Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1878-03-10 / 10. szám
Oh hölgyeim, ti nem gondoltok rá, hogy ezt mások látják, hallják s szép szemeitek hamiskás mosolygásából igyekeznek ellesni talán még gondolataitokat is..... Táncra fel, kezdődik a négyes, a rendező buzgólkodik, figyel minden legkisebb mozzanatra, végre összegyűjti a vidám, mosolygó arcú lányok, ragyogó szemű menyecskék, a az élet gondjaiból kivetkezett férjek és férjjelöltekből a négyes-koszorút. (Koszorúba fűztem az urakat is, hisz ott hol annyi sok a rózsa...) Épen a négyes végét járták, a jobbra-balra, össze-vissza tánc megkonfundált, s nem bírtam összenézni a közönséget, a táncosnőket s a mamákat, de kisegített bajomból X. barátom, ki segített a névsort összeállítani (lelke rajta ha hibás a névsor) én sokért nem adnám, ha úgy végig eltudnám sorolni őket. Itt voltak: Bernáthné Patay Mariska , Bernáth Margitkával, gróf Sztáray Yictorné, Sárika leányával, gróf Sztáray Ferdinándné, Margit és Mariska leányaival, gróf Török Hermin, báró Fischer Gusztávné, Dobránszky Etelka, Péchy Melánia és Erzsébettel, báró Yécsey Lajosné és Gyuláné, leánya Etelkával és Malonyay Rózával, í erenczyné báró Vay Hedvig, Ibrányiné báró Vay Lizinka, Deézsyné Ferenczy Anna, Pilissyné Bernáth Sára, leánya Eugéniával, Gergelyiné Szirmay Blanka, leánya Margittal, Dombayné Nyomárkay Mathild, leánya Ilonkával és Geőcze Erzsikével, Brzezányi századosné, Beké- nyiné Both Mária, leánya Mariskával, Pólányi Istvánná, leánya Erzsikével, (ki ez alkalommal először jelent meg nyilvános táncmulatságban), Orosz Mihályné és leánya Erzsiké, Tomcsányiné Csuha Anna, Bánóczy Ferencné, leányával Jolánnal, (először lépett fel nyilvános bálban) Csonkáné Gergely Etelka, Thuránszkyné Balogh Gabriella, Felföldy Ödönné, Oroszné Markos Mariska, Buday Lázárné, Nehrebeczkyné Krusovits Natalia, gróf Fesztetits Lujza, Szomrákyné Veresmarthy Aranka, Fekésházyné Köröskényi Katalin, Füzesséry Irénnel, Rothné London Lujza, Hlavathy Jánosné, leánya Erzsiké és Sztahurszky Paulával, Vágásyné Horváth Mariska, Mijóné Tatay Etelka, Mijó Paulával, fiatalság is jött a szomszéd megyékből, Szabolcsból Nozdroviczky Kázmér és Gyuri, Járrny Miklós s a fiatal Gencsy; — Zemplénből Bernáth Győző, Nyomárkay Kázmér, Geőce Berti és Malonyay Gyula. Itt voltak még Orosz Sándor, báró Fischer Gusztáv és Ferenczy Emil Szabolcsból Nemes Zoltán, és többen. Következett a szünóra. Szünóra volt a neve, mert pihentek a táncosnők, de a vig szellem és kedélyesség uj élvet nyújtott. S igazán, a ragyogó jókedv s a szívélyes barátság által összefűzött nagy családnak tűnt fel az étterem asztalainál helyet foglalt vendégek Bokasága. Sürögtck a tálak, folyt a bor, pattogott az éle. a ki nem étkezett udvarolt, a ki ezt sem tette, a fal mellé támaszkodva nézett egy-egy szép kis leányra. Következett a füzértánc, koronája a bálnak, tartott soká, igen soká, s én csaknem félve tekintettem zsebórámra, melynek mutatója érzéketlenül sietett a reggelt jelezni. Csárdás világos viradatig ...........ki is viradt már, de azért a hegedű sirt-rít, s a társaság szétoszlott világos reggel. Majd elfeledtem megemlékezni a karzötbeliekről, voltak ott is sokan a szépek közül. Azt, hogy a bál kedélyesség tekintetében miiy fényesen sikerült, fölösleges is jeleznem, a hol oly sok szép hölgy jelenléte emeli a bál fényét, s annyi vidám fiatal ember teszi a szépet, ott a bál sikere biztosítva van. Ki kell emelnem a rendezők közül különösen Deézsy