Békésmegyei közlöny, 1938 (65. évfolyam) október-december • 221-296. szám

1938-10-25 / 241. szám

Békéscsaba, 1938 október 25. kedd 66. évfolyam 241. szám ARA 1U FILLÉR A kormány válasz­jegyzéke a negyedik cseh javaslatra leszegezte Magyar­ország végleges és eltántorithatatlanul szilárd álláspontját I. A csehek által „magyarlakta" minősítésű területek azonnal átadandók — 2. A vitás városokban és teriileteken november 30-ig népszavazási döntés — 3. Népszavazás a Ruszin-földön Azonnali választ kérünk javaslatainkra (A B. K. tudósítója jelenti.) A prágai magyar követ tegnap délben átadta a cteh kormánynak a magyar kormány válaszát a legutóbbi cieh jegyzékre. A rész­letes válasz általános tárgyalási alapul szolgélhat: 1. A magyar kormány jegy­zékében követeli elsősorban, hogy a csehek által megjelölt területeket haladéktalanul meg­siállhassa a magyar katonaság. 2. Még lényeges eltérés mu­tatkozik a magyar követelések és a cseh javaslat között. Azok­ban a városokban, amelyekben 1918-ban lulnyomórészben ma­gyarok laktak és azon a terü­leten, amely a magyar követe­lések határa és a cseh javaslat határa között van, népszavazást kell tartani. A népszavazásnak idegen ellenőrzés alatt, ez év november 30-ig be kell feje­ződnie. A szavazásban csak azok vehetnek részi, akik 1918. előtt azokon a területeken lak­lak, azoknek hozzátartozói, il­letve leszármazottjai. A nép­szavazást külön-külön folytatnák le kerülelenként. A cseh csapa­tok novembsr 1 én elvonulná­nak azokról a területekről, ame­lyeken népszavazást tarianának és november 15-ig nemzetközi bizottság venné át a közigazga táei teendőket. Miután Pozsony lakosainak izároa oly mérték­ben oszlott meg 1918-ban, hogy nem lehetne minden kétséget kizáróan megállapítani egyik részről sem a túlnyomó több­séget, ez különleges megbeszé­lést kivánna, amelyet akkor tartanának meg, ha a többi kérdés már elintézést nyert. 3. A magyar kormány kíván­sága az is, hogy olyan meg­oldás történjen a többi nemzeti­ségi kérdésben, amely lehetővé leszi a együttműködést Közép­európóban. Szükség van ezért arra, hogy a ruszin népnek adják meg az önrendelkezési jogot, hosy saját maga döntsön a ruszin nép arról, hogy kihez akar tartozni. Ennek megtör­ténte utén Magyarország is sza­vatolni fogja az uj határokat. 4. Amennyiben Prága nem lenne hajlandó elfogadni a vitás kérdéses területen a népszava­zást, akkor Magyarország haj­landó magát alávetni a döntő­bírósági ítéletnek, amelynek Nyugaton Némelórszág és Olasz­ország lennének tagjai, mig keleten Németország, Oleszor­sxág és Lengyelország lenne a dőntőbiróíág tagja. A magyar és cseh kormány kötelezné ma gát arra, hogy aláveti mcigát a döntőbirség iiélelének. Az angol külügyminiszter a magyar követelések jogosságát hangsúlyozta A londoni Evening Standerd azt irja, hogy Benes volt ceeh köz' társasági elnök londoni uiazását a legutoló percig titokban tartot­ták. Hangsulyozsa a lap, hogy Benesnek mindenképpen távozni kellett Csehországból, mert barátai közölték vele. hogy ellenségei ré­széről veszély fenyegette és testi épsége sincsen bktonságban. Lord Halifax angol külügymi­niszter Edinburghban hosszabb be­szédeit mondott, amelyben a leg­utóbbi nemzetközi eseményekkel foglalkozott. Az angol külügymi­niszter egyebek között a követke­zőket mondotta : — Egy háború Csehország teljes pusztulásét jelentette volna, ami ssrmészeteaen sokkal súlyosabb lett volna, mint amilyen kér érte Csehországot a területek elvesz­tésével. Nekünk tehát választani kellet és most mindenki belét halja, hogy jól választottunk. Á magyar kormány és a cseh kormány között folynak a tárgyaiások és reméljük, hogy ezek a tárgyalások eredménye­nyesen fognak befeje­ződni és a magyaroknak a jogos köve­telését tudomásul veszik és sikerül megfelelő megoldást találni ebben a kérdésben. Az szinte lehetetlen, hogy vagy az egyik vagy a másik részre ne kerüljenek kisebbségek, illetve ne maradjanak kisebbségek, de ha ezek a tárgyalások békés uton elintéződnek, akkor a kisebb­ségek kérdése is megfelelő elinté­zést nyer és ez majd megkönnyíti a további békés együttműködést. A prágai magyar követ hangoz­tatta, hogy a magyar kormány 48 órán belül megadta a választ a prágai jegyzékre és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ez a kérdés nem tür halasztást. A cseh kül­ügyminiszter biztosította a prágai magyar követet, hogy a legrövidebb időn belül válaszolni fog Prága a magyar jegyzékre. Belgrádi jelenlés szerint a bel­grádi magyer követ tegnap kihall­gatáson jelent meg Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnöknél és kül­ügyminiszternél. Imrédy Béla minisz­terelnök fogadta a sajtó képviselőit Imrédy Béla miniszterelnök teg­nap este fogadta a sajtó képvise­lőit, akik előtt iemerlelta a cveh kormány javaslatát, valamint a magyar kormány válaszát. A foga­dáson megjelent gróf Gróf István meghatalmazott miniszter a kül­ügyminiszter kabinetfőnöke, vala­mint Ko't . vári Borcsa Mihály miniszterelnökségi sajtófőnök is. A miniszterelnök egyebek közölt hangoztatta, hogy éz uj prágai ja­vas'atot illetően nagy érdeme van Magyarország őszinte barátainak, Németországnak, Olaszországnak és Lengyelországnak. Magyaror­szág azért ajánlotta fel a népssa­vaeást, meri iudatában van igazsá­gának és biztos benne, hogy az eredmény igasolni fogja. A mi­niszterelnök kijelentelte, hogy a mLgyar kormány mindenre el van szánva, amennyiben jogos követe­lését a csehek nem fogadják el, azonban annak a reményének adott kifejezést, hogy sikerül bé­késen elintézni a kérdést. Vérbosszúval fenye­getik a családos magyar katonákat a csehek A cseh oldalról érkező hirek szerint a csehek a hátér mentén elhelyezett szlovák és magyar nemzetiségű nőtlen, fiatal kaloná­nagyobbrészt idősebb, családos magyar és szlovák nemzetiségű katonákkal cserélik fel. A csalá­dos katonákat a cseh tisztek az­zal fenyegetik, hogy ha át mer­nek szökni magyar területre, ott­maradó családtagjaikon állanak bosszút. A környékben a cseh határ felett sürün láthatók cirkáló cteh repülőrajok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom