Ung, 1878. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1878-03-10 / 10. szám

Tizenhatodik évfolyam. 187$, 10. szánig __ _____üngváron, vasárnap, március 10.

Az Ung megjelen minden vasárnap.

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadó-hivatal *•

„Jügsr Károly örökösei“ könyvnyomdája.

Társadalmi és vegyes tartalmú lap.

Előfizetési feltételek:

egy évié 6 forint, félévre 3 forint, negyed évre 1 forint 50 ki ajczár. Egyes szám ára 12 kr.

Hirdetések

szintúgy mint előfizetések az Ung kiadó-hivatalába Ungvár, Jäger Károly örökösei könyvnyomdájába küldendők.

A.z ungvári közmivelődési társulat közlönye,

Nyilttér

soronként 20 krajcár.

Ungvár városa nagy községgé leendőátalakulásának kérdéséhez.

E kérdés ma másodízben van napirenden; a polgárság körében ismét élénk eszmecsere tárgyává lön, vájjon maradjunk-e rendezett tanácsú város, avagy alakuljunk át nagy községgé. Fontos és Ungvár város jövőjére nagy befolyással lévő kérdés ez, mely felett ennek folytán nem szabad elhamarkodva határoznunk, s meg kell minden egyes polgárnak mérlegelni azon érveket, melyek pro et contra felhozatnak. Az érvek lehetnek őszinte meggyőződés eredményei, de — lehetnek — a mint vannak is gyakran — tévedésen alapulók, egyéni érdekek sugallatából keletkezettek; azért nem tudjuk eléggé ajánlani a városi polgárok figyelmébe, hogy ezen komoly kérdést nagyon komolyan bírálják el, s a hangzatos phrazisokat s a lármát valódi értékükre szállítsák alá.

E kérdés az összességet érdekli, nyílt kérdés, melyhez bármily irányban hozzá szóllani mindenki jogosítva van; s ezen okból mi mindazok részére, kik e kérdésnél nézeteiknek s indokaiknak nyilvánosságra való hozatalát óhajtják, legyenek azok bár mily irányúak, lapunkban tért adunk, s felkérjük, hogy ja közönség érdekében s tájékozása végett e lapok hasábjain fejtsék ki nézeteiket, mert csak igy fog a kérdés kellőleg megvilágittatni.

A magunk részéről fentartjuk nézeteinknek kifejezést adni akkor, ha majd a nézetek kellőleg minden oldalról kifejtettek.

*

Ezúttal csak a következő körülményekre kell a közönség figyelmét felhívnunk.

Nagy községgé alakulás esetén Ungvár városa elveszti önkormányzati jogát oly mértékben, & mint azt eddig élvezte, mint nagyközség élvezni nem fogja, mert a legérdekesebb s legfontosabb kérdések elbírálása a szolgabiró utján kizárólag a megye alispánját fogja illetni.

A városi kiadások lényeges alácsökkenése iránt hangoztatott érvekre meg kell jegyeznünk, hogy a megtakarítás egyedül az árvaszék megszüntetése által fog előállani; mert a város köz- igazgatási ügymenete, halmazott hivatalos teendői nagy községgé alakulás esetén megcsökkenni nem fognak, mert a város hivatalos teendőiben változás előállani alig fog, s a munka annyi lesz mint eddig, a mi az eddigi személyzeti létszámot fogja igényelni.

Bár a rendőrségi felügyelet a szolgabiró hatáskörébe fog tartozni, de azzal csak senki sem ámíthatja magát, hogy a megyei rendőrség kellőleg el fogja láthatnia városi rendőri ügyeket is? ez lehetetlen, s a városban, mely terjedelme, kiterjedt lakossága, üzleti forgalma és egyéb helyzetnél fogva, hol az eddigi rendőri személyzet is kevés volt, a létszám ez évre is szaporittatott, a rendőri apparátust nagyközséggé alakulás esetén is meg kellesz tartani.

Azoknak, kik azt állítják, hogy a városi lakosok nagyközséggé alakulása esetén kevesebb adót fognak fizetni, mivel a fenálló törvények szerint nagy községben kissebb adókulcs szerint rovatik ki az adó, megjegyezzük, hogy a törvényekben a város ha 12000 lakossal bir mint Ungvár, bár mily közigazgatási helyzetben van is, ha vasúti állomással bir, legyen bár közigazgatási tekintetben nagyközséggé alakulva, azon kulcs szerint fogja adóját fizetni, mint ha rendezett tanácsa város volna.