Ferenc és Ibrányi László urakat, kik a bál rendezése körül fáradságot nem ismerve, igen nagy tevékenységet fejtettek ki; fáradtak, büzgólkodfak; munkálkodott a többi rendező is; egy kicsikét el volt hibázva a báli meghívók címezése, a püspököt megte- kintetesezték, egy barátomnak a feleségét hívták meg, volt olyan a kit meg se hívtak, de mindezek minden egyes bál rendezésénél előfordulhatnak, s a szegény rendező nem lehet száz kéz és száz szem, szegény Lojzi barátunknak ezért elég ürmöt vegyítettek is poharába, nem is fogja ő többé a báli meghívók szét- küldöztetését magára vállalni, mig olyan istentelen nebuló cimezgetője lesz, mint a mostani, kit ha derekasan összeszidott — megérdemelte. És ezzel a farsang nálunk be lett fejezve. Most pedig következik hamut hinteni szakálunkra, vagy ha fiatalságunk mozgósittatnék, a tánc mind halálig!!! Azután a bátorságtól függ: hogy Bosznia-e? vagy Petersburg lesz az uj tánc cime, egyébként Gyula meg Géza ezt is felteszik kottára, és el is játszák úgy mint a Fatinicát vagy Angottot 111 inkább ők mint egy muszka prímás lü X. X. Felhívás. Az ungi közművelődési társulat f. hó 17-éu vasárnap délutáni félötkor pontban felolvasást rendez a megyeház nagytermében, melyre a t. c. közönséget tisztelettel meghívja. Tárgya: „A költészeti olvasmányok jellemképző hatása". Felolvasó Zoltsák János főgymn. r. tanár s társulati tag. Ungvárott, március 7. 1878. A társulat nevében: Barna Aliliííly. szaktitkár Újdonságok. (Fényes esküvő) volt múlt kedden a róm. cath. templomban. Mocsáry Béla iparbanki főkönyvvivő tartotta esküvőjét az ungvári körökben kedvesen ismert Pólányi Arankával. Az esküvőn mint násznép szerepeltek: Nászasszony volt Böszörményi Jözsefné, násznagy Buday Miklós; kuszoruleányok : Kovássy Martha (Sajó gymn. tanár sógornője) és Pólányi Erzsiké; a vőfélyi tisztet végezték Dobos Kálmán és Wolf Károly. Az esküvőt fényes lakoma követte a menyasszony szülőinél, melyen a család rokonai és barátai közül vagy ötvenen vettek részt; a kedélyes mulatság reggeli 3 óráig tartott. Boldogságot kivánunk a fiatal párnak. — (Ungmegyei naptár) második évfolyama 1879. évre Jovanovics János szerkesztése mellett fog ez évben idejekorán megjelenni, mely megyénkre vonatkozó több érdekes népismereti, geographiai és sta- tistikai adatokat fog tartalmazni. Lapunk mai tárcájában megjelent közlemény mutatvány a naptár szép- irodalmi részéből. (Az ungvári dalegylet) f. évi febr. 23-án 11.660 sz. alatti rendelettel a nagyméltóságu pénziigy- ministeriumtól engedélyt nyert, hogy saját szerzeményű, még alig használt öt oktávás Schiedmayer által Budapesten készített phisharmoniumát kisorsolhassa, illetőleg mártius 2-án 500 darab 50 krajcáros sors jegyet e végből forgalomba tehessen. A húzás junius elsején politikai biztos jelenlétében a „Korona" vendéglő termében fog történni s hogy a t. c. közönség a számok teljéről meggyőződjék, nyerő az utoljára maradt szám lesz; felhívjuk a t. c. közönség figyelmét, hogy kik e becses hangszerre szóló sors jegygyei bírni óhajtanak, a dalegyiet pénztárnokához tek. Laudon Sándor úrhoz fordulni szíveskedjenek. (Remmert Mártha k. a. hangversenye) Csütörtökön mártius 7-én tartatott meg a „Korona“ vendéglő termében. A teremben a legdíszesebb közönség foglalt helyet kik a művésznő múlt évi játékára igen kedvesen emlékeztek vissza. Remmert Mártha kisasszonyt midőn a zongorához lépett, tapssal üdvözölték. Schumann „Etudes Symphoniques“-jet Liszt „Consolation* és „Rhapsolica"-ját valódi művészettel adta elő, átértve, átérezve e műveket, s a technika nagy könnyedségével győzte ie a nehézségeket. A »Chopiro« féle műveket, Schubert-Liszt „Erkönig“-jét Roff és Rubenstein „Waise“-jait szintén szépen és a műveknek megfelelő szellemben játszá, miután a művésznőben együtt van ábránd és hév, női gyöngédség és férfias erő A művésznő a pénteki vonattal Szatmárra utazott. (A szigeti ügyvédi kamara) március 3-án tartotta tisztújító gyűlését 53 kamara tag részvéte mellett. A választás eredménye következő: Elnöklett Jakab Péter, alelnök Kricsfalusi Vilmos, titkár Szabó Aurél, ügyész Szabó János, pénztárnok dr. Mihály János. Választmányi tagokká: Breznay Pál, Grázler Li- pót, Todorovics Zachár, Deák György, Markos István, Berghoffer Vilmos, Kovácsi Ákos, Mandics József választattak meg. Póttagok lettek Czipele Zsigmond, Mihály Péter, Tímár Pál. Csépes N. (Március tizenötödikét,) nemzeti történelmünk elfeledhetlen emlékű napját, az idén úgy a fővárosban mint a vidéken, kiváló ünnepélyességgel készülnek megülni a hazafiak. Három évtized választ már el 1848. március 15-ének emlékezetes eseményeitől. Illő lesz hát megemlékezni e napról, melyen a nemzeti önérzet oly hatalmasan jelentkezett s melyen a hazafiui lelkesedés oly nagy fontosságú^ tényekben nyert kifejezést. (Uj találmány) Az ungvári kincstári uradalom zugótelepi (fluder) gőzfürész művezetője Keszler Mór egy oly gépet talált fel, melyben a legnagyobb fokú hő fejleszthető az általa eddig titokban tartott tüzelő anyag alkalmazásával. A gépezetből egy henger alakú cső vezettetik, s ezen át hatol ki a hő. Azon irányban a melyben a kisugárzás történik közlekedni nem lehet, mert minden a hősugarak vonalába eső tárgy meggyül. Használható e szerkezet tábori főzésnél is mivel több bármily nagyságú edényben 15 perc alatt egyszerre nagyobb mennyiségű has megfőzhető. E találmány különösen a hadászat terén fog kitűnő szolgálatot tenni, megnagyobbított szerkezetével. Ezen gép polgári és katonai szakbizottság által meg lön vizsgálva, s a mint értesülünk ezen uj találmány e napokban lesz a honvédelmi ministreriumnál Budapesten nagyobb kísérlet tárgyává téve. Egyúttal felkérettünk még a következő helyreigazító sorok közzétételére. A „Közvélemény“ és a »Nemzeti hirlap« ezen találmányról említést téve, a találmányt kis gépecs- kének nevezik, holott az úgy nagysága, valamint sok részből álló szerkezeteinél fogva, gépecskének egyáltalán nem nevezhető. Ugyanott az is áll, hogy „a gé- pecske feltalálója egy Keszler nevű homonnai születésű volt rézműves“ alább pedig hogy „a föltaláló Írni és olvasni alig tud“ Keszler nem homonnai hanem ungmegyebeli nagybereznai születésű, s csak atyja rézműves, ő maga a technikai tanulmányokat végezte s 1868. évben tette le a technikai szigorlatot Budapesten, miből önként következtető, hogy a műveltség Bókkal magasabb fokán áll, minthogy róla azt lehetne állítani, hogy Írni és olvasni alig tud. (Beküldetett.) Egy jeles magyar iró szavai: „Csak úgy mulathatni igazán s a mulatságon csak akkor van áldás, ha emberében ott van a felebaráti szeretet". Hogy az ungmegyei nőegylet által e farsang folyamán rendezett fényes tánceslély az iró említett szavainak megfelelt, bizonyítja az, miszerint a dús jövedelemből a többi között az ungvári irgalmas nővérek nőueveldéjének felsegélésére is juttatott 30 o. é. irtot, mely nagy jótéteményért az irgalmas nővérek megbízásából s nevében van szerencsém ezennel a legforóbb hálaérzelmet kifejezni. Ezzel kapcsolatban el nem mulaszthatom megemlíteni azt is, hogy ugyanazon nőnevelde növendékeinek utolsó farsang hétfőjén igen kellemes s emlékezetükben bizonyára még soká kedvesen felmerülő délutánjok volt. — 2 óra után összegyűltek az intézet legnagyobb termében, azután az érzésteJjes zongorajátékáról általánosan ismert Szta- burszky Paula k. a. által ügyesen talp alá játszott ütemekre elkezdett táncolni, ebbe belefáradva játszottak majd ismét táncoltak, uzsonnáztak, daloltak stb. V27-ig- Általános jókedv s a nevelőnők iránti hálás ragaszkodás és szeretet volt olvasható a kipirult arcokról s szemekből. — A ki láthatta, minő ügyesség s tapintatosság, mennyi szeretet s gyöngédséggel jártak el az irgalmas nővérek növendékeik mulatságának rendezésében, az, — ha eddig nem volt alkalma, — most bizonyára meggyőződhetett, hogy az irgalmas nővérek nemcsak vallásos, hanem e mellett a müveit társaságban is kedvesen hasznavehető honleányokat nevelnek. Kívánjuk adjon a Mindenható áldást s Ung- megye lelkes közönsége a mélyen tisztelt nőegylet példájára érdekességet s részvétet üdvös működésükhöz! B. J. Irodalom. (Uj könyvek.) A Franklin.TárBulat kiadásában Budapesten, újabban megjelentek: Falusi könyvtár 25-ik ésj 26-ik füzét. Egy-egy füzet 50 kr. 25. füzet: A gazda, kertész és erdész leghasznosabb barátai az állatok között. Dr. Gtoger L. W. C. hasoncimü német munkájának hetedik kiadása nyomán Írták Spotzon Pál és Ébner Sándor. 26. füzet. Gazdasági trágyaisme vagyis a trágyázás aiapelevei. A magyar gazdaközönség számára irta Dr. Nyáry Ferenc. Kis nemzeti muzeum 39—41. füzet 50 kr. Tartalma: Pestalozzi Henri k. Lénárd és Gertrud. Könyv a nép számára. Magyarította Zenderi Samu. Három kötet. A szerzó' életrajzával. Pestalozzi ezen mestermüvét, mely már majdnem minden élőnyelvre le van fordítva, mi is nagy nyereségnek mondhatjuk a magyar nép és paedagogiai i vadalomra nézve, kü- lönösen|azért, mivel a magyarító ebbeli feladatát dicséretesen megoldotta, a mi csakis is a bű Pestalozzi irodalom szoros tanulmányozása és a magyar és német nyelvek tökéletes kezelése által sikerülhetett neki. E könyvnek egy iskolai nagy népkönyvtárban sem volna szabad hiányoznia. Olcsó könyvtár 47—48. fü- set. 47. füzet: Leoni Leó. Regény. Irta Sand György. Franciából fordította Visi Imre. Fűzve 50 kr. 4s-ik füzet: Lengyel- és Oroszország. Kosciusko legendája. Irta Michelet Gyula. Franciából fordította Dr. Ge- rando Antónia Fűzve 30 kr. 49. füzet: Kölcsey Ferenc. Irta Flegler Sándor. Németből fordította ifj. Szinyey József. Fűzve 20 kr. Történelmi könyv- tár. A magyar népnek és ifjúságnak ajánlva. Cim- képpel. 40—34. füzet. Egy egy füzet 40 kr. 40. füzet. A svájci szabad köztársaság alapítása. Irta Vértesy Arnold. 42. füzet A ró'tszakállu Frigyes Császár története. Irta Vértesi Arnold. 42. füzet: A normannok. Történelmi rajz. Irta Dr. Lázár Gyula. 43. füzet: Zrínyi Miklós, a szigetvári bős életének története. Irta Sebestyén Gyula. („Uj Budapesti Napilap“) jelenik meg március 9-t<51 kezve, a független irányú lap előfizetési ára egész évre 12 írt. A fiatal irói nemzedék kiválóbb tagjai támogatják, a felelős szerkesztő ismert jeles journalistánk Pokorny Jenő lesz. („Magyar Ábránd“) jelent meg Taborszky és Parsch zenemükereskedésében az „Ereszkedik le a felhő“ s „Jaj be fényes csillag . . népdalokból zongorára szerzó: Székely Imre. A csinos kiállitáBU zenemű ára 1 frt 50 kr. Felelős szerkesztő: MilwlkovicU József,
