Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1878-03-10 / 10. szám

figyelembe Teendőnek tartjuk, úgy az nem a minisz­terelnök urnák, hanem az ezen intézkedésekkel meg- biaott igazságügyminiszternek adandó ki s ennél­fogva egy módositványnyal vagyok bátor a t. ház elé járulni, kérvén annak elfogadását. (Helyeslés.),A módositvány igy hangzik: Módositvány Ungmegye közönségének a képviselőház kérvényi bizottsága által beterjesztett kérvénye tárgyában: „Az 1875. évi XXXVI. t. c. 4. §~a utolsó bekezdésében rendelt in­tézkedésnél leendő felhasználás végett kiadatik az igazságügyministernek.“ Beadják : Bernáth Dezső, Mocsáry Géza, Kende Péter, Tomesányi László. Mocsáry Geyza: Tisztelt képviselőház ! Min­denekelőtt ki kell jelentenem, hogy sem Ungmegye bizottsága, sem pedig mi a megye képviselői nem óhajtjuk azt feltétlenül, miként Ung-megye csak úgy és azon esetben látassék el törvényszékkel, hogy a jelenleg egyesitett.Ung- Bereg- és Ugocsa-megyék be­regszászi törvényszéke helyeztessék Ungvárra, nem óhajtjuk pedig ezt azért, mert Bereg és Ugocsa egye­sült megyéknek lehetnek jogos, és könnyen indo­kolható igényeik egy külön törvényszékhez, mi pedig annyira tisztelői vagyunk az igazságnak, hogy má­soknak jogos igényeit még a mi előnyünkkel sem szándékozunk megzavarni. A megyei felirat egyedül azt hangsúlyozza, és mi is annak kívánunk érvényt szerezni, hogy Ung­megye politikai székhelye Ungvár egy külön törvény­székkel látassék el; szemben azon törvényekkel köny- nyen felvethetni ezen kérdést, hogy ezen kívánságunk, ha a beregszászi székhely megmaradt, elég nem tehető, mert hiszen mind két hely nem látható el törvény­székkel, mert akkor a törvényszékek száma egygyel szaporit atnék ; ezen kérdés felvethető ugyan mert hiszen egy törekvésnek sok mindenféle akadályt lehet útjába állítani, de jogosan, s megállhatóan azon ellen vetés nem tehető, mert az 1875. évi 36-ik t. c. 1. §-a azt mondja, az első fokú kir. törvényszékeknek megállapított száma 64-re leszállítható vagy is más szavakkal ezen törvény meghatározza a minimális törvényszéki számot, de ez nem zárja ki annak lehe­tőségét, hogy 64 en felül több törvényszék ne létezzék, vagy is nincs megkötve a kormánynak abban a keze, hogy a 3 évi tapasztalásból merített tanúság, és ada­tok alapján a végleges törvényszéki székhelyek meg­állapítása iránt beterjesztendő törvényjavaslatban 64 székhelynél több fel nem vétethető. Ezt szükségesnek láttam azért előrebocsájtani, nehogy bereghi szomszédaink céljaik kivitelénél ben nünk veszélyes versenytársat lássanak, s minket jogos aspiratioinkba félreértett érdekeik veszélyeztetése miatt akadályozzanak. Bernáth Dezső képviselő társam mődositványun- kat ugyan már kellően indokolta; de én azt szük­ségesnek látom statistikailag még bővebben támo­gatni. — Az „Ung“ tárcája. A nőiességről. H. Ha a világtörténelem ama nehány kiválóbb női alakját — kinek férfias irányú működése bármily nemesebb tekintetben — babért aratott, összehason­lítjuk azon milliókra menő nők számával, kiknek ha sonló törekvései nyomtalanul vesztek el a feledés kö­rében , \ — az eredmény minden esetre igen szo­morú lesz. Vannak továbbá nők, kiket nem exentrikus tö­rekvés, hanem velük