A felhozott érvekről városszerte beszélnek, azért arra megjegyzést tenni és felvilágosítást nynjtani szükségesnek tartottuk addig is, mig e kérdéshez részletesen hozzá fogunk szóllani.

— A honvédelmi minister értesíti a törvényhatóságokat, hogy az Aradon. Besztercebányán, Budapesten, Egerben, Fehértemplomban, Kassán. Komáromban, Nagyváradon, Pécsett, Péterváradon, Pozsonyban, Sopronban, Szatmár-Németiben, Szegeden, Székesfehérváron, Nagy-Szebenben és Brassóban szervezett állandó vegyes felülvizsgáló bizottságok márt. 1., ápril 1. és 2., május 1., 2., 3., junius 3., 4., 5., julius 1., 2., augusztus 1., 2., szeptember 3., október 7., 8., 21. és 22., november 2. s végre december 2. napján fognak egybegyülni. Felhívta a minister egyúttal a törvényhatóságokat, hogy az illető felülvizsgáló bizottság polgári elnökét, minden hónapban s legalább 8 nappal a kitűzött határidő kezdete előtt pontosan értesítsék arról, vájjon fognak-e s hányán fognak a hadkötelesek közzül felülvizsgálatra küldetni; mert a mennyiben az értesítés elmulasztása következtében a felülvizsgáló bizottság egybegyüléséből hasztalan költségek keletkeznének, ezért a törvényhatóság, illetőleg a mulasztást elkövető tisztviselő felelősségre fog voüatui.

— A rendőrtörvényjavaslat, mely már évekkel ezelőtt elkészült, valahára napvilágot fog látni. A szombaton tartott ministertanácson végleg meg lett állapítva, úgy hogy a kormány — mint a „Ilon“ értesül — már a legközelebbi képviselőházi ülések egyikén be fogja terjeszteni. Ugyanezen ministertanácson elhatároztatott az a modalitás is, melynek segélyével az uj büntető eljárás a büntetőtörvénykönyvvel egyidejűleg lesz életbeléptethető.

Ungvár város képviseleti üléséből.

(Mariim 5., 6.)

E két napig tartó képviseleti ülés rendkívül változatos volt. Volt benne minden, a mi a bizottsági ülések napirendjén képzelhető; beszédek ad infinitum, kérvények tárgyalása, interpellálok s fűszerezésül személyes támadások, a szónokiatok után csendes szóáradat, mely elfolydogált a tanácskozás medrében a nélkül, hogy — kivéve egyes szónokok beszédjét — nyomot hagyott volna maga Után.

Az 1878. évi költségelőirányzat tárgyalása befejeztetett, az előirányzatból 882 frt töröltetvén, e szerint a kiadások 31.904 frt 23 krt, a bevétel 20.330 frt 96 krt tesznek, s igy ez évre városi közadó fejében a kiadások fedezésére 11.448 frt 27 kr. fog fizettetni. A költségelőirányzat ellen többen adtak be írásbeli megjegyzéseket, s oly kiadási tételek elhagyását javasolták, melyek kihagyása a közszolgálat legnagyobb kárával történt volna. Hogy többet ne említsünk, a pénztárnál szervezendő dijnoki állás 300 frtnyi összegét az egyik képviseleti tag minden áron töröltetni javasolta. Hiába szólaltak fel, hogy a pénztárnok a mostani felhalmazódott munkaköre mellett képtelen lenne szolgálatát rendszeresen teljesíteni, hiába volt minden intés, ő csak nem akart tágítani s túlbuzgó takarékossági elveitől ösztönöztetve oda kiáltott: „ha nem képes hivatalának megfelelni, mondjon le“, — mindezt egy kis hevülettel adta elő — a kis hamis.

És hiába, nem múlik el a képviseleti ülés egy órája sem a nélkül, hogy bizonyos rendetlen pénztári s ügymeneti kezelésekről ne emelkednék fel egy-egy hang; ha sérelme van e tekintetben valakinek, adja elő azt részletesen, nem úgy általánosságban mint az ez ülésen is történt, s a melynek éle Lehoczky Bélára mint a város polgármesterére irányult, ki méltánytalan megtámadtatásokban részesül; valóban nagy kötelességérzet kell arra, hogy valaki ülésről ülésre ki tegye magát a megtámadtatásoknak. Polgármesterünk a bán talmakért keressen vigasztalást nyugodt lelkiismeretében s ama felemelő tudatban, hogy azok kik részletesebben ösmerik a városi hivatal beléletét, tisztelettel említik majd nevét még akkor is, midőn bántalmazói felett rég napirendre tértek.

Helypénz és kövezeti vám .... két ügy, melyről naponta beszélnek közhelyen, magán körökben; valóban ideje lenne már egyszer azokat a városi polgárok teljes megnyugtatására úgy intézni el és kezeltetni, hogy az a közérdeknek megfelelő legyen.

A kövezeti vám szószerinti házi kezelését határozna el a képviselet, s mi hiszszük, hogy az szó szerint házilag is fog kezeltetni, s hogy a tiszta jövedelem egészben a városházának házi pénztárába fog befolyni. Lehet az eddigi javaslatba hozott vállalkozóknak bárminő szerződésük is a várossal, arra jogilag semmit sem lehet alapítani, mert azt mindenki tudja, hogy magán felek és hatóságok között kötött kétoldalú szerződéseknél a vállalkozóra a szerződés annak aláírásakor már kötelező, a hatóságra pedig csak akkor, ha az megerősittetik s jogérvényre emelkedik. A kövezeti vám ügyben a belügyministerium által megsemmisítő határozat hozatván, a netaláni szerződésben a város részéről vállalt kötelezettségek semmisek. sfjcrfí

Az ungvári törvényszék ügye a képviselőház előtt.

Ungmegye törvényhatóságának kérvénye, melyben területén egy törvényszéket fellállitani kéri, a képviselőház márt. 2-iki ülésében tárgyaltatott. A kérvényi bizottság a kérvényt a miniserelnöknek véleményezte kiadni. Megyénk o. gy. képviselői azonban a kérvényi bizottság ebbeli véleménye ellen raódosit- ványt nyújtottak be, mely szerint a kérvény „Az 1875. évi XXXVI. t. c. 4. §-a utolsó bekezdésében rendelt intézkedésénél leendő felhasználás végett adassák ki az igazságügyministernek.“

Ezen indítvány támogatása mellett felssóllaltak Bernáth Dezső és Mucsáry Geyza képviselőink, kik közül különösen az utóbbi teljes hitelt érdemlő statistikai adatokkal igazolta, miként egy Ungváron felállítandó e. f. kir. törvényszék kiadási többlete, a bereghszászi törvényszék meghagyásával is — még a 2000 frtot sem közelíti meg. Figyelemre méltó beszédjét alább közöljük egész terjedelmében, melyben erre vonatkozólag igen érdekes statistikai adaték vannak feltüntetve.

Bernáth Dezső: T. ház! Az 1875. XXXVI. t. ez. 4. § a második bekezdésében foglalt intézkedésénél fogva még ez év folytán, még pedig augustus közepe vagy vége táján beáll annak szüksége, hogy úgy a törvényszékek számának végleges meghatározása, valamint székhelyeiknek megállapítása iránt a törvényhozás véglegesen intézkedjék.

Ungmegye közönsége sújtva és károsítva érezte magát azon intézkedés által, melynél fogva az épen említett törvényben foglalt meghatalmazásból folyólag területén a törvényszék feloszlattatott. A megye azt hiszi, és azt hiszem én is, bogy a két év lefolyt» alatt tett tapasztalatok, melynek eredménye statistikai adatokban lesz majd az igazságügyminister ur által a háznak beterjesztendő, eléggé igazolni fogják azt, hogy ezen intézkedés financzialis szempontból semmi lényeges megtakarítást nem vont maga után, mig másrészről a megye úgy igazságszolgáltatási, mint köz- gazdasági tekintetben véghetetienül megkárosítva érzi magát általa. Midőn ennélfogva ezen kérvénynyel járul a t. ház elé, ennek czélja íökép az, hogy az intézkedés sikertelenségének pénzügyi szempontból való kimutatása mellet a megye által a törvényszék visszaállítása iránt kifejezett óhaj annak idejében, midőn a törvényhozás e tárgyban intézkedni fog, figyelembe vétessék.

Én a kérvényi bizottságnak beterjesztett véleményét, mely szerint a kérvény a miniszterelnök urnák adatnék ki, nem tartom alkalmasnak arra, hogy a megye azon várakozásának, melylyel kérvényét beadta, megfelelve legyen. Az 18 75. XXXVI. t. c.

4. § ának második bekezdése az e tárgyra vonatkozó intézkedések megtételével nem a miniszterelnök urat, hanem az igazságügyminiszter urat bizta meg; én tehát azt hiszem, hogy ha a kérvényt egyáltalában