnek az iparpártoló mozgalom megindítására vonatkozó és gróf Károlyi Gyulához intézett nagyérdekű levelét, melyet e mozgalomban a kezdet első határozó lépésének tekinthetünk, az alábbiakban közölhetjük.

Minden olvasónk figyelmét külön is felhívjuk e nagyfontosságú levélre, mely élénken tanúskodik gróf Zichy Jenőnek a hazai ipar fejlesztése iránt táplált meleg rokonszenvéről és azon lelkesedésről is, melylyel a nemes gróf a reá, mint hivatott vezérre váró uagy mun- j

kához hozzáfogott. De szóljon maga a gróf ur.

*

* *

_Székesfehérvár, julius 30.

Kedves Barátom!

Kiállításunk bevégezve. Annak már csak utónapjait éljük. Szép és sikerült volt. Semmiből 30,000 frtnyi plus és még az általam Budapest fővárosának a jövő kiállítás számára odaajándékozott összes szekrények-és állványok (testvérek között megérnek 10,000 Irtot): ez oly rezultátum, mely annál inkább meglepőbb, mert a kiállítás külcsín tekintetében is kielégíthette még a ké- i nyesebb igényeket is. Nous avons fait tout cela ronde- ment, minden pazarlás és minden fukarkodás nélkül! { Életemnek két és fél évét szenteltem ez ügynek, nem gondolva sem a lenézéssel, sem a gúnynyal és mosoly-; lyal. Még akkor sem jöttem ki a conceptusomból, midőn egy itteni lap úgy szólt rólam, hogy: „a mi bolond grófunk reánk akarja uszítani a hazai összes ipart és elvesztetni iparosainkkal azon csekély tért, amit eddig bírtak“ s igy tovább!

Nem gondoltam vele. Gzélom ki volt tűzve és azt szem elől nem veszítve, meg voltam győződve, hogy, j habár merész volt vállalatom, azért teljes sikert fogok aratni! S igy volt. Mert az igaz akarat a becsületes munkával párosítva mindig győz. Vouloir c’est pouvoir!

És a bolond grófot most dicsőítik..........Amikor kétel- j

kedtek erőmben, amidőn kigúnyoltak, nem gondoltam. és nem törődtem ócsárlóiinmal és most, hogy dicsőítenek, .nem vesztem el a sok tömjén közepette a fejemet. Örvendek és meg vagyok hatva az összes nemzet elismerése által, de többet ér ennél azon egyedül megnyugtató érzés, hogy kötelességemet teljesítettem, hogy I becsületesen megtettem, a mi csekély erőmtől kitelt.! De azért egy successusért még elbizakodva nem szabad lenni. Nem szabad, hogy az más legyen reám nézve, mint serkentés újabb és újabb munkálkodásra!

Csakhogy mindig egyedül dolgozni egy kissé bajos, majdnem lehetetlen.

Szegény boldogult Széchényi Istvántól egy reggel azt hallottam, hogy a ki túlbecsüli erejét, az szamár, a

ki pedig erejét föl nem ismeri és föl nem használja, az gyáva! Drasztikus kifejezés, de igaz.

Végtére csak úgy gyarapszik egy nemzet, ha an nak minden egyes tagja a maga ereje szerint dolgozik s igy rója le az emberi társadalom iránti kötelességének reá eső részét. S minthogy azon munka, melybe ez őszszol akarok még belekezdeni és melyhez az előmunkálatokat már most készítem, hazánkra nézve még százszorta nagyobb és fontosabb, mint aminő .volt a befejezett orsz.’ kiállítás, szükséges, hogy körülnézzem barátaim és jóakaróim (bár vajmi gyéren vannak) sorát és azon kérdést, illetőleg a közjóiét, e' szegény agyon-par- liamentizált nemzetünk nevében azon kérést intézzem hozzájuk: akartok-e velem jönni, segíteni e szegény ország számtalan bajainak orvoslásán? Hiszen mi mindnyájan édes hazánk gyermekei vagyunk és ha rajta segítünk, magunkon is segítünk.

Csakhogy azt ne képzelje senki, hogy puszta szóval, szép frázissal lehessen egy országot megmenteni. Munkálkodni és áldozni kell ott, nem pedig beszélni. A beszédhez — nem mondom, hogy nem értek, de ehez nincsen kedvem, ahoz csak a kényszerűség vezet! De dolgozni és áldozni igenis tudok és fogok mindig tudni annyit, amennyit elbírok és néha talán még többet is annál.

A szép frázis ölte meg hazánkat és megvallom őszintén, amikor egy ilyen frazőrrel találkozom, megszáll a bizalmatlanság. Azt hiszem mindjárt: meg akar csalni.

Senki oly nagy bolondja nem volt a „nagy hazafiaknak“, mint én. Valamennyi 861-iki, 65-iki, G8-iki országgyűlési hazafias szónoklatokat dagadó kebellel hallgattam végig, minden szavukat szinaranynak vettem! Csupa hazafiság, önzetlenség. Csupa Cato! Quelles illusions, et quelles desillusions 1 A java, mert volt köztük egy pár, a ki csakugyan úgy gondolt is, ahogy szólott, mint pl. Dessewffy Emil, Kazinczy Gábor, Deák Ferencz,

a java — mondom — elhullott és maradtak a

............

..................................stb.

Szegény hazám 1

Gondolj vissza édes Gyulám azon napokra, miket szegény Széchényi István mellett töltöttünk kint, Döb- lingben. Emlékezzél intő szavaira és ne hagyd el magad, ne hagyd nemzetedet! Végtére gyermekkori barátok, közel rokonok, tanulótársak, utazótársak valáuk együtt 1 Kihez szóljak most egy uagy, hazafias munka megkezdése előestéjén, ha nem Hozzád!

Nemzetünk -— bármennyire hangoztassa is egy pár „nagy hazafi“ a demokrácia legszélesebb értelemben felfogott elveit — arisztokratikus érzelmű nemzet. A szerep kiosztásánál a magyar arisztokráciának jutott a legnemesebb vezérszerep. Es bár sajnos, — az ifjabb nemzedék nagyon is elfajzott, eltörpült, elnémetesedett és elfrancziásodott, úgy mégis mindennek daczára, ha látja a nagy tömeg, hogy valamelyikünk igaz magyar szellemben indulva, egy becsületes országos, közhasznú munka teljesítésében fáradozik, azt készek azonnal támogatni a legőszintébben és — a mi fő — önzetlenül!

Hidd el, nemzetünk zöme roppant sok józan ósz- szel, ítélettel és emberismerettel bir. Nincs az a vizsgáló biró, a ki oly hamar felismerné a swindlert, mint a mi legegyszerűbb — iparosaink. Ellenben az őszinte hazafias érzületből eredő igaz szív — reájuk döntő hatással bir. Nemes faja ez nemzetünknek és mint ilyen, kész minden nemes és jóért hevülni és azt minden tőle kitelhető módon pártolni.

Nem akarom soraimat túlságos hosszúra nyújtani. Megunhatnád. Pedig az unalom és nevetségesség a két legveszedelmesebb ellenségünk. Röviden kimondom, hogy én kereskedelmünk és iparunk, nemkülönben gazdászati viszonyaink teljes és gyökeres átalakításának eszméjén dolgozom és eziránt egy rendszeres tervezetet fogok az őszre előterjeszteni.

Tudom, hogy nagy, óriási a vállalat, de hát én úgy tartom, ha akad egy pár becsületes hazafi, akkor, de csakis akkor megmérkőzhetünk vele. És ha az eredmény nem is leend talán azonnal észlelhető, úgy áldani fog u késő utókor, mert többet tettünk száz parliament- aél, mert megmentettük a hazát saját maga elől, saját magának. Megóvtuk a végenyészettől! Megmentendjük vagyoni bukásának elhárítása által nemzeti jellegét és megvetettük ezáltal későbbi időkre függetlenségi alapját.

Ez feladatunk. In plus, in moins!

De ehoz névleges és tényleges segélyre van szükségem, másokra — pro prima intrada — nem gondolhatok, mint gyermekkori bajtársaimra.

Ott álltok Ti, még mindketten intakt, tisztán és becsületesen. Én régi elveimhez hű maradva méltó vagyok hozzátok, úgy, mint Ti ketten hozzám! A mit Károlyi Gyula, Széchényi Béla és Zichy Jenő igazán akarnak, a hol minden tettüket és szavukat semmi más nein fogja vezényelni, mint az igaz és önzetlen hazafiai io’vekezet. azt az orszán fölkarolja és azt — habár küzdve

— (hiszen küzdelem csak az igaz élet és nem is szép a győzelem küzdelem nélkül) győzelemre vezetendi.

Ez meggyőződésem.

Olvasd el kétszer is e levelemet és aztán felelj igaz, őszinte barátodnak.

Zichy Jenő.

U. i. Ha megmondtad és megígérted nekem, hogy tétlenségedből kibontakozva hozzám akarsz csatlakozni, akkor a tervezet részleteit egész terjedelemben közlen- dem veled. Széchényi Bélát — úgy tudom — októberre várják vissza. Addig tedd el ezt a levelet és közöld vele.

, Beája okvetlen számítok. Gróf Széchényi István fiának ily országos mozgalomból, a hol állami létünk és fön- maradásunk forog szóban, nem szabad kimaradnia. Én most 10 napr.i családom körébe utazom lseidbe stb.

Tan ügy.

— Az ungvári kir. kath. fogyni nasiu inban a nyilvános tanulók szabályszerű föl vétele augusztus hó 29. 30. és 31-én délelőtt 8—12-ig és délután 2—4-ig történik.

Az iskolai év szeptember 1-én kezdődik.

A gymnasium első osztályába csak oly tanuló léphet, ki a 9 évet betöltötte s 12 évnél nem idősebb, mely körülmény keresztlevél, illetőleg hiteles születési bizonyítvány alapján igazolandó. Ismereteinek mértékére nézve megkíván tátik, bogy a népiskola negyedik osztályának tananyagában kellő jártassággal bírjon; ezen ismereteit mindenik kivétel nélkül,

| külön fölvételi vizsgálattal igazolja.

Ungvár, 1879. augusztus 23.

Szieber Ede

főgymn. igazgató.

— Az ungvári rom. kath. főelemi fitano- dában az 1879—80. tánévre a beiratások, valamint a fölvételi, pót- es javító vizsgálatok szeptember hó 1. 2.

. és 3-án tartatnak, az előadások pedig szeptember 5-én a Szentlélek segítségül hívása mellett kezdődnek meg.

Az igazgatóság.

— Az ungvári ref. elemi iskolában a beiratások f. évi szeptember 1-én kezdődnek s tartanak 8-ig. Keretnek a t. szülők, hogy gyermekeiket a kiirt napokon írassák be, mert azontúl csak orvosi bizonylat elő- mutatása mellett vétetnek föl.

Kelt Ungvárit, 1879. aug. 23.

L a ky József

ref. elemi tanító.

— A budapesti kir. tudomány-egyetemből- A vallás- és közoktatási miniszter junius 28-án kelt rendeletével módosított behatási szabályok értelmében az egyetemi beiratások az 1879—80. tanév első felében már a következő rendben fognak történni: 1. A rendes beiratás a tudomány-egyetemben mind a 4 karánál az I. télévben, szeptember 1-én kezdődik s bezárólag 12-ig tart. 2. Az utólagos beiratás szeptember 12-től 15-ig kari, illetőleg dékáni, szeptember 15-től bezárólag 23-ig pedig tanáesi, illetőleg rektori engedélylyel történhetik. A kedvezményes beiratás engedélyezése iránti folyamodványok az illető karnál nyújtandók be, a mulasztás kellő igazolása mellett. 3. A fenti határidő elteltével netán előfordulható rendkívüli esetekben a beiratás utólagos engedélyezése a vallás- és közokt. m. k. minisztériumnak tartatott fenn. 4. Kivétel csak a tényleges katonai szolgálatban levőkre tétetik, kikre nézve kellő igazolás mellett az utólagos beiratás kedvezménye október 5-ig terjesztetik ki. 5. A quaestorában történt beiratás után tartozik a hallgató az illető tanárnál 3 nap alatt jelentkezni, akár a múlt, akár a kedvezményi időben történt is behatása. A szülésznői tanfolyamra a beiratások szintén szeptember 1-éu kezdődnek.

»/

(0 Felsege a király) szüleié.-enek évforduló napján aug. 18-án mindkét szertartású katholikus templomokban ünnepélyes istenitisztelet tartatott, melyen az állami, törvényhatósági és városi tisztviselők, a közös hadsereg és a honvédség tisztjei is jelen voltak; a templomok elé kivezényelt legénység egy-egy százada i díszlövéseket adott. Pásztélyi Kovács János ur munkács-e.-m. püspök ez ünnepélyes napon díszebédet adott; a szives háziúr vendégszerető asztalához az összes hivatalok s állami intézetek főnökei s a közös hadsereg | és honvédség tisztikarának néhány tagja voltak hivatalosak. Ebéd alatt a háziúr poharat emelt ő Felsége a