született természetük, avagy té­vesztett neveltetési irányuk idomit férfiasakká; — s az ilyenek kétszeresen sajnálatra méltók. Gyakran lá­tunk bevégzett szépségű nőt, kire a természet gazda­gon pazarolta bájait, szépsége elragad; de ha a bájak férfias modort takarnak, a rajongásnak, az illusió- nak vége; szépségét csodáljuk ugyan, heYülni azonban nem tudunk érte. Beismerjük, hogy szép alak, de nem nő. Virág, illat nélkül, mit csodálni lehet, de él­vezni nem. De szerintem nőiességétől a nőt nemcsak ferde nevelés vagy férfias törekvések, hanem a művészetek nagy részének s igy többek között az irodalomnak tényleges komoly törekvésű gyakorlása is képes meg­fosztani. Én legalább az „iró" és „nő" fogalmát összhang­zásba hozni nem tudom; már csak azért sem, mivel tiszta világnézet s beható emberismeret nélkül iró senki sein lehet; hogy pedig e két főkelléket valaki megszerezze, le kell bocsátkoznia az élet felszinétő1 *pnak legalsóbb rétegéig, hova a nő gyöngéd kedélyé­A midőn szerencsés voltam e tárgyban 1875. év September havában interpellálni, már akkor a kor mány hivatalos adataival kimutattam, hogy az ung­vári törvényszék feloszlatása indokolatlan és elhamar­kodott volt; ekkor az igazságügyi minister urnák adott a tisztelt ház igazat; most az idő, a 21/» évi tapasztalás és az ezen alapuló, és cáfolatot nem tűrő statistikai adatok nékem fognak igazat adni; s mert hiszem s feltenni akarom, hogy a tisztelt többség akkor, mikor nem kabinetkérdésről van szó, az igazság elöl nem szokott elzárkózni, hinnem kell azt is, hogy ez úttal a tisztelt többség is nékem igazat fog adni. De szóljanak a minden ékesszólást felülmúló 8 leginkább meggyőző statistikai adatok. A bereg­szászi kir. törvényszéknek 1876. és 1877. évi ügy forgalma ezen adatokat tünteti fel: 1876. évben az Ung, Bereg és Ugocsa vármegyéknek egyesitett tör­vényszékénél beadatott 7900 db. váltó és csőd ügy; 7026 db. rendes per, 5246 db. úrbéri és vegyes; ebből esett Ung-megyére 5357 db. váltó és úrbéri vagy is 68 % ; 4473 db. rendes per vagy is 64 % 3252 úrbéri és vegyes vagyis 63 %; beadatott 6993. bűn­ügyi db., esett ebből Ung megyére 3587 vagy is 52 %j 1877. évben beadatott 6818 váltó és csőd; esett Ung megyére 4789 db. vagy is 70 %, 9259 db. rendes perből esett 5376 vagy is 58% úrbéri és vegyes 6243 db. esett ebből Ung-megyére 3958 db, vagy is 65%; bűnügyi 5473 dbból esett 2586 db. vagy is 51%; az 1876 évi egész forgalom tett 28385 dbot ebből esett átlag Ung-megyére 17132 db. vagy is 61 %, ekként az egész forgalomból esett Ung-megyére majd 7a rész akkor a mikor Bereg- és Ugocsa- megyék csak 73 részben vannak képviselve. Ha már most azt vesszük, hogy Bereg- és Ugo­csa-megyék mintegy 25 Q]mértfölddel nagyobbak mint Ung-megye, mintegy 40000 lélekkel többet számlál nak Ung-megyénél, s mind amellett a forgalmi ki­mutatásban csak 7» résszé! vannak képviselve, úgy beigazolva látom azon feltevést a melyből kiindultam t. i. azt, hogy a mi jogaink teljesen jogosúltak. Hiszem s nem is kétlem, hogy sikerült állítá­som valódisága felül a tisztelt házat begyőzni; de erre igen sokan azt mondhatnák ez mind szép és igaz is, de fájdalom itt is, mint sok más szép, és igaz dől goknál előállhat a financiális non posBumus. Ezen feltolulható, s minden esetre számbavchetö nehézséget is igyekezni fogok könnyen eloszlatni, a beregszászi törvényszék áll jelenleg 1 elnök, 9 bíró, 5 jegyző, 2 joggyakornok, 1 irodaigazgató, 2 iroda- tiszt, 16 írnok s dijnokből s 3 ügyészből, ba már most tekintettel az ügyforgalom nagyságára azon létszámot csak megfelezzük, 8 Ungvárra helyezzünk 5 birót, 3 jegyzőt, 1 irodatisztet, 1 joggyakornokot 8 írnok s dijnokot s 1 ügyészt, akkor kell még 1 elnök, 1 irodaigazgató s 1 ügyész ez tenne 5400 frt többlet kiadást; de ha vesszük, hogy az által az ungvári já- rásbiróság telekkönyvi osztályánál 1 albiró feleslegessé válland az teszen 1200 frt megtakarítást; s ha vesz- szűk azt, hogy a bűnügyekben a tanuk részére mos: legalább 3000 frtnál több adatik ki mint azelőtt az egész megtakarítás tenne 4200 frtot, s igy a kor mánynak valósággal csak 1200 frtal kellene többet áldozni, ez pedig szerintem nem pénz akkor, mikor az igazságszolgáltatás megjavításáról, egy nagyobb város s egy közép nagyságú megye jólétéről van szó, azt hiszem, hogy ily esetben a megtakirás nem vezetne az anyagiság javítására, de ellenkezőleg megkárosítására; ajánlom a módositványt ezek alapján elfogadásra, s kérem legyenek már egyszer igaz­ságosak. — A képviselő ház a kérvényi bizottság javaslatát fogadta el. Erős reményünk van, hogy már az eddigi ada­tok is a törvényszék szervezésének jogosultságát két­ségtelenné tevén, annak idejében a magas kormány a megye jogosult kérelmét az igazságszolgáltatás elő­nyére, figyelemre fogja méltatni. As agarász-egylet bálja. (Mártius 2.) A ki talán már hinni kezdé, hogy a mai válsá­gos idők nyomása alatt, a régi jókedv kihalóban vau, az csalódott. E megyének életvidám és mulatni szerető szelleme nem halt ki, csak szunnyadott, melyet igazolt e farsangon az oly kedélyes nőegyleti bál s az aga- rász-egylet bálja, melyet — hogy svihákos kifejezés­sel éljek — meg fognak emlegetni hetedhét várme­gyében. Fényesen sikerült, még Lányi Gyula is irt hozzá egy nótát, el is hegedülte legényeivel; jó volt, szép volt... Csak a cime ellen van egy kis kifogásom, mivel ő ezt az agarászati egylet emlékére készítettel Ki hagyta pedig a diszes kiállítású hangjegy címlapján ezt hogy: csárdás az agarászati bál em­lékére ! 11 Kilencet ütött az óra... Fölharsant a zene s kezdetét vette a hál. Midőn beléptem, úgy éreztem magam, mint a festő megra­gadó és lélekemelő bájképe előtt, ez vásznára akarja másolni a teremtés remekét, én az agarász-egyleti-bál memorandumának megírására vállaikoztam. Tehát benn vagyok a táncteremben, bent a faiak csinos sport-jel­vényekkel, a karzat zöld mohával volt diszitve, szóval a sok csillárral bevilágított terem külső berendezése csínt és jó Ízlést tanúsítottak. Bernáth Dezsőné úrnő vitte a Lady patronesse szerepét emelve kedves­ségével a fényt, a rendezőség egy csinos kamélia cso­korral tisztelte meg, beléptemkor egy szükebb körű női társaság körében volt; itt egy nyúlánk hölgy igaz- gattatja fejékét... ott egy barna hölgy néz epedőn mosolyogva táncosára... amott két barátnő dicséri a velük társalgó harmadikat; mily üde vagy, mily jól áll néked ez a rózsa, piros szalag, páncélderék ....... nek feláldozása nélkül nem bocsátkozhatik, s ha le­ereszkedett, megszűnt nő lenni; ha lenem ereszkedik, nem lehet élvezhető, jogosult iró. Tehát vagy nő, vagy iró; de e két fogalom valódi értelemben együtt meg nem fér. Erre nézve Ásza lay igen találóan jegyzi meg: hogy ha nők ülnek a pegazusra, jobbára úgy ülnek azon, mint más paripán, t. i. egyoldalulag. Az emberiség millióival én is őszintén viszhan- goztatom a haladó korszellem jelszavát, mely a nők emancipálását követeli, de csakis azon határozott fel­tevés mellett, hogy ezen emancipálás a nők eredeti hivatásának rovására ne történjék. Bővítsük a nő működési és hatáskörét az átalá- nos haladási viszonyokhoz képest, hanem a női hiva­tás határainak szigorú szem előtt tartásával; vagyis csak annyiban, a mennyiben ezt a nőnek saját csa­ládi és társadalmi kötelmei s nőiessége megengedik; mert a mint a nő x-ealis előnyökért családi tűzhelyé- j nek kormányzatát elfogja hanyagolni, vagy mi több azt idegen kezekre bizza, a családi boldogságnak s következőleg a társadalmi rendnek ^feltétlenül fel kell bomlania. Szóval, a realistikus haladásnak csak odáig sza­bad terjednie, a hol a szellem országa kezdődik; mert ha azon tulment, elbukott mindaketíő. A realismus úgy viszonylik az idealismushoz, mint a test u lélekhez; s igy, a mily elvitázhatlan igazság az, hogy lélek nélkül test nem létezhet, ép oly bizonyos, hogy ha anyagi érdekeinknek a szellemet teljesen feláldozzuk, társadalmunk nehány évtized alatt romokban tanyázó baglyok lakhelyévé lesz. Törekedjünk mi férfiak a haladás óriási hegyének beláthatlan csúcsa felé, de a körülünk viruló gyönge növényzetet, a nőnemet ne kívánjuk magunkkal so­dorni, szem előtt tartván mindig, hogy ha nem lesz egy bokor, nem lesz egy virág, mely nehéz utunkon szelíd árnyával s bűvös illatávul üdülést adjon, úgy a forró nap sugaraitól eltikkadva, a pálya felén elveszünk. őrizzék meg a nők nőiességüket és gyöngéd ke­délyüket, melyet szebb és drágább kincsért fel úgysem cserélhetnek s jegyezzék meg, hogy a mily élvezhetlen és visszatetsző a nőies férfi, ép oly visszatetsző és él­vezhetlen a férfi-nő mert semmi olyas, a mi a ter­mészet által kijelölt irányától eltér, hasznos, szép és kellemes nem lehet. Egyébiránt a nő eredeti hivatása oly magasztos, s mű köre oly kiterjedt, hogy ha annak bármely nő teljes előszeretettel s odaadással meg akar felelni, más irányú működésre ideje alig marad. Maradjon a nő továbbra is az, aminek tülajdon- kép lennie kell, legyen az élet szellemi része, küzdel­meink őrangyala, nyugodt óráink költészete! Fokozzák a nők a rendelkezésükre álló varázs­hatalommal a férfi munkaerejét és önérzetéi, s akkor nem lesznek oda utalva, hogy azzal tényleges versenyre keljenek oly küzdtéren, hol bármily körülmények kö­zött veszteniük kell. Szóval a költő szavaival élve; legyen a nő tiszta mint a csillag, szende mint a virág, s kedves mint a dal! Ily nő lábainál kéjjel hal meg a serdülő ifjú, a nyomorult koldus megvetőleg mosolyog a bíborra, s a világdöntő fejedelem undorral dobja le fejéről a koro­nát, hogy szelíd kedvesének hamvas kis keze zilált fürtjein végig simuljon. (Vége.) I-i. I—n